Sütő Gábor: A világpolitika elnőiesítése (4)
Előző rész:
Sütő Gábor: Második Izrael Közép-Európában? (3)
A szerző közíró, nyugalmazott nagykövet
Annak okán lehet ilyetén fogalmazni, hogy érzékelhetően mesterséges elnőiesítéséről van szó, nem pedig veleszületett folyamatról. Ugyanis, a jelen nemzetközi körülmények között, és úgy, ahogy megvalósul, nem válik a politika javára. Mindenekelőtt leszögezendő azonban, hogy a női egyenjogúság megkérdőjelezhetetlen. Önmagában üdvözlendő a tény is, hogy Európában pillanatnyilag több országban nő valamelyik legfelsőbb politikai vezető: Finnország, Észtország, Litvánia, Dánia, Olaszország, Szlovákia, Szlovénia és Magyarország. Ám a háttérhatalom által kiprovokált művi körülmények között, nem a női mivolt a fontos kérdés, hanem hogy személy szerint, felkészültségüket, politikai beállítottságukat nézve, kik ők. Mégis róluk általában a női mivoltukra emlékeztetve szól a hírközlés. A férfi politikusokról sohasem írják, hogy férfiak, mintha csak az lenne a természetes.[1] A természetes folyamatot pártolnunk kell, ámde ésszerűtlen erőltetni nők kinevezését felelős politikai posztokra, méltóságokra pusztán női mivoltuk miatt, mivel az egyrészt pozitív diszkrimináció, másrészt hátrányos megkülönböztetés.
A most lezajlott davosi találkozó indoklás nélkül mégis programpontként szentesítette, hogy szükséges a női vezetők létszámának emelése úgy a politikai porondon, mint a gazdaságban. Nem véletlenül, megvannak a maga okai. Többek között az, hogy sok országban a WEF Fiatal Globális Vezetők tanfolyamát elvégzett férfiakat juttatták hatalomra, akiket eleve nem államférfiaknak, hanem hivatalnokoknak, ügyintézőknek neveltek, ezért úgy látják és alakítják a világot, ahogy bebeszélték nekik. (Akad, aki mégis a nemzeti utat választja; kap is érte eleget. De bírja a gyűrődést). Így nagyobb tér jutott az ambiciózus amazonok számára. Ezért vált ez is a háttérhatalom fegyvertárába sorolandó támadóeszközzé. Sokan nem is sejtik ezt, hanem ámuldozva néznek a jelenségre, mint borjú az új kapura. Bizony egyre szembeszökőbb is mind a nemzeti, mind a világpolitika szenvedélyes, téves, káros ilyenféle elnőiesítése, amiben tehát ugyanannak a háttérhatalomnak a keze van, s ugyanazokat az emberiségellenes célokat követi vele, s követteti velük. Bizonyítja ezt az „eredmény”, ami némi túlzással fogalmazva abban áll, hogy egyesek közülük nem tarják be a komikus-cinikus aranyszabályt, miszerint egy bizonyos szint felett nem süllyedhetnek bizonyos szint alá. Holott az ő esetükben is a történelempolitikai tudat követelménye lenne a fontos, nem a szónoklati magas C kivágása, vagy a meggondolatlan szájhősködés. Márpedig, bárki láthatja, sokszor ez történik. Elevenítsük fel néhányat a megkérdőjelezhetetlen, és sajnos megkérdőjelezetlen példákból.
A legszemléltetőbb példakép a WEF Fiatal Globális Politikusok továbbképzőjén kapott nemzet- és emberellenes, európaellenes, ezen belül kifejezetten németellenes betájolást is túlteljesítő, Németországot nemcsak a futballpályán, hanem a politikában, sőt az életben is letérdepeltető, állampolgársága szerint német Angela Merkel. Ahogy említettük, elismerte, a minszki szerződések csak kísérlet jelentettek arra, hogy esélyt adjanak Kijevnek a megerősödésre! Nem először csapta be Moszkvát, és persze Budapest is. Avagy Európa megalázását és eltiprását ügyvezető-igazgató, az ipari méretű korrupció-királynő, állampolgársága szerint ugyancsak német, de szellemileg és gyakorlatilag is ukrán színekbe öltöző Ursula von der Leyen, aki Merkel honvédelmi minisztere volt, s aki most az EU-tagállamokat áldozza fel, még csak nem is Ukrajnáért, hanem a jelenlegi ukrajnai zsidó régensekért.[2] Leyen aktív résztvevője a háttérhatalom fórumainak, mint a Bilderberg-csoport, a WEF kuratóriumának tagja, az oltásmániás Bill Gates és a WHO-elnök Ghebreyesus barátja.
