Szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2022.10.08.)

–

Volt NATO-tábornok: korai még az orosz front “összeomlásáról” beszélni Egon Ramms volt NATO-tábornok óva int az orosz hadsereg alábecsülésétől. Véleménye szerint még korai az orosz front “összeomlásáról” beszélni. Ezt a ZDF adásában mondta, írja a Jevropejszka Pravda. “Még nem látom a front összeomlását. Az oroszoknak még van elég haderejük Ukrajnában. Hiszen az orosz oldalról való kohézió helyreállítása csak hozzáértő parancsadás és szakszerű vezetés kérdése. Még mindig túl korai összeomlásról beszélni. Ehhez még sok harci műveletet kell végrehajtani, és ez sokkal több emberéletbe fog kerülni” – mondta Ramms. “Az a véleményem, hogy az ukrán erők nagyon sikeresen haladnak előre, az oroszoknak nem biztos, hogy megvannak az előfeltételei a harc folytatásához”, jegyezte meg a volt tábornok is. Szerinte a Kijevnek szállított nyugati fegyverek lehetővé tették az orosz csapatokra mért hatékony csapást. „Ukrajna szempontjából most pozitív ponton vagyunk. Ukrajnának képesnek kell lennie arra, hogy továbbra is felhasználja azt, amit elért támadó hadműveleteiben. Ehhez szüksége van a Nyugat támogatására. Egyelőre nem akarok fordulópontról beszélni, mert nem tudom, mi kényszerítheti Putyint a csatába” – mondta Ramms.

Ukrán védelmi miniszter: Ukrajna már de facto NATO-tag "Ukrajna már de facto a NATO tagja lett"- jelentette ki az ukrán védelmi miniszter. Az ukrán hadsereg több mint 300 NATO-szabványt sajátított el, ezáltal Ukrajna már de facto tagja lett a Szövetségnek, már csak de jure nem. Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter ezt a telemaraton adásában nyilatkozta. “Ukrajna több mint 300 NATO-szabványt sajátított el. A háború hat hónapja alatt NATO-fegyverek használatát tanultuk meg, méghozzá nagyon összetettekét. 155-ös kaliberű tüzérségi rendszereket, MLRS-eket, Gepard légelhárító ágyúkat és még sok mást” – jegyezte meg Reznyikov. A miniszter megjegyezte, hogy Ukrajna védelmezői sikeresen alkalmazzák a NATO-fegyvereket a harctéren. Akadozik Elon Musk űrinternete a frontvonalakon, nehéz helyzetbe hozza az ukránokat Két ukrán tisztviselő szerint a problémák akkor jelentkeztek, amikor az egységeik területeket szabadítottak fel és átlépték a frontvonalat. Példákat is mondtak arra, milyen gondokkal kellett szembesülniük. Elon Musk műholdas internethálózatának néhány földi eszköze nem működött, amikor az ukrán katonák orosz csapatok által megszállt területeket szabadítottak fel – erről a a Financial Times számolt be kijevi forrásokra hivatkozva. Ukrán tisztviselők és katonák szerint az ukrán csapatok több Starlink-terminál meghibásodásáról is beszámoltak, ami hátráltatta az orosz erők elleni hadműveleteiket. Emlékeztetnek rá, hogy az amerikai kormány és adományozók is több ezer Starlink terminált vásároltak az Elon Musk tulajdonában lévő SpaceX-től, hogy ezzel segítsék az ukrán csapatokat. A műholdakkal felderítő és támadó drónokat működtetnek, hírszerzési információkat fogadnak és egymással is kommunikálnak. Elon Musk júniusban azt közölte, hogy az űripari cége 15 ezer Starlink-terminált adományozott Ukrajnának. A Starlink-rendszer az ukrán civileknek is biztosítja az internetet, ahol nincs más biztonságos hálózat. Ám az utóbbi hetekben komoly gondokat okozott egyes terminálok meghibásodása – ezt egy magas rangú ukrán kormánytisztviselő közölte. Például az ukránok olyan frontvonalat is áttörtek, amit még az oroszok ellenőriztek. A legsúlyosabb esetek délen, Herszon és Zaporizzsja környékén történtek, de hasonló eset volt Harkivban, Donyeckben és Luhanszkban. Egy másik tisztviselő szerint nagyon gyakori a hiba, és katonáik pánikba esve kértek segítséget a központi segélyvonalakon. A két ukrán tisztviselő szerint a problémák akkor jelentkeztek, amikor az ukrán egységek területeket szabadítottak fel és átlépték a frontvonalat.

