top of page

Szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2022.08.16).






Az ukrán parlament ma elfogadta azt a törvénytervezetet, amely az ingatlanok kényszerelidegenítését írja elő. A Legfelső Tanács a hadiállapot idején érvényben lévő törvények alapján engedélyezte az ingatlanok erőszakos lefoglalását és elidegenítését Ukrajna azon területein, ahol fennáll az ideiglenes megszállás veszélye, közölte Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő Telegram csatornáján. A dokumentum javasolja a védelmi-ipari komplexum üzemeltetéséhez szükséges berendezések kényszerelkobzását. Lefoglalásra akkor van lehetőség, ha fennáll az orosz megszállás veszélye, és amennyiben a létesítmény legfeljebb 30 km-nyi távolságra van a frontvonaltól vagy ideiglenesen megszállt területtől. A kisajátítást és a vagyonelkobzást az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács határozata alapján hajtják végre a regionális katonai adminisztrációval való egyeztetés alapján. A törvénytervezet előírja, hogy az elidegenített ingatlanok kártalanítása az állami költségvetés terhére történik, a következő öt költségvetési időszak során. A törvénytervezet azt is előírja, hogy az ingó és ingatlan vagyon átadható a korrupciós és egyéb bűncselekményekből származó vagyontárgyak azonosításával, felkutatásával és kezelésével foglalkozó nemzeti ügynökségnek.


Csaknem megduplázta a nyereségét a második negyedévben az egy évvel korábbihoz képest a Saudi Aramco olajipari konszern részben a magas olajáraknak, részben a magasabb finomítói árrésnek köszönhetően. A szinte teljes egészében szaúd-arábiai állami tulajdonban lévő olaj- és gázipari vállalat vasárnap közölte, hogy az idei második negyedévben az egy évvel korábbi 95,47 milliárd rialhoz képest 90 százalékkal, 181,64 milliárd rialra (48,39 milliárd dollár) nőtt a nettó nyeresége. Elemzők 46,2 milliárd dolláros nettó nyereséget vártak. Az Aramco jelentése szerint a negyedéves eredmény rekordnak számít; 18,8 milliárd dollárt különít el a cég az osztalékalapba. Az Aramco részvényeinek 5 százalékát 2019-ben vezették be a szaúdi tőzsdére. Az Aramco elsősorban a magasabb nyersolajáraknak, az értékesített mennyiség növekedésének és a megemelkedett finomítói árrésnek tulajdonítja nyeresége nagymértékű növekedését. Amin Nasszer, az Aramco elnök-vezérigazgatója szerint a második negyedév eredményei a királyság olaja iránti növekvő keresletet tükrözik, amelynek kitermelése a világ legolcsóbbjai közé tartozik. „Arra számítunk, hogy az olaj iránti kereslet az évtized hátralévő részében tovább növekszik, a rövid távú globális előrejelzésekben szereplő csökkenő gazdasági teljesítmény ellenére” – mondta. Az Aramco átlagos teljes szénhidrogéntermelése a második negyedévben napi 13,6 millió hordó olajegyenérték volt. Az Aramco részvényei idén több mint 25 százalékkal emelkedtek, mivel az olaj és a földgáz világpiaci ára többéves csúcsra emelkedett, miután a fő exportőr Oroszország elleni nyugati szankciók tovább szűkítették az amúgy is forráshiányos globális piacot.


