top of page

Szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2022.09.20.)




Anna Moskwa a lengyel polgárok lelkiismeretére apellálva szólította fel a lakosságot a még drasztikusabb fogyasztáscsökkentésre. Mint mondta, ő maga jó példával szolgál, ezért otthon a kevésbé használt helyiségeket mindössze 17 fokra, a többit 19-re fűtik csak fel. „Ez a hőmérséklet kifejezetten egészséges a szervezet számára” – tette hozzá... A tudomány jelenlegi álláspontja szerint a kihűlés veszélye a huzamosabb ideig 15-17 fok közötti fűtöttségű lakásokban már fennáll, 15 fok alatt pedig óriásira nő a kockázata.


Ukrajna kormánya úgy döntött, hogy 50 000 tonna búzát küld ingyen Etiópiába és Szomáliába. A Miniszteri Kabinet humanitárius segély gyanánt juttatja el a két afrikai éhező országnak. Ezt a Kabinet 2022. szeptember 16-i 1040. számú határozata tartalmazza. A humanitárius segélyt az Ukrajnai Állami Élelmiszer- és Gabonatársaság tulajdonában lévő gabona terhére nyújtják. A társaság 420 millió hrivnyát kap az állami költségvetés tartalékalapjából a gabonaköltség megtérítésére. A segély célba juttatása érdekében a külügyminisztériumnak még meg kell állapodnia az ENSZ-el a búza odesszai tengeri kikötőből ezen országok kikötőibe történő szállítás költségeiről, amit nemzetközi szervezetek állnának.

"Ukrajna nyugati határai mentén napi rendszerességgel tartóztatnak fel a katonáskodás és a frontszolgálat elől menekülő hadköteles férfiakat" - írja az állami határőr szolgálat tájékoztatója nyomán az ua-reporter. Az utóbbi hét folyamán az EU-ba vezető határátkelőkön mintegy 555 ezer fő hagyta el Ukrajnát legálisan. Ugyanakkor a zöldhatáron törvénytelen módon külföldre tartók közül 159 főt sikerült fülön csípni. Azt persze senki nem tudja, hogy hányan vannak azok, akiknek sikerült kijátszani a határőrök éberségét. Tény viszont, hogy 141 személy legális úton, ám hamis iratokkal kísérelte meg a határátlépést. A zöldhatáron feltartóztatottak közül 89 személy ellen a bíróság már kimondta a verdiktet: fejenként 8500 hrivnya pénzbírságra és 15 nap elzárással büntették őket.


Washington valamilyen módon minden politikai konfliktusban részt vesz – vélekedett Alekszandr Lukasenka belorusz elnök, közölte az index.hu. Washington minden fontos politikai konfliktusban részt vesz, ugyanakkor úgy tűnik, hogy figyelmen kívül hagyja a belpolitikai vitákat, amelyek már-már polgári patthelyzetbe készülnek átcsapni – nyilatkozta az elnök a szombaton ünnepelt Nemzeti Egység Napján. Amerika az egyetlen ország, amely hasznot húz abból, ami itt történik: megmutathatják Európának a helyét, és egy csapásra eltávolíthatják a riválisokat. Ma ez Ukrajna, holnap lehet, hogy Moldova, vagy a balti államok, vagy Lengyelország, vagy Románia – közölte, hozzátéve, hogy a világ „megőrült és szétesni készül” – írja a TASZSZ.


"Az Európai Unió tagországainak külügyi vezetői az Ukrajna fegyveres erőit támogató katonai kiképzőmisszió létrehozásáról tárgyaltak New Yorkban informális találkozójukon" – közölte kedden sajtótájékoztatóján Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, adta hírül az rbc.ua hírportál. A jelentés szerint a fődiplomata elmondta, hogy a katonai kiképzőmisszióról az uniós külügyminiszterek októberi ülésén születhet döntés. „Folytattuk az Európai Unión belüli katonai kiképzőmisszió létrehozására irányuló javaslatunk megvitatását. Remélem, hogy a következő, októberi ülésen sikerül döntést hozni, ami európai viszonylatban nagyon gyors” – mutatott rá. „A döntést még egyeztetni kell az ukrán féllel” – jegyezte meg Josep Borrell. A hírportál emlékeztetett arra, hogy nem sokkal az ENSZ Közgyűlése 77. ülésszakának megnyitója előtt került sor az uniós országok külügyminisztereinek találkozójára New Yorkban, amelyen több mint 180 ország delegációja vesz részt. Korábban, szeptemberben Franciaország, Lengyelország és Németország külügyminiszterei szorgalmazták egy különleges európai uniós kiképző és segítségnyújtási misszió létrehozását az ukrán hadsereg számára.


