Szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2022.08.19).
Az orosz védelmi minisztérium bejelentése szerint a Szoledar településnél harcoló ukrán gépesített egység több mint kétharmada dezertált – számolt be róla a Lenta. A beszámoló szerint az ukrán katonák tömeges dezertálása az általuk elszenvedett jelentős veszteségekre vezethető vissza, arról viszont egyelőre nincsenek információk, hogy a dezertőrök milyen irányba menekültek. Az orosz védelmi minisztérium azt is közölte, hogy a lőszerhiány és a súlyos veszteségek miatt az ukrán 66. gépesített hadosztály legalább fele elhagyta védelmi állását Donyeckben, vagyis elmondható, hogy egyre rosszabb a helyzet az ukrán hadseregben. Korábban már voltak hasonló jelentések, akkor a 128. hegyi felderítőcsapat, illetve a 93. gépesített hadosztály katonái dezertáltak, akik Harkov és Zaporizzsja megyékben állomásoztak.
Ukrajna elvi álláspontja, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) missziója csak az ukrán kormány által ellenőrzött területen keresztül mehet a Zaporozsjei Atomerőműbe, a küldöttség nem utazhat Oroszországon, majd a megszállt területeken át – közölte szerdán Dmitro Kuleba külügyminiszter egy televíziós műsorban, adta hírül az rbc.ua hírportál. A tudósítás szerint az ukrán diplomácia vezetője elmondta: „minden mással kapcsolatban teljesen nyitottak leszünk, és a lehető legnagyobb mértékben figyelembe vesszük a NAÜ logisztikai és biztonsági kívánságait.” Mint jelezte, tárgyalni kíván a NAÜ-vel a misszió Zaporizzsjai Atomerőműbe látogatásának a feltételeiről. A külügyminiszter szerint Ukrajna érti, hogy az Orosz Föderáció propagandájával kitölti az információs teret, Ukrajnára hárítva a felelősséget a NAÜ-misszió atomerőműbe jutásának a megakadályozásáért. Hozzátette, biztos abban, hogy a betolakodók szándéka meghiúsul. A fő külügyér megjegyezte, hogy az Orosz Föderáció minden ilyen nyilatkozatának az a célja, hogy Ukrajnára hárítsa a felelősséget. „Azaz amikor valaminek a blokkolására készülnek, akkor propaganda-módszerekkel kezdik előre áthárítani a felelősséget, mi ezeken a trükkökön már keresztülmentünk, senki nem dől be nekik. Amit Oroszország tesz ott, az nemcsak Ukrajnát, hanem az egész világot fenyegeti” – összegezte Dmitro Kuleba.
Egy oknyomozó médiariport nyomán vizsgálatot indított az Állami Nyomozó Iroda (DBR) annak kiderítésére, hogyan hagyhatta el számos politikus és üzletember Ukrajnát a hadiállapot idején, és múlathatja az idejét Monaco luxusüdülőhelyein – számolt be az rbc.ua hírportál a DBR Telegram-közlésére hivatkozva. A jelentés szerint oknyomozó újságírók kiderítették, hogy a következő politikusok és üzletemberek oldottak kereket Ukrajnából a hadiállapot kihirdetése után, és mentek Monacóba: Kosztantin Zsevago oligarcha, az oligarcha Ihor és Hrigorij Szurkisz testvérek, Vadim Jermolajev dnyiprói építési vállalkozó és kollégája, Vadim Sztolar, a Kijevi Városi Tanács elnökhelyettese és sokan mások. A DBR reagált az oknyomozó riportra, és bejelentette, hogy előzetes vizsgálatot indított. A bűnüldözők tájékoztatása szerint az ellenőrzés során vizsgálják a határátlépés körülményeit és a rendvédelmi szervek szerepét ebben a folyamatban. Mint az Ukrajinszka Pravda hírportál ma beszámolt róla, Hrihorij Szurkisz parlamenti képviselő a családjával Monte-Carlóban van, ahol Európa legdrágább tengerpartján a Monte-Carlo Bay ötcsillagos szállodában évek óta bérel luxuslakosztályt. A kiadvány értesülése szerint egy ilyen luxuslakosztály bérleti díja egy évre 2 millió euró. Az újságírók azt is kifürkészték, hogy a dúsgazdag Szurkisz testvérek gyakran megfordulnak a helyi kaszinóban.
