Szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2022.09.11.)
–
A Reuters szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök még ebben a hónapban megjelenik a Lockheed Martin, a Raytheon és más amerikai fegyvergyártók csúcstalálkozóján. Az ukrán vezető várhatóan további fegyverszállításokért fog lobbizni. Csütörtökön a Fehér Ház vezető tisztségviselői újabb közel 3 milliárd dolláros katonai támogatást jelentettek be a háborúhoz. A csúcstalálkozó lesz az első alkalom, hogy Zelenszkij közvetlenül a fegyvergyártók vezetőihez fordul. Az ukrajnai háborúval kapcsolatos fegyvereladások várhatóan a jövőben is folytatódnak. A héten Lloyd Austin védelmi miniszter azt mondta európai tisztviselők egy csoportjának, hogy az Egyesült Államok hosszú távon fogja támogatni Kijevet. "Együtt fogunk dolgozni Ukrajna erőinek hosszú távú kiképzésén. Együtt fogunk dolgozni Ukrajna képességeinek integrációján és közös műveleteinek hosszú távú megerősítésén" – mondta. Austin korábban a Raytheonnál dolgozott, és támogatta az Egyesült Államok ukrajnai beavatkozását. Az Egyesült Államok február óta több mint 15 milliárd dollárnyi fegyvert ígért Kijevnek.
Az Európai Unió visszavonja élesen megosztó tervét az orosz gáz árplafonjának bevezetésére a Reuters szerint. Komoly aggodalmak voltak az EU energiaügyi minisztereinek pénteki brüsszeli rendkívüli ülése előtt, de a legfőbb félelem az volt, hogy az európai vezetők tervei miatt Moszkva a kontinensre irányuló teljes gázexport csökkentésével válaszol. Az embargók eddig visszafelé sültek el, és a rubel dollárral szembeni erősödésével, valamint az Egyesült Államokat és Európát sújtó növekvő inflációval jártak. A G7 a közelmúltban jelentette be azt a tervet, hogy december elejére maximális árat vetnek ki az orosz olajra. Ezt a politikát erősen szorgalmazta Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter. Elemzők arra figyelmeztettek, hogy Moszkva válaszul csökkentheti a kitermelést, ami valószínűleg hordónkénti 380 dolláros "sztratoszférikus" szintre emeli az olajárakat. A Kreml a G7-ek bejelentésére azzal válaszolt, hogy határozatlan időre lezárta az Északi Áramlat 1 vezetéket, amely Oroszországból földgázt szállít Németországba. Moszkva közölte, hogy csökkenti az exportot minden olyan országba, amely megpróbálja bevezetni a korlátozásokat. A földgáz ára Európában már tízszerese a tavalyinak. Mint a Financial Times beszámolt róla, "az általános gázárplafont minősített többséggel elfogadhatnák. Magyarország, Ausztria és Hollandia azonban ellenez mindenféle felső határt".
A Gazprom orosz gázipari óriáscég 85%-kal magasabb, mintegy 100 milliárd dolláros bevételre készül idén, mivel a földgáz ára megugrott az orosz ukrajnai invázió és az orosz vezetékes gáz Európába irányuló exportjának jelentős csökkentését követően – mondta egy elemző pénteken a Financial Timesnak. A Gazprom az európai ellátás visszaszorításával a tavalyi árnál háromszor magasabbra hajtotta a földgáz árat, ami bőven ellensúlyozza az Oroszország által Európába szállított alacsonyabb mennyiséget – mondta Ron Smith, a BCS Global Markets olaj- és gázelemzője az FT-nak.
A kínai törvényhozás elnöke bírálta a szankciókat az oroszországi látogatása alkalmával. A kínai állami média szerint az ország legfelsőbb jogalkotója a közelmúltban tett látogatása során elutasította az Oroszország elleni szankciókat, hangsúlyozva, hogy Kína támogatja Moszkvát az Ukrajna elleni háborúban és nem veszi figyelembe a semlegességi követeléseket. A hivatalos Hszinhua hírügynökség írta: Li Zhanshu szorosabb együttműködést sürgetett „többek között a külső beavatkozás, a szankciók és a hosszú fegyveres joghatóság elleni küzdelem terén” az orosz törvényhozókkal csütörtökön tartott megbeszélésen. Li Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is tárgyalt. A törvényhozás elnöke Putyin és Hszi Csin-ping kínai elnök ebben a hónapban várható üzbegisztáni találkozóját készítik elő.
Két dél-dakotai amerikai indián törzs egyesítette erőit, hogy 40 hektárnyi területet vásároljon meg a Wounded Knee National Historic Landmark környékén, amely az Egyesült Államok történetének egyik legnagyobb mészárlásának a helyszíne. Az Indian Country Today jelentése szerint az oglalai sziú törzs 255 000 dollárt, a Cheyenne River sziú törzs pedig 245 000 dollárt fizet a helyszínért. A föld tulajdonjogát az Oglala sziú törzs nevére fogják írni.
Az orosz hadseregnek több mint 120 napig tartott annak a területnek az elfoglalása, amit az ukrán fegyveres erők az ellentámadással mindössze négy nap alatt felszabadítottak kisebb csapatlétszámmal, mint amennyi az oroszoknak volt – közölte szombaton Olekszij Aresztovics, az Elnöki Hivatal Vezetőjének tanácsadója.
