Szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2023.07.08.)
Brüsszelben tartja csúcstalálkozóját az Európai Unió és a CELAC (Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége). Számos véleménykülönbség van a felek között, de Ukrajna kérdése a legfájóbb pont. A latin-amerikai vezetők minden Ukrajnáról szóló részt kivettek a csúcs nyilatkozat-tervezetéből és elutasították Volodimir Zelenszkij ukrán elnök részvételét is az eseményen – írja az Euractiv. A csúcs egyik központi témája az lett volna, hogy a latin-amerikai országok is hozzanak létre egy közösséget, amelyen keresztül Ukrajnát tudják támogatni. Az Európai Unió kezdeményezését azonban elutasították a CELAC vezetői. A visszautasítás oka, hogy a szervezet nem szeretne belefolyni az orosz-ukrán háborúba, amit "európai belügynek" tekintenek.
Ukrajnában a szegénység jelenti az egyik legsúlyosabb gazdasági nehézséget az ország számára. A lakosság közel egynegyede szegénységben él, ötöde humanitárius segélyre szorul, és a háztartások 44%-a pénzhiány miatt küzd az alapvető szükségletek kielégítésével. A 7,2 millió munkaképes lakosságból 2,4 millió ember veszítette el a munkáját. A helyzet tovább romlik, a szegénység több ember halálát okozhatja majd, mint a fegyverek. A kijevi kormányzat számára még éppen csak kezelhető a háború okozta pusztítás miatt kialakult megélhetési válság. Minden a nyugati országok támogatásától függ. Ha nem érkezik elég pénz akkor az ukrajnai humanitárius katasztrófa átalakulhat egy milliók életét követelő éhínséggé – írja a WSJ.
A litván elnök kijelentette, meg fogja vétózni a dokumentumot, amennyiben az nem tükrözi Litvánia érdekeit. „Senkinek nem ígértem meg, hogy a kitűnő hangnem megállapított szabályai szerint fogok viselkedni. Néha meg kell sérteni az etikettet, de erre komoly ok kell legyen” – mondta a litván elnök. „Ha bizonyos dolgok ütköznek biztonságunk érdekeivel, még az a tény is, hogy mi vagyunk a rendezvény szervezői, nem foszt meg minket attól a jogtól, hogy ezt a kérdést sokkal élesebben vessük fel” – tette hozzá Nausėda.
A brit hatóságok megtiltották Ukrajna területén kívül való elköltését annak a 2,3 milliárd fontnak (2,9 milliárd dollár), amelyet Roman Abramovics orosz oligarcha a Chelsea eladásából kapott – írta Mike Penrose, az ukrajnai háború áldozatait segítő brit alap vezetője a The Times cikkében. „A Chelsea eladásából befolyt pénzt az alapítványunknak adták át az ukrajnai háború és következményeinek áldozatainak megsegítésére – a feltételeket a kormány által jóváhagyott adás-vételi dokumentumok tartalmazzák. Egy évvel később a kormány tájékoztatta az alapítványt, hogy az EU-val kötött megállapodás értelmében az adományozott pénzt csak azzal a feltétellel utalják át, ha egyetértünk a kiadások korlátozásával, miszerint Ukrajna földrajzi határain belül használható fel” – jelentette be Penrose. Elmondta, hogy ebben az esetben az alap nem tudja elbírálni egy más országban élő ukrán menekültek és családtagjaik segélykérelmeit. Korábban a Daily Mail kiadvány közölte, hogy Abramovics nem hajlandó aláírni a Chelsea eladásából származó pénzeszközök Ukrajnának való átutalásáról szóló megállapodást, mert azt szeretné, hogy a pénz egy részét „a háborút elszenvedett oroszok” kapják. Azonban sem a brit kormány, sem az Európai Bizottság nem ért egyet egy ilyen lépéssel, amíg szankciók vannak érvényben Oroszországgal szemben. Penrose ragaszkodik ahhoz, hogy „az ukrajnai háború minden áldozata és következményei” megfogalmazást ő javasolta, nem pedig Abramovics. „A háború menete és vele együtt a humanitárius szükségletek változhatnak. Amint azt a közelmúltbeli oroszországi zavargások mutatták, minden forgatókönyvre fel kell készülnünk, beleértve a menekültáradat növekedését is a harcok miatt. Ebben az esetben a kormány és az EU feltételei szerint az alap támogatását azonnal le kell állítani, amint a menekültek elhagyják Ukrajnát. Sok humanitárius segélyben részesülő áldozat, főleg nők és gyerekek követik ezt az utat” – fogalmazott Penrose. Hozzátette, hogy jelentős az orosz–ukrán háború közvetett áldozatainak száma más országokban – Moldovától Szomáliáig. Az alapítvány vezetője megjegyezte, hogy a szervezet egyébként sem tudna pénzt juttatni Oroszország vagy Fehéroroszország kormányához kötődő intézményekhez. Ennek a kérdésnek a szabályozására szankciók vannak érvényben az Oroszországi Föderáció ellen.