A hírt az rbc.ua közölte Valerij Zaluzsnijra, az ukrán fegyveres erők parancsnokára hivatkozva. A tisztviselő telefonon tárgyalt a kanadai védelmi minisztérium vezetőjével, akit tájékoztatott a frontvonalon uralkodó helyzetről. „Elmondtam, hogy az ellenség továbbra is előrenyomul a teljes frontvonal mentén. Naponta mintegy 700-800 támadást hajtanak végre állásaink ellen, 40-60 ezer lőszer felhasználásával” – közölte.
Korábban Kirill Budanov, a Védelmi Minisztérium hírszerzési főosztályának vezetője az rbc.ua hírportálnak adott interjújában azt mondta, hogy Ukrajna az első győzelmeit a fronton majd augusztusban aratja. Szerdán Andrij Juszov a Védelmi Minisztérium hírszerzési főosztályának munkatársa egy televíziós műsorban arról számolt be, hogy a közeljövőben a teljes frontvonalon mozgalmas események várhatók. A katonai hírszerző tiszt kiemelte, hogy a hírszerzés egyelőre nem az ellenség visszavonulásáról beszél. „Az ukrán hadsereg azonban aktívan fog dolgozni a megszállt területek felszabadításán” – hangsúlyozta Andrij Juszov.
Harmincnégy év börtönbüntetésre ítéltek egy szaúd-arábiai kisgyermekes anyát amiatt, mert Twitterezett. A Leeds Egyetem 34 éves szaúdi hallgatója 34 év börtönbüntetést kapott azért, mert rendelkezett Twitter-fiókkal, illetve azért, mert azzal a szaúdi királyságot kritizáló felhasználókat követett és olykor megosztotta a tartalmaikat – írja a Guardian. A phD tanulmányokat folytató kisgyermekes anyát azután állították bíróság elé, miután 2020 decemberében haza utazott Szaúd-Arábiába. Azt tervezte, hogy férjével és két gyerekükkel visszatér az Egyesült Királyságba, azonban a hatóságok beidézték, kihallgatták, majd bíróság elé állították. A lap beszámolója szerint ez az eset újabb példája annak, hogy a szaúdi koronaherceg Mohammed bin Salman ezúttal a Twitter-felhasználókat vette célba, miközben a szaúdi állami befektetési alapon keresztül közvetve jelentős részesedése van az amerikai közösségi médiában.
A japán kormány országos versenyt hirdetett, amelyben ötleteket várnak az emberek több alkoholfogyasztásra való ösztönzésére, miután a fiatalok körében bekövetkezett szemléletváltozás az adóbevételek visszaesését eredményezte. A fiatalabb generáció kevesebb alkoholt fogyaszt, mint a szüleik – ez a változás az olyan italok adóját sújtotta, mint például a szaké (japán rizsbor). A nemzeti adóhivatal ezért országos versenyt hirdetett, hogy ötleteket dolgozzanak ki a tendencia megfordítására. A „Sake Viva!” kampánytól azt várják, hogy tegye vonzóbbá az alkoholfogyasztást a gazdaság fellendítése érdekében. A versenyben 20 és 39 év közötti fiatalokat kérnek fel arra, hogy osszák meg üzleti ötleteiket, amelyekkel beindíthatják a keresletet társaik körében – legyen szó a szakéról, a whiskyről, a sörről vagy a borról. A versenyt szervező csoport szerint az új szokások – amelyek részben a Covid-járvány idején alakultak ki – és a népesség elöregedése az alkoholeladások csökkenéséhez vezettek. A japán média szerint egyesek kritikával illetik az egészségtelen szokás népszerűsítésére tett kísérletet. Az ötleteket szeptember végéig várják a pályázóktól. A legjobb terveket ezután szakértők segítségével fejlesztik tovább, mielőtt a végső javaslatokat novemberben bemutatják a hivatalnak. A kampány honlapja szerint Japán alkoholpiaca folyamatosan zsugorodik, és ennek egyik jelentős tényezője – a csökkenő születésszám mellett – az ország idősödő demográfiai összetétele. Az adóhivatal legfrissebb adatai azt mutatják, hogy az emberek 2020-ban kevesebbet ittak, mint 1995-ben: a fogyasztás évi 100 literről 75 literre esett vissza. A The Japan Times szerint míg 1980-ban a teljes állami bevétel 5 százalékát tették ki az alkoholra kivetett adók, addig 2020-ban ez az érték 1,7 százalékra csökkent.
