Szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2022.06.30.)
–
Három nyugalmazott amerikai katonatiszt – Thomas McInerney LTG, USAF; MG Paul Vallely, az Egyesült Államok hadserege; és Andrew O'Meara Jr. ezredes, az Egyesült Államok Hadserege – aláírt egy levelet, amelynek szerzője „West Point and The Long Gray Line Concerned Graduates of West Point and The Long Gray Line”, s amely tiltakozik a kötelező védőoltások, az egészségügyi feltételek romlása, a progresszív politikai aktivizmus elterjedése és a hírneves katonai akadémián zajló más „érzékenyítő és ébresztő akciók” ellen. (A „hosszú szürke vonal” a New York állambeli West Point-i Egyesült Államok Katonai Akadémiáján végzettek folytonosságára utal.) „Mivel ezek a jelenségek a haditengerészet és a légierő akadémiáján is jelen vannak, így bizonyos, hogy ezeket a folyamatokat katonai vezetésünk legmagasabb szintjei irányítják” – mondta Vallely az Epoch Timesnak. „Mindannyian azt akarjuk, hogy a hadsereg visszatérjen a kiképzéshez, fegyveres erőink vezetéséhez és elsősorban azon dolgozzon, hogy szavatolja Amerika és polgárainak biztonságát” – tette hozzá Vallely, aki vészharangot kongatott meg azzal kapcsolatban, hogy jelenleg az Egyesült Államokban egy szocialista hatalomátvétel zajlik. Az aláírók szerint elfogadhatatlan a kritikus fajelmélet oktatása az Akadémián, amely támadást jelent az alkotmány ellen és nyílt lázadásnak minősül. Az egykori végzősök elfogadhatatlannak tartják, hogy a polgári oktatók részéről az akadémia és a hadsereg érvényben lévő szabályzatai által tiltott politikai aktivizmus van jelen. Az idős tisztek tiltakoznak az ellen is, hogy kizárólag radikálisan progresszív vendégelőadókat hívnak az akadémiára.
Volodimir Zelenszkij Ukrajna elnöke javasolta Oroszország kizárását az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Biztonsági Tanácsából, és tagsága felfüggesztését a szervezet közgyűlésében. Ezt az ENSZ Biztonsági Tanácsa június 28-i, keddi rendkívüli ülésének résztvevőihez intézett beszédében mondta. Zelenszkij emlékeztetett arra, hogy az ENSZ Alapokmányának 6. cikkelye egyértelműen kimondja, hogy a Közgyűlés határozatával kizárható a szervezetből minden ENSZ-tag, aki megsérti az Alapokmányban rögzített elveket. “Bár Oroszország megsérti az ENSZ és a nemzetközi jogrend alapelveit, még mindig nem indítanak eljárást ellene, jelen van az ENSZ szervezeteiben, és élvezi az ENSZ Biztonsági Tanácsának kiváltságait” – mondta Zelenszkij. Hangsúlyozta, hogy szerinte Oroszország csak a politikusok rövidlátása miatt, melyet a hidegháború végén demonstráltak, maradt az ENSZ-ben. Zelenszkij szerint “Oroszországnak nincs joga részt venni egy olyan szervezet megbeszélésein és szavazásán az ukrajnai háborúról, amelyet ő provokált ki, és gyarmati jelleget visel”.
