Szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2022.09.28.)
–
Az ukrán államfő megelőzte a lista második helyén álló izraeli miniszterelnököt, Yair Lapidot és a harmadik helyen álló Elizabeth Bourne francia miniszterelnököt. Tom Nides, az Egyesült Államok izraeli nagykövete és Benjamin Netanjahu volt izraeli miniszterelnök is a lista első öt személye között van. A 2022-es év legbefolyásosabb zsidóinak listáján szerepel még Anthony Blinken amerikai külügyminiszter, Dana Walden amerikai üzletasszony és a Disney General Entertainment Content vezetője, Ronald Lauder amerikai üzletember, az Estée Lauder cég örököse és a Zsidó Világkongresszus elnöke.
Ukrán tisztviselők felszólították a világ vezetőit, hogy határozottan figyelmeztessék Vlagyimir Putyin orosz elnököt, világossá téve, hogy bármilyen kísérlet arra, hogy Ukrajnában nukleáris fegyvereket használjanak, katasztrofális következményekkel járna Oroszország számára. “A többi nukleáris államnak nagyon határozottan ki kell mondania, hogy amint Oroszországnak csak eszébe jut, hogy nukleáris csapást mérjen idegen területre – ebben az esetben Ukrajna területére -, gyors megtorló atomcsapások következnek az oroszországi nukleáris indítóállások megsemmisítésére” – mondta Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyik vezető tanácsadója a kijevi elnöki hivatalban adott interjúban a Guardiannek.
Vlagyimir Putyin orosz elnök orosz állampolgárságot adott Edward Snowden volt amerikai hírszerzőnek. A dokumentumot a jogi információs portálon tették közzé. “Az Oroszországi Föderáció Alkotmánya 89. cikkének “a” bekezdésével összhangban ezennel határozok: A következő személyek orosz állampolgárságot kapnak: Edward Joseph Snowden, született 1983. június 21-én az Amerikai Egyesült Államokban” – áll a rendeletben. Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő szerint Snowden kérésére kapta meg az orosz állampolgárságot. Felesége is állampolgárságért fog folyamodni – mondta Anatolij Kucserena ügyvéd. Hozzátette azt is, hogy Snowdent nem hívják be a részleges mozgósítás keretében, mert nem szolgált az orosz hadseregben. 2013 júniusában Snowden nagy nemzetközi botrányt robbantott ki azzal, hogy a Washington Post és a Guardian számára átadott néhány titkos anyagot az amerikai és brit hírszerzés internetes megfigyelési programjairól. Ezután Hongkongba repült, majd onnan Moszkvába, ahol a Sheremetyevo repülőtér tranzitzónájában töltött egy kis időt. Más országok elutasítása után Oroszország egy évre ideiglenes menedékjogot adott Snowdennek. 2014 augusztusában Snowden három évre szóló tartózkodási engedélyt kapott, amely lehetővé tette számára, hogy ne csak Oroszországon belül, hanem külföldre is utazhasson. Ezt követően határozatlan idejű tartózkodási engedélyt kapott. 2020 novemberében Anatolij Kucserena ügyvéd bejelentette, hogy Snowden orosz állampolgárságot kíván szerezni.
Terrortámadást akadályozott meg egy Európába és Törökországba irányuló gázvezeték ellen az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat, adta hírül a rusvesna hírportál. A cikk szerint az SBU ügynökét és az ukrán különleges szolgálat négy munkatársát vették őrizetbe, illetve lefoglaltak két nagy teljesítményű robbanószerkezet, amelyekkel szabotázst és terrorcselekményt akartak elkövetni egy Törökországot és Európát ellátó olaj- és gázipari létesítményben. Az Európát ellátó infrastruktúrának kulcsfontosságú szerepe van, főleg a tél közeledtével.
"A további mozgósítás kérdése Ukrajnában attól függ, hogy milyen lesz a fronthelyzet, és milyen hatása lesz az oroszországi mozgósításnak, de nem a létszám, hanem a minőség lesz a középpontban" – jelentette ki hétfő este Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója az Ukrajinszka Pravda hírportálnak adott kommentárjában. A jelentés szerint a kiadvány érdeklődésére Podoljak elmondta: „Természetesen sokkal jobban értjük a háború matematikáját, mint ellenfeleink. Ezért gyakorlatilag az első napoktól kezdve aktívan alakítottuk tartalékainkat, strukturáltuk a személyi képességeinket a területvédelmi alakulatokon keresztül, és aktívan tárgyaltunk kiképzőközpontokról, a többi között a mieinkkel is. De a háború természetesen a tisztázások, hadműveleti-taktikai változtatások, további logisztikai akciók állandó folyamata. (...) Ezért először is, ellentétben az oroszokkal, akik ismét kiképzetlen tartalékosok tömegét küldik a harctérre, hogy megmutassák a létszámukat, nekünk sokkal fontosabb, hogy jól képzett szakembereink legyenek. Mert ez nem lövöldözős háború, hanem nehéztüzérség, kifinomult felszerelések és speciális szoftverek háborúja” – mutatott rá a tanácsadó. „Ezért ma már fontos, hogy legyenek profi embereink, akiket partnereinkkel közösen képezünk ki. Minőség, nem pedig mennyiség” – húzta alá. „Másodszor pedig szorosan nyomon követjük az oroszországi mozgósítási folyamatot. Mit és hogyan gyűjtenek be ott. Milyen létszámot küldenek a frontvonalba. Hogyan fog megnyilvánulni ez a tömeg? A mi korrekcióink pedig ezen múlnak majd, ha szükség lesz rájuk. Ezért még egyszer megismétlem: fontos, hogy ne csak gépiesen beszéljünk a mozgósításról és annak járulékos lebonyolításáról. Sokkal jobb a háború alapelveit megértve magas színvonalú szakemberek képzésére tenni, ami lényegesen fontosabb a modern hadviselésben” – összegezte Mihajlo Podoljak az esetleges újabb mozgósítással kapcsolatos kommentárját.
Az Egyesült Királyság újabb szankciók sorát jelentette be válaszul arra, hogy Oroszország „színlelt” népszavazást rendezett Ukrajna négy megszállt régiójában – adta hírül az Al Jazeera. „Az orosz rezsim ezeket a látszatnépszavazásokat egy kétségbeesett kísérletként szervezte, hogy földet szerezzen, és igazolja illegális háborúját” – áll a Külügyi, Nemzetközösségi és Fejlesztési Hivatal (FCDO) közleményében.
Joachim-Friedrich Martin Josef Merz német ügyvéd, lobbista és politikus, a német Kereszténydemokrata Unió elnöke szociális turistáknak titulálta az ukrajnai menekülteket, írja a pravda.com,ua. A hírforrás szerint a német politikus a Bild TV adásában fejtette ki a véleményét az ukrán szociális turistákról, akik ide-oda ingáznak Németország és Ukrajna között. A turistáskodás azt követően indult be, hogy az ukrán menekültek ugyanolyan segélyben részesülnek, mint a németországi munkanélküliek. Merz szerint még nagyobb gondokat fognak okozni az oroszországi menekültek, amennyibe a német kormány menedéket nyújt az oroszországi mobilizáció elől menekülő minden orosz állampolgárnak. Mint megjegyezte pártja kategorikusan ellenzi ezt a szándékot. A politikus arra reagált, hogy Nancy Faeser német belügyminiszter a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung-nak adott interjúban kijelentette, hogy Németország menedéket biztosít a leszámolással fenyegetett dezertőröknek.
Bocsánatot kért a legnagyobb német ellenzéki párt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke kedden, amiért a szociális ellátórendszer juttatásainak megkaparintását célzó csalással vádolta meg az orosz támadás elől Németországba menekült ukránokat. Friedrich Merz egy hétfő esti televíziós interjúban – a Bild című lap hírcsatornáján – úgy vélekedett, hogy az ukrán menekültek magatartásának jellemzésére alkalmas a szociális turizmus (Sozialtourismus) kifejezés. Azt mondta, “most már azt tapasztaljuk, hogy ezek a menekültek szociális turizmust folytatnak”, Németországba jönnek, aztán visszautaznak Ukrajnába, majd ismét Németországba jönnek és megint visszamennek Ukrajnába. A pártelnök – aki egyben a CDU és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) közös szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakciójának vezetője – a kijelentésére széles körből, saját pártjából is kapott bírálatok hatására kedden bocsánatot kért. Twitter-oldalán azt írta: sajnálja, hogy a szociálturizmus kifejezést használta, amellyel “pontatlanul” jellemzett egy “egyedi esetekben megfigyelhető problémát”. Hozzátette, hogy “kizárólag a menekültek regisztrációjának hiányára” igyekezett felhívni a figyelmet. “Távol áll tőlem, hogy kritizáljam az ukrajnai menekülteket, akiknek sorsa nehéz. Ha szóhasználatomat sértőnek találják, akkor annak rendje s módja szerint bocsánatot kérek” – írta a CDU elnöke. A szociális turizmus kifejezés a 2010-es évek első felében terjedt el Németországban, az Európai Unió közép- és kelet-európai tagállamaiból bevándorló munkavállalók szociális juttatásairól szóló közéleti vita révén. A Darmstadti Egyetem nyelvészekből és újságírókból álló független bizottsága 2013-ban az év legcsúnyább német szavának választotta. Indoklásuk szerint a szociális turizmus szóösszetétellel “egyes politikusok és médiumok hangulatot keltenek a nemkívánatosnak minősített bevándorlók, különösen a kelet-európaiak ellen”.
Azok az ukránok, akik az oroszok által támogatott népszavazásokon segítenek az ország nagy területeinek annektálásában, hazaárulás vádjával és legalább öt év börtönbüntetéssel néznek szembe – közölte az ukrán elnök tanácsadója, miközben négy régióban az utolsó napjához érkezett a szavazás. „Vannak névsoraink azokról az emberekről, akik valamilyen módon részt vettek ebben” – mondta Mihajlo Podoljak elnöki tanácsadó. Hozzátette, több száz kollaboránsról van szó. Őket hazaárulásért vonják felelősségre, és legalább ötéves börtönbüntetésre számíthatnak – írja a Reuters. Podoljak elmondta, hogy azokat az ukránokat, akiket arra kényszerítettek, hogy szavazzanak, nem büntetik meg. Ukrán tisztviselők szerint az oroszok szavazóurnákat vittek házról házra, és a lakosokat arra kényszerítették, hogy előttük szavazzanak.
Az ukrán védelmi tárca állítása szerint az ukrán hadsereg valamennyi katonája el lesz látva téli egyenruhával, írja a thepage.ua. Hanna Maljar helyettes védelmi miniszter állítása szerint már nagy tételekben érkeznek Ukrajnába a téli uniformis szállítmányok. Az ellátmánnyal azonban bajok vannak. Az orosz offenzívát megelőzően 215 ezer katonát kellett ellátni téli ruházattal. Ám mostanra százezrekkel nőtt a sereg lélekszáma, ami miatt problémák jelentkeztek a felruházással. A megnövekedett szükségletet nehezen képesek ellátni az ukrajnai és a külföldi ruhagyárak, beszállítók. A tárcavezető helyettese szerint már varrják az ukrán katonák számára a téli ruházatot és folyamatban van a szállításuk megszervezése. A korábban a szeparatistákra ágyúval lövöldöző Jurij Butuszov oknyomozó újságíró szerint a katonák a hűvös őszi időjárás miatt fáznak a lövészárkokban, mert még mindig nyári egyenruhát viselnek. Téli uniformis pedig még nincs. A kormánypárti honatyákból álló szakbizottság nem tud a dologról, azzal sincsenek tisztában, hogy a téli katonai öltözékeknek rég a hadtestek raktáraiban kellene lenni. Holott azért kapják az adófizetőktől a bérüket, hogy törődjenek a hadsereg dolgaival. Négy éve ülnek ezek a képviselők a parlamenti padsorokban, de még mindig nem tudják, mikor mire van szükségük a katonáknak, nincsenek tisztában azzal, hogy Ukrajnában ilyenkor már nagyon hidegek szoktak lenni. Októberben még hidegebb lesz, de a téli egyenruha még sehol, pedig a hadvezetés már két hónapja sürgeti a téli ruházat beszerzését, méltatlankodik az újságíró.
Ukrajna kész tárgyalásokat folytatni Oroszországgal az ukrajnai háború során bekövetkezett pusztítások kártalanításáról, valamint a kártérítések és jóvátételek kifizetéséről – írta Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára a Twitteren, adta hírül az UNIAN ukrán hírügynökség. Danilov bejegyzésében megjegyezte: azzal, hogy a Kreml halogatja ezeket a tárgyalásokat, egyre rosszabb pozícióba kerülnek az oroszok és a kártérítések összege is fokozatosan nő. “Ukrajna soha nem volt a tárgyalások ellen. Két kérdésben hajlandóak vagyunk leülni a tárgyalóasztalhoz, ez a kártalanítás és az anyagi jóvátétel. Minél tovább halogatja az orosz rezsim ezeket a tárgyalásokat, annál rosszabb pozícióba kerülnek és tovább nőnek a kártérítési összegek” – írta a védelmi tanács titkára. Megjegyezte: minden a tervek szerint alakul, az ukrán hadsereg fokozatosan visszafoglalja területeit, Oroszország pedig belátható időn belül széthullik. Mióta az oroszok kivonultak Kijev térségéből, miután súlyos veszteségeket szenvedtek, a béketárgyalások gyakorlatilag teljesen megrekedtek és mindkét fél kevésbé tűnik hajlandónak a kompromisszumokra.
.
Harmadával csökken idén az ukrán GDP, előre hozzák a 2023-as költségvetés elfogadását, amiben a pénz fele az ország védelmére megy. A hét végén kiderült, hogy Ukrajna várhatóan gyorsabban kapja meg a korábban beígért hitelt. Erre utal, hogy a részletekről már október elején Kijevben folytatódnak a tárgyalások − jelentette be a hét végén New Yorkban Denisz Smihal ukrán kormányfő, aki az IMF képviselőivel folytatott megbeszéléseket. Az újabb pénzügyi segítség 1,4 milliárd dollár (590 milliárd forint) lesz. A hadban álló országnak az is jó hír, hogy az Európai Unió Tanácsa pár napja jóváhagyta az Ukrajnának szánt 5 milliárd eurós makroszintű hitelt. Ezt bizonyosan a védelmi kiadásokra fogják költeni, erre utalt az uniós közlemény is, amelyben úgy fogalmaztak, hogy „az uniós hozzájárulás segíteni fogja az országot, hogy fedezze az ellene zajló háború okozta finanszírozási szükségleteit”. Ez a mostani pénz a júniusban Ukrajna újjáépítésére, valamint nemzetközi hiteleinek visszafizetésére jóváhagyott 9 milliárd eurót elérő összegű makroszintű pénzügyi támogatás legnagyobb részlete. A rendkívül kedvező feltételekkel nyújtott támogatási csomagból egymilliárd euró kölcsönt augusztus elején folyósítottak a kijevi kormánynak. A fennmaradó, legfeljebb 3 milliárd eurót a lehető leghamarabb biztosítani fogják. A pénzügyi mankó kiegészíti az Ukrajnának a humanitárius, fejlesztési, vámügyi és védelmi területeken nyújtott egyéb uniós támogatást.
Több mint kétszáz ukrán kommandós és légideszantos katona, valamint Bayraktar drónok egy földi irányítóközpontjának megsemmisítéséről számolt be Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve. A tábornok szerint Zaporizzsja városban az orosz légierő precíziós csapásai megölték az ukrán nemzeti gárda 9., Gepard különleges műveleti ezredének mintegy száz harcosát, valamint több mint 50 külföldi “zsoldost”, Mikolajivban pedig az 59. gépesített lövészdandár mintegy félszáz katonáját és üzemképtelenné tettek öt haditechnikai eszközt. Az ukrán 81. légimozgékonysági dandár több mint 150 katonáját veszítette el tűzcsapás következtében a donyecki régióban, Konsztantinivka közelében. Az orosz harcászati légierő gépei, valamint rakéta- és tüzércsapatok a beszámoló értelmében megsemmisítették a Bayraktar drónok egy földi irányítóközpontját a Dnyipropetrovszk megyei Lozovatkánál, valamint csapást mértek hat vezetési pontra, 62 tüzérségi egységre, 184 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra. Elpusztult egyebek között három ukrán lőszer-, rakéta- és tüzérségi fegyverraktár. Az orosz légierő lelőtt két ukrán MiG-29-est a Herszon megyében, a légvédelem pedig hét drónt, egy Tocska-U ballisztikus rakétát, valamint 17 HIMARS-lövedéket.
Az Egyesült Államok nem ellenzi, hogy Ukrajna nyugati fegyverekkel foglalja vissza azokat a területeit, amelyeken Oroszország álreferendumokat tartott – jelentette be Antony Blinken amerikai külügyminiszter keddi sajtótájékoztatóján, számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál. A tudósítás szerint az amerikai külügyminiszter újságírói kérdésre válaszolt, miszerint az Egyesült Államok beleegyezik-e abba, hogy az ukrán fegyveres erők amerikai fegyvereket alkalmazzanak azokon a területeken, ahol Oroszország álnépszavazást tartott, függetlenül a Kreml által bejelentett eredménytől. Mint Blinken hangsúlyozta, „mi és sok más ország már nagyon világosan megfogalmaztuk: nem ismerjük el, sőt, soha nem is fogjuk elismerni az ukrán területek Oroszország általi annektálását. Ukrajnának abszolút joga van megvédeni magát egész területén, különösen visszafoglalni az Oroszország által illegálisan megszállt területeket így vagy úgy”. Az amerikai diplomácia vezetőjének elmondása szerint az Egyesült Államok és sok más ország által Ukrajnának szállított fegyvereket nagyon hatékonyan használták a területek visszafoglalására, különösen az utóbbi időben észak-keleten, de délen is. Egyúttal hangsúlyozta, hogy az álreferendumok semmit nem változtatnak az Oroszország által elfoglalt ukrán területeken. „Az ukránok továbbra is megteszik, amit kell, hogy visszaszerezzék a tőlük elvett földet. Továbbra is támogatjuk őket ezekben az erőfeszítéseikben” – mutatott rá Antony Blinken.
“Az Északi Áramlat gázvezetéken észlelt szivárgásokat követően a Balti-tengeren a hajó- és légi közlekedés biztonsága érdekében tiltóövezeteket hoztak létre” – közölték a dán hatóságok. Az Északi Áramlat-1 vezetéken két szivárgást figyeltek meg Bornholmtól északkeletre, egy másikat pedig a 2-es rendszeren, Dueodde-tól délre. A szivárgásokat a dán honvédség F-16-os elfogó-elhárító egysége fedezte fel. Dánia két hajót küld a Balti-tenger érintett területére, hogy megbizonyosodjon arról, hogy senki nem lép be a szivárgások miatt lezárt tengeri övezetbe – számolt be róla kedd délután a CNN. Az Absalon fregatt és a Gunnar Thorson szennyezésellenőrző hajó úton van, hogy vízmegfigyelést végezzen a zónákban. A dán honvédség pedig helikopteres ellenőrzéssel támogatja a munkát. Emellett a Rota járőrhajó is a térségben járt tegnap este. A német kormány szakértői szerint „célzott támadás” okozhatta a szivárgásokat a földgázvezetékeken. Úgy vélekednek, hogy a röviddel egymás után tapasztalt nyomásesések nem lehetettek véletlenek.
Az Amerikai Egyesült Államok megvizsgálja a mozgósítás elől menekülő oroszok menedékkérelmét – közölte Karine Jean-Pierre, a Fehér Ház szóvivője. Elmondása szerint az USA különbséget tesz az Oroszországi Föderáció kormányának intézkedései, az orosz fegyveres erők és az orosz nép között. „Látjuk, hogy az elmúlt napokban folytatódtak a tüntetések Oroszországban. Ezért bárki, aki üldöztetés miatt menedéket kér – állampolgárságától függetlenül – menedékjogot kérhet az Egyesült Államokban, a kérelmet minden esetben megvizsgálják” – jelentette ki. A szeptember 21-én Oroszországban meghirdetett részleges mozgósítás után az oroszok tömegesen kezdtek repülőjegy-vásárlásba, valamint szárazföldi úton próbálták elhagyni az országot. Kilométeres dugók alakultak ki a kazahsztáni, mongóliai és grúz határon. Egyes helyi sajtók jelentése szerint több mint 260 000 ember menekült el a mozgósítás bejelentése óta.
Anna Moskwa, Lengyelország klímaügyi- és környezetvédelmi minisztere kijelentette, hogy országa nevében Oroszország kizárását fogja kérni a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségből, ha csapatai nem hagyják el a Zaporizzsjai Atomerőművet. A tisztviselő ezt a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség 66. konferenciáján jelentette be – közölte a Radio Szczecin. A miniszter emlékeztetett arra, hogy a NAÜ-misszió megerősítette orosz katonák jelenlétét az atomerőmű területén.
Moldova elnöke kijelentette, hogy az ország vizsgálja a zsoldosokként harcolni kívánó állampolgárok büntetése szigorításának lehetőségét is. Maia Sandu moldovai elnök bejelentette, hogy az el nem ismert Dnyeszter Menti Köztársaságban katonákat toborozhatnak az orosz hadseregbe, s leszögezte, hogy az ilyen embereket megfosztja a moldovai állampolgárságtól.
Liz Truss brit miniszterelnök a kulcsfontosságú iparágak akut munkaerőhiányának kezelése érdekében felülvizsgálná az ország vízumrendszerét – jelentette vasárnap a Financial Times. Szembemenve több bevándorlásellenes kollégájával is a kabinetben, a miniszterelnök változtatni akar a hiányszakmák listáján, megengedve számos iparág számára, hogy több munkaerőt hozzanak be a tengerentúlról – írja a Financial Times. A felülvizsgálat akár az angol nyelvtudás követelményének lazításával is járhat, hogy ezáltal még több külföldi munkavállaló juthasson be az országba. A hiányszakmák listájára történő felvétel alacsonyabb vízumdíjakkal könnyítené meg az EU-n kívüli országokból érkező bevándorlók beutazását Nagy-Britanniába, ráadásul a munkaadóknak nem kellene bizonyítaniuk, hogy nincs elegendő helyi munkavállaló az adott munkakör betöltésére. A bevándorlóknak nem kell teljesíteniük 5 éven belüli határidővel a 35 800 fontos bérküszöböt sem, amely az Egyesült Királyságban való letelepedéshez szükséges. Truss emellett a brit idényjellegű mezőgazdasági munkásokra vonatkozó felső határt is feloldja. A vízumrendszer, amelyet azért vezettek be, hogy betömjék a mezőgazdasági munkaerőhiányt, 38 000 vízumot tett lehetővé a mezőgazdasági dolgozók számára – de az ágazati szereplők figyelmeztettek, hogy ez nem elég a súlyos munkaerőhiány kezeléséhez.
(vukics)