Augusztus eleje óta Ukrajna kevesebb mint egymilliárd dollár külföldi támogatást kapott abból az ötből, amit erre a hónapra ígértek – közölte csütörtökön Jaroszlav Zseleznyak, a Holosz párt parlamenti képviselője Telegram-csatornáján, számolt be a korrespondent.net hírportál. A jelentés szerint a honatya azt írta: „az egyik óriási probléma az az ütemterv, ahogy a külföldi adományozóktól érkeznek a pénzek”. A Pénzügyminisztérium eredetileg 6 milliárd dolláros támogatásra számított, majd 5 milliárd dollárra csökkentette a várakozásokat – tette hozzá. Megjegyezte, hogy augusztus 18-ig (augusztus 4-től) már mindössze 589 millió dollár és Kanadától 350 millió dolláros hitel érkezett a Naftohaznak földgázvásárlásra.
A delo.ua írása szerint Ukrajna hat legjelentősebb európai támogatója elkezdte visszafogni a katonai segítségnyújtást, júliusban már ajánlatot sem tettek fegyverszállításokra. Az ukrán hírportál az amerikai Politico írására hivatkozva írja, hogy milyen adatokat tett közzé a Kieli Világgazdasági Intézet (IfW), amely figyelemmel kíséri az Ukrajnának nyújtott hadászati támogatásokat. Az IfW ismertetője szerint már április vége óta figyelhető az a tendencia, mely szerint az európai országokban mérséklődik a hadászati támogatási kedv Ukrajna számára. Most ráadásul akkor csökkentik a fegyverszállításokat az európai országok, amikor az ukrán haderő mindent eldöntő ellentámadásra készül és kritikus szakaszába lép a háború. A kiadvány nem sorolja fel a fegyverszállításokat leállító vagy mérséklő országokat, csupán annyit közöl, hogy Németország és Franciaország is közöttük van. Megjegyzi viszont, hogy jelentéktelen az a másfél milliárd euró, amit legutóbb támogatásként felajánlott Ukrajnának az EU.
A meta.ua tájékoztatója szerint Ukrajnában katonai nyilvántartásba veszik a nőket, de csak bizonyos szakmákban és szakterületen dolgozókat. Fegyir Veniszlavszkij a kijevi parlament nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottságának tagja sajtótájékoztató keretében közölte, hogy október 1-ig kötelesek jelentkezni a hadkiegészítőkben hét szakterületen 14 szakmát művelő nők. Közülük egyeseknek megtilthatják a külföldre utazást. A nők katonai nyilvántartásba vételének szükségessége még a háború kitörése előtt felmerült, ám februárban vált igazán aktuálissá. A tájékoztató szerint azokról a lányokról, asszonyokról van szó, akik rendelkeznek igazolással a katonai szolgálathoz szükséges szakmákban történt képzettségről, tanult szakemberek. Olyan szakterületek, illetve szakmák tanult művelőiről van szó, mint a vegyészmérnökök, biológusok, programozó mérnökök, földtudományi, földrajzi, fizikai és csillagászati szakemberek. Továbbá az élelmiszer ipari szakmákban, hadtáp szolgáltatásokban jártasok, egészségügyi, gyógyszerészi ápolói szakterületek, állatorvosi, légi forgalmi, vasutas és tűzoltói végzettségekkel rendelkezők.
Mintegy hatszáz fős ukrán veszteségről számolt be szokásos napi tájékoztatóján az orosz védelmi minisztérium szóvivője csütörtökön, Moszkvában. Igor Konasenkov altábornagy állítása szerint a meggyilkolt katonák közül kilencven külföldi volt. Az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy három, Kinzsal hiperszonikus rakétával felszerelt MiG-31-es repülőgépet vezényelt a kalinyingrádi exklávéba, a “hadászati feltartóztatást célzó pótlólagos intézkedések” keretében.
Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke törvényt írt alá, amely moratóriumot vezet be a közüzemi díjak emelésére.
Ennek értelmében a hadiállapot idején és az azt követő 6 hónapban nem változtathatják a gáz, a fűtés és a meleg víz árát az országban.
