Szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2022.09.21.)
–
Az Egyesült Államok legfőbb tábornoka vasárnap egy lengyel NATO-bázison járt, és figyelmeztetett, hogy továbbra sem világos, hogyan reagálhat Oroszország az ukrajnai harctéren elszenvedett katonai kudarcokra, és fokozott éberségre szólította fel az Európában állomásozó amerikai csapatokat – írta meg a Reuters. Mark Milley, az amerikai haderő vezérkari főnöke és a hadsereg tábornoka figyelmeztetett, hogy az ukrajnai konfliktus eszkalálódásának kockázata megnövekedett. Miller szerint az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei ha a frontvonalon nem is, de távolról támogatják Ukrajnát, többek között pedig ennek köszönheti Kijev, hogy sikeres ellentámadást folytathat az orosz erők ellen, ez pedig kiválhatja Moszkva haragját.
„Akik ma hallgatnak, azok – akár akaratuk ellenére, akár titokban – bizonyos cinkossággal egy új imperializmus ügyét szolgálják” – mondta Emmanuel Macron francia elnök az ENSZ Közgyűlésében szeptember 20-án.
Az Oroszországból induló repülőjáratokra az egyirányú jegyek szerdán gyorsan elfogytak, miután Vlagyimir Putyin elnök elrendelte 300 ezer tartalékos azonnali behívását − közölte a Reuters hírügynökség. Putyin kora reggeli televíziós beszédében tett bejelentése felvetette a félelmet, hogy a harcképes korú férfiak egy része nem hagyhatja el Oroszországot. Az Aviasales adatai szerint a Moszkvából a törökországi Isztambulba és az örményországi Jerevánba − mindkét célállomásra, ahová az oroszok vízum nélkül utazhatnak − közlekedő közvetlen járatokra a helyek szerdán már elfogytak. Néhány átszállással járó útvonal, köztük a Moszkvából Tbiliszibe tartó járatok szintén elérhetetlenek voltak.
A The Guardian kijevi tudósítója, Sally Lockwood elmondta, hogy „Vlagyimir Putyintól már vártuk a választ az ukrán erők által az ország északkeleti részén az elmúlt hetekben elért győzelmekre. Ez körülbelül két hétbe telt, és nem meglepő, hogy az orosz elnök elrendelte a részleges mozgósítást. Az Ukrajnában lévő orosz erők létszámának kérdése nagyon fontos. Az északkeleti régiókban körülbelül egy a nyolchoz túlerőben vannak az ukránok. Az ukrán erők nem csak kiszorították őket arról a területről, hanem sok orosz katona elmenekült – nagyon drága felszerelést hátrahagyva. Megértjük, hogy a harc sokkal kiegyenlítettebb az ország déli részén, Herszon környékén, ennek ellenére Oroszországnak meg kell próbálnia több embert besorozni, és ezt láttuk az elmúlt héten. Ez nem fog nagyon gyorsan megtörténni, időbe telik, amíg mozgósítják őket − és persze ott van a morál kérdése is.”
Nagy-Britannia volt oroszországi nagykövete a Sky Newsnak nyilatkozva azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin részleges mozgósítása „elég jelentős eszkalációja” az ukrajnai háborúnak. Elmondása szerint „Oroszország eddig fél kézzel hátrakötve vívta ezt a háborút, azért nem voltak hajlandóak mozgósítani, mert Putyin aggódott annak az orosz közvéleményre gyakorolt hatása miatt. Most megtette azt, amit a háború kezdete óta nem volt hajlandó. Végül elfogadta a hadserege tanácsát, és visszatért a nukleáris fenyegetéshez, mert szerinte a Nyugat is atommal fenyeget. Nos, nem tudom, hogy ezt elhiszi-e vagy sem, de nyilvánvalóan nagyon jelentős lépés a retorikában, ami most zajlik.” Sir Tony Brenton hozzátette, hogy „az orosz közvélemény szemében” az, amit eddig „katonai műveletnek” neveztek, most már egyre közelebb kerül a háborúhoz.
Oroszország nem Ukrajna ellen folytat háborút, hanem az úgynevezett „kollektív nyugat” ellen – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerda reggeli online beszédében, közölte az rbc.ua hírportál. A tudósítás szerint Sojgu azt mondta: „nem Ukrajnával állunk háborúban, hanem a kollektív Nyugattal, mert a fegyverek, amelyek Ukrajnában voltak, valójában elfogytak – ezek egykori szovjet fegyverek.” Mint rámutatott, „sokan, különösen az új európai országok, átadták minden fegyverüket Ukrajnának, de mi mindet szétcsaptuk.”