Annak járt utána és közölt terjedelmes írást a dw.com, miként és miért tiltott be a regnáló ukrán hatalom 12 oroszbarátnak kikiáltott ellenzéki pártot. A tucatnyi tiltó határozat az SZBU és az igazságügyi tárca feljelentése nyomán a Lembergben lévő ítélőszéken született nem épp átlátható körülmények közepette. A tárgyalásokra ugyanis szigorúan zárt ajtók mögött került sor, az ítéletek elleni fellebbezések kivizsgálása pedig hosszadalmas folyamat lehet. Zárt ajtók mögött zajlott június 20-án ugyancsak Lembergben az a bírósági tárgyalás, amelyen döntöttek az Ellenzéki Platform az Életért ellenzéki párt teljes betiltásáról és vagyona teljes elkobzásáról. Jurij Bojko, a párt jelenlegi társelnöke törvénytelennek és politikai leszámolásnak nevezte a döntést. Ugyanakkor a portál megjegyzi, hogy Jurij Bojko a parlamentben maga is megszavazta a törvényt, amely értelmében betilthatják azokat a pártokat, amelyek az orosz agresszort próbálják jobb fényben feltüntetni. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat épp ilyen tevékenységgel vádolta meg az Ellenzéki Platformot. Igaz, nem részletezték a vádakat, csupán annyit közöltek, hogy a párt ténykedésével reális veszélyt jelentett Ukrajna területi egységére és függetlenségére. E téren főszerepet játszik a másik pártvezér, a hazaárulónak nevezett Viktor Medvedcsuk, aki az SZBU vendégszeretetét élvezi, és akinek ügyét is az ominózus lembergi ítélőszék tárgyalja teljes titoktartás közepette. A portál írásában megjegyzi, hogy az Ellenzéki Platform az Életért a legutóbbi parlamenti választásokon a második legerősebb pártnak bizonyult és 44 képviselője jutott be a parlamentbe. Ellenzéki tevékenységük miatt le kellett állniuk, majd Jurij Bojko irányításával a Békéért és Életért Platform néven új frakcióként alakultak újjá. Az új frakció új szemléletet is hozott, például a képviselők jelentős része megszavazta az orosz zene betiltását is. A dw-nek nyilatkozó szakértők bírálják az oroszbarátnak titulált pártok elleni bírósági eljárásokat. Nemcsak azért, mert a tárgyalások közelébe sem engedik az újságírókat vagy a megfigyelőket, hanem mert az SZBU és az igazságügyi tárca vádjainak többsége is nagyon gyenge lábakon ál, valamint messze nem indokolják a betiltásról szóló ítéleteket. Az Igazságosság és Fejlődés Pártot például azért tiltották be, mert a vezére, Mikola Iszajev az orosz nyelv védelmében indított petíciót. Az egyik legrégibb politikai tömörülést, az Ukrán Szocialista Pártot pedig azért tiltották be, mert a 2017 és 2018 közötti vezére, Illja Kiva hazaárulónak lett minősítve. A párt legújabb vezére pedig a Kiva által alapított jótékonysági alapítvány élére állt. Jurij Bojko szerint az ítéletek elleni fellebbezések tárgyalásai az ukrán igazságügy és az EU tagjelöltté lett Ukrajna vizsgatesztje lesz.
Az öt hónapja tartó háború arra kényszerítette az ukránokat, hogy módosítsák az elképzeléseiket; úgy készültünk, hogy ez egy gyors konfliktus lesz, ehelyett valójában egy maratonra kell számítanunk – mondta Olena Zelenszka, az ukrán first lady. Nagyon nehéz öt hónapig kitartani. Össze kell gyűjtenünk minden erőnket, és tartalékolni az energiánkat, mert nem látjuk a szenvedésünk végét – fogalmazott Olena Zelenszka. Az ukrán first lady a CNN-nek adott interjújában, a férjéhez hasonlóan, szintén terrortámadásnak nevezte a hétfői, bevásárlóközpontot ért bombatámadást, amely 18 ember életét követelte. Olena Zelenszka arról is beszélt, hogy a háború első két hónapjában ő és a gyerekei egyáltalán nem találkozhattak az elnökkel, azonban amióta az oroszok kivonultak Kijevből, együtt tudnak lenni, de nem folyamatosan.
Az Agroportal.ua írása szerint az ukrán mezőgazdászok derekasan helytállnak a háború közepette is. Azokban az övezetekben is vetettek, ahol nem sokkal előtte még harcok dúltak. Az idei termés most még a földeken van és addig ott is marad, míg nem sikerül hatékony megoldást találni a gabona exportjára. Erről Katerina Ribacsenko, az Ukrajnai Agro-Region cég vezérigazgatója számolt be. Véleménye szerint az agrárium elsődleges feladata a termény kimentése, hogy az minél gyorsabban eljusson a már éhezőkhöz. Amennyiben nem sikerül hatékony megoldást találni a gabona kivitelére, úgy az ukrán mezőgazdaság kénytelen lesz leállni a termeléssel, mert nincs hova elraktározni az új termést és nem lesz pénz a következő vetésre. Ribacsenko szerint ideje volna a hangzatos politikai szólamokat összhangba hozni a valósággal. A helyzet válságos, amelynek kezelésére az államnak, a kormánynak és az ukrán vasúttársaságnak kell gyakorlati lépéseket tenni, mivel egyedül ők képesek hatni a logisztika árára és gyorsaságára. Viszont az Ukrzaliznica már bejelentette, hogy 70 százalékkal emeli a teherszállítmányok tarifáját.
Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter közösségi oldalán arról számolt be kedden, hogy több ezer ukrán katona külföldön sajátította el a nyugati szövetségesektől kapott korszerű fegyverek használatát. Hozzátette: a kiképzések jelenleg is zajlanak. A tárcavezető Facebook-bejegyzésében rámutatott, hogy az ukrán katonák gyorsan tanulnak, és kezükben bármilyen fegyver még hatékonyabbá válik. „Ezekkel a fegyverekkel, kiűzik az országból az agresszort” – idézte a védelmi minisztert az Ukrajinszka Pravda hírportál. A katonákat elsősorban Nagy-Britanniában, Olaszországban, Litvániában, Lengyelországban, Szlovákiában, Szlovéniában, Franciaországban és Németországban képezik ki. Emellett a héten Nagy-Britannia támogatásával kezdetét vette az ukrán haderő katonáinak általános alapképzése is.
Mirosnyik: Az ukrán alakulatokat amerikai katonai magáncégek zsoldosai irányítják Az ukrán fegyveres erők súlyos emberveszteségeket szenvednek Liszicsanszk és Harkiv környékén – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a szerdai hadijelentést ismertetve. Mint mondta, a liszicsanszki olajfinomítónál az elmúlt nap folyamán az ukrán 10. hegyi rohamdandár 108. zászlóalja teljesen megsemmisült, az alegység 350 katonájából mindössze 30 katona maradt életben. A tábornok szerint Liszicsanszknál a 115. gépesített, valamint a 79. és a 25. légideszant hadosztálynál kritikus élelmiszerhiány alakult ki, amely számos esetben álláselhagyást és dezertálást eredményezett. Rogyion Mirosnyik, a Luhanszki Népköztársaság moszkvai nagykövete szerdán azt mondta, hogy az általa képviselt szakadár régió utolsó, ukrán kézen maradt városa, Liszicsanszk egyharmadát “felszabadították”. Vitalij Kiszeljov, a “köztársaság” belügyminisztériumának munkatársa azt hangoztatta, hogy a több oldalról ostromlott városból az éjszaka folyamán mintegy félezer ukrán katona és 74 zsoldos távozott Sziverszk területére, ahová az ukrán hadsereg hat zászlóaljat csoportosított át. Kiszeljov szerint a luhanszki hatóságok kedden azt állították, hogy Liszicsanszknál több mint ezer ukrán katona esett el, több tiszt pedig fogságba esett.
Az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) mellett működő Dezinformáció Elleni Központ a Facebookon közölt bejegyzésében oszlatta el azt a álhírt, amely szerint a hadkötelezettség alá eső nőket is mozgósíthatják ősztől. Mint ismeretes, Ukrajnában a nők katonai nyilvántartásba vétele 2022. október 1-jén kezdődik. Ennek kapcsán sok mendemonda kering az interneten. Maguk az érintettek is elkezdtek félni. A Dezinformáció Elleni Központnál kifejtették, hogy egy tavaly elfogadott védelmi minisztériumi rendelet alapján bizonyos foglalkozású nők valóban hadkötelezettekké válnak, azaz a fegyveres erők, a nemzeti gárda vagy más katonai alakulatok tartalékállományába kerülnek. A tartalékosként történő bejegyzésük viszont nem jelenti a mozgósításukat, mivel háború idején nőket csak szerződéses alapon vagy önkéntesen lehet toborozni. A 18 év alatti gyermeket nevelő nők pedig eleve nem kötelezhetők katonai szolgálatra – mutattak rá a központnál.