A Magyar Ateista Társaság közösségi gyűjtést indít arra a kampányra, hogy az októberben kezdődő népszámláláson a lehető legtöbben vallják magukat ateistának vagy vallástalannak, ezáltal erősítve a vallástalan közösség érdekképviseletét. A kezdeményezés szervezői a facebookos reklámkampányon túl szeretnének legalább egy óriásplakátot állítani, valamint tévéreklámot készíteni. A Go Get Funding oldalon ezt írják: „Akiknek elegük van a »keresztény Magyarország« szólamából, az egyházak és az állam összefonódásából, a régimódi kereszténydemokráciából, azoknak fel szeretnénk hívni a figyelmét arra a lehetőségre, hogy a népszámláláson vallhatják magukat kifejezetten ateistának, felekezeten kívülinek, vagy megtagadhatják a válaszadást a világnézeti kérdésre.” A kampánnyal azt akarják elérni, hogy a magukat kereszténynek vallók aránya 50 százalék alá csökkenjen. A 2011-es népszámláláson 54,19 százalék tartotta magát kereszténynek, de az azóta készített felmérések alapján a Társaság jó esélyt lát arra, hogy a magyar társadalom kevesebb, mint fele keresztény. A KSH-val egyeztetést kezdeményeztek a világnézeti, vallási kérdéssel kapcsoltban annak érdekében, hogy ne csak az egyházak, hanem az ateista, vallástalan közösség véleményét is vegye figyelembe a hivatal a népszámlálás során. Megkeresésükre pozitív választ kaptak – írják.
Holtan találtak egy washingtoni lakóépület előtt egy lettországi származású orosz-amerikai üzletembert, írja a Washington Post. Dan K. Rapoport ismert támogatója volt az oroszországi ellenzék legjelentősebb politikusának, Alekszej Navalnijnak, és éles kritikával illette Vlagyimir Putyin orosz elnököt. A rendőrséghez arról érkezett bejelentés, hogy egy ember le akar ugrani egy épület tetejéről. Mire a rendőrök odaértek, Rapoport testét a ház előtt találták. A férfi teste mellett 2620 dollár készpénzt, egy floridai jogosítványt és egy törött mobiltelefont találtak több más tárgy mellett. A férfit kórházba szállították, ahol megállapították a halálát. A rendőrség nem gyanakszik bűncselekményre.
Az Egyesült Államok bármikor terrorizmus szponzoráló állammá nyilváníthatta volna Oroszországot, mégsem tette eddig – okkal. Egyre több állam hajlik viszont erre a kockázatos lépésre, Moszkva szerint az USA nyomására. Az amerikai külügyminsztérium (Department of State) hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy kit vesz fel a terrorizmust szponzoráló országok listájára. Jelenleg mindössze négy ilyen állam szerepel a listán: Kuba (2021), Észak-Korea (2017), Irán (1984) és Szíria (1979). Az amerikai külügy akkor dönt így, ha egy állam folytatólagosan támogatja a nemzetközi terrorizmus különböző formáit. Egy amerikai libertárius kutatóintézet, a Cato ugyanakkor rávilágít, hogy a világon több olyan országot is találni, amelyekkel szemben a jelenlegi mércével ugyanez a minősítés megállná a helyét. Az intézet ebben a sorban említi Jement, Szudánt, Irakot és Kínát is, ugyanakkor rávilágít arra, hogy egyes, az USA szövetségesi körébe tartozó államokat is ide lehetne sorolni (például Bahreint, Egyiptomot, Szaúd-Arábiát), sőt, akár magát az Egyesült Államokat is, például az iraki invázió miatt. Ha egy ország felkerül erre a listára, számos szankcióval szembesül, de egyik sem „durvább” azoknál, amelyeket már eddig is életbe léptettek Oroszországgal szemben. Ami az Egyesült Államokat illeti, a terrorizmus elleni harc jegyében az orosz illetőségek kivételt jelentenének az államimmunitás alól, vagyis amerikai bíróságok előtt válnának támadhatóvá. Ezen felül, ha Moszkvát Washington a terrorizmus szponzorának minősítené, az az egész nyugati szövetségi rendszert érintené, ideértve azon országokat is, amelyek aktív kereskedelmi kapcsolatokat ápolnak a nagyhatalommal. Nemcsak az energetika terén Moszkvától függő európai országok sorolhatók ide, hanem a kontinensen kívüli, ázsiai, afrikai és dél-amerikai országok is, például Dél-Afrika, Brazília vagy Indonézia. Vagyis Washingtonnak szinte minden fronton kereskedelmi háborúba kellene bocsátkoznia. A gesztus a diplomáciai kapcsolatoknak is ártana: elvégre ki akarna tárgyalni „terroristákkal”? A lépés a végletekig szigetelné el Oroszországot; Moszkvának nem maradna vesztenivalója és a legbrutálisabb háborús eszközök használatától sem tartózkodna.