Nagyot kaszáltak az ausztrálok az ukrán háborún Rekordmagas bevételeket érhet el Ausztrália az idei fiskális évben a különböző nyersanyagok és energiahordozók kiviteléből, derül ki az ausztrál kormány előrejelzéséből. Ezen bevételek az ország ipari, tudományos és erőforrás minisztériumának negyedéves előrejelzése szerint mintegy 7 százalékkal, 450 milliárd ausztrál dollárra nőhetnek, főként a szén és a gáz árának emelkedése miatt. Az erőművekben használt szén és a cseppfolyósított földgáz (LNG) drágulása olyan mértékű, hogy képes ellensúlyozni az ország korábban legnagyobb exportbevételt hozó termékei, így a vasérc és a kohászati szén alacsony árát, amelyek az acélgyártás visszaesése miatt lettek olcsóbbak. Az erőművi szén exportja 35 százalékos bevételnövekedéssel járhat, és 62 milliárd ausztrál dollárt tehet ki a 2023 júniusában véget érő költségvetési évben, megelőzve a kohászati szénből várható 58 milliárdos bevételt. A jelentés szerint tartós maradhat az is, hogy a fűtési szén drágább a kohászatinál, amire korábban nem volt példa, amennyiben az energiaválság és az alacsony acéligény fennmarad. A jelentés szerint az árak tovább is nőhetnek, ha az átlagosnál csapadékosabb lesz az ausztrál nyár, visszafogva ezzel a termelést.

Lavrov szerint Zelenszkij szavai legitimálják Moszkva lépéseit Szergej Lavrov, Oroszország külügyminisztere péntek reggel azt mondta, hogy Volodimir Zelenszkij megjegyzései a NATO „megelőző csapásaira” vonatkozóan azt mutatják, hogy Oroszországnak szüksége volt arra, hogy Ukrajna határain belül végrehajtsa a „különleges katonai hadműveletet”, írja a The Guardianre hivaatkozva az Index. Zelenszkij korábban a sydney-i Lowy Intézetben tartott előadásában felszólította a NATO-t, hogy akadályozza meg az orosz atomfegyverek bevetését – szükség esetén megelőző csapásokkal. Az ukrán államfő szóvivője azonnal hangsúlyozta, hogy a politikus követelését félreértették.

A parlament második olvasatban is elfogadta a nők önkéntes katonai nyilvántartásba vételéről szóló törvényt A Legfelső tanács október 7-i ülésén véglegesen elfogadta a nők önkéntes katonai nyilvántartásba vételéről szóló törvénytervezetet. 297 képviselő szavazott a 6482. számú törvényjavaslatra – jelentette Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő a Telegramon. A törvény értelmében az Ukrán Honvédelmi Minisztérium által jóváhagyott jegyzékben meghatározott, a katonai szakterülethez kapcsolódó szakterülettel és/vagy szakmával rendelkező, egészségi állapotuknál és életkoruknál fogva katonai szolgálatra alkalmas nőket önkéntes alapon vehetik csak katonai nyilvántartásba. A törvény azonban továbbra is tartalmaz egy rendelkezést az egészségügyi dolgozókra vonatkozóan: az egészségi állapotuk és életkoruk miatt katonai szolgálatra alkalmas nők, akik szakiskolai, elő- vagy felsőoktatási intézményben végeztek és orvosi vagy gyógyszerészeti végzettséget szereztek, kötelesek katonai nyilvántartásba vétetni magukat. A nők önkéntes katonai nyilvántartásba vételéről szóló törvénytervezetet szeptember 21-én fogadta el első olvasatban a parlament. Ezt megelőzően Olekszij Reznyikov védelmi miniszter rendeletet írt alá, amely egy évvel – 2023. október 1-ig – meghosszabbítja a nők katonai nyilvántartásba vételének határidejét.