Ide kapcsolódik, hogy az Európai Parlament megkérte A. Bourlát, a Pfizer Izraelből importált elnökét, nyilatkozzon, vizsgálták-e a koronavírus elleni vakcinájukat arra, véd-e a vírus ellen, megakadályozza-e elkapását és továbbadását. Bourla azonban egyik helyettesét, Janine Small angol hölgyet küldte el, aki közölte, ezt nem vizsgálták, mert gyorsan kellett lépniük. (Karikó Katalintól is hallhattunk effélét. A Pfizer egyik igazgatója, Jordon Walker pedig titokban rögzített felvételen kifecsegte a Pfizer titkos vakcina-kísérleteiről szóló emberellenes mesterkedéseket). Azaz, elismerte, amire a világ késve ráeszmélt, vakcinájuk nem az, aminek beállíttatták az EU-val, a WHO-val és a kormányokkal, amelyek pedig kórusban esküdöztek rá, hanem valami gyanúsan más, ahogy egyre több szakértő ki is mutatja. Újságírók Davosban sarokba szorították Bourlát kérdéseikkel, amelyekre öntelten mindössze, szép napot kívánva válaszolt.
Egyértelműbben: nem tudtak kidolgozni védőoltást egy vírusra, amelyet a szappan is megöl. Homályban marad az is, miért kellett gyorsan lépniük? Csak nem azért a 35 milliárd dollárért, amennyiért Leyen, az azóta „eltűnt” sms-ei útján ebből a „vakcinából” vásárolt tőlük az EU nevében? Emiatt több EP-képviselő követeli a lemondását, mert – ahogy egy őt jól ismerő német EP-képviselő jellemezte – „híján van minden erkölcsnek”. A Pfizer másik vezetője is nyilvános meghallgatáson ismerte el, nem védőoltást, hanem kétes, ellenőrizetlen biológiai fegyvert oltottak milliókba COVID19-vakcina néven! A Pfizer vezetői és munkatársai nem is vették fel az oltást, s ezt nem is titkolják.[3]
Kihagyhatatlan egy másik német állampolgárságú nő: a nyolc osztályt végzett Annalena Baerbock zöldpárti külügyminiszter, aki hazudott tanulmányairól, munkahelyéről, plagizált, adót csalt, eltávolíttatott többszáz éves feszületet a münsteri történelmi városháza béketerméből a G7-csúcs-találkozó idejére, s követeli, hogy a világ mondjon le mindenféle szénhidrogénről. S ha ez nem lenne elég, a szavazói arcába vágta, nem érdekli, hogy mit gondolnak a németek, akkor is teljesíteni kell az Ukrajnának tett ígéreteket. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén pedig olyan beismerést tett, amit eddig minden NATO-ország messze elkerült: „Oroszország ellen vívunk háborút, és nem egymás ellen"! Okozott is nem kis megdöbbentést. Az említett német női politikusok a német nemzet szégyenei, professzionális nemzetközi bűnözők, akik sikerrel valósítják meg az amerikai-zsidó háttérhatalom tervét Németország megszüntetésére. Merkel és Leyen átgázol elveken és lelkeken; önmagukat németnek mondó nemzetgyilkosok, a háttérhatalmi globális elnéptelenítés ügynökei. A kiszabható legsúlyosabb büntetés is könyörületes lenne számukra. Gyalázat, hogy semmi következmény nem hárul rájuk. Ezt minden európai politikus látja, de a mieinken kívül alig akad más, aki akárcsak burkolt nemet mondana nekik.
Követi őket Eva Kaili, az Európai Parlament görög szocialista alelnöke, aki el nem tudja képzelni, hogy kerültek a lakásába sok millió euróval tele táskák, fogalma sem volt, hogy korrupció folyik, így most kénytelen luxusbörtönben tölteni napjait. Csatlakozik hozzájuk az Oroszországot az atomháborút kirobbantó piros gomb megnyomásával fenyegető brit Liz Truss, akinek még a lelkiismeretlenül, kegyetlenül folytatott gyarmati és világháborúkon meggazdagodott képmutató angol arisztokraták is csak pár hétig engedték meg, hogy bitorolja a miniszterelnöki posztot, mert a világtudat és a világpolitika beindulóban lévő fejlődési irányát érzékelve, immár a saját létüket féltették tőle. Megrémültek, hogy Truss nincs tudatában, az ember csak a politikában halhat meg tucatszor is, de az atomháborúban csak egyszer. Kételyek mardoshatták őket amiatt is, hogy Truss, egy perccel az Északi áramlat gázvezetékek háborús okkal felérő felrobbantása után, sms-ben jelentette Blinken amerikai külügyminiszternek: „Elvégeztetett!” A „bulizz, ne háborúzz” jelszavát a világsajtó szórakozására aktívan gyakorló Sanna Marin finn miniszterelnöknő pedig a davosi találkozón kifejtette, a háború nem végződhet másként, csak ukrán győzelemmel, Nyugatnak nincs más választása, azaz a saját létét is kockáztatnia kell. Még nem sorolható ide a választási kampányában a migráns áradattal és más ésszerűtlenségekkel szembefordult olasz Giorgia Meloni, bár Izrael és Zelenszkij, az EU-ban pedig a jelenlegi Néppárt mellett kötelezgeti el magát, kacérkodva az ígéreteitől elállás gondolatával.
