top of page

Szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2022.09.07.)




A donpatriot.news híre szerint az ukrán külügyben kifogásokat emeltek a magyar nyolcadik osztályos földrajz tankönyv Ukrajnáról szóló része ellen. Oleg Nikolenko ukrán külügyi szóvivő bejelentette, hogy követelik a téves információkat tartalmazó tananyag azonnali törlését és kijavítását. Az ukrán diplomaták már kapcsolatba léptek magyar kollégáikkal és közölték velük az ellenvetéseiket az Ukrajnát hátrányosan érintő szöveggel kapcsolatban. A magyar nyolcadik osztályos gyerekeket ugyanis arra tanítja a kifogásolt tananyag, hogy Ukrajnában immár nyolc éve polgárháború zajlik, amelyhez semmi köze nincs Oroszországnak. A tankönyv ezen kívül is több valótlanságot állít Ukrajnáról, áll a portál hírében.


Az európai országok küzdenek fegyverkészleteik feltöltésével, miközben Kijev folyamatos katonai segélyt kér. Súlyosan „kimerültek” az EU-tagországok fegyverkészletei az Ukrajnába küldött fegyverek miatt – figyelmeztetett Josep Borrell, az EU külpolitikai főképviselője hétfőn. Az uniós törvényhozókkal folytatott vita során a vezető diplomata arra buzdította a tagállamokat, hogy töltsék fel arzenáljukat, mondván, hogy ennek legjobb módja az „együtt”, mert az „olcsóbb lenne”. Borrell azt is elismerte, hogy az EU-nak már egy éve el kellett volna kezdenie az ukrán csapatok kiképzését, amikor egyes tagállamok erre felszólítottak, mondván, ha ez megtörtént volna, „jobb helyzetben lennénk”. A múlt héten az európai védelmi miniszterek prágai informális találkozóján szó volt egy uniós szintű ukrajnai katonai kiképző misszióról, valamint a katonai felszerelések és erőforrások jobb összevonásáról. Oroszország ukrajnai háborújának kezdete óta az EU mintegy 2,5 milliárd euró értékű katonai segítséget nyújtott Ukrajnának az úgynevezett Európai Békeprogramon keresztül. A fegyverek egy része az országok saját készleteiből származik. Az üres készletekre vonatkozó figyelmeztetések a tagországokból is érkeztek. A múlt héten Christine Lambrecht német védelmi miniszter azt mondta, hogy Berlin „elérte a határait annak, amit a Bundeswehrnél nélkülözni tudunk”. A Kieli Világgazdasági Intézet szerint júliusban Európa hat legnagyobb országa nem ajánlott fel újabb kétoldalú katonai segítséget Ukrajnának.


A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség missziójának már másnap a Zaporizzsjai Atomerőműben kellett volna lennie azt követően, hogy azt az orosz csapatok márciusban elfoglalták, Herman Haluscsenko energiaügyi miniszter ennek szükségét tagadó kijelentéseire – jelentette ki szerdán Olekszij Danilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára a Levij Bereg hírportálnak adott interjújában. Mint az RNBO titkára, Danilov elmondta, „a NAÜ-nek megvannak a maga funkciói. Feladatai közé tartozik az összes nukleáris létesítmény ellenőrzése, amely jelenleg a világ egyik vagy másik országának területén található”. Véleménye szerint a Zaporizzsjai Atomerőmű elfoglalása annak az eszkalálódó energiaháborúnak a része, amelyet „az Orosz Föderáció indított egész Európa ellen”. „Nemcsak minket akarnak megfagyasztani, hanem katasztrófát hoznak egész Európára. Valójában zsarolják Európát. Miért terroristák? Mert ez egy olyan ország, amely jelenleg nem csak csapatokkal zsarol, nem csak atomfegyverekkel, hanem a birtokában lévő energiafegyverekkel is” – mutatott rá Danilov. Az RNBO-titkár szerint, ha a Zaporizzsjai Atomerőmű nem termel elegendő energiát, rendkívül nehéz lesz túlélni a telet. „Ami a telünket, a helyzetünket illeti, persze, ha ne adj Isten, a Zaporizzsjai Atomerőmű nem termel elég energiát hazánknak, rendkívül nehéz dolgunk lesz télen. Tisztában vagyunk ezzel a folyamattal, és értjük, miről van szó. És ez nem csak a Zaporizzsjai Atomerőmű. Általánosságban elmondható, hogy ami a telet illeti, fel kell készülnünk rá, meg kell értenünk, hogy az ellenség lecsaphat a kritikus infrastrukturális létesítményekre, amelyeken sok múlik, az óvodák, iskolák, kórházak működése” – összegezte Olekszij Danilov.