Gyengített lábakon áll a szólásszabadság védelme a kijevi parlamentben Az Ukrán Nemzeti Újságíró Szövetség hivatalos honlapján és a Facebookon megjelent információra hivatkozva közli az ukranews.com, hogy a parlamentben átalakult a szólásszabadság védelmével foglalkozó szakbizottság. A tájékoztató szerint az ukrán honatyák több szakbizottságban eszközöltek személycseréket. E módosítások révén alaposan meggyengítették a sajtó- és szólásszabadság védelmével foglalkozó bizottságot. A korábban öt főből álló csoport mostantól csak három taggal próbálja útját állni az alapvető jogok elleni támadásoknak. A bizottságban a kárpátaljai és magyar származású Sufrics Nesztor, Jevhenyij Bratar és Szerhij Svec veszi fel a küzdelmet a szólásszabadság védelmében. Angela Merkel: csak Oroszország részvételével lehet béke Európában A volt német kancellár a Süddeutsche Zeitungnak nyilatkozva közölte, hogy nem szabad félvállról venni az oroszok fenyegetéseit, mivel béke is csak Oroszország részvételével lehetséges Európában, írja a tsn.ua. Merkel a Mihail Gorbacsov által elindított békefolyamatra emlékeztetett, amikor széthullott a szovjet birodalom, felbomlott a keleti katonai blokk és egyesülhetett a kettészakított Németország, Európában elkezdtek az összefogásban és egyesülésben gondolkodni. Putyin Ukrajna elleni háborúja azonban tönkretette mindazt, amit Gorbacsov elindított és felépített. Most az volna a legfontosabb feladat, mondta az ex-kancellár, hogy a jövendő európai béke és biztonság építésén kezdjenek el dolgozni. Ezt a stabil békét azonban nem lehet Oroszország nélkül létrehozni. Valójában nem ér véget a hidegháború mindaddig, míg ezt a dolgot nem sikerül megoldani, vélekedik Angela Merkel.

Brit felderítés: Az ukrán harckocsik fele hadizsákmányból származik A brit felderítés állítása szerint a hanyatt-homlok menekülő orosz katonák rendre hátra hagyják a fegyvereiket, de még a harckocsikat is, írja az rbc.ua. Az így gazdátlanul maradt teljesen ép tankokat gond nélkül használatba veszik és volt kezelőik ellen fordítják az ukrán katonák. Az ilyen hadizsákmányból származó tankok teszik ki immár a harcokban részt vevő ukrán arzenál mintegy 50 százalékát. Az adatok szerint már legalább 440 orosz tankot és 650 egyéb páncélos hadi gépezetet zsákmányoltak az ukránok. A britek szerint az a tény, hogy az orosz katonák sértetlen állapotban hagyják el a tankjaikat, harci járműveiket a rossz felkészítettségükre és a katonai fegyelem hiányára utal.