Az USA-ban is bőven akad meghökkentő, színes és színtelen példa hasonló dőre tüneményekre: alelnök, házelnök, szóvivők, a Nemzeti Hír- szerzés igazgatója és mások. Ez utóbbi hölgy, Avril Haines, másodikként már meg is jósolta (az első Zelenszkij volt), hogy az ukrajnai konfliktus ukrán győzelemmel zárul. Felidézhetjük Budapesttől Washingtonig az ukrán ellendiplomata nagykövetnők modortalan megnyilvánulásait, amelyek – szerencsére – kaptak elítélő hazai és nemzetközi visszhangot. Alig marad el tőlük a világot bódító, s ezen meggazdagodott svéd Gréta Thunberg szellemi klimaxos svéd csitri, akit a háttérhatalom valamennyi fóruma a keblére ölelt. Közismert, de el ne feledkezzünk a nálunk meg-megjelenő, kérészéletű, trágársággal és agyalágyultsággal kábán tüntető ellenzéki tizenéves fruskákról, akik nem is értik, amit a háttérhatalom ügynökei a szájukba adnak, de világgá ordítják. Akárcsak a Brüsszelben mesés fizetésükkel világukat élő ellenzéki képviselőnők, akik magyar állampolgárok, de nemzetidegenként Magyarország ellen dolgoznak. Köztük van az ellenzéki árnyékkormány miniszterelnöknője, akinek árnyékszékfoglalóját máig izgatottan, de hiába várja a sajtó.
Szerencsénkre, ellenpéldára is sorakoznak jelöltek, Dúró Dóra a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke és néhány jobboldali politikusnő is bátran és sikerrel vívja harcát itthon is és az EU-ban is. Nem öröm megjegyezni, hogy ezen az oldalon állók között is akadnak felkarolt, túlfuttatott hölgyek, akik, sajnálatunkra, meg-megbicsaklanak. Egyikük közámulatunkra, tiltakozik a Szovjetunió visszaállítása ellen: „örökre nemet mondunk a Szovjetunió visszaállítását célzó minden törekvésre”, ismételgeti itthon és külföldön. Nem tudni, honnan szedte e szándékot, amiről talán még maga Putyin sem tud. Egyébiránt semmi köze hozzá, hogy más népek milyen államformát választanak, de ilyesmivel oroszellenességre ingerli a magyarságot. Nem győzi elítélni Oroszországot „az Ukrajna elleni védhetetlen és megmagyarázhatatlan” agressziójáért. Betetézi mindezt, hogy Magyarország elnöke minőségében Zelenszkijhez is elzarándokolt, s ő előtte bizonygatta, hogy "Vlagyimir Putyin felelőssége ezért a háborúért kristálytiszta. … Magyarország és Ukrajna szomszédok, a szomszédunk számíthat a segítségünkre, és ez így is marad”. Előző pozitív sikereit ismerve, mindez fájó, hiszen a poszton, amelyet most betölt, az itt kifejtetteken túl minden jelentősebb információ, feltétel adva van annak ismeretéhez, hogy a sajnálatos fejleményekért nem Putyin felelős, hanem az amerikai-zsidó háttérhatalom, aminek az elhallgatása nem növeli a tekintélyét.
Mindenki láthatja-tudhatja tehát, hogy az eszementen összevissza beszélők szellemében és szó szerint is azt szajkózzák, amit a háttérhatalom elvár. Nem vennék észre, hogy akarva-akaratlan, de ügynökeként járnak el? Avagy taktikai meggondolásból, netán tudatosan teszik? Mindemellett túl sok egyéni színt visznek a politikába, amit mutat a magyarokkal szemben kifejezetten ellenséges magatartást tanúsító ukrajnaiak túláradóan hízelgő egyéni, de országosnak beállított kezelése. Mindegyik súlyos hiba, amiért az emberiséggel együtt nagy árat fizetünk. Ahogy történni szokott, helyettük, ők pedig minden további nélkül megússzák. E valós fenyegetés jogosít fel mindenkit rá, hogy időben szóljon róla. Bár nem kizárható, hogy mindez nem teljesen egyéni szín, hanem nagypolitika, hiszen vezetőink is nyíltan az ukrajnaiak mellett foglalnak állást, sokoldalúan segítik harcukat, kockáztatva az Oroszországgal kialakított gyakorlatias, számunkra létfontosságú együttműködést, valamint, hogy szavakban visszautasítják, de mégiscsak velünk is fizettetve a NATO által háborúvá növesztett FÁK-on belüli konfliktust. Sulykolnunk kell a súlyos tévedést is, hogy orosz-ukrán háborúról beszélnek, holott, ahogy fentebb láttuk, az USA, a NATO és az EU előkészítése és beavatkozása miatt sohasem volt az, nem is válhat azzá, sőt miattuk egyre inkább világháborúvá válik. Az átgondolatlan – vagy nagyon is átgondolt, de téves – szóhasználat éppen a lényeget takarja el, amit szakpolitikus nem követhet el, mert akarja, nem akarja, az emberiségellenes agresszorok kezére játszik. A magyar hazafiak mást várnak el az említettektől, ha már így, vagy úgy kulcspozícióba repítették őket.
