Szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2022.09.23.)
–
A kijevi városi pecserszki bíróság engedélyt adott Kosztyantin Hriscsenko volt külügyminiszter és Olekszandr Lavrinovics ukrán igazságügyi miniszter letartóztatására, akiket hazaárulással gyanúsítanak. Erről a Legfőbb Ügyészség sajtószolgálata számol be honlapján. Az ex-miniszterek neve hivatalosan nem szerepel az értesítésben, de a megadott tényekből az ügyben érintettekre következtetni lehet. Jelenleg mindkét gyanúsított Ukrajnán kívül tartózkodik, elfogatási parancsot adtak ki ellenük. A nyomozás adatai szerint a gyanúsítottak 2010 áprilisában a volt köztársasági elnökkel és miniszterelnökkel Ukrajna szuverenitása, területi integritása és sérthetetlensége, védelmi képessége, az állam- és gazdasági biztonsága sérelmére jártak el. Ezen intézkedések eredményeként ugyanabban a hónapban aláírták és ratifikálták a megállapodást, amely 25 évvel meghosszabbította az Orosz Föderáció Fekete-tengeri Flottájának Ukrajna területén való tartózkodását.
"Az orosz agresszió elleni háborúban Ukrajna minden nap körülbelül 50 katonát veszít. Az Ukrajna elleni teljes körű orosz invázió kezdete óta ötször kevesebb ukrán hős esett el, mint megszálló" – jelentette be pénteken Volodimir Zelenszkij elnök egy interjúban, számolt be az rbc.ua hírportál. A jelentés szerint az elnök az Ouest-France című francia kiadványnak nyilatkozva elmondta: „vannak becsléseink a napi áldozatokról, de nem pontosak. Napi 50 emberről van szó. Ezek azonban nem pontos számok, mert nem tudjuk, hány katona és civil maradt ezeken a területeken. Ötször kevesebb ukrán katona halt meg, mint ahány orosz”. Mint az államfő kifejtette, kap adatokat a fegyveres erők veszteségeiről, de fontos az óvatosság a számokkal, mert emberéletekről van szó. „Katonáink álláspontja az, hogy ne nevezzék meg a halottak vagy a sebesültek pontos számát az ukrán katonákkal kapcsolatban. A fő kérdés a pontos adatok. Vannak adataim, amelyeket megkapok, és amelyeket rendelkezésemre bocsátanak. Nagyon óvatosnak kell lennünk a számokkal, mert emberi életekről beszélünk” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij. A hírportál emlékeztetett arra, hogy Hanna Maljar védelmi miniszter-helyettes a napokban közölte, hogy a fegyveres erők veszteségei meghaladják a 9000 főt, de a pontos számot jelenleg nem lehet megadni, mivel a mariupoli veszteségek nem kiszámíthatók.
Ukrajna arra kérte Izraelt, hogy ossza meg vele azon hírszerzési információit, amelyek a háborúban az orosz hadseregnek nyújtott iráni támogatásokat érintik – közölte néhány magas rangú izraeli tisztviselő a Walla riporterével. Szimona Halperin, Izrael euró-ázsiai főigazgató-helyettese, aki az orosz és ukrán részlegért felelős, szeptember 7-én Kijevbe látogatott az izraeli nagykövet társaságában. Izraeli tisztviselők Makszim Szubkhval, Ukrajna közel-keleti különleges képviselőjével is találkoztak – írja az Axios. Egy vezető ukrán tisztviselő megerősítette a hírt, miszerint Halperin találkozott Szubkhval, aki hírszerzési információkat kért tőle a háborúban való iráni részvételről – elsősorban az iráni drónokról.
"A világnak meg kell akadályoznia, hogy Vlagyimir Putyin orosz diktátor nukleáris fegyverekkel mérjen csapást Ukrajnára" – jelentette ki pénteken Volodimir Zelenszkij elnök egy lapinterjúban. Az elnök az Ouest-France című francia kiadványnak nyilatkozva elmondta, a nemzetközi nyomás nem teszi lehetővé, hogy Putyin atomfegyvert vessen be Ukrajna ellen. Azt mondta azonban, hogy a Kreml urának következő lépéseit senki sem tudja megjósolni. „Senki sem tudja, mit fog tenni Putyin holnap. Számára igazat mondani vagy hazudni szinte ugyanaz” – vélekedett. Az államfő azt is elmondta, hogy Oroszországban már megkezdődött a mozgósítás, ezért a háború elleni tiltakozásra szólította fel az oroszokat. „Az oroszok tévednek, félnek a börtöntől, ha támogatják az utcán tüntetőket. De nem tudják, mi történhet velük, ha Ukrajnába jönnek” – figyelmeztette az oroszokat Volodimir Zelenszkij.