Benyújtották követeléseiket a kormánynak az ukrán mezőgazdászok Mint arról beszámol az agropravda.com az ukrán mezőgazdászok egyesülésének képviselői találkoztak Julija Szviridenko gazdasági és Mikola Szolszkij agrárpolitikai miniszterrel és átnyújtották az ágazat követeléseinek listáját. A tanácskozáson részt vett Daniel Hetmancev a parlament pénz, vám és adóügyi kérdésekkel foglalkozó bizottságának elnöke, valamint a farmergazdaságok és földbírtokosok szövetségének vezetői is. A mezőgazdászok által előadott követelések sorában szerepel a kis gazdaságok állattartásának állami támogatása, a hozzáférhető banki segélyezés, valamint az adózás alóli felmentés a megszállt területeken gazdálkodók számára. Valamint követelik a 7646 számú törvénytervezet mielőbbi elfogadását. Ez a jogszabály ugyanis felmentené a bűntetőjogi felelősségre vonás alól azokat a gazdálkodókat, akik az oroszok által ideiglenesen megszállt területeken is folytatták a munkájukat és így próbáltak talpon maradni. Európai parlamenti elnök: az Európai Unió tagállamai tankokat küldhetnek Ukrajnának Roberta Metsola, az Európai Parlament (EP) elnöke arra szólította fel az Európai Unió tagállamait, hogy küldjenek tankokat Ukrajnának. “Ukrajnának nehézfegyverekre, és tankokra van szüksége. A tagállamok biztosíthatják ezeket Kijev számára, miközben Oroszország fokozza invázióját és egyre elkeseredettebbé válik. Arányos módon kell reagálnunk, hogy segítsünk Ukrajnának megnyerni ezt a háborút” – idézte Roberta Metsolát a Jevropejszka Pravda. Oroszország kizárólag a saját feltételei szerint hajlandó kivonulni Ukrajnából – abból, amit elfoglalt sehogy Csütörtökön is elhangzott a régóta ismételgetett mondás Oroszország részéről, miszerint továbbra is kizárólagosan a saját feltételeik szerint hajlandóak tárgyalni Ukrajnával, és ha az ukrán kormány minden követelésüket teljesíti, úgy kivonulhatnak Ukrajnából – írta a Liner.hu. A TASS orosz állami hírügynökség jelentése szerint ezúttal Valentina Matvijenko, az orosz Föderációs Tanács elnöke mondta el ugyanazt, amit eddig is hangoztatott Oroszország: közlése szerint hajlandók leállítani a katonai akciókat az “Ukrajna különleges művelet keretében”, ám természetesen kizárólag a saját feltételeik szerint. A szenátor megismételte a korábbi kijelentéseket, és hozzátette, csütörtökön azt a javaslatot tette az ukrán törvényhozóknak, hogy Oroszország hajlandó megkezdeni a tárgyalásokat, ám leszögezte, hogy mivel ők már Oroszország részének tekintik az illegitim módon annektált négy ukrán régiót, azokról nem fognak tárgyalni. “Erről szó sem lehet, ez már a mi Oroszországunk része. Mégis készek vagyunk leállítani a további katonai akciókat, de azokkal a feltételekkel, amelyeket Oroszország szab”– ismételte meg a korábban sokat hallott kijelentést. Tehát továbbra sem változott semmi, s Oroszország még mindig ugyanazon az állásponton van. E csütörtöki kijelentés azonban nagy valószínűséggel nem hozza majd el a sikert Moszkvának a tárgyalások tekintetében, mivel Volodimir Zelenszkij ukrán elnök még a “népszavazások” előtt egyértelműsítette: amennyiben Oroszország illegitim módon annektálja a megszállt ukrán területeket, úgy Moszkva ellehetetleníti a diplomáciai úton történő béketárgyalások lehetőségét is.

Döbbenetes gyorsasággal adósodik el Ukrajna Ukrajna államadóssága augusztusban 98,03 milliárd dollárra nőtt – közölte a Korrespondent ukrán lap csütörtökön a pénzügyminisztérium adataira hivatkozva. Ugyancsak csütörtökön az ukrán államfő arra kérte a parlamentet, hogy szavazza meg a jegybank élére Andrij Pishnyit, aki korábban egy állami bank vezetője volt. Az ukrán pénzügyminisztérium adatai szerint Ukrajna államadóssága 1,24 milliárd dollárral nőtt augusztusban. A külső adósság 52,21 milliárd dollárról 53,44 milliárd dollárra nőtt a hónap során, a belföldi adósság 34,49 milliárd dollárra, a garantált államadósság pedig 10,10 milliárd dollárra emelkedett. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön felszólította a kijevi parlamentet, hogy szavazza meg a jegybank élére Andrij Pishnyit, aki a kormány tanácsadójaként segédkezett az Oroszország és Fehéroroszország elleni szankciók bevezetésében. Az államfő által a jegybank élére javasolt 48 éves Pishnyi korábban az állami takarékbankot vezette. Az ukrán központi bank eddigi elnöke megromlott egészségi állapotára hivatkozva nyújtotta be lemondását, amit a parlament már jóvá is hagyott.

