Szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2022.09.05.)
–
A cseh kormány a közelmúltban túlélte az energiaköltségek emelkedése miatt bekövetkezett bizalmi szavazást. Mintegy 70 ezer tüntető vonult fel szombaton Prágában, hogy tüntessenek a cseh kormány és az emelkedő energiaárak miatt. A demonstrálók követelték az Oroszországgal szembeni szankciók megszüntetését és az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások leállítását. A tiltakozásra a politikai spektrum minden részéről érkeztek tüntetők. A populista jobboldali Szabadság és Közvetlen Demokrácia Pártja és a Cseh Köztársaság Kommunista Pártja is támogatta a megmozdulást. A tüntetőket a médiajelentések „a társadalom peremén élő csoportok demonstrációjaként” tüntették fel. Az elégedetlenkedők az EU-val és a NATO-val szembeni tiltakozásukat fejezték ki, és felszólították a Petr Fiala miniszterelnök vezette jobbközép koalíciós kormányt, hogy mondjon le. „Tüntetésünk célja a változás követelése, elsősorban az energiaárak, különösen a villamosenergia és a gáz árának megoldásában, amely még idén ősszel tönkre fogja tenni a gazdaságunkat” – mondta Jiri Havel, a demonstráció szervezője a Reuters szerint. Fiala kormánya éppen hogy csak túlélte a pénteki bizalmi szavazást, amelyet az Oroszország elleni uniós szankciók miatt kialakult energiaválság kormányzati reakciói miatt tartottak.
A hétvégén Németországban is tartottak az Oroszország elleni szankciók elleni nagygyűlést, bár ez jóval kisebb volt, mint a prágai. Egy körülbelül 2000 fős, többségében orosz ajkú tüntetőből álló csoport vasárnap felvonult a nyugat-németországi Kölnben, és felszólította Berlint, hogy hagyjon fel Ukrajna támogatásával. Az oroszok által kezdeményezett tüntetés résztvevői csak néhány tucat ellentüntetővel találkoztak, akik szintén összegyűltek Köln gótikus katedrálisának árnyékában, hogy kifejezzék támogatásukat Ukrajna mellett. Németországban mintegy 3 millió orosz származású ember él, akik közül sokan elfogadják az orosz televíziók állításait. "Németországban káosz van" – mondta Elena Kolbasnikova, egy szervező, megismételve Vlagyimir Putyin elnök állítását, miszerint az orosz invázió megvédi az oroszul beszélőket Kelet-Ukrajnában.
A Joe Biden-kormányzat újabb hatalmas készpénz-infúziót kért Oroszország elleni háborújához. A legutóbbi javaslat közel 14 milliárd dollárt kér fegyverekre és gazdasági segítségnyújtásra Ukrajnának. Pénteken a Fehér Ház arra kérte a Kongresszust, hogy egy rövid távú kiadási csomag részeként hagyjon jóvá 13,7 milliárd dolláros támogatást Ukrajnának. A Biden-adminisztráció teljes kérése 47,1 milliárd dollár, amit számos probléma elhárítására kérnek, beleértve a Covidot, a majomhimlőt, a katasztrófa-elhárítás feladatait és az ukrajnai háborút.
A bázis Qamishli közelében található, Hasakeh államban. A hírek szerint az Egyesült Államok ezen a hétvégén növeli katonai jelenlétét Szíriában, a Szíriai Emberi Jogok Megfigyelőközpontja pedig azt közölte, hogy az amerikai erők egy harmadik katonai bázist hoztak létre Haszakeh tartomány északkeleti részén. Az Egyesült Államok fő bázisa Haszakehben, al-Omarban, Szíria egyik legnagyobb olajmezőjén található. A telephelyet a Trump-kormány idején hozták létre, és a hírek szerint az összes kitermelt olajat elszállították. Míg az Egyesült Államok Szíria iránti érdeklődése túlnyomórészt a iraki határ mentén jelentkezik, az USA-nak van egy bázisa al-Tanfban is, az Irak, Szíria és Jordánia közötti hármashatár közelében. Ezt a bázist a jordániai lázadók támogatására használják. Ezek az új bázisok az Egyesült Államok növekvő szíriai jelenlét fenntartásáról szólnak, noha a szíriai polgárháború gyakorlatilag véget ért.
Moszkva hajlandó tárgyalni Kijevvel arról, hogy Ukrajna hogyan tervezi végrehajtani a „különleges katonai hadművelet” befejezésére vonatkozó feltételeket – közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml sajtótitkára vasárnap, adta hírül az UNIAN. Peszkov szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök kifejezte készségét arra, hogy megbeszéléseket kezdjen ukrán kollégájával, amelynek középpontjában a “különleges katonai hadművelet” befejezéséhez szükséges feltételek megteremtése áll, amelyek első sorban orosz érdekeket szolgálnak – írta a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.
Egy új jelentés szerint komoly fegyverhiánnyal kerülhet szembe az orosz hadsereg év végéig, amennyiben folytatja az Ukrajna elleni háborút. A lett Insider nevű lap információi szerint az Oroszország ellen kivetett szankciók, valamint a sikeres ukrán ellentámadások hatására az oroszok rohamosan kezdenek kifogyni bizonyos eszközökből, különösen nehéztüzérségi lőszerekből és páncélozott autókból. A jelentés szerint különösen válságos a helyzet a légierő terén, Oroszország kapacitásai ugyanis teljesen kifogyhatnak év végéig a légicsapásokat, valamint az irányított rakétákat illetően – számolt be róla a Newsweek. Mivel Oroszországnak jelenleg nem áll módjában olyan ütemben pótolni a fegyvereket és lőszereket, mint amilyenben jelenleg kilövik őket, az Insider úgy becsüli, hogy valamennyi fontos fegyverből kifogyhatnak év végéig. Ehhez hozzájárult számos látványos rossz döntés is, valamint a hadsereg súlyos problémái, különösen a páncélozott autók veszteségei terén. Az oroszok több ezer páncélozott járművet és tankot vesztettek, már a szovjet időszakbeli T-62-eseket is elő kellett szedni a raktárból. „A nyugati felszerelések, pótalkatrészek és alapanyagok ellátásától elzárva, a humántőke és termelékenység tekintetében korlátozottan, az orosz tüzérségi és lőszergyártók a belátható jövőben nem stagnálással, hanem termeléscsökkenéssel néznek szembe.” Már nem ez az első beszámoló az elmúlt idők során, hogy az orosz fegyverek és lőszerek mennyisége vészesen elkezdtek csökkenni, több beszámoló szerint például májusban nagyrészt kifogytak a precíziós rakétáikból is. Ez ott tetten érhető igazán, hogy légvédelmi rendszerekbe való vagy hajótörő rakétákkal hajtottak végre támadócsapásokat, mert a cirkálórakétáikat teljesen elhasználták a háború első, egyébként sikertelen szakasza során.
Olekszij Aresztovics, az ukrán elnöki hivatal tanácsadója felszólította az ukránokat, hogy higgyenek a győzelmünkben, és megjegyezte, hogy Ukrajna fegyveres erői már megkapták az Egyesült Államoktól a Herszon felszabadításához szükséges fegyvereket, írja az Unian hírügynökség. Aresztovics kommentálta azokat a „rémhíreket” is, amelyek szerint az Orosz Föderáció állítólag atomfegyvereket vethet be. A tanácsadó felszólította az ukránokat, hogy „ne dőljenek be” az orosz propagandának. „Lassan megölünk mindenkit és mindent, és kikergetjük az oroszokat ebből az országból. Ez egy eldöntött kérdés.”
Az ukrán fél reagált arra a moszkvai bejelentésre, hogy hajlandóak tárgyalóasztalhoz ülni a békés rendezés érdekében, írja a tsn.ua. Mihajlo Podoljak, az ukrán kabinetfőnök tanácsadója a Twitteren tette közzé a moszkvai ajánlathoz fűzött nem hivatalos ukrán reagálást. Közlése szerint Kijev is hajlandó tárgyalni Moszkva vezetőivel, de csak egy feltétellel. Ez továbbra is az, hogy Oroszország előbb szolgáltassa vissza Ukrajnának valamennyi megszállt területet. Podoljak szerint Putyin madárkái képtelenek felfogni, hogy megváltozott a helyzet és továbbra is a biztos halálba küldik a katonáikat.