A háború óta Kárpátalja csaknem 400 ezer belső menekültnek adott otthont. A legtöbben – megközelítőleg 50 ezren – Ungváron tartózkodnak. Ez ahhoz vezet, hogy a megyeszékhelyen irdatlan mennyiségű szemét halmozódott fel. Annak ellenére, hogy a legnagyobb figyelem most az országos problémákra irányul, nem szabad megfeledkezni a helyi gondokról sem, amelyek egyre jobban feltornyosulnak. A megye lakosságának ugrásszerű növekedése a szilárd hulladék mennyiségének gyarapodásához is vezetett. Ezt a kérdést azonban már a háború előtt meg kellett volna oldani, írja a Zakarpattya.net. Az Ungvári járásban található hulladéklerakó 99%-ban megtelt.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hatályba léptette a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács határozatát az oligarchák nyilvántartásáról – számolt be az rbc.ua június 30-án. A nyilvántartást elektronikus formában, államnyelven vezetik. Az oligarchákra vonatkozó információk között szerepel többek között a teljes név, a születési idő és hely, útlevéladatok, valamint az oligarchaként való elismerés. Az adatokhoz a bejelentők, az anyakönyvvezetők, a nyilvántartást benyújtó és kezelő alkalmazottak, a nemzetbiztonsági tanács elnöke, titkára és tagjai, illetve más állami szervek tisztségviselői és alkalmazottai férhetnek hozzá. A Legfelsőbb Tanács 2021 szeptemberében fogadta el az oligarchatörvényt. A dokumentum többek között külön nyilvántartás létrehozásáról rendelkezik.
Volodimir Zelenszkij szerdán kijelentette a Kijevben tárgyaló Joko Widodo indonéz elnöknek, hogy csak akkor vesz részt a G20-as országcsoport novemberre tervezett indonéziai csúcsértekezletén, ha az ukrajnai biztonsági helyzet ezt lehetővé teszi. Az ukrán elnök továbbá függővé tette részvételét “a csúcsértekezlet résztvevőinek összetételétől” is. Konkrétan nem nevezte meg Vlagyimir Putyin orosz elnököt, akit meghívtak a csúcstalálkozóra, és aki ezt a meghívást el is fogadta.
Ihor Zsovkva, az ukrán Elnöki Iroda helyettes vezetője, aki Ukrajna delegációját vezette a NATO-csúcson, elégedett a csúcstalálkozó eredményeivel, és hangsúlyozta a szövetséghez való csatlakozás irányának fenntartását. Ihor Zsovkva, az ukrán Elnöki Iroda helyettes vezetője szerint Kijev úgy véli, hogy Ukrajna már megfelel a NATO-előírásoknak, és folytatja a folyamatos integrációt – adta hírül a Korrespondent.net. Zsovkva elmondta, hogy elégedett a csúcstalálkozó eredményeivel, és hangsúlyozta a szövetséghez való csatlakozás irányának fenntartását. „Senki nem veszi le a napirendről Ukrajna euroatlanti integrációját” – hangsúlyozta az Ukrán Elnöki Iroda helyettes vezetője. Ihor Zsovkva meg van győződve arról, hogy Ukrajna már kompatibilis a szövetség normáival. "Ma, a háború alatt nehéz azt állítani, hogy Ukrajna nem felel meg a NATO-előírásoknak – ez vonatkozik a katonai műveletek stratégiájára vagy taktikájára. Ukrajna háborút vív, ha nem is a világ második hadseregével, de nem a leggyengébbel. Minden nap bizonyítjuk, hogy kölcsönösen kompatibilisek vagyunk a NATO-szabványokkal” – mondta Zsovkva. Ukrajna külügyminisztere, Dmitro Kuleba pedig úgy véli, hogy a NATO-csúcs megmutatta a szövetség azon képességét, hogy tud "nehéz, de fontos döntéseket hozni".