Lángol a Krími híd Október 8-án reggel hatalmas tűz ütött ki egy robbanás után az orosz csapatok logisztikai ellátásának szempontjából igencsak fontos krími hídon. A hírt az rbc.ua hírportál közölte az InformNapalmra hivatkozva. A tűzről kijevi idő szerint 6.40-kor kezdtek megjelenni a hírek, kis idő elteltével pedig fotók és videók is megjelentek az esetről. A felvételeken jól látható, hogy a vasút lángol, azonban az autóút is megrongálódott, a hídon lezárták a közlekedést. Vitalij Kim, a mikolajivi katonai adminisztráció vezetője Telegramján szintén megosztott egy videofelvételt a történtekről, amelyen látni, hogy üzemanyagot szállító vasúti tartálykocsik lángolnak, melyeket valószínűleg az orosz hadsereg számára szállítottak.

Az oroszok verziója Az Oroszországi Föderáció Nemzeti Terrorellenes Bizottsága közölte, hogy a krími hídon állítólag felrobbant egy teherautó. Ennek következtében az oroszok szerint a vonaton lévő tankerek szintén felrobbantak, a híd pedig megrongálódott. Ugyanakkor a krími -parlament „feje”, Volodimir Konsztantyinov azt nyilatkozta, hogy „ukrán vandálok” vettek részt a krími híd megrongálásában. Putyin szintén nyilatkozott a helyzet kapcsán Amint arról az orosz média beszámolt, Vlagyimir Putyin orosz elnök utasította a krími híd helyzetével foglalkozó kormánybizottság felállítását. A robbanás pillanatáról is megjelent a felvétel Volodimir Szolovjov orosz propagandista videót tett közzé a krími hídon történt robbanás állítólagos pillanatáról. A felvételen látható, ahogy egy teherautó halad a hídon, majd egy robbanás történik. A videóból nem derül ki, hogy maga a teherautó robbant fel, vagy valami más volt ennek az oka. Zöldséghiány várható Ukrajnában Az eső, a hideg időjárás és a zöldségtárolók hiánya negatívan befolyásolja egyes zöldség és gyümölcs piaci kínálatát – számolt be a jegybank makrogazdasági és monetáris felmérése, közölte az UNN. „Az esős időjárás miatt várhatóan csökkenni fog a hagyma és a szezonális gyümölcsök kínálata. A hideg időjárás miatt hiány várható az üvegházban termesztett termékekből, valamint számos zöldség kínálata csökken a zöldségtárolók hiánya miatt” – számolt be a Nemzeti Bank. Az előrejelzések szerint hajdinából és burgonyából elegendő lesz a hazai igények kielégítésére. A korai kalászosok és a repce betakarítása is majdnem befejeződött. „A gabonafélék és hüvelyesek betakarítása jelenleg 45%-kal alacsonyabb a tavalyinál, elsősorban a betakarítási területek csökkenése miatt” – jelentette a jegybank. Egyben hozzátették, hogy megkezdődött a kukorica, a napraforgó, a szója és a cukorrépa betakarítása. Az esőzések miatt elhúzódott a betakarítás – tette hozzá a Nemzeti Bank. „Az állattenyésztésben aktivizálódott a tevékenység, a takarmánykészletben többlet alakult ki, egyes vállalkozások növelik a sertésállományt, a méhészek magas méztermésre számítanak” — mondták el.