Az ukrán elnöki tanácsadó szerint már három olyan európai vezető van, aki szerint Oroszország jogosan támadta meg Ukrajnát – erről a saját Twitter-csatornáján írt. Mihajlo Podoljak úgy véli, Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Gerhard Schröder, egykori német szövetségi kancellár és most már Marie-Ségolène Royal, a francia alkotmányozó nemzetgyűlés egykori tagja is úgy gondolja, hogy Oroszország jogosan támadott meg egy szuverén államot, és jogosnak vélik az ukránokat ért támadásokat is. „Emlékeztetnünk kéne őket arra, hogy hogyan néznek ki az orosz barbárok által ártatlanul megölt ukránok?” – fogalmazott az elnöki tanácsadó.
Lehetségesek a béketárgyalások Oroszországgal, de csak Ukrajna feltételeivel, a területek visszafoglalása és a bűnözői enklávék felszámolása után – közölte hétfőn Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója a Twitteren. A jelentés szerint a tanácsadó azt írta: „még egyszer emlékeztetek az alapvető axiómára. Tárgyalni lehet, de csak Ukrajna feltételei mellett: a területek visszafoglalása és a bűnözői enklávék felszámolása után”. Podoljak hozzátette: „nyilvánvaló, hogy a 'putyini fészek fiókái' nem állnak készen arra, hogy megértsék az új valóságot, és tovább folytatják elesett újoncaik névsorának a bővítését.” A hírportál emlékeztetett arra, hogy bejegyzésével Podoljak nagy valószínűséggel Dmitrij Peszkov orosz elnöki sajtótitkár vasárnapi nyilatkozatára reagált, aki egy propagandaműsornak adott interjúban azt mondta, hogy Oroszország kész tárgyalni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel arról, „hogyan teljesüljenek a Kreml feltételei” a háború befejezése érdekében. Korábban Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette, hogy a béketárgyalások megkezdéséhez több feltételnek kell teljesülnie. Először is, Moszkvának fel kell hagynia azzal, hogy a problémákat háborúval és gyilkosságokkal oldja meg.
A konzervatív párt néhány politikusa azt tervezi, hogy bizalmatlansági indítványt terjeszt be az ellen az új brit miniszterelnök ellen, akit hétfőn választhat meg a párt. Amennyiben a javaslatot elfogadják, akkor még az év vége előtt ismét miniszterelnökké választhatják a nyáron lemondott Boris Johnsont.
Ukrajna Európa szerves részévé vált, amit Olaf Scholz német kancellár szavai az ukrán európai integrációról tényként erősítenek meg – jelentette be Denisz Smihal miniszterelnök Telegram-csatornáján, adta hírül az rbc.ua hírportál. A jelentés szerint a kormányfő azt írta: „Olaf Scholz szövetségi kancellár közelmúltbeli kijelentése, miszerint Ukrajnának az Európai Unió tagjává kell válnia, fontos politikai kiáltvány a 'zeitenwende' vagy a 'korszakváltás' politikájának keretein belül.” Denisz Smihal hangsúlyozta: „Ukrajna már nem köztes terület az EU és Oroszország között, hanem Európa és az európai intézmények szerves része.” Szerinte a partnerek segítségével Ukrajna egy új és erős Európa részévé válik.
Vlagyimir Putyin fegyverként használja az energiapiacokat, hogy megbüntesse a Nyugatot Ukrajna támogatása miatt. Olaf Scholz német kancellár keményen nekiment Oroszországnak, miután a korábbi megegyezésekkel ellentétben az Északi Áramlat 1 gázvezetéken szombaton mégsem indult újra a gázszállítás – számolt be a Sky News. A Gazprom pénteken bejelentette, hogy a karbantartási művelet során olajszivárgást észleltek a turbinában, ezért a hiba kijavításáig a gázszállítást teljesen felfüggesztik. Az orosz állami gázipari vállalat lépését sokan Vlagyimir Putyin azon törekvésének részeként értékelték, hogy fegyverként használja az energiapiacokat, és megbüntesse a Nyugatot Ukrajna támogatása miatt. Scholz vasárnap úgy fogalmazott: Oroszország nem megbízható energiapartner. Kijelentette, hogy országa át fogja vészelni a telet, és a kormány a többletadókból származó bevételeket a fogyasztók energiaárainak csökkentésére fogja fordítani.
(vukics)