Az RBC-Ukraine Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnökének az NBC amerikai televíziós csatornának adott interjújára hivatkozva közölte, hogy ahol Ukrajna egy embert veszít, ott Oroszország 5 embert veszít. Ahol az ukrán hadsereg veszít egy tankot, az oroszok 5-öt. "De igazságosnak kell lennünk, és ki kell mondanunk, hogy nehéz helyzetben vagyunk. De megint mások a számok, az egy tankunkra nekik 10 tankjuk van, egy harcosunkra nekik 10 katonájuk van. És akármilyen erősek vagyunk, ők 10-szer többen vannak, és ez nagyon nehéz. Nehéz nekünk, de helytállunk” – mondta. Zelenszkij hozzátette, hogy Ukrajnának nehéz lenne egyedül szemben állnia az Orosz Föderációval, mi pedig nem biztos, hogy kibírnánk." Ezért nagyon fontos Európa, és különösen az Egyesült Államok támogatása – a társadalomtól Joe Biden elnökig. Mert mindenkinek meg kell értenie, hogy ez nem a mi háborúnk, csak Ukrajna Oroszországgal, ez az egész világ háborúja, konkrétan az Orosz Föderációval, a katonai-politikai vezetésével, a hadseregükkel, és ezt mindenkinek meg kell értenie. Nem lehetünk egyedül, és hála Istennek, segítenek nekünk" – mondta az államfő. Meggyőződése, hogy a háború Ukrajna győzelmével ér véget. "Bármilyen nehéz is, ki kell szorítanunk a betolakodókat a földünkről. Megtesszük, amennyire csak tudjuk" – mondta Zelenszkij. Az államfő kijelentette: attól tart, hogy a Nyugatnak elege lehet Ukrajnából. "Néha úgy érzem, hallok néhány szót, felhívást a segélynyújtás lassításához, én látom ezt. Nincs jogunk veszíteni, a békéről beszélek. Hiszem, hogy ez közös győzelem lesz, Egyesült Államok, Ukrajna, európai államok győzelme. Ha veszítünk, bárki bármit mond, akkor a demokrácia veszít, ami azt jelenti, hogy az Egyesült Államok és az európai államok veszítenek. Tudom, hogy nem mindenkinek könnyű, de szükséges" –hangsúlyozta.
Volodimir Zelenszkij elnök szerint Oroszország nem tud harcolni, csak minden élő elpusztítására képes, ezért felszólította a szövetségeseket, hogy együtt és mielőbb űzzék ki a betolakodókat Ukrajna területéről – közölte kedden a korrespondent.net hírportál az államfő hétfő esti videoüzenetére hivatkozva, írja a Karpat.in.ua. A tudósítás szerint Zelenszkij elmondta: a teljes körű invázió kezdete óta az orosz hadsereg közel 2800 különböző cirkálórakétát és több százezer légibombát és reaktív gránátot vetett be Ukrajna ellen. „Ez nem más, mint terror” – hangsúlyozta az elnök egyúttal a kremencsugi bevásárlóközpont elleni hétfői rakétatámadásról és Harkiv vasárnapi ágyúzásáról. Arra kérte az állampolgárokat, hogy ne hagyják figyelmen kívül a légiriadókat. Zelenszkij kijelentette: „Oroszország nem tud harcolni, csak minden élő elpusztítására képes”. Ezért felszólította a szövetségeseket, hogy közösen és mielőbb űzzék ki a betolakodókat Ukrajna területéről.
Az ideiglenesen megszállt Krím visszafoglalása azonnali lesz, minden előzetes próbálkozás nélkül, amivel az oroszok fenyegetnek – közölte Olekszij Danilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára kedden a Twitteren. A jelentés szerint az RNBO-titkár Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, a Biztonsági Tanács elnökhelyettese hétfőn tett kijelentésére reagált, amely szerint, ha Ukrajna csatlakozik a NATO-hoz, és megpróbálja visszafoglalni a Krímet, az a harmadik világháború kitöréséhez vezethet. Erre válaszul Danilov azt írta: „meg akarom nyugtatni Medvegyev urat: az önöké a Krím félsziget csak egyes kremli figurák beteges antiszemita, ukranofób fantáziájában lehet, és nem lesz próbálkozás.” Hangsúlyozta: „az ideiglenesen megszállt Krím visszafoglalása megtörténik, mindenféle próbálkozások nélkül, azonnal”. Ukrajna többször is felvetette az ideiglenesen megszállt Krím félsziget katonai eszközökkel történő visszafoglalását. Olekszij Reznyikov védelmi miniszter is megerősítette, hogy a szövetségesektől kapott fegyverek segítenek Ukrajnának az Oroszország által ideiglenesen megszállt területek visszaszerzését, beleértve a Krímet is.