Németországnak kötelezettséget kell vállalnia az ukrán légvédelem megerősítésére – Reznyikov Németországnak kötelezettséget kell vállalnia az ukrán légvédelmi rendszer megerősítését illetően – közölte pénteken Olekszij Reznyikov védelmi miniszter, számolt be az rbc.ua hírportál a Védelmi Minisztérium sajtószolgálatára hivatkozva. A jelentés szerint a védelmi miniszter ma találkozott Marie-Agnes Strack-Zimmermann-nal, a Bundestag védelmi bizottságának vezetőjével. „Meleg és baráti beszélgetést folytattam a Bundestagból érkezett partnerünkkel, Marie-Agnes Strack-Zimmermann-nal, a védelmi bizottság vezetőjével. Várom a gyümölcsöző megbeszélést, amely gyakorlati eredményeket hoz, beleértve az ukrán légvédelem megerősítésére vonatkozó kötelezettségvállalásokat is” – jegyezte meg Olekszij Reznyikov. A hírportál emlékeztetett arra, hogy Németország jelentős mennyiségű halálos és nem halálos fegyvert szállít Ukrajnának, mindenekelőtt négy IRIS-T és két MARS II légvédelmi rendszert. Mai hír, hogy következő hetekben Ukrajna lesz a világ első országa, amely Németországtól megkapja a legújabb IRIS-T légvédelmi rakétarendszert. Ez várhatóan jelentősen megnöveli a repülőgépek, helikopterek, pilóta nélküli légi járművek, cirkáló és ballisztikus rakéták megsemmisítésének képességét.

Ukrajna nélkül nincs értelme a NATO létezésének – litván külügyminiszter A NATO-nak fel kell vennie tagjai sorába Ukrajnát az Oroszország felett aratott győzelme után, ellenkező esetben megkérdőjeleződik a szövetség léte – jelentette ki pénteken Gabrielus Landsbergis litván külügyminiszter, számolt be a Delfi című litván kiadvány. A jelentés szerint Landbergis a gyorsított NATO-csatlakozást szorgalmazó ukrán kérelem kapcsán kifejtette: „remélem, hogy ezeket (a kérdéseket – a szerk.) soha nem kell majd felvetni, és gratulálhatunk Ukrajnának a védelmi klubhoz való csatlakozásához.” A miniszter szerint Litvánia támogatja Ukrajna NATO-taggá válását. Azt is megjegyezte, hogy sok kérdés fog felmerülni, ha Ukrajna az Oroszország felett aratott győzelme után a jövőben nem válik a szövetség részévé. A litván külügyminiszter hangsúlyozta: „a kérdésem a következő: mi lenne a NATO és mit jelentene a NATO, ha nem lenne benne Ukrajna. Ha a NATO felismeri, hogy a 21. század legnagyobb stratégiai kihívása az lenne, ha Ukrajna, az egyetlen állam, amely megnyerte a háborút az Orosz Föderáció ellen, és a NATO-n kívül marad. Ukrajna több lesz, mint a NATO, mert a NATO védelmezőjévé válik. Bizonyos értelemben azzá, amely már megvédte a NATO-t a stratégiai ellenségétől.” A litván főkülügyér azt is kiemelte, hogy Ukrajna nagyon erős transzatlanti állammá vált, amely Oroszország legyőzése után a NATO tagja lesz, és rendkívül erős kapcsolatokat ápol majd az USA-val. „Ez egyrészt érthető, másrészt azt mutatja, hogy az EU és az európai kontinens még nem tudott olyan horgonnyá válni, amely hosszú évtizedekre geopolitikailag és stratégiailag megköti az államokat. Ez az, amit Amerika most is tesz” – mutatott rá Gabrielus Landsbergis.