Volodimir Zelenszkij elnök elítélte Kína kétértelmű álláspontját, amellyel Peking megpróbálja figyelmen kívül hagyni az ukrajnai háborút, ugyanakkor elismerte az ukrán diplomaták hibáját is – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál. Zelenszkij a nyilatkozatában elmondta: az Ukrajna elleni nagyszabású orosz invázió előtt léteztek kommunikációs csatornák a két ország között, jelentős volt az ukrán-kínai gazdasági és kereskedelmi együttműködés. Mint megerősítette, jelenleg Ukrajna és Kína nem működik együtt, de szeretné, ha Peking segítséget nyújtana. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a kínai vezetővel folytatott beszélgetése „ma nehéz lenne”. Volodimir Zelenszkij ugyanakkor elismerte, hogy az ukrán diplomáciának van gyenge pontja, és vannak hibái. Ez elsősorban abból áll, hogy Ukrajna képviselői nem eléggé vannak jelen a világ bizonyos régióiban, például a Karib-térségben – mutatott rá Ukrajna elnöke. A hírportál emlékeztetett arra, hogy Kína a közelmúltban reagált Oroszország azon terveire, hogy Ukrajna megszállt területein népszavazást tartanak. Pekingben emlékeztetettek arra, hogy minden országnak joga van a szuverenitásra.
Volodimir Zelenszkij elnök nem köti össze Vlagyimir Putyin oroszországi rezsimjének lehetséges végét az ukrajnai háború végével – írta meg az Ukrajinszka Pravda. Az ukrán elnök a Bild német lapnak adott interjújában arra a kérdésre, hogy a háború csak akkor ér-e véget, ha Putyin rezsimje megbukik, azt válaszolta: "Nem asszociálok a háború végére, Putyin rezsimje biztosan véget ér, erre nincs befolyása" – felelte a Bildnek adott interjúban. Zelenszkij hozzátette, nem az a kérdés, hogy ki áll Oroszország élén, hanem, hogy milyen a hozzáállása. Az ukrán elnök szerint, ha az oroszok nem változtatnak a hozzáállásukon, akkor mindegy, hogy ki vezeti az országukat.
"A magyarországi villamosenergia-rendszert irányító Mavir Zrt. “keresztbe fekszik" az ukránok európai áramexport-igyekezetének, ami Kijevnek, Varsónak és Brüsszelnek is fáj" – jelent meg egy magas rangú ukrán szakpolitikus gondolatmenete az ukrán gazdasági médiában. Nem először bukkant fel ez a gyanúsítás, közli a napi.hu. Magyarország hátráltatja az ukrán áramexport bővülését Európába – írta az Ukraine Business News. A portál Olena Zerkal energiaügyi miniszter tanácsadója által kitweetelt gondolatmenetét közölte: eszerint az európai árampiacon meglévő, sürgető áramhiány ellenére a magyar illetékesek mindent megtettek annak érdekében, hogy leállítsák az ukrajnai áramszolgáltatás további bővítését. Zerkal úgy véli: Magyarország zsarolja az Európai Uniót. A főtanácsadó szerint a magyarok tisztában vannak azzal, hogy e lépésükkel problémákat okoznak Kijevnek, Varsónak és Brüsszelnek, mivel Kijevnek pénzre van szüksége, Varsónak áramra, Brüsszelnek pedig a helyzet rendezésére. Zerkai azonban úgy láttja, hogy „Orbán Viktornak pénzre és győzelemre van szüksége az EU zsarolásával”.
A csecsenföldi hadkötelezettségi tervet két és félszeresen lépték túl az új katonai egységek megalakulása miatt. Ezt Ramzan Kadirov régiófőnök nyilatkozta a Telegram-csatornáján közzétett videóban. „Csütörtökön a Vlagyimir Putyin orosz elnök által meghirdetett részleges mozgósítás részeként a Csecsen Köztársaság lakosainak katonai szolgálatra való behívása témájában tartottam megbeszélést” – írta Kadirov. A behívási tervet a Csecsen Köztársaságban 254 százalékban túlteljesítették – írta a csecsen vezér. Elmondása szerint ezeket a mutatókat az orosz védelmi minisztérium új egységei megalakulásának köszönhetően érték el. „Minden szolgálatra jelentkező átment a katonai alkalmassági vizsgálaton. A régió illetékesei a kezdetektől, még a részleges mozgósítás bejelentése előtt kidolgozták ezt a mechanizmust” – hangsúlyozta a csecsen államfő.
Ezenkívül Csecsenföld vezetője megjegyezte, hogy a köztársaságban több ezer önkéntesből álló tartalék van, akik „szükség esetén csatlakozhatnak a Haza védelmezőihez”.
Egy minap a Legfelső Tanácsban bejegyzett jogszabálytervezet indítványozza, hogy a hadköteles korú férfiak külföldre utazhassanak havi készpénzfizetési kötelezettség ellenében, a pénzt az Ukrán Fegyveres Erőknek utalnák át. Többek között azokról a férfiakról lenne szó, akik külföldön szándékoznak munkát vállalni – derül ki az Ukrajinszka Pravda életmódmagazinjának (Життя) írásából, melyet a Kárpátalja hetilap szemlézett. A törvényjavaslat értelmében a határt átlépő katonaköteles férfinak a munkaképes személyek létminimuma legalább ötszörösének megfelelő összegű garanciadíjat kellene befizetnie egy állami bankban nyitott számlára. Ez az összeg jelenleg 13 ezer hrivnya. A férfinak ezenkívül közjegyző által hitelesített nyilatkozatot kellene benyújtania a bankhoz arról, hogy külföldi tartózkodása minden hónapjáért önként a minimálbér után fizetendő minimumadó aktuális összegével megegyező nagyságú garanciális hozzájárulást kíván feltölteni a számlára a hadiállapot idején. Jelen helyzet szerint ez csaknem 2,7 ezer hr lenne havonta. Egyben hozzájárulna, hogy ezt az összeget az Ukrán Fegyveres Erők támogatására utalják át. A törvényjavaslat szerzője, Heorhij Mazurasu képviselő (Nép Szolgája) biztos abban, hogy egy ilyen szabály segítene a gazdaság és a védelmi képességek megszilárdításában, valamint csökkentené a szociális és gazdasági feszültséget. „Jelenleg a nyílt források 35%-os munkanélküliségi rátáról számolnak be. Rengeteg olyan polgárunk van, akiknek nincs munkájuk és lehetőségük eltartani magukat és a családjukat, nem is beszélve az Ukrán Fegyveres Erők (ZSZU) jelenleg oly fontos támogatásáról” – mutat rá a törvényjavaslat indoklása.
A cseh külügyminisztérium közölte az észak-amerikai jégkorongligával (NHL), hogy az ukrajnai háború miatt az orosz játékosok nemkívánatos személyek a szezonnyitó prágai mérkőzéseken. A Nashville Predators és a San José Sharks október 7-én és 8-án játszik egymással a prágai O2 Arénában alapszakasz-meccseket. A koronavírus-járvány kitörése óta ezek lesznek az első mérkőzések, amiket Észak-Amerikán kívül játszanak. Martin Smolek cseh külügyminiszter-helyettes elmondta, levélben értesítették az NHL-t, hogy a Cseh Köztársaságnak és a schengeni vízummentes övezet többi államának nem szabad vízumot kiadnia az orosz játékosoknak. A Nashville-ben Jakov Trenyin, a San Joséban pedig Alekszandr Barabanov és Jevgenyij Szvecsnyikov képviseli az orosz színeket, de William Daly, az NHL alelnöke elmondta, nem aggódik a játékosok beutazása és jégre lépése miatt, mivel mindannyian rendelkeznek megfelelő vízummal – írja az MTI. “Ami történik, nem a játékosok hibája. Ők nem csináltak semmi rosszat, szerintem nem kellene őket büntetni. Mi egy csapat vagyunk, tehát ha azt mondják, néhány játékosunk nem mehet, akkor egyikünk sem megy” – mondta Mike Grier, a San José vezérigazgatója. A cseh külügyminisztérium arról is tájékoztatta az NHL-t, hogy folyamatban vannak tárgyalások azoknak az orosz állampolgároknak a beutazási tilalmáról, akik korábban már kaptak vízumot. Hozzátette, az Európai Unió sportminiszterei is javasolták, hogy az orosz sportolókat tiltsák ki az EU országaiban zajló sporteseményekről.
(vukics)