Az ukrán védelmi miniszter, Olekszij Reznyikov mondta azt, hogy nincs értelme arra törekedni, hogy elkerüljék a feszültségek eszkalálódását Oroszországgal, hiszen a háború már a nyakukon van, és „a harmadik világháború idén február 24-én elkezdődött”:
„Ha Putyin elnökre tekintünk, úgy gondoljuk, hogy gyakorlatilag ugyanazok a politikai céljai vannak, mint amelyeket korábban feltételeztünk, azaz Ukrajna nagy részét el akarja foglalni” – mondta Avril Haines amerikai hírszerzési igazgató. Haines szerint a háborús kilátások továbbra is elég komorak. Az amerikai hírszerzési szervek három lehetséges forgatókönyvet látnak, a legvalószínűbb egy elhúzódó konfliktus, amelyet az orosz erők lassú, de folyamatos előrehaladása jellemez. A másik kettő egy nagy orosz áttörés, illetve hogy az ukránoknak sikerül stabilizálni a frontvonalakat.
Alejandro Giammattei guatemalai elnök megingathatatlan életpárti elkötelezettségével tör előre országában, miközben az Egyesült Államokban az abortusz kérdése a középpontban van. Giammattei, akit heves életpárti álláspontja miatt folyamatosan támadja a nemzetközi emberi jogi testületet, a Breitbart News-nak beszélt nézeteiről kedden Washingtonban. „A Guatemalai Köztársaság alkotmánya meghatározza, hogy az élet védve van a fogantatástól” – mondta Giammattei. „Egyébként az általam vallott keresztény alapelvek is ehhez kapcsolódnak. Guatemalában illegális az abortusz, kivéve, ha a terhesség az anya életét veszélyezteti.” Giammattei, aki 2020 januárjában lépett hivatalba, azt mondta: „Esküt tettem a alkotmányra, és gondoskodnom kell a törvények betartásáról”.
Kalifornia állama történelmet ír azzal, hogy az országban az első olyan állam lesz, amely ingyenes élelmiszerjegyeket ad az állam területén tartózkodó illegális bevándorlóknak. Ezen a héten Gavin Newsom (D) kormányzó bejelentette, hogy költségvetési megállapodást köt a demokrata állam törvényhozóival, amely magában foglalja a kaliforniai adófizetők által fizetett élelmiszerjegyek biztosítását az 55 éves vagy annál idősebb, az államban illegálisan tartózkodó külföldiek számára – ez az első ilyen kezdeményezés az Egyesült Államokban.
Dr. Anthony Fauci, az Országos Allergia és Fertőző Betegségek Intézetének igazgatója és Joe Biden elnök főorvosi tanácsadója koronavírus-tesztje pozitív lett két héttel azután is, hogy kezdeti pozitív tünetei után kezelést kapott a Pfizer Paxlovid vírusellenes gyógyszerével. A 81 éves Fauci két hete, június 15-én kapta el először a koronavírust. Ezt követően Fauci orvosai a Pfizer Paxlovid vírusellenes gyógyszerét írták fel neki, mivel életkora miatt szövődmények alakulhatnak ki. Az ötnapos Paxlovid-kezelés befejezése után Fauci koronavírus-tesztje három egymást követő napon negatív, de a negyedik napon ismét pozitív lett. A CDC állítólag országszerte felszólította az egészségügyi tisztviselőket, hogy vigyázzanak a „ritkának tűnő, de egyre gyakrabban jelentett jelenségre”. „Ez volt az, amit az emberek Paxlovid-visszapattanásként emlegetnek” – tette hozzá Fauci.
Liz Truss, az Egyesült Királyság külügyminisztere sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy nem küldtek korábban több fegyvert a háború által sújtott Ukrajnába. Szerdán kijelentette, hogy a Nyugatnak le kell vonnia Putyin ukrajnai inváziójának tanulságait, és alkalmaznia kell azokat Tajvanra: "Korábban kellett volna védelmi fegyvereket szállítanunk Ukrajnába. Ezt a leckét meg kell tanulnunk és alkalmaznunk kell Tajvan esetében."
(vukics)