Scholz a feladatok elosztását javasolja az Ukrajnát támogató országok között Olaf Scholz német kancellár szétosztaná a feladatokat az Ukrajnának katonai támogatást nyújtó országok között – számolt be kedden az Frankfurter Allgemeine Zeitung című német lap. A jelentés szerint Scholz az újságnak nyilatkozva elmondta: „...katonai segítségnyújtás esetén van értelme bizonyos munkamegosztásnak. Németország például a légvédelemre és a tüzérségre összpontosíthatna”. Azt is megjegyezte, hogy Németország Ukrajnába nem szállított harckocsikat és harci repülőgépeket. Ugyanakkor a német kancellár úgy vélte, hogy Németország mindenben támogatja Ukrajnát, amire szüksége van az önvédelemhez. Jelezte azt is, Németország nem tervezi, hogy egyedül lép fel, a tevékenységét szorosan összehangolja a szövetségesekkel. „Németország és szövetségesei támogatják Ukrajna erőfeszítéseit területi integritásának és szuverenitásának a védelmében” – hangsúlyozta Olaf Scholz. A hírportál emlékeztetett arra, hogy a NATO-tagországok elkezdték a téli ruházat gyűjtését az ukrán fegyveres erők számára. Németország is csatlakozni kíván ehhez a folyamathoz. Ezenkívül az ukrán fegyveres erők modern tankelhárító aknákat kaptak Németországtól. A katonák már sikeresen alkalmazza őket a harctéren.


Az EU felszólította Erdogant, hogy hagyjon fel Görögország fenyegetésével Az Európai Unió felszólította Recep Tayyip Erdogan török elnököt, hogy hagyjon fel Görögország elleni agresszív retorikájával – áll az Európai Külügyi Szolgálat szóvivőjének közleményében. „A fenyegetés és az agresszív retorika elfogadhatatlan, és véget kell ennek vetni. Az értelmes és őszinte párbeszédben való részvétel szükséges a feszültségek oldásához, a kölcsönös megértés elősegítéséhez és a jószomszédi kapcsolatok kialakításához” – áll a közleményben. Törökország politikai vezetésének Görögországgal szembeni ellenséges kijelentései komoly aggodalmat keltenek az EU-ban, és teljes mértékben ellentmondanak az Európai Tanács 2021. márciusi és júniusi, valamint 2022. júniusi következtetéseiben előirányzott erőfeszítéseknek, amely a Földközi-tenger térségében kialakult helyzet mérséklését hivatott elősegíteni. „Az EU ismételten közli Törökországgal szembeni elvárásait, miszerint komolyan foglalkozik a feszültségek fenntartható enyhítése érdekében a kelet-mediterrán térség regionális stabilitása érdekében, és teljes mértékben tiszteletben tartja valamennyi EU-tagállam szuverenitását és területi integritását”, – áll a közleményben. Erdogan vasárnap felszólította Görögországot, hogy „ne menjen túl messzire” a két NATO-szövetséges közötti területi viták miatt kialakult feszült helyzetben. Az elmúlt hetekben Ankara Athént tette felelőssé több olyan incidensért, amelyek légierejét érintették a Földközi-tenger térségében. A két szomszéd közötti feszültség a héten kiéleződött, miután Görögország panaszt nyújtott be a NATO-nak, hogy távolítsa el a Twitterről a Szövetséges Szárazföldi Parancsnokság bejegyzését, amely témája Törökország augusztus 30-i győzelmének 100. évfordulója. Törökország évente ünnepli ezt a dátumot, hogy megemlékezzen az 1922-es függetlenségi háború tényleges végéről, amikor is legyőzte a görög hadsereget.