A háború végére olyan nemzetközi jogi feltételeket kell megteremteni, amelyek ellehetetlenítenek minden orosz kísérletet az Ukrajna elleni támadás megismétlésére – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, számolt be az Ukrinform. „Amikor véget ér a háború, nagyon fontos lesz, hogy már rendelkezzünk egy olyan keretmegállapodással, amely biztosítja, hogy Putyin elnök és Oroszország ne pihentesse erőit, ne tudja átcsoportosítani, kiképezni, felfegyverezni és újra támadást indítani. Olyan keretfeltételeket kell teremtenünk, hogy Ukrajnának mindent megadjunk, amire szüksége van ahhoz, hogy Oroszország ne támadhasson újra” – magyarázta Stoltenberg. Elmondása szerint Ukrajna katonai támogatása sürgős feladat a szövetségesek számára. Minél több területet tud felszabadítani Ukrajna, annál erősebb lesz a pozíciója a tárgyalóasztalnál, hogy megtalálja a módját ennek a háborúnak a széles körű, tartós és igazságos befejezésének.
Állítólag titkos tárgyalásokat folytattak korábbi amerikai vezető külügyi illetékesek a Kreml megbízottjaival Ukrajnáról. A Biden-kormányzat szerint ők nem adtak erre felhatalmazást. Titkos tárgyalásokat folytattak vezető orosz illetékesekkel korábbi amerikai nemzetbiztonsági tisztviselők Ukrajna ügyében — jelentette nevük elhallgatását kérő forrásokra hivatkozva az NBC News. Az amerikai híroldal szerint ezeken az egyeztetéseken legalább egy alkalommal, idén áprilisban egy több órás megbeszélésen Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is jelen volt. Az egyeztetéseken az Ukrajna ellen indított háború lezárásáról szóló tárgyalások alapjait igyekeztek lerakni, cél volt, hogy fenntartsák a kommunikációs csatornákat Oroszország felé, illetve hogy kipuhatolják, van-e tere a további megbeszéléseknek. Az egyeztetéseken szóba került például az orosz ellenőrzés alatt álló ukrán területek ügye, amelyeket talán soha nem tud felszabadítani Ukrajna. Az NBC News forrásai szerint a megbeszélések Joe Biden amerikai elnök kormányának tudtával, de nem az ő irányításukkal zajlottak, jóllehet a tárgyalók utóbb tájékoztatták a nemzetbiztonsági tanácsot a Lavrovval folytatott megbeszélésről. Maga a Fehér Ház és a külügyminisztérium ugyanakkor jelezte: nem hatalmaztak fel senkit, hogy titkos tárgyalásokba bocsátkozzanak az oroszokkal Ukrajnával kapcsolatban.
Ukrajna benyújtotta kérelmét a Csendes-óceáni Partnerség átfogó és progresszív egyezményéhez (CPTPP) való csatlakozásra. Ezt pénteken közölték Japán és Új-Zéland hatóságai – írja az Ukrinform a Reutersre hivatkozva. A társulás törvényes letéteményeseként működő Új-Zéland hivatalos csatlakozási kérelmet kapott Ukrajnától – közölte az új-zélandi külügyminisztérium képviselője. Hozzátette, hogy a jelentkezési folyamat következő lépéseit a CPTPP taggyűlésén határozzák meg, amely július 16-án ülésezik az új-zélandi Aucklandben. Shigeyuki Goto japán gazdasági miniszter egy másik sajtótájékoztatón kijelentette, Tokiónak a CPTPP tagjaként „gondosan fel kell mérnie, hogy Ukrajna maradéktalanul teljesíti-e a megállapodás magas szintjét” a piacra jutás és a szabályok tekintetében. A CPTPP tagja Ausztrália, Brunei, Kanada, Chile, Japán, Malajzia, Mexikó, Új-Zéland, Peru, Szingapúr és Vietnam. Nagy-Britannia nemrégiben lett a tagja. Kína, Tajvan, Ecuador, Costa Rica és Uruguay is pályázik a csatlakozásra. A transz-csendes-óceáni partnerség országai elsősorban elektronikai cikkeket, gépeket, autókat és ásványi üzemanyagokat exportálnak.
Dnisz Smihal kormányfő a kormány és a fegyveres erők képviselőinek találkozóján beszélt arról, hogy a háború után megszűnik a sorkatonai szolgálat, írja a buh.ligazakon.net. Az ukrán miniszterelnök kijelentette, hogy lemondanak a sorkatonai szolgálatról, legalább is a jelenlegi gyakorlatról. UKRAJNÁBAN PROFI HADSEREGET HOZNAK LÉTRE. Ennek érdekében kétféle tartalékot képeznek. Ezek a katonai szakterületektől, fegyvernemtől függően folyamatos kiképzésben részesülnek. A lényeg, hogy az ukrán haderő minden tekintetben áttérjen a NATO-ban lévő gyakorlatra. AZ ÚJ UKRÁN HADERŐ MÁSIK FONTOS ALKOTÓELEME LESZ A SAJÁT FEGYVER ÉS HADITECHNIKA GYÁRTÁSÁNAK MEGTEREMTÉSE. Smihal szerint ebben nagy szerepet játszhatnak a vállalkozások, amelyek szoros partneri kapcsolatokat építhetnek majd ki a hadvezetéssel. Továbbá új rendszerben történnek majd a védelmi célú beszerzések is Ukrajna külföldi partnereinek bevonásával, mondta a kormányfő.
(vukics)