„A köztudat kezd fuldokolni a cinikus hazugságok alatt, amelyeket a bűzös hírfolyam a megfáradt európaiak fejére zúdít” – fogalmazott az orosz politikus. A Telegramon jelentkezett be Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnöke. „A tömegek szociológiája vs. az idióták politikája: ki kicsoda?” – kezdte bejegyzését az orosz politikus. Majd így folytatta: „Az európai kormányok, különösen a koldus baltiak, a dühöngő lengyelek és a NATO-ba menekülő finnek azon versengenek, hogy ki tud gonoszabbul beszélni arról, hogy meg akarnak szakítani minden kapcsolatot Oroszországgal. Szó szerint: az oroszokat megvetik, és nem akarják, hogy bárhová is beengedjék őket. A vízumokat el kellene törölni. Elfelejtett könyvek, festmények, zene. Gázt és olajat nem vesszük. Bár, az utóbbiakkal nehezebb lesz, főleg a hideg télre számítva”. Hozzátette: „Tehát nincs kapcsolat az oroszokkal, mostantól kezdve és mindörökké”! „Ugyanakkor a közvélemény-kutatások eredményeiből ítélve az átlagpolgárok nem vesztették el a józan eszüket. Az uniós országok lakosainak több mint fele egyáltalán nem ég a vágytól, hogy megszakítsa a kapcsolatot Oroszországgal. Teljes értékű kapcsolatokat akarnak, mint amilyenek korábban voltak. Normális személyes kapcsolatokat akarnak, orosz energiát a kazánjaikban, a mi piacunkat az áruiknak, sikeres kereskedelmet, a mi turistáinkat a múzeumaikban és kávézóikban” – fogalmazott Medvegyev. Kifejtette: „Persze, csúnyán átmosták az agyukat. De a propaganda csatornában a fekália nyomásának van egy határa. A köztudat kezd fuldokolni a cinikus hazugságok alatt, amelyeket a bűzös hírfolyam a megfáradt európaiak fejére zúdít. Ahogy Orwell is megírta... radiátorok hidege az európai szolidaritás melege, és az élelmiszerüzletek áremelkedése a minimális ára az európai demokrácia megőrzésének, amelytől orosz medve megfulladhat”.
Tüzeket és robbanásokat jelentettek katonai célpontoknál Oroszországon belül és Ukrajna oroszok által megszállt részein. Két orosz falut evakuáltak, miután Belgorod tartományban, az ukrán határ közelében lévő lőszerraktárban tűz ütött ki. Egy lőszerraktár gyulladt ki Timonovo falu közelében, kevesebb mint 50 kilométerre a határtól” – közölte Vjacseszlav Gladkov tartományi kormányzó, hozzátéve, hogy nem jelentettek áldozatokat. A Guardian szerint legalább négy robbanás történt a megszállt Krím félszigeten, Szevasztopoltól északra fekvő Belbek nagy légibázis közelében. Szevasztopol oroszbarát kormányzója, Mihail Razvozajev azt mondta, nincs kár, senki sem sérült meg.
Az ukrán védelmi miniszter szerint nincs korlátozás az Egyesült Államoktól származó fegyverek felhasználására a Krím elleni támadások során. A Biden-adminisztráció egyik magas rangú tisztviselője szerdán azt mondta a Politico-nak, hogy az Egyesült Államok támogatja Ukrajna akcióit a Krím-félsziget ellen, amelyet Oroszország 2014 óta ellenőriz, de sem Washington, sem Kijev nem ismeri el orosz területként. A tisztviselő azt mondta, hogy az Egyesült Államok „önvédelemnek” tekinti az ukrán csapásokat. Míg a közelmúltbeli incidensek szabotázscselekményeknek tűnnek, ukrán tisztviselők azt mondták, hogy az Egyesült Államoktól származó fegyverek, például a HIMARS rakétarendszerek felhasználására készülnek a Krím megtámadására. Oleksii Reznikov ukrán védelmi miniszter szerdán kijelentette, hogy Ukrajna „megszállt területein” nincs korlátozás az Egyesült Államok által biztosított fegyverek használatára vonatkozóan. „De ha ma Ukrajna ideiglenesen megszállt területeinek felszámolásáról beszélünk, ahol az ellenség van, akkor ennek megfelelően nincs ilyen korlátozásunk” – mondta Reznikov.
(vukics)