Olaf Scholz német kancellár Ukrajna kérése ellenére megtagadta nehézfegyverek szállítását, mindenekelőtt nem adott Kijevnek Leopard 2 tankokat írta kedden a Die Welt című német lap. A lap értesülései szerint a német kancellár elutasította az előző nap Berlinben tárgyaló Denisz Smihal miniszterelnök kérését további nehézfegyverek szállítására vonatkozóan. „Amint a Die Welt ukrán kormánykörökből megtudta, az áttörés esélye csekély. A kancellár nem kötelezte el magát a Leopard 2 szállítási kérelmét illetően. Egyáltalán nem kívánja módosítani az álláspontját a harckocsik átadását illetően” – tájékoztatott a kiadvány. Ahogy a Dei Welt megerősítette, kijevi kormánykörökben azt javasolták Scholznak, hogy a Leopard 2-t közvetlenül a német ipar szállítsa. Ennek alapja a Krauss-Maffei Wegmann (KMW) fegyvercsoport április 8-án kelt ajánlata közvetlen ukrajnai szállításra, amikor a cég vállalta, hogy 100 darab Leopard 2A7 harckocsit szállít Ukrajnának, beleértve a pótalkatrészeket és a katonák kiképző blokkjait, összesen 1,55 milliárd euró értékben, így az első harckocsikat a szerződéskötés után 36 hónappal szállították volna. A kiadvány szerint azonban Scholz nem ígért ilyen szállítmányokat, inkább „általános és homályos” kijelentéseket tett a Smihallal folytatott beszélgetés során. „A kancellár egyáltalán nem mutatott hajlandóságot arra, hogy megváltoztassa negatív álláspontját a harckocsik szállításával kapcsolatban” – írta a lap egy forrásra hivatkozva. Ugyanakkor egy sajtómegkeresésre a Scholz-kormány arról számolt be, hogy nem hagyták abba Ukrajna támogatását katonai és politikai, pénzügyi és humanitárius értelemben egyaránt. „Megértésüket kérjük, hogy általában nem adunk tájékoztatást bizalmas megbeszélésekről” – mondta a német kancellári hivatal sajtószóvivője.

Szlovénia bekérette Szerbia nagykövetét Vučić kijelentése miatt Szlovénia külügyminisztériuma bekérette Szerbia ljubljanai nagykövetét Aleksandar Vučić szerb államfő kijelentései miatt, melyeket Borut Pahor szlovén államfő nemrégi hivatalos belgrádi látogatása alatt tett – számolt be a Magyar Szó. A szlovén külügy különösen sérelmezi Vučić azon megjegyzését, miszerint „hogyan magyarázhatja meg saját népének, hogy Szerbia Oroszország ellen vezet be szankciókat, nem pedig Szlovénia ellen”. Mint magyarázatul hozzáfűzte, Oroszország nem sértette meg Szerbia területi integritását, míg Szlovénia igen. Így folytatta: „Jó kapcsolatokat ápolunk Szlovéniával. Szlovénia Franciaországgal, az Egyesült Államokkal, Németországgal együtt elismerte Koszovó függetlenségét. Ez Szerbia szemében a nemzetközi jog megsértése.” A szlovéniai külügy leszögezte, hogy meglepetést okozott Vučić kijelentése, annál inkább, mert Szlovénia sohasem rejtette véka alá Koszovóval kapcsolatos álláspontját, továbbra is amellett száll síkra, hogy folytassa az együttműködést Szerbiával, és hogy közösen keresse a megoldást a Nyugat-Balkán rendezetlen kérdéseire.


Ukrajna megerősíti a határvédelmet két megyében és az ukrán–fehérorosz határszakaszon A védelmi erők és a határőrség megerősíti a Fehéroroszországgal közös határszakasz, valamint Szumi és Csernyihiv megyék határainak védelmét annak érdekében, hogy megakadályozzák az oroszok esetleges újabb támadásait – közölte Andrij Demcsenko, az Állami Határőrszolgálat szóvivője. „A közelmúltban megnövekedtek a lövöldözések Szumi és Csernyihiv megyékben. Ukrajna védelmi erői és a határőrség megerősíti ezeket az irányokat annak érdekében, hogy megakadályozzák az Oroszországi Föderáció fegyveres erői egységeinek újabb behatolását Ukrajna területére” – mondta a szóvivő. Demcsenko elmondása szerint jelenleg nem fedeztek még fel olyan ellenséges alakulatokat az említett szakaszokon, amelyek behatolhatnának Ukrajna területére. „A Fehérorosz Köztársasággal közös határszakaszt is megerősítjük, mert tudjuk, hogy ez az ország támogatja az Oroszországi Föderációt az Ukrajna elleni háborúban. És a fegyveres erők, a határőrség mindig is tudta, hogy az ország katonai egységei csatlakozhatnak az Oroszország által kezdeményezett háborúhoz” – jelentette ki Állami Határőrszolgálat szóvivője.