Több mint száz lengyel és német “zsoldos” életét vesztette, további több mint ötven pedig megsebesült, amikor az orosz légierő nagy pontosságú fegyverekkel csapást mért ideiglenes állomáshelyükre a Harkiv megyei Zolocsivnél – közölte Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve. A tábornok szerint hasonló csapásokban a donyecki régió három településénél az ukrán fegyveres erők az 53. gépesített dandár és a 68. gyalogsági-vadászdandár több mint 260 katonáját, Herszon megyében pedig a 63. gépesített dandár több mint 160 katonáját ölték meg. Mint mondta, Marjinka közelében a 66. gépesített dandár 3. zászlóaljának több mint 70 százaléka, Szoledarnál pedig az 58. gépesített lövészdandár 15. zászlóaljának több mint a fele elesett. A harcászati légerő gépei, valamint a rakéta- és tüzérségi csapatok egyebek között két vezetési pontot, egy rakéta- és tüzérségi fegyverraktárt, valamint három lőszer- és két üzemanyagraktárt semmisítettek meg, a légvédelem pedig lelőtt három ukrán drónt és két rakétasorozatvető-lövedéket. Az orosz nemzeti gárda közölte, hogy az elmúlt egy hét alatt több mint ötven embert vett őrizetbe Herszon és Zaporizzsja megyében, akiket ukrán nacionalista szervezetekkel, az Ukrán Biztonsági Szolgálattal (SZBU) és az ukrán fegyveres erőkkel való együttműködéssel gyanúsítanak. A fegyveres testület emellett 14 fegyver-rejtekhelyet fedezett fel, valamint lefoglalt 12 Igla hordozható föld-levegő rakétarendszert, 20 Uragan rakétasorozatvető-lövedéket, 24 gránátvetőt több mint 100 lőszerrel, több mint 50 lőfegyvert, köztük amerikai gyártmányú pisztolyokat, mintegy 100 kézigránátot, több mint 150 aknagyújtó-szerkezetet, külföldi rádióberendezéseket és GPS-t, valamint több mint 11 000 különböző kaliberű töltényt foglaltak le illegális forgalomból. A gárda emellett – ahogy a közlemény írja – tíz aknát, 12 kilogramm robbanóanyagot és 400 kilogramm salétromot “hatástalanított”. A helyi hatóságok összesítése szerint az ukrán tüzérség az elmúlt egy nap alatt 65 alkalommal lőtte a szakadár Donyecki Népköztársaság területét, 365 különböző típusú lőszerrel. A támadásoknak négy civil esett áldozatul, további 14 pedig különböző súlyosságú sebesüléseket szenvedett.


Svájcban mostantól a vagyoni helyzettől teszik függővé, hogy kapnak-e pénzbeli támogatást az ukrajnai menekültek. A svájci kormány ismertetője szerint augusztus 15-től az ukrajnai menekültek segélykérelmének elbírálása során figyelembe veszik a menekült vagyoni helyzetét. Ráadásul nem csupán a svájci megélhetési lehetőségeit, hanem az illető ukrajnai ingó és ingatlan vagyonát is mérlegre teszik. Jelenleg mintegy 60 000 ukrajnai menekült tartózkodik Svájcban, akik S jelzésű menekültstátuszhoz jutottak és állami segélyben részesülnek, illetve jogukban áll munkát vállalni. Eredetileg azok az ukránok is kaptak állami segélyt, akik tekintélyes kimenekített és Ukrajnában maradt vagyonnal rendelkeznek. A svájci kormány most ezen a hozzáállásán változtatott. A vagyonos ukrán menekültektől megvonják az állami segélyeket.


Tarasz Kreminy államnyelvvédelmi biztos a tanévkezdet előtt emlékeztette a pedagógusokat, hogy a gyerekeket ukrán nyelven kell tanítani az oktatási és a nyelvtörvény előírásainak megfelelően, amit ha megsértenek, 3 400-tól 11 900 hrivnyáig terjedő pénzbírsággal lesznek sújthatók – közölte hétfőn az Ukrajinszka Pravda hírportál a nyelvőri ombudsman Facebook-közlésére hivatkozva. A jelentés szerint Kreminy a hivatalos közösségi oldalán jelezte, hogy az elmúlt tanév során több mint 150 esetben született feljelentés Ukrajnában a nyelvtörvény oktatási intézményekben történt megsértéséről. Ezzel kapcsolatban emlékeztette az új tanév kezdete előtt a pedagógusokat, hogy Ukrajnában a gyerekeket államnyelven kell tanítani. Mint rámutatott, a 2021–2022-es tanévben konkrétan 157 panasz érkezett az ombudsmani titkárságra a nyelvi jogszabályok megsértése miatt. Feljelentések futottak be mind iskolai tanárok, mind óvodai nevelők, mind pedig egyetemi tanárok ellen – mutatott rá. Az államnyelvvédelmi biztos szerint a hivatalához érkezett bejelentések elsősorban a kétnyelvűség tényeit és a nem államnyelv használatát kifogásolták az oktatási folyamat során. Adatai szerint a nyelvtörvényt leggyakrabban Kijevben (31 panasz), Odessza megyében (17) és Harkiv megyében (14) sértették meg. Emlékeztetett arra, hogy jelenleg Ukrajnában szankciók vannak érvényben a nyelvtörvény oktatási intézményekben történő megsértéséért. „Ma az ukrán nyelv államnyelvi státuszának erősítésében fontos szerepet játszik az oktatás, mint a személyiségformálás alapja. Emlékeztetünk ezért arra, hogy Ukrajna közigazgatási szabálysértési törvénykönyvének július 16-i módosításaival összhangban 2022-től az államnyelvvédelmi biztos bírságot szabhat ki a nyelvtörvény megsértése miatt, ideértve azokat az iskolaigazgatókat, rektorokat, tudományos és pedagógiai dolgozókat is, akik szándékosan figyelmen kívül hagyják a nyelvtörvényt” – szögezte le az államnyelvvédelmi ombudsman titkársága. A hivatal emlékeztetett arra, hogy az államnyelvről szóló törvény megsértéséért járó bírság összege 3 400-tól 8 500 hrivnyáig terjed, ha a szabálysértés első alkalommal történt. Ismételt szabálysértés esetén a hatóság már 8 500-11 900 hrivnya pénzbírságot szab ki. A biztos ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az ukrajnai nemzeti kisebbségek képviselőinek joguk van nemzetük nyelvének a tanulására. „Az egy tömbben élő nemzeti kisebbségek vagy őshonos lakosok lakóhelyén az államnyelv mellett az adott közösség nyelvén történő oktatáshoz való jog is biztosított” – hangsúlyozta Tarasz Kreminy.