Nyilvánvaló, nem is kellene ismét kitérni rá, mégis leszögezzük: nem azt tartják problémának, hogy nők. Hanem hogy a háttérhatalom igényeit teljesítők, céljait elősegítők! Holott nagyon jól tudják, Oroszország lépése minden szempontból indokolt. Meghamisítják, letagadják a 2014 óta közismerten sorjázó véres előzményeket. Magas beosztásaikkal visszaélve, a szemünk láttára törlik a múltat, megbocsáthatatlanul félrevezetve és álságosan tematizálva a közvéleményt, ami már rövidtávon is tragikus hazai és nemzetközi fejleményekhez vezet. Legyen szó nőkről, vagy férfiakról, a politikában ellenjavallt, a tragédiákkal fenyegető szenvedély, személyes vélemény és önazonosság közösségivé emelése, nemzetközivé hajszolása, a saját szerep túlbecsülése. Az efféle kisiklások és mesterkedések sem a hazai, sem a világpolitikában nem vehetik át a tényállás, józanság, ésszerűség helyét!
Akik politikára adták a fejüket, természetesen hallassák hangjukat, akár férfiak, akár nők. Minden más vonatkozásban elért tagadhatatlan sikereikre, érdemeire büszkék vagyunk, de itt most világtörténelmi, lehet, hogy sorsfordító kérdést elemzünk, amelyben még az említetteknél kisebb tévedések is nagy tragédiákhoz vezethetnek. Ennek súlyát érezniük kell, s nem lehet bennük hamisan, előítéletesen, udvariaskodóan ítélni, nemzetidegenek által elvárt, vagy késztetett „politikailag korrekt” szólamokra korlátozódni, hanem a közvéleményünk számára érthetően magyar nemzeti érdekek történelempolitikai követelményeinek megfelelően kell eljárni, amire az érintettek is vitán felül képesek lennének. De mert nem ezt teszik, veszélyes helyzetbe hozzák önmagukat is, hiszen, ahogy a koronavírus járvánnyal kapcsolatban fokozatosan bebizonyosodnak a turpisságok, e kérdésben is ez fog történni.
Akik nem mernek szembenézni az igazsággal, nem ismerik el, vagy elhallgatják, megmásítják a történelmi tényeket, felelőtlenül kockáztatnak. Kritikus helyzet állhat elő, megtévesztésük miatt a nép egy drámaian félreértelmezett pillanatban a saját érdekeivel szembemenve, esetleg nem áll határozottan a magyar oldalra, ahogy az ukrajnaiak egészpályás támogatásával ez jelen pillanatban a szemünk előtt játszódik. Nem erre kaptak felhatalmazást, s ha nem képesek történelempolitikailag átlátni a nemzetközi fejleményeket, vonuljanak vissza, vagy kulturáltan léptessük őket vissza, akár férfiak, akár nők. A jelenlegi nemzetközi erőviszonyok között ennek nemzeti és nemzetközi tudatosítása, s egyidejű konok, megingathatatlan és késedelmeskedés nélküli gyakorlati érvényesítése mindenre és mindenkire való tekintet nélkül nemzetünk, de kimondhatjuk, az emberiség megmentésének is nélkülözhetetlen követelménye. Világunk a háttérhatalom által kiprovokált sorsfordulót él át, amit nem tudunk uralni, a szövetségi rendszerünk messze nem áll a helyzet magaslatán, hanem sodródik, vagy tudatosan ügynökként jár el, de nekünk, az emberbaráti lehetséges szövetségeseket keresve, történelempolitikai tudatunk védelmében továbbra is igyekeznünk kell befolyást gyakorolni a főszereplőkre.
[1] Azt hogy államférfiak pedig igencsak ritkán, bár egy szűk félévszázad múltán mostanában tetszéssel hallunk effélét [2] Utódja, Christine Lambrecht honvédelmi miniszter pedig még a mostani német vezető politikusok szerint is hibát hibára halmoz. [3] Davosba a háttérhatalom képviselővel együtt oltatlanul, sőt igazoltan oltatlan pilótákkal utaztak.