Az árak meredek emelkedése folytán Oroszország 158 milliárd euró bevételre tett szert a fosszilis energiahordozók értékesítésével az ukrajnai háború első hat hónapjában – írja a Centre for Research on Energy and Clean Air (Crea), finnországi székhelyű, független kutatóközpont keddi jelentésében. Ez az összeg vélhetőleg több, mint amennyit Moszkva a háborúra kiad. A Crea 100 milliárd euróra becsülte a hadiköltségeket. A fosszilis energiahordozók exportja 43 milliárd euróval járulhatott hozzá az orosz költségvetéshez és az Ukrajna elleni háború finanszírozásához. A kutatók megjegyezték, hogy bár az Európai Unió jelentősen csökkentette az olaj, a gáz és a szén importját Oroszországból az elmúlt hat hónapban, becslések szerint így is mintegy 85 milliárd dollárt fizetett orosz energiahordozókért. A Crea rámutat, hogy az uniós tagországok közül Németország vásárolt a legnagyobb értékben (19 milliárd euró) orosz olajat, gázt és szenet. Globálisan ennél csak Kína fizetett többet (34,9 milliárd euró) az orosz energiahordozókért a szóban forgó időszakban. Az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagok harmadik legnagyobb fogyasztója Hollandia 11,1 milliárd euróval. A tanulmány az ukrajnai háború megindításának napja, 2022. február 24. és az augusztus 24. közötti időszakot öleli fel. A kutatóközpont az energiahordozók vezetékes és tengeri kereskedelméből származó adatok alapján készítette jelentését.


Visszautasította azt a feltételezést Catherine Colonna francia külügyminiszter, miszerint az Oroszország ellen bevezetett uniós szankciók károsabbak lennének Európára, mint Oroszországra – írja az Ukrajinszka Pravda. Az Oroszország elleni szankciók működnek, és helytelen lenne azt állítani, hogy nincsenek hatással az orosz gazdaságra. Oroszország GDP-je csökken, bizonyos iparágak problémákkal küzdenek, és az ország nehezen tudja megújítani félvezetőkészletét, illetve problémák vannak az autóiparban is – érvelt a francia külügyminiszter egy újságírói kérdésre.

Az orosz hadsereg által megszállt területeken gyárakban és bányákban zajló kényszersorozásokról számolt be a magyar nyelvű ukrán sajtó. Szerhij Hajdaj, a Luhanszk Megyei Katonai Közigazgatás elnöke közölte, hogy néhány bányában nagyon súlyos a helyzet: a helyi férfiakat erőszakkal besorozzák, helyükre Oroszországból verbuválnak munkaerőt. Hajdaj szerint a megszállókat nem érdekli a termelés, csak az, hogy teljesítsék a mozgósítás tervét – adta hírül a Kárpáti Igaz Szó.

Egy olyan hibrid háború folyik Oroszország ellen, amelyet semmiképpen sem szabad félvállról venni – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes egy International Affairs című folyóiratnak adott interjújában. A jelenlegi helyzet súlyosságát egy pillanatra sem szabad alábecsülni, hiszen teljes körű háborút hirdettek ellenünk, minden formában és szférában, az ellenfeleink és versenytársaink pedig szélsőségesen rosszindulatúak – mondta. Emellett azonban hangsúlyozta, hogy Oroszország a történelme során már számtalanszor tanúbizonyságát adta, hogy a legsötétebb időket is „becsülettel át tudja vészelni”, a megpróbáltatásokból pedig erősebben kerül ki, mint amikor megpróbálták leigázni – írja a TASZSZ. Ezáltal még hatékonyabban és magabiztosabban tudja megvédeni a saját és népe érdekeit, ez pedig tiszteletre méltó – hangsúlyozta.