Felmérés: Az ukránok fele nem tud megélni a fizetéséből Az ukránok jövedelmi szintje csökkent a háború kezdete óta, a lakosság fele nehezen él meg a fizetés utalásáig – áll a grc.ua elemző központ felmérésében, számolt be az UNIAN. „Az állampolgárok nagy része elvesztette állását, sokan csak bérük egy részét kapják meg. A dolgozó állampolgárok csupán egyötöde nem érezte a válság munkaerőpiac negatív következményeit — a munkavállalók 20,5%-a megjegyezte, hogy fizetése a háború előtti szinten maradt, és a kifizetések időben megtörténtek” — áll a jelentésben. Megjegyezték, hogy a munkaerőpiac a járvány okozta válságokat követően legyengült állapotba került. Akkoriban szintén létszámleépítésekre került sor és a bérek is csökkentek. Vagyis még az idei év elején, januárban az ukránok már elégedetlenek voltak béreik szintjével. A háború tovább rontotta az ukránok pénzügyi helyzetét. A felmérés adatai szerint ma már az állampolgárok több mint fele pénzhiányban szenved. A válaszadók 36%-ának nincs minden hónapban elegendő pénze a fizetéséig, további 30%-uk pedig időről időre szembesül pénzhiánnyal. „A pénzügyi helyzet romlását a lakosság túlnyomó többsége a katonai válsággal hozza összefüggésbe. A megkérdezett munkavállalók 44%-a jegyezte meg, hogy viszonylag nemrégiben, mégpedig a háború kezdete óta tapasztal pénzhiányt. Az ukránok 18%-a ezzel a problémával az elmúlt másfél évben szembesült. A polgárok egy része, a válaszadók 15%-a állandó jelleggel azzal küzd, hogy nincs elég pénze fizetésig” — áll a közleményben. Az elemzők megjegyezték, hogy a nehéz pénzügyi helyzet arra kényszeríti az ukránokat, hogy több munkát vállaljanak. A válaszadók nagy részének vagy van már részmunkaidős állása a főállása mellett, vagy a következő három hónapon belül veszi fontolóra ezt a lehetőséget. Az ukránok 6,4%-a főállása mellett részmunkaidőben is dolgozik. A válaszadók harmada (35%) teljesen biztos abban, hogy a következő három hónapban részmunkaidős állást fog keresni, a válaszadók 28,7%-a keres majd további bevételt. A felmérés 2022 augusztus-szeptemberében készült. A közvélemény-kutatásban 2600 különböző iparágban működő cég alkalmazottja vett részt. A hitelek kötvénnyé alakításával jutna dollármilliárdokhoz Ukrajna Ukrajna, amely az S&P és a Fitch nemzetközi hitelminősítők szerint szelektív csődben van, ám a nyáron 6 milliárd dollárt spórolt adósságai kétéves átütemezésével, most unortodox módon próbál 30 milliárd dollárnyi forráshoz jutni. A Wall Street Journal az ukrán hadsereg oroszokat meglepő taktikájához hasonlítja Jurij Butsa pénzügyminiszter unortodox erőfeszítéseit, hogy pénzhez juttassa Ukrajnát. Komoly sikerként könyvelték el Ukrajnában, hogy a nyáron pár hónap alatt sikerült megállapodásra jutni a hitelezőkkel az átütemezésről. Most az ukrán tárcavezető arról beszél, hogy az állami szektor támogatását felhasználva próbálják rábírni a magánszektort, hogy hitelezze a háborús újjáépítést. Leporolták a 80-as évek mexikói programját, amit Nicholas Brady amerikai pénzügyminiszter nyomán, csak Brady-tervként emlegetnek, s egy évtizede még Görögországban is szóba került. A megoldás lényege, hogy a nem teljesítő kereskedelmi banki hiteleket kereskedhető kötvényekké alakítják. A nyolcvanas-kilencvenes években, Argentína, Brazília, Panama, Oroszország és Venezuela is több száz milliárd dollárnyi úgynevezett Brady-kötvényt bocsátott ki, amelyeknek speciális amerikai kincstárjegyek biztosították a fedezetét. A Wall Streeten kezdetben nem hittek a termékben, ám idővel a leggyorsabban növekvő eszközosztállyá váltak a Brady-bondok, s 2016-ban már a globális kötvénypiac 20 százalékát képviselték. Elsőként a JP Morgan csinált piacot ezeknek a kötvényeknek, s az úttörő befektetők közé tartozott a GMO, a Fidelity Investments és a T. Rowe Price Group. Ukrajna újjáépítése a 349 milliárd dollárba kerül a Világbank becslése szerint. Az ukrán kormány jövőre 36 milliárd dollár költségvetésen túli forrással tervez. Bár az Egyesült Államok, az Európai Unió, a Nemzetközi Valutaalap és multilaterális bankok milliárdokat ajánlottak fel Ukrajna megsegítésére, de hónapokba telhet, amíg a pénz megérkezik. Így jobb híján a jegybanki „pénznyomda” stoppolgatja a költségvetési lyukakat, tovább gerjesztve az inflációt. Kijev még mindig nem kapta meg az idei évre ígért 30 milliárd dollár közel egyharmadát, s ugyan rendelkezik 25 milliárd dollárnyi külföldi tartalékkal, de ez töredéke a háborús helyreállítás költségeinek. Elemzők szerint az ukrán kötvénykibocsátások támogatása olcsóbb lehet a külföldi országok számára, mint az újabb pénzügyi segélyek, de az ilyen finanszírozások összetettek, s komoly koordinációt igényelnek a nyugati kormányok és a pénzügyi piacok között. Hiába kérte a magánalapok kezelőit Zelenszkij elnök, hogy fektessenek be Ukrajnában, a kötvényárak azt jelzik, kevesen kötelezték el magukat. Az ukrán államkötvények a héten 20 cent alatt forogtak, szemben a háború előtti 86 centtel – írja az Advantage Data. Most a nyári adósságátütemezésnél is nagyobb kihívással néz szembe a kijevi pénzügyminiszter, arra kell rávennie a magánbefektetési alapokat, hogy a folytatódó háború és az ország korrupciós múltja ellenére friss tőkét kössenek le Ukrajnának. A piaci bizalom megerősítésének egyik módja az lehet, ha Ukrajna a nyugati intézmények által kibocsátott eszközök vagy garanciák felhasználásával venne fel hitelt, hasonlóan ahhoz, ahogyan az alacsony hitelpontszámú magánszemélyek kezeseket fogadnak. Az ukrán ötlet a régi amerikai Brady-tervből származik. Ukrajna most az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és az Európai Unió „kezességére” számít. De szüksége lesz egy multilaterális bank, például az IMF bevonására, valamint olyan horgony befektetőkre, mint például a BlackRock alapkezelő. Hivatalos Ukrajna csatlakozása a spanyol–portugál vb-pályázathoz Ukrajna csatlakozott a 2030-as labdarúgó-világbajnokság megrendezésére beadott spanyol–portugál közös pályázathoz. Kedden az angol sajtó már beszámolt a hírről, amit a felek szerdán, az európai szövetség nyoni központjában tartott közös sajtótájékoztatón erősítettek meg. A nyolc év múlva esedékes világbajnokság megrendezésére eddig két, több országot is tömörítő kandidálás érkezett: az egyiptomi, a görög és a szaúd-arábiai összefogás mellett Dél-Amerikából Uruguay, Argentína, Paraguay és Chile látná vendégül a világ legjobb csapatait. Az idei, november 20-án kezdődő vb-nek Katar, a 2026-os, már 48 csapatos tornának pedig Mexikó, Kanada és az Egyesült Államok közösen ad otthont. Lengyelország elektronikus kerítést épít az orosz határon A lengyel határőrség pénzt kapott az oroszországi Kalinyingrádi területtel közös határon lévő elektronikus kerítés létrehozására - jelentette be Maciej Wonsik lengyel belügyminiszter-helyettes a Polskie Radio adásában. "A jövő évi költségvetésben vannak források arra, hogy viszonylag gyorsan elektronikus kerítést állítsunk fel, hogy szigorúan felügyeljük ezt a határt" - mondta. Wonsik azt is hangsúlyozta, hogy nagy figyelmet fordítanak a Fehéroroszországgal közös határ védelmére, ahol még mindig a hadsereg állomásozik.

(vukics)