"Télig nem kell a háború végére számítani, a harcok befejeződésének legfőbb akadálya pedig a Nyugatnak az a meggyőződése, hogy félniük kell Oroszországtól" – jelentette ki kedden Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója egy televíziós interjúban, adta hírül az rbc.ua hírportál. A tudósítás szerint a tanácsadó a Sky News brit hírtelevíziónak nyilatkozva elmondta: „a nyugati politikusok túlságosan aggódnak amiatt, hogy Oroszország hogyan fog reagálni, ha elveszítik ezt a háborút”. Szerinte ha Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és az Európai Unió választ talál erre a kérdésre, akkor legfeljebb néhány hónapon belül le lehet zárni ezt a háborút. „Ez egyáltalán nem évek kérdése, ahogy mindenki mondja. Három, öt, hat hónapról van szó. Harkiv felszabadítási sebessége több mint 8,5 ezer négyzetkilométert tett ki mindössze négy-öt napot tett ki. Ez egy példa arra, hogy ez hogyan történhetett meg” – magyarázza Podoljak, megjegyezve: „tévedés lenne” azt gondolni, hogy a háború ezen a télen véget érhet. Úgy vélte, a háború befejezésének útjában a legnagyobb akadály az, hogy a nemzetközi közösség fél Oroszország reakciójától. „A partnerországok nem értik, hogy mi lesz ezután. Mindenki megszokta, hogy az Orosz Föderáció egy szörnyeteg a viselkedésében. Hogy Oroszországtól félni kell. Ez az, ami visszatartja a világot attól, hogy intenzívebben segítsen nekünk, és segítsen Ukrajnának megállítani ezt a háborút” – mondta az elnöki hivatalvezetői tanácsadó. Véleménye szerint a nemzetközi szövetségeseknek nem szabad hagyniuk zsarolni magukat az atomfegyverektől való félelem miatt. „Ha Oroszország elfoglalja Ukrajna területének egy részét, akkor más országoknak, például Iránnak megmutatja: szerezzetek atomfegyvert, és elfoglalhatjátok valaki más földjét” – vonta le a végkövetkeztetést Mihajlo Podoljak.
A Vlagyimir Putyin orosz elnök által bejelentett részleges mozgósítás azt mutatja, hogy Moszkvában „minden a tervek szerint halad” – kommentálta szerdán Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója a Twitteren a Kreml döntését, számolt be a korrespondent.net hírportál. Mint tanácsadó megjegyezte, „a háromnapos háború 210. napja volt”. Egyúttal hangsúlyozta: az oroszok, akik Ukrajna elpusztítását követelték, végül a következőket kapták: 1. Mozgósítást. 2. Lezárt határokat, bankszámlák zárolását. 3. Dezertálásért börtönt. 4. Speciális erőket a magánhadseregben. „Még minden a terv szerint halad, nemde? Az életnek remek humora van” – írta Mihajlo Podoljak. Vlagyimir Putyin orosz elnök szerda reggel részleges mozgósítást rendelt el országában. Mint bejelentette: „a haza védelme érdekében szükségesnek tartom a védelmi minisztérium és a vezérkar javaslatának támogatását, hogy Oroszországban részleges mozgósítást hajtsunk végre”. Arra is emlékeztetett, hogy a részleges mozgósításról szóló rendeletet már aláírta, és a mozgósítási intézkedések már ma elkezdődnek. „Csak azokra az állampolgárokra terjed ki a részleges mozgósítás, akik tartalékban vannak, és korábban a fegyveres erők soraiban szolgáltak, bizonyos katonai nyilvántartási képesítéssel és megfelelő tapasztalattal rendelkeznek” – húzta alá az orosz elnök.
Amerikai ATACMS rakéták és tankok Ukrajnának történő szállításával kell reagálniuk a nyugati partnereknek arra, hogy az oroszok úgynevezett „népszavazásokat” akarnak tartani az ideiglenesen megszállt területeken – közölte kedden Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója a Twitteren, adta hírül az rbc.ua hírportál. A jelentés szerint a tanácsadó üzenetében azt írta: „a nemzetközi közösségnek azonnal és keményen kell reagálnia Ukrajna területének annektálási kísérletére, elsősorban a fegyverszállítások növelésével és új szektorális gazdasági szankciók bevezetésével Oroszország ellen”. Mint Mihajlo Podoljak kiemelte, „eljött az idő modern, nagy hatótávolságú ATACMS rakéták és tankok szállítására Ukrajnának”. Mint a hírportál emlékeztetett rá, az ATACMS (Army Tactical Missile System) hadműveleti-taktikai rakétakomplexumot olyan célpontok megsemmisítésére tervezték, mint a parancsnoki állások, rakétakilövők, légvédelmi létesítmények, logisztikai csomópontok és az ellenség hátországában található raktárak. A rakéta kilövésére a modernizált M270 rakétakilövőket és az M142 HIMARS rakéta sorozatvetőket használják. Ezenkívül az ATACMS bármilyen időjárási körülmények között és a nap bármely szakában működhet. A komplexum MGM-140B rakétával rendelkezik, amely egy hadműveleti-taktikai rakéta akár 300 km-ig terjedő hatótávolsággal.
(vukics)