A lett kormány kedden előzetes jóváhagyást adott a sorkatonaság visszaállításához, így a sorkötelezettség ismét életbe léphet a jövő évtől, mely a 18 és 27 év közötti férfiakra vonatkozna – szúrta ki a Portfolio a Bloomberg hírét. Artis Pabriks védelmi miniszter egy nyilatkozatában elmondta: az intézkedés célja, hogy „növeljék a katonailag képzett emberek számát, hogy Lettországnak soha ne kelljen átélnie a háború borzalmait, amelyeket az ukrán nép most átél”.


Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök és Putyin korábbi miniszterelnöke, aki az egyik legközelebbi szövetségese, azzal vádolta az Egyesült Államokat és szövetségeseit, hogy megpróbálják kiprovokálni az ország szétesését, és figyelmeztetett, hogy az ilyen kísérletek súlyos következménnyel járhatnak. DMITRIJ MEDVEGYEV VOLT OROSZ ELNÖK FIGYELMEZTETTE A NYUGATOT, HOGY AZ A KÍSÉRLET, HOGY OROSZORSZÁGOT AZ ÖSSZEOMLÁS FELÉ TERELJÉK, SAKKJÁTSZMÁT JELENT A HALÁLLAL. Azt állította, hogy egyesek Nyugaton az ukrajnai katonai konfliktust arra szeretnék használni, hogy Oroszországot a szétesésbe taszítsák, és mindent megtesznek azért, hogy megbénítsák Oroszország állami intézményeit, és megfosszák az országot a hatékony ellenőrzéstől, ahogy ez 1991-ben történt. HOZZÁTETTE, HOGY AZ ILYEN KÍSÉRLETEK RENDKÍVÜL VESZÉLYESEK, MERT FIGYELMEN KÍVÜL HAGYNAK EGY EGYSZERŰ AXIÓMÁT: EGY ATOMHATALOM ERŐSZAKOS SZÉTESÉSE MINDIG SAKKJÁTSZMA A HALÁLLAL.


Az ukrán elnököt és feleségét bírálta a Pink Floyd egyik alapítója Nyílt levélben bírálta az ukrán elnök feleségét a Pink Floyd alapítója. A legendás angol rockegyüttes frontembere azt rótta fel Olena Zelenszkának, hogy béke helyett még több fegyvert kért egy új interjújában. Roger Waters azt írta: az ukrán first lady „tragikusan” téved, ha azt gondolja, hogy a nyugati fegyverszállítások elvezetnek a háború békés rendezéséhez. A zenész az elnököt is elítélte. Úgy fogalmazott: Zelenszkij beleegyezett az ukrán nép akaratának totalitárius és antidemokratikus elutasításába, azóta pedig a szélsőséges nacionalizmus erői uralják Ukrajnát. A következő ígéretekkel indult a választásokon: 1. A keleti polgárháború lezárása, béke a Donbaszban és részleges autonómia Donyeck és Luganszk számára. 2. A Minszk2 megállapodás többi részének ratifikálása és végrehajtása.


Az orosz elnök azzal vádolta meg az EU-t, hogy hazudott, amikor az éhező országok megsegítését sürgette az ukrán gabona exportja révén, áll a zn.ua hírében. Vlagyimir Putyin szerint az ukrán gabona nem az éhínségtől szenvedőkhöz jut. A nyugat hazudott, amikor az ukrajnai kikötők blokádjának feloldását követelte a gabonával megrakodott hajók előtt. Oroszország a maga részéről mindent megtett, hogy elindulhassanak a kikötőkből a gabona szállító hajók. Ám megdöbbentő, hogy a 87 hajóból mindössze kettőnek volt úticélja valamelyik harmadik világbéli ország. Közölte azt is az orosz elnök, hogy az Oroszország elleni szankciók miatt európai vállalatok egész sora megy tönkre. És nem csoda, hogy a helyüket azok az amerikai hódítók foglalják el, amelyek soha semmit nem tesznek önmaguk ellen.


(vukics)




586 megtekintés
legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page