A Rutgers University tudósai szerint a halálos áldozatok döntő többségét az okozná, hogy az atomrobbanások után keletkező, légkörbe jutó szennyeződés eltakarná a napot, emiatt pedig globális éhínség söpörne végig a földön. A modellezésben elsősorban éppen ezért is azt vizsgálták meg a tudósok, hogy a háborúban milyen mennyiségű szennyeződés jutna a légkörbe, és ennek milyen hatásai lennének a klímára és az élelmiszer-ellátásra. Az egyetem tudósai összesen hat konfliktus-forgatókönyvet elemeztek, ezek közül a legrosszabb, egy orosz-amerikai atomháború eredményezné a fenti kimenetelt. Egy kisebb nukleáris konfliktus, például India és Pakisztán közt, „csak” az élelmiszer-termelés 7%-os visszaesését hozná öt év alatt, miközben egy orosz-amerikai konfliktusnál ugyanez a szám 90%. A kutatók azt is mérlegelték, hogy a konfliktusok kitörése után a jelenleg takarmányozásra használt termények hasznosítása vagy az élelmiszer-pazarlás csökkentése ellensúlyozhatja-e, de arra a következtetésre jutottak, hogy a megtakarítások minimális hatást fognak majd gyakorolni a háborúk után.


Egy új jelentés szerint az ENSZ békefenntartói tömeges szexuális zaklatást folytattak Kongóban 1999 óta. A békefenntartók gyermeket ejtettek teherbe, nőket erőszakoltak meg, és kereskedtek is az áldozataikkal. Az ENSZ elismerte a bűncselekményeket, de állítása szerint nem az áldozatok kárpótlása, hanem csak az elkövetők felelősségre vonása a feladata. Eddig egyik nő sem kapott segítséget az ENSZ-től.

Az oroszok szerint Ukrajna 25 csapást mért az Egyesült Államoktól származó M777 tarackokkal a zaporizzsjai erőműre. Oroszország kitart amellett, hogy Ukrajna lövi az erőművet és felszólította a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget (NAÜ), hogy küldjön ellenőröket az atomerőműbe. Stephane Dujarric, az ENSZ szóvivője hétfőn kijelentette, hogy az ENSZ képes támogatni egy NAÜ-küldöttséget ebben az ügyben. Igor Visnyeveckij, az orosz külügyminisztérium fegyverzetellenőrzésért felelős vezető tisztviselője arra figyelmeztette a NAÜ-t, hogy az ukrán ellenőrzés alatt álló területen átutazó NAÜ-küldöttséget az ukránok megtámadhatják. „Ebben az esetben bármi megtörténhet, ha a NAÜ-küldöttség átmegy a frontvonalon” – mondta Visnyevetszkij. Visnyevetszkij elmondta, hogy Moszkva azt javasolta, hogy a NAÜ az orosz hadsereg védelme alatt utazhasson át az orosz ellenőrzés alatt álló területre. Oroszország azzal vádolta az ENSZ-t, hogy megakadályozta a NAÜ-t abban, hogy korábban meglátogassa az erőművet. „Az ENSZ Titkárságának nincs felhatalmazása, hogy a NAÜ bármely tevékenységét blokkolja” – mondta Dujarric.


(vukics)








518 megtekintés

Comentarii


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK