Szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból – frissítve (2022.10.02.)
–
A Királyság a világ egyik legrosszabb, legelnyomóbb rendszere, a Freedom House a tíz legkevésbé szabad ország közé sorolta. A 100 lehetséges pontból hetet kapott; csak Észak-Korea, Eritrea és Türkmenisztán rosszabb. Magyarázta a Freedom House: „Szaúd-Arábia abszolút monarchiája szinte minden politikai jogot és polgári szabadságjogot korlátoz. Országos szinten egyetlen tisztségviselőt sem választanak. A rezsim a hatalom fenntartása érdekében a mindenre kiterjedő megfigyelésre, a másként gondolkodók kriminalizálására, a szektás és etnikai hovatartozásra való hivatkozásra, valamint az olajbevételek által támogatott állami kiadásokra támaszkodik. A nők és a vallási kisebbségek a törvények és a gyakorlat szerint is széles körű megkülönböztetéssel szembesülnek. A nagyszámú külföldi munkaerő munkakörülményei gyakran kizsákmányolóak.”
Oroszország pénteken megvétózott egy ENSZ-határozatot, amely törvénytelennek ítélte volna a négy ukrajnai régióban tartott népszavazásokat, érvénytelennek nyilvánította volna azokat, és felszólította az összes országot, hogy ne ismerje el a Moszkva által követelt területek bármilyen annektálását. A 15 tagú Biztonsági Tanácsban a szavazás 10-1 arányban zajlott, Kína, India, Brazília és Gabon tartózkodott. A határozat emellett követelte volna Oroszország "teljes körű, jogellenes ukrajnai inváziójának" azonnali leállítását, valamint valamennyi katonai erejének azonnali és feltétel nélküli kivonását Ukrajnából. Linda Thomas-Greenfield amerikai nagykövet a szavazás előtt azt mondta, hogy orosz vétó esetén az Egyesült Államok és Albánia, akik a határozatot szponzorálták, a 193 tagú Közgyűlés elé viszik azt, ahol nincs vétó, "és megmutatják, hogy a világ még mindig a szuverenitás és a területi integritás védelme mellett áll".
Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési igazgatósága megerősítette, hogy Fehéroroszország 20 ezer orosz katona fogadására készül. Jelenleg mintegy 1000 orosz katona, egy Iszkander rakétarendszer és három Sz-300-as rakétarendszer állomásozik Fehéroroszországban.
Átadták a Bulgáriát és Görögországot összekötő gázvezetéket. A szombati szófiai ceremónián Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is részt vett, aki szerint a déli vezeték Európa szabadságát jelképezi. „Ez a vezeték képes megváltoztatni az Európában fennálló energiabiztonsági helyzetet” – mondta von der Leyen. „Az emberek Bulgáriában és szerte Európában is a bőrükön érzik Oroszország háborújának következményeit, ám az ilyen projekteknek hála Európának elegendő földgáza lesz télire” – méltatta a vezetéket a brüsszeli bizottság elnöke. Hozzátette, hogy az Európai Bizottság közel 250 millió euróval járult hozzá a hálózat kiépítéséhez. A Görögország–Bulgária gázösszekötő vezeték (IGB) júliusban készült el, most indult meg rajta a szállítás. Európa energiabiztonsága szempontjából azért is nagy a jelentősége, mert Oroszország még április végén leállította a gázszállítást Bulgária felé, miután Szófia elutasította Moszkva azon követelését, hogy a gázért orosz pénznemben, rubelben fizessen.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kaphatja a Nobel-békedíjat. Jelenleg ő sokak kedvence, és előkelő helyen áll a fogadóirodák listáján. A hírt a Reuters közölte. Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetője elmondta, hogy a kitüntetés azt jelenti majd, hogy Zelenszkij „a legveszélyesebb pillanatban vállalta a teljes felelősséget”. „Ez egyben az ukrán nép jutalma is lesz, akik ma a legmagasabb árat fizetik a háború nélküli élet jogáért” – tette hozzá.
A fegyveres erőknek meg kell semmisíteniük azokat a fegyvereket, amelyek Ukrajnát fenyegetik, függetlenül attól, hogy hol vannak – közölte Olekszij Danilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára. „Minden, ami veszélyt jelent ránk, elpusztul. Hogy milyen erőkkel és eszközökkel, az fegyveres erőink asztala, különleges erőink feladata, fiaink és lányaink feladata, akik értik, milyen módon használhatnak bizonyos pusztítási eszközöket bizonyos területeken. Higgyék el, ha valamilyen eszköz fenyegeti országunkat, el kell pusztítanunk. Ez a mi feladatunk, bárhol is legyen” – közölte.
Dmitro Kuleba, Ukrajna külügyminisztere a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács ülését követően Facebookon ismertette azt a 7 elemet, amelyek szükségesek Ukrajna kollektív biztonságának garantálásához – számolt be az UNIAN. „Ma Ukrajna és az euro-atlanti térség kollektív biztonsága csak hét összetevő működésével garantálható” – hangsúlyozta Kuleba. Az első összetevő: az Ukrajnát támogató nemzetközi koalíció kiterjesztése. „Az elmúlt hetekben a diplomácia intenzíven ezen dolgozik, többek között több tucat megbeszélést folytatott az elnök, az ukrán küldöttség aktív munkát végzett az ENSZ Közgyűlésén, ahol figyelmünket elsősorban Ázsia, Afrika és Latin-Amerika országainak bevonására összpontosítottuk” – közölte Kuleba. A második összetevő – a fegyverszállítások növelése Ukrajna számára, minden politikai akadály eltávolítása annak érdekében, hogy az ukrán hadsereg minden típusú és mennyiségű fegyvert megkaphasson. „Mindent megteszünk annak érdekében, hogy Ukrajna még több fegyvert kapjon az annektálási kísérlet után” – hangsúlyozta Kuleba. A harmadik összetevő az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók jelentős növelése az energetikai, a pénzügyi, a nukleáris energia és más szektorokban. A negyedik – Ukrajna csatlakozása a NATO-hoz és az EU-hoz. „Ukrajna NATO-tagsága már régóta esedékes. Ukrajna már ma is az euro-atlanti biztonság szerves része. Még nincs felettünk az ötödik cikkely esernyője, de de facto minden NATO-tag Ukrajna égisze alatt, fegyveres erőink védelme alatt áll. Ezért Ukrajna NATO-tagság iránti kérelmet nyújtott be, amelynek átvételéhez ezen új körülmények között nincs szükség Tagsági Akciótervre, és lehetővé teszi partnereink számára, hogy ne ismételjék a 2008-ban elkövetett hibákat” – hangsúlyozza Kuleba.
Az ötödik összetevő a Kijevi Biztonsági Szerződés, amely biztonsági garancia Ukrajna számára a NATO-tagság felé vezető úton. A hatodik – a Kijevi Biztonsági Szerződés mint biztonsági modell bevezetése minden olyan ország számára, amely nem tagja a kollektív biztonsági egyezményeknek, vagy amelyek még nem rendelkeznek harmadik országok biztonsági garanciáival. A hetedik elem pedig az euro-atlanti tér országai aktív ellenállása az orosz katonai és hibrid fenyegetésekkel szemben, valamint hatékony stratégia megvalósítása Oroszország nukleáris fenyegetéseivel szemben. „Ukrajna győzelme az egész euro-atlanti térség biztonságát jelenti. Ennek nincs alternatívája” – mondta Kuleba. „Jelzésünk az egész világnak és az agresszor államnak: azzal, hogy megpróbálja annektálni Ukrajna Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon régióit, Putyin olyan területeket próbál elfoglalni, amelyeket fizikailag nem is ellenőriz. Ukrajna számára semmi sem változik: folytatjuk területeink és népünk felszabadítását, területi integritásunk helyreállítását” – zárta gondolatait a Külügyminisztérium vezetője.
Ukrajna csatlakozási vágya érthető, de jelenleg a NATO-tagság iránti kérelme jelenleg „nem az alapvető kérdés” – jelentette ki szombaton Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője egy televíziós interjúban, számolt be az rbc.ua hírportál. A jelentés szerint Borrell az RTVE spanyol televíziónak nyilatkozva elmondta: Ukrajna NATO-csatlakozása „jelenleg nem az alapvető kérdés”, de fontos, hogy továbbra is támogassuk ezt az országot, ahogy eddig is történt, és folytatni kell az Oroszország elleni szankciókat, amelyek „hatályba lépnek”. Az EU fődiplomatája azt is kifejtette, hogy „több katonai segélyre, több szankcióra, és a már létezők életben tartására és a globális diplomáciai csatában való részvétel mellett a folytatásra van szükség". „Ez az első alkalom, hogy az EU a rendelkezésére álló forrásokat fegyverek vásárlására és azoknak egy háborúban álló országba szállítására használja fel” – mutatott rá. „Az Egyesült Államok hozzájárulásával ez tette lehetővé Ukrajnának, hogy megvédje magát” – emlékeztetett Josep Borrell. Mint hírportálunk ma beszámolt róla, Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója kijelentette, hogy Ukrajna NATO-tagságának kérdését „máskor” kell megoldani, mert jelenleg sürgetőbb a támogatás nyújtása az orosz agresszió elleni küzdelemhez.
Vlagyimir Barbin orosz nagykövet idézést kapott a dán külügyminisztériumba az Oroszországi Föderáció annektálási lépései miatt – írja az eurointegration.com. A kelet-ukrajnai úgynevezett „népszavazásoknak” nincs legitimitásuk, sértik a nemzetközi jogot és mindazokat az értékeket, amelyek mellett kiállunk – jelentette ki a nagykövetnek Jeppe Kofod dán külügyminiszter, aki őrültnek nevezte Vlagyimir Putyin elcsatolási kísérletét.
"Ukrajna pozitív változással számol azon NATO-tagok álláspontjában, akik korábban szkeptikusak voltak a szövetséghez való csatlakozásával kapcsolatban, mert a helyzet alapvetően megváltozott” – jelentette ki szombaton Dmitro Kuleba külügyminiszter egy televíziós műsorban, számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál. A jelentés szerint az ukrán diplomácia vezetője az ukrán televízió non-stop háborús adásában hangsúlyozta: „az euroatlanti térség jövője Ukrajnában dől el. Az euroatlanti biztonság Ukrajna győzelme nélkül lehetetlen”. Meggyőződését fejezte ki, hogy Ukrajna NATO-csatlakozási kérelme megváltoztatja Ukrajna euroatlanti integrációs folyamatának logikáját és dinamikáját. „A helyzet alapvetően megváltozott. És még azoknak az országoknak a helyzete is, amelyek továbbra is szkeptikusak Ukrajna NATO-tagságával kapcsolatban, ezért újra kell gondolniuk álláspontjukat az új körülményeknek megfelelően” – mutatott rá. A külügyminiszter felidézte, hogy amikor Ukrajna korábban európai uniós tagságot kért, az ebben a kérdésben hagyományosan kétkedő fővárosok reakciója is rendkívül visszafogott volt. „De végül ez a pályázat megváltoztatta a politikai folyamatok dinamikáját, logikáját, és megkaptuk az Európai Unió tagjelölti státuszát. A mostani kérelem is megváltoztatja a folyamat logikáját és dinamikáját” – jegyezte meg. „A labda most a NATO térfelén van, és ha a szövetség úgy dönt, hogy meghatározza azoknak a lépéseknek a listáját, amelyeket Ukrajnának meg kell tennie az integrációs folyamat sikeres befejezéséhez, országunk készen áll ezek végrehajtására” – biztosított mindenkit Dmitro Kuleba.
Három európai NATO-tagország is határozottan ellenezheti Ukrajna gyorsított felvételét a katonai szövetségbe – vélekedett Oleh Zsdanov ukrán katonai szakértő. Az elemző szerint Magyarország mellett Németország és Görögország is akadályokat gördíthet Ukrajna NATO-csatlakozása elé, ami megoszthatja a szövetséget. “Azt sem tartom kizártnak, hogy Ukrajna csatlakozási kérelme lényegében megosztja a NATO-t. Ez pedig mintegy kiindulópontja lehet az észak-atlanti katonai szövetség közeljövőbeli széthullásának, mert nincs kétségem afelől, hogy bizonyos országok, úgy, mint Magyarország, Görögország és Németország határozottan ellenezheti Ukrajna felvételét a NATO-ba.”
Elmondta, hogy többé már nem hisz a Kijev bevonásával történő lehetséges tárgyalások létrejöttében, hiszen Ukrajna elvesztette állami identitását 2014-ben – írta a liner.hu. Denisz Pusilin, az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársaság (DPR) vezetője néhány újságírónak nyilatkozva kijelentette, miszerint Ukrajna már képtelen az önálló döntéshozatalra, állításait pedig meg is indokolta. Elmondása szerint nem hisz a Kijev bevonásával történő lehetséges tárgyalások létrejöttében, hiszen Ukrajna elvesztette állami identitását 2014-ben, amellyel a Krím-félsziget elcsatolására és a kelet-ukrajnai szakadár mozgalmakra utalt. „Még ha az ukrán vezetőség akarna is lépéseket tenni ennek érdekében, nincsenek illúzióim, hogy ezt meg is engedték volna nekik. Ezért vagyok szkeptikus bármilyen megbeszélést illetően Ukrajnával: sajnos nem függetlenek” – mondta. Az orosz elnök korábban felszólította Ukrajnát, hogy hagyjon fel a katonai tevékenységével és térjen vissza a tárgyalóasztalhoz, mondván, Oroszország mindent megtesz azért, hogy a konfliktus mielőbb véget érhessen – írta a TASS. Az MTI szerint Vlagyimir Putyin nem sokkal később arról számolt be, hogy az ukrán vezetés ezt elutasította, mivel a céljaikat katonai eszközökkel akarják elérni a csatatéren, ez azonban nem fogja meggátolni az orosz hadsereget abban, hogy teljesítsék a feladataikat.
Valerij Zaluzsnyij, az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnoka a Babin Jar tragédia, a holokauszt egyik legelső és legborzalmasabb tömegmészárlása emléknapján Moshe Reuven Azman ukrán főrabbival találkozott, írta Zaluzsnyij a Facebookon. A találkozó megvitatták a zsidó katonalelkész kinevezését és a katonaság lelki szükségletei ellátásának kérdéseit. Moshe Reuven Azmantól megáldotta Zaluzsnyijt, aki őszinte támogatásáról biztosította Ukrajnát és a fegyveres erőket az orosz agresszióval szembeni ellenállásban. A Babin Jar tragédia emléknapján fájdalmasan nehéz beszélni annak megismétlődéséről Mariupolban, Bucsában, Irpinyben, Izjumban és más városokban. "Ez a háború megmutatta, ki áll a jó oldalán, és ki a rossz megszemélyesítője. Rebbe Moshe Reuven Azman egyértelműen kijelentette, hogy Oroszország ma fasiszta állam. Mérvadó véleményének pedig nagy súlya van a modern világban” – áll a főparancsnok üzenetében. Zaluzsnij emellett hangsúlyozta, hogy egy olyan ország szomszédságában élni, mint Oroszország, Ukrajnának katonai állammá kell válnia. A fegyveres erők főparancsnoka emellett megköszönte Izraelnek az ukrán sebesült katonák kezelését és a humanitárius segítségnyújtást.
"Ukrajna nemzetközi partnerei a háború kezdete óta az állami költségvetés teljes finanszírozásának 55,8 százalékát biztosították" – jelentette ki Danilo Hetmancev, a parlament pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottságának vezetője, közölte a kiszo.net. "A háború hét hónapjában a külföldi segélyek beérkezése átlagosan havi 2,7 milliárd dollárt tett ki” – mondta Hetmancev. Hozzátette, a külső források közül a legnagyobb részarányt az amerikai támogatások teszik ki (8,49 milliárd dollár, vagyis az összes támogatás negyede). Az Ukrán Nemzeti Bank után az amerikai támogatás a második legfontosabb finanszírozási forrás az állami költségvetés számára. Ugyanakkor Hetmancev kifejtette, szeptember folyamán mindössze 1,5 milliárd dollárt tett ki a büdzsé feltöltésére nyújtott külföldi segély. Augusztusban ez az összeg 4,6 milliárd dollár volt. „A külső forrásból érkező finanszírozásnak köszönhetően jelentősen felgyorsul októberben, ami elsősorban az 5 milliárd eurós uniós makroszintű pénzügyi támogatás átutalásának köszönhető” – foglalta össze a bizottság vezetője.
"Az ukrán hadsereg felkészült az események bármilyen alakulására" – jelentette ki pénteken Olekszij Danilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára az egyik országos tévécsatornának nyilatkozva. Hozzátetette: a ukrajnai háború esetleges további eszkalálódása várható októberben. Danilov úgy véli, hogy az eszkaláció azzal hozható összefüggésbe, hogy az oroszországi részleges mozgósítás keretében behívott katonákkal a megszállók megpróbálnak bizonyos lépéseket tenni. “Oroszország megpróbálja a lehető legnagyobb kárt okozni Ukrajnának. De hiszünk a fegyveres erőinkben, és tisztába vagyunk azzal, mi zajlik fronton. Megjegyezném, hogy a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) ülése előtt tanácskozott az ukrán hadvezetés is. Az oroszországi részleges mozgósítás miatt októberben várhatóan eszkalálódhat a helyzet a fronton, de az ukrán hadsereg felkészült az események bármilyen alakulására” – fogalmazott Danilov. A nemzetbiztonsági tanács titkára ugyanakkor megjegyezte, hogy Ukrajna vezetése tisztában van azzal, hogy mi vár Oroszországra a közeljövőben. Danilov abbéli reményét fejezte ki, hogy az orosz nők a hadseregben elrendelt részleges mozgósítás ellen kezdődött tüntetések élére állnak. “A tüntetések egyre nagyobb lendületet vesznek a Kaukázusban. A nők megértették, hogy férjeiket és gyermekeiket Ukrajnába küldik meghalni” – mondta Danilov.
"Oroszország meg fogja semmisíteni a nemzetközi diplomáciát" − jelentette ki kedden Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) ülésén videóüzenetben felszólalva. Úgy fogalmazott, hogy Oroszország képviselői által az ENSZ BT az erőszak zónájává vált. Csak idő kérdése, míg Moszkva megsemmisíti az utolsó, még működő nemzetközi szervezetet is. Az orosz erők által ellenőrzött ukrajnai térségek elcsatolása azt jelentené, hogy „nincs többé miről tárgyalni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel” − jelentette ki Zelenszkij. Hangsúlyozta, hogy az Oroszországhoz való csatolásról szóló népszavazásokon voksolókat „pisztollyal kényszerítették”, az eredmények pedig „már előre megvoltak”.
Miután Oroszország négy ukrán régiót annektált, Kijev közölte, hogy "gyorsított" tagságért folyamodik az észak-atlanti szövetséghez. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken kijelentette, hogy országa "gyorsított" NATO-csatlakozási kérelmet nyújt be. A bejelentést nem sokkal azután tette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta az Ukrajna négy régiójának formális elcsatolását célzó dokumentumokat. Zelenszkij szerint a szövetségnek üdvözölnie kellene Kijevet, mivel Ukrajna már most is de facto tag. Beszédében Zelenszkij azzal érvelt, hogy Ukrajna már "de facto" tagja a NATO-nak. "De facto már bebizonyítottuk, hogy kompatibilisek vagyunk a szövetségi normákkal. Bízunk egymásban, segítjük egymást, és megvédjük egymást" − mondta.
Több mint egy tucat katona pénteken késő este átvette az irányítást Burkina Faso állami televíziója felett, és kijelentette, hogy az ország puccsista elnökét Paul Henri Sandaogo Damiba alezredest mindössze kilenc hónapos hatalomra kerülés után megbuktatták. A junta szóvivője által felolvasott nyilatkozat szerint Ibrahim Traore százados az új katonai vezetője Burkina Fasónak, a nyugat-afrikai országnak, amely egyre erősödő iszlám lázadó csoportokkal is küzd. Burkina Faso új katonai vezetői közölték, hogy az ország határait lezárták, és este 9 órától reggel 5 óráig kijárási tilalom lesz érvényben. Elrendelték az átmeneti kormány és a nemzetgyűlés feloszlatását. Annak idején Damiba és szövetségesei megbuktatták a demokratikusan megválasztott elnököt, és azzal az ígérettel kerültek hatalomra, hogy biztonságosabbá teszik az országot. Az erőszak azonban töretlenül folytatódott, és az elmúlt hónapokban nőtt a vezetésével szembeni csalódottság.
(vukics)