– jelentette ki Annalena Baerbock német külügyminiszter az ukrán fővárosban ukrán kollégájával, Dmitro Kulebával tartott sajtótájékoztatóján. Ukrajna külügyminisztere ugyanakkor leszögezte, hogy Ukrajna hálás Németországnak a Gepard rendszerekért és a MARS rakétavetőkért. Meggyőződését fejezte ki, hogy végül német tankokat szállítanak Ukrajnának, de a német kormánynak meg kell érnie ahhoz, hogy ilyen döntést hozzon. „Normál körülmények között nem lennénk ellene, és várhatnánk, de minden nap, amíg valaki Berlinben azon gondolkodik, tanácskozik, vitatkozik, hogy adjon-e harckocsit vagy sem, mikor adjon IRIS-T légvédelmi rendszereket, miközben Ukrajnában meghal valaki, mert a harckocsi nem érkezett meg amiatt, hogy a harckocsi nem tudott kijutni a frontra, és nem tudta támogatni csapatainkat” – hangsúlyozta Dmitro Kuleba, aki mindazonáltal köszönetet mondott Németországnak a már leszállított fegyverekért.
Meggyőződésem, hogy még néhány siker a fronton, akár jelentéktelen győzelmek formájában is, és az orosz csapatok menekülésre fogják majd a dolgot – jelentette ki szombaton Olekszij Reznyikov védelmi miniszter. Mint a védelmi miniszter elmondta, nem vállalkozik a háború befejezési időpontjának megjósolására, de meg van győződve arról, hogy az ukrán fegyveres erők néhány újabb, akár kisebb győzelme után fronton az oroszok menekülésbe kezdenek. „Meggyőződésem, hogy még néhány siker a fronton bizonyos, akár jelentéktelen, de győzelmek formájában, és az orosz csapatok menekülni fognak, futni fognak, higgyék el, mert ma megsemmisítjük a logisztikai útvonalaikat, raktáraikat. És felmerül a kérdés, hogy hova menjenek? És a morál… olyan lesz, mint egy lavina, az egyik védelmi vonal megrendül, és összeomlik az összes” – mutatott rá.
Jan Lipavsky cseh és Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter csütörtökön Prágában, az EBESZ gazdasági és környezetvédelmi fórumának megnyitója előtt megvitatták Lengyelország 368 hektáros területi követelését, amelyben a két szomszédnak az 1950-es évek óta nem sikerült megállapodnia. A Jog és Igazságosság (PiS) lengyel kormánypárt komolyan veszi az ügyet, és reméli, hogy a Petr Fiala vezette cseh kormány, amellyel már sikerült megállapodni a közös határ lengyel oldalán fekvő Turów szénbánya feletti vitában, kész megoldani ezt a problémát is. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök 2021 márciusában felvetette a „határvitát” Andrej Babis akkori cseh kormányfőnek, de a válasz általános és kitérő volt – közölte az MTI a Rzeczpospolita lengyel napilapra hivatkozva. Jaroslaw Krajewski, a PiS parlamenti képviselője nemrég levélben hívta fel a lengyel kül- és belügyminisztérium figyelmét a területi követelésre, amely 1958-ra nyúlik vissza, amikor a két fél egy nemzetközi megállapodás alapján módosította a lengyel–csehszlovák határt. Csehszlovákia akkor 1205,90 hektár területhez jutott, míg Lengyelország csupán 837,46 hektárhoz. Varsó azt szeretné elérni, hogy Prága egyenlítse ki a két fél közötti 368 hektárnyi igazságtalan különbséget. Sajnálattal kell megállapítanom, hogy a Cseh Köztársaság mindmáig nem kompenzálta a Lengyel Köztársaságot ezért a jogtalan területi többletért – fogalmazott Krajewski. A cseh hatóságok megígérték, hogy összeállítják az átadandó területek listáját, amit meg is tettek 2014-ben, de később visszavonták. Csehország 2005-ben területi helyett pénzügyi kárpótlást javasolt Lengyelországnak, de ezt utóbbi ország vezetői nem fogadták el. A határt az ötvenes években kiegyenesítették a lengyelek kárára. A második világháború után Lengyelország területi követelést támasztott Csehszlovákia felé, részint a tesíni régióban, valamint Árva és Szepes megyében. Joszif Sztálin ösztönzésére Varsó akkor beleegyezett a jelenleg érvényes határvonalba azzal a feltétellel, hogy azt lerövidítik és kiegyenesítik, amennyire lehet. Egy 1958-as egyezmény értelmében a határt kiegyenesítették, ami által 80 kilométerrel rövidebb lett. Kiderült azonban, hogy a kiigazítás nyomán Csehszlovákia 368 hektáros területi nyereségre tett szert. 1992-ben Jirí Dienstbier akkori cseh és Krzysztof Skubiszewski lengyel külügyminiszter megállapodott a területi rendezés kérdésében. A cseh belügyminisztérium korábban azt közölte, hogy Lengyelországot Hradec Králové, Liberec, Morvaország-Szilézia, Olomouc és Pardubice térségében kompenzálnák. Piotr Wawrzyk lengyel külügyminiszter-helyettes hangsúlyozta: a cseh hatóságok nem kérdőjelezik meg a lengyel követelés igazát, éppen ezért érthetetlen a megfelelő lépések elmaradása a cseh fél részéről. Hozzátette: egyes cseh parlamenti képviselők kritikus nyilatkozatokat tesznek, ezért a lengyel külügy számít a varsói parlament segítségére a vitában.
(vukics)
Comments