Az Európai Unió Tanácsa szeptember 20-án úgy határozott, hogy Ukrajnának sürgősséggel további 5 milliárd eurós makroszintű pénzügyi támogatást nyújt – számolt be kedden az rbc.ua hírportál az Európai Tanács közlésére hivatkozva. A jelentés szerint az európai tanácsi nyilatkozatban az szerepel, hogy az Európai Unió pénzügyminiszterei szeptember 9-én Prágában az Európai Tanács informális ülésén szándéknyilatkozatot fogalmaztak meg, amelyben megállapodtak az Ukrajnának nyújtandó további 5 milliárd eurós támogatásról. „Ezt a kiegészítő támogatást a mai napon hivatalosan is elfogadták, miután a szükséges formális lépéseket mindössze 11 nap alatt elvégezték” – áll a közleményben. Ez a pénzügyi támogatás kiegészíti az Ukrajnának nyújtott egyéb uniós segítséget humanitárius, vám- és védelmi, valamint fejlesztési szférákban.


Nagy-Britannia 2023-ban legalább 2,63 milliárd dollár értékű katonai támogatás nyújtását tervezi Ukrajna számára, amit Liz Truss miniszterelnök fog bejelenteni még a héten – adta hírül a Financial Times. „Liz Truss brit miniszterelnök azt tervezi, hogy a héten tájékoztatja a világ vezetőit arról, hogy London jövőre legalább 2,63 milliárd dolláros katonai támogatást juttat Ukrajnának.”


"A fronton az ideiglenes „csend” azt jelenti, hogy folyik az ukrán hadsereg felkészítése számos további megszállt város felszabadítására" – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap esti videoüzenetében, számolt be az rbc.ua hírportál. A tudósítás szerint az elnök elmondta: „talán most úgy tűnik egyesek számára, hogy a győzelmek sorozata után elcsendesedtünk, de ez nem szünet. Ez a felkészülés a következő győzelemsorozatra, a következő, számunkra nagyon fontos városok felszabadítására, amelyeknek a nevét meg kell hallgatni, mert Ukrajnának szabadnak kell lennie.”


Annak ellenére, hogy az elmúlt hónapokban javult az adóbevételek helyzete, a költségvetési hiány példátlanul nagy, mértéke még az elhalasztott adósság-visszafizetések figyelembevételével is havi 4,5-5 milliárd dollár lesz 2022 végéig – közölte hétfőn az rbc.ua hírportál a Nemzeti Bank (NBU) Monetáris Politikai Bizottsága szeptember 7-i ülésének eredményeire hivatkozva. A jelentés szerint az NBU megjegyezte, hogy a kiadások jelentős része katonai célokat szolgál, amelyeket belső forrásból származó eszközök bevonásával kell fedezni. „Az üzemanyag jövedéki adójának visszafizetése és az import további adóztatása nélkül szinte lehetetlen a szükséges bevételt biztosítani, de ezek a döntések jelenleg nem születtek meg. Ráadásul a hrivnya-államkötvények továbbra sem elég magas kamatai az elsődleges aukciókon ténylegesen megfosztják a kormányt attól a lehetőségtől, hogy belföldi hitelfelvételt folytasson.” Az NBU szerint a nem katonai kiadási tételeket elsősorban nemzetközi segélyekből finanszírozzák, amelyek jövő évi összegét még nem határozták meg. „Ezek a tényezők kockázatot jelentenek a költségvetési stabilitásra nézve, és csökkentik a költségvetési hiány bankóprés nélküli finanszírozásának esélyét 2023-ban” – áll a közleményben.

Az európai válság politikai tévedés eredménye. Egyrészt az Oroszország elleni szankciók csak az Egyesült Államoknak kedveznek, másrészt a szénhidrogén-gazdaság utáni új termelési formák rákényszerítése az európaiakra a fizetésképtelenség irányába mutat. Ennek eredményeként Ázsiában és Latin-Amerikában ma sokkal alacsonyabbak az energiaárak és a munkabérek. Az európai termékek teljesen versenyképtelenek. Ennek következtében az európai gazdaság válságos helyzetbe került. Az Economist Intelligence Unit, egy brit agytröszt előrejelzése szerint 2023-ban a GDP növekedése a következő lesz: Kínában 5,3%, Indiában 5,1%, az Egyesült Államokban 1,2%, Franciaországban 0,3%, Brazíliában 0,3%. És számos országban negatív lesz: mínusz 0,6% az Egyesült Királyságban, mínusz 1% Németországban és mínusz 1,3% Olaszországban. A következő logikus következmény a tömegtermelés leállása és a növekvő munkanélküliség lesz. A növekvő munkanélküliség viszont az életszínvonal csökkenését és az állami költségvetések további terheit okozza, mivel a szegénység elleni küzdelem további szociális kiadásokat igényel.


Recep Tayyip Erdogan török elnök szerint maguk az európai országok okolhatók azokért a problémákért, amelyekkel a következő télen szembesülnek az oroszországi gázszállítások csökkenése miatt. Szerinte „Európa azt arat, amit elvet”, míg Törökországnak „nincs gondja a gázellátással”.


(vukics)




484 megtekintés

Comments


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK