top of page

Szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2022.10.09.)





"Ő egy legitim katonai célpont... tudnia kell, hogy jelenleg a célpontlistánkon van." John Bolton, a Fehér Ház volt nemzetbiztonsági tanácsadója most Vlagyimir Putyin orosz elnök meggyilkolására szólította fel az amerikai szolgálatokat. "Azt hiszem, nyilvánosan világossá kell tennünk, nemcsak Putyin, hanem az egész orosz felső vezetés számára..., hogy ha Putyin engedélyezi egy nukleáris fegyver használatát, akkor a saját búcsúlevelét írja alá" – mondta a jól ismert neokonzervatív sólyom a CBS-nek egy pénteki szereplésében. Bolton azzal folytatta, amit szerinte hivatalos amerikai politikának kellene lennie: "Ő egy legitim katonai célpont... tudnia kell, hogy jelenleg a célpontlistánkon van". Bolton lényegében arra szólította fel a kormányzatot, hogy az USA gyilkolja meg az orosz vezetőt, ha erre valaha is lehetőség adódik. Bolton a továbbiakban egy napokkal korábban az 1945 című online katonai folyóiratban megjelent véleménycikkét taglalta, amelyben az oroszországi rendszerváltás megvalósítása állt a középpontban. "Nincs hosszú távú kilátás a békére és biztonságra Európában az oroszországi rendszerváltás nélkül. Ahhoz, hogy elkerüljük, hogy a háború egyszerűen csak a végtelenségig őrlődjön, meg kell változtatnunk a mai kalkulációt. Az orosz disszidensek óvatos segítése a rendszerváltás érdekében lehet a válasz" – folytatta.

Kijev összesen 30 milliárd dolláros költségvetési hiányt vár, amelyet a Fehér Ház, az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap fedezne. Az ukrán Rada zárt ülésen hagyta jóvá a 2023-as költségvetés tervezetét. A terv 30 milliárd dolláros hiányt tartalmaz, amelynek pótlását Kijev nagyrészt Washingtonból várja el. A Fehér Ház eddig több tízmilliárdos segélyt küldött Ukrajnának Oroszország februári megszállása óta. Andrij Pisnyij, az ukrán központi bank újonnan kinevezett vezetője szerint a költségvetés 30 milliárd dolláros hiányt tartalmaz. Pisnyij jelezte, hogy Kijev nemzetközi partnerei hajlandóak fedezni a hiányt. Múlt hónapban Denisz Smihál ukrán miniszterelnök megjegyezte, hogy a kormány 38 milliárd dolláros hiányra számít. Elmondta, hogy az Egyesült Államok 18 milliárd dollárt, az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap pedig 12 milliárd dollárt adna. Az elmúlt hét hónapban a Fehér Ház közel 70 milliárd dollárt költött az ukrajnai háborúra. A háborúra fordított amerikai kiadások magukban foglalják a kijevi kormány finanszírozására nyújtott közvetlen támogatást és a fegyverszállításokat is. Hétfőn Oleg Ustenko, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gazdasági tanácsadója azt üzente az EU-nak, hogy növelniük kell a segélyek ütemét, és a késedelmek "elfogadhatatlanok".


Az amerikai haditengerészet egyik felderítő repülőgépe a Reuters által átvizsgált nyomkövetési adatok szerint órákkal az első károk megjelenése után repült a Balti-tengeren megrepedt Északi Áramlat 2 vezeték helyszíne közelében. A repülési adatok szerint egy P-8A Poseidon tengerészeti járőr- és felderítő repülőgép az Északi-tenger felett tartózkodott GMT 0003-kor, amikor a svéd szeizmológusok a Balti-tenger Bornholm szigetétől délkeletre tenger alatti robbanást regisztrálták. A repülőgép, amely Izlandról szállt fel, szabályos versenypálya alakú köröket tett Lengyelország felett, mielőtt egyszer csak a balti-tengeri csővezeték területe felé kilépett a korábbi repülési pályájáról – mutatták az adatok. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök csütörtökön nyugati szövetségesektől származó információkra hivatkozva azt mondta, hogy a vezetékek felrobbantása "nagy valószínűséggel" az orosz különleges szolgálatok műve.


A modern harckocsik komoly ütőkártyát adhatnának Ukrajna folyamatban lévő offenzív műveleteihez. Az Európai Unió egy átfogó, de nem kötelező erejű határozatot fogadott el, amelyben számos más pont mellett felszólítja a tagállamokat, hogy haladéktalanul kezdjék meg a Leopard harckocsik átadását az ukrán hadseregnek és kezdjék meg az ukrán csapatok kiképzését azok használatára. A dokumentum felszólítja az európai nemzeteket, hogy "nagy mértékben növeljék katonai támogatásukat, különösen azokon a területeken, ahol azt az ukrán kormány kéri". Az állásfoglalás szerint "az ukrán hadseregnek modern harckocsikra, több föld-levegő és föld-felszín elleni rendszerre, páncélozott személyszállító járművekre, valamint további kiképzőközpontokra, lőszerre és további hozzájárulásokra van szüksége". A szövegben konkrétan megnevezett Leopard harckocsik harmadik generációs harckocsik, amelyeket az 1970-es években a nyugatnémet hadsereg számára fejlesztettek ki. Nem egyértelmű, hogy az állásfoglalás kifejezetten a régebbi, 1960-as évekbeli, 105 mm-es löveggel felszerelt Leopard 1 harckocsik lehetséges átadásáról szólt-e, amelyeket Európában már nagyrészt kivontak a szolgálatból, vagy az újabb Leopard 2 harckocsikról, amelyek 120 mm-es löveggel rendelkeznek, és 14 európai nemzet szolgálatában állnak. A múltban már szóba került a régebbi, jelenleg raktárban lévő Leopard 1-esek felújítása és Ukrajnába küldése. Gustav Gressel, az Európai Külkapcsolatok Tanácsának (European Council on Foreign Relations) agytrösztjének vezető munkatársa szerint legalább 268 "Leopard" harckocsit lehetne gyorsan ukrán szolgálatba állítani. A kijevi kormány hónapok óta modern harckocsikat kér, de ezt a kérést a nyugati szövetségesek eddig elutasították, vagy egyenesen megtagadták. Az európai nemzetek, különösen Lengyelország, viszonylag kevés, második generációs T-72-es harckocsikat adományoztak az ukrán hadseregnek.


A Krími híd elleni támadásban, amely valószínűleg egy műtrágyával megrakott teherautó felrobbantása volt, legalább három civil halt meg. "Az előzetes adatok szerint három ember halt meg az incidens következtében. Ők feltehetően egy közelben haladó autó utasai voltak. Jelenleg egy férfi és egy nő holttestét hozták fel a vízből, személyazonosságuk megállapítása folyamatban van" – közölte a bizottság. Ukrán kormányzati források vállalták a támadást. Egy ukrán kormánytisztviselő a The Washington Postnak azt mondta, hogy az ország különleges szolgálatai álltak a támadás mögött, bár Kijev elzárkózott attól, hogy elismerje a támadásban való részvételt.


Németország egyre dühösebb az "egekbe szökő" gázárak miatt, amelyeket az úgynevezett "baráti országoknak" fizetett. Németország rendkívül nagy mértékben függ az Egyesült Államokból származó cseppfolyósított földgáztól, hogy fenntartsa ipari szektorát és gazdaságát, és az Északi Áramlat gázvezeték felrobbanása óta Németország még inkább függővé vált. A gázvezeték felrobbanása megváltoztatja Németország teljes geopolitikai helyzetét, mivel elvágta Németország minden reményét arra, hogy újraindítsa kapcsolatait Oroszországgal és visszaszerezze az olcsó gázszállításokhoz való hozzáférést, amelyek az ország ipari ágazatának alapját képezték. A körülményekre való tekintettel Németország egyre dühösebb az "egekbe szökő" gázárak miatt, amelyeket az úgynevezett "baráti országoknak" fizetett. Robert Habeck szövetségi gazdasági miniszter bírálta a folyékony gáz Németországba történő szállításának magas költségeit. Szerinte még a "baráti országok" is olykor "csillagászati árakat" követelnek – mondta Habeck az Osnabrücker Zeitungnak. Szerinte további tárgyalásokra van szükség az árak csökkentése érdekében. Az Egyesült Államokkal szembeni kritikája mellett Habeck nyitva hagyta, hogy mely országokat vádolja az árdrágítással. Miután Oroszország megszűnt meghatározó gázszállítónak lenni, Németország elsősorban Norvégiából, Hollandiából és Belgiumból importált gázt. Félő, hogy ha az ország át is vészeli a telet, az árak tarthatatlan szintre fognak emelkedni, ami az ország ipartalanításához és súlyos recesszióhoz vezethet, s ez a jólét végleges elvesztését okozhatja.


Jókora botrány rázta meg a román hadsereget, miután a nyomozó hatóság állítása szerint nemzetbiztonsági kockázatot hordozott magában az az ügylet, amelynek keretében egy kereskedelmi társaság által szállított rossz minőségű kerozin több vadászgép meghibásodását okozta. A vádhatóság szerint Cristian Berendel és Dan Florin Berendel cége, a Jetfly Hub 2018 februárjában kötött négy évre szóló szerződést a bukaresti védelmi minisztériummal kétféle kerozin – Jet Al és Jet Al Premium – szállítására a légierő számára. A keretmegállapodásban rögzített minőségi kritériumok szerint az üzemanyag nem lehetett hat hónapnál régebbi, és kötelezően tartalmaznia kellett antioxidánst, valamint antisztatikus adalékanyagot. A nyomozati anyag szerint a cég az első adagot – ügyfele bizalmának elnyerése érdekében – vállalásainak megfelelően szállította le, 2017 októberében azonban a konstancai kikötőben lehorgonyzott tankhajóból kezdte el fuvarozni az üzemanyagot, ám erről már nem értesítette a szaktárcát. Tanúvallomások szerint 2018-ban kezdődtek a román légierő MiG típusú katonai repülőgépeinél a sorozatos meghibásodások, amelyek 2019 után szűntek meg, amikor leállították az importált kerozin szállítását, és romániai beszállítótól származó üzemanyaggal helyettesítették. Az ügyészek szerint a csalás miatt 32,5 millió lejes kár érte a román államot, de ezen túlmenően veszélybe került a NATO-tagállam Románia nemzetbiztonsága is azáltal, hogy a rossz minőségű üzemanyag miatt megrongálódott és javításra szorult számos védelmi és stratégiai szerepet ellátó vadászgép. A nyomozó hatóság azt állítja, hogy a cég könnyedén becsaphatta ügyfelét, mert a védelmi minisztérium kötelékében senki nem ellenőrizte az üzemanyag megfelelő minőségéhez elengedhetetlen adalékanyagok meglétét a kerozinban.


Az ukrán fegyveres erők sikere az orosz frontok áttörésében nagy reményt keltett a nyugati kormányokban és a katonai szakértőkben, akik abban bíznak, hogy karácsonyra akár véget is érhet a háború. Ha az ukrán hadsereg eredményes előrehaladása folytatódik, Vlagyimir Putyin erőit 2022 vége előtt kiszoríthatják a Donbászból, így a megszállóknak vissza kellene vonulniuk Oroszországba – közölte a The Times a brit kormány egyik vezető forrására hivatkozva. Szakértők szerint sokkal nehezebb lesz visszaszerezni az Oroszországi Föderáció által 2014-ben annektált Krím félszigetet. Szerintük az ukrán áldozatok száma valószínűleg magas lesz, és az ország hadseregének egy része a lassabb, taktikaibb megközelítést részesíti előnyben. Ha a csaták mégis folytatódnának, biztosan nem lesz téli szünet – tájékoztatott a brit napilap.

"Az ukrán fegyveres erők teljesen elégedettek azzal a helyzettel, amely ma a Krími híd felrobbantása nyomán kialakult" – közölte szombaton Natalija Humenyuk, a Dél hadseregcsoport egyesített koordinációs sajtóközpontjának vezetője egy televíziós műsorban, számolt be az rbc.ua hírportál. A jelentés szerint a sajtószóvivő a 24 Kanal televíziós csatornának nyilatkozva reagált a Krími hídon szombat reggel történt robbanásra és az utána kiütött tűzre, utalva egyúttal az ukrán fegyveres erők esetleges részvételére a támadásban. Mint megjegyezte, az ukrán katonák továbbra is rombolják az orosz megszállók azon terveit, hogy délre vonják össze a tartalékaikat. „Az a tény, hogy nem fognak tudni használni egy közlekedési artériát, és különösen a vasúti útvonalat, teljesen kielégítő helyzet számunkra” – mutatott rá Natalija Humenyuk.


"Egyre több jel utal arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz diktátort eltávolíthatják a hatalomból, az Oroszországi Föderáció elnökét egyre többen kritizálják mind a környezetében, mind kormánypárti újságírók és bloggerek körében, ráadásul már nem is ura a helyzetnek az országában" – jelentette ki vasárnap Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója egy televíziós műsorban, számolt be az rbc.ua hírportál. A tudósítás szerint Podoljak az ukrán televízió non-stop háborús adásában nyilatkozva hangsúlyozta: „a személyes véleményem szerint Putyin nyugdíjba vonulásra készül. Biztosan nem a klasszikus értelemben vett nyugdíjról van szó, mert amikor eléred egy autoriter szörnyeteg szintjét, kicsit másképp fog kinézni a nyugdíjad. Vagy jogilag megalapozottan vagy valamilyen zárt helyiségben fogsz hosszú-hosszú ideig ülni.” A tanácsadó felsorolta azokat a „tüneteket” is, amelyek szerinte az orosz diktátort megfoszthatják a hatalomtól. „Először is, Putyin már nem tűnik olyan érinthetetlennek, elkezdték kritizálni, nem kezelik ikonként” – mutatott rá. Mint kiemelte, az olyan rezsimek esetében, mint Oroszország, nagyon fontos, hogy a vezető érinthetetlen ikon legyen. De, mint megjegyezte, mára ez a kultusz fokozatosan szertefoszlik. „Másodszor, Putyin már nem irányítja a belső folyamatokat. Igen, nem avatkozhat bele abba, amit a Wagner katonai magáncég tulajdonosa, Jevgenyij Prigozsin vagy az Oroszországi Föderáció Biztonsági Tanácsának titkára, Mikola Patrusev tesz” – emlékeztetett az elnöki hivatali tisztségviselő. Egyúttal aláhúzta: ez nem jelenti azt, hogy Putyin holnap „nyugdíjba vonul”. Véleménye szerint egy bizonyos időnek el kell telnie. Ráadásul Putyin „nyugdíjazása” az ukrán fegyveres erőktől is függ, hiszen minél több a vereség, annál inkább a partvonalra szorul – emlékeztetett. „Putyin a pozíciók döntőbírója helyett a pálya szélén áll. Már nincs olyan befolyása, mint a háború elején volt. Harmadszor, Putyin szinte nem tart nemzetközi találkozókat” – vonta le a következtetést Vlagyimir Putyinról Mihajlo Podoljak.


A skót miniszterelnök szerint bízni lehet abban, hogy egy év múlva megtartható az újabb népszavazás Skócia függetlenségéről. Nicola Sturgeon, aki a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) éves kongresszusának kezdete előtt nyilatkozott a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorának, hangsúlyozta: a brit Legfelsőbb Bíróság a jövő héten dönt arról, hogy a skót parlament saját hatáskörében meghozhatja-e a referendumhoz szükséges törvényeket. Hozzátette: már készen állnak a törvényalkotási tervek arra az esetre, ha a legfőbb brit jogi fórum úgy dönt, hogy az edinburghi parlamentnek megvan ez a hatásköre. Nicola Sturgeon júniusban jelentette be, hogy a skót kormány 2023. október 19-én szeretné megtartani az újabb népszavazást Skócia függetlenségéről.


A fehérorosz külügyminisztérium beidézte Ukrajna minszki nagykövetét, Ihor Kizimet. A közlemény szerint azért kérették be a diplomatát, mert állítólag Ukrajna egy Belorusz elleni támadást készít elő. Ez egy hamis információ. Kategorikusan elutasítjuk a belorusz rezsim célzásait. Nem zárjuk ki, hogy ez a lépés része lehet az Oroszországi Föderáció azon tervének, hogy provokációt hajtsanak végre és tovább vádolják Ukrajnát – reagált a hírre az ukrán külügyminisztérium, amely felszólította a beloruszokat, hogy ne engedjenek a provokációnak. Hozzátették: Ukrajna soha nem hatolt be idegen területekre. „Szigorúan ragaszkodunk a nemzetközi jog és az ENSZ alapokmányának alapvető normáihoz és elveihez” – fogalmaztak.


Ukrajna készen áll a tárgyalásokra, de csak a nyugati országokkal, és csak a minél gyorsabb NATO-csatlakozásról – közölte vasárnap David Arahamija, a Nép Szolgája párt parlamenti frakciójának és a korábbi ukrán háborús tárgyalóküldöttségnek a vezetője Telegram-csatornáján - adta hírül az Ukrajinszka Pravda hírportál. A jelentés szerint Arahamija közleményében Vasile Dincu román védelmi miniszter szombati javaslatára reagált, aki felszólította a nyugati országokat, hogy a béke érdekében kezdjenek tárgyalásokat Oroszországgal. A népszolga frakcióvezető azt írta: „mi a magunk részéről készen állunk a tárgyalásokra a nyugati országokkal, de csak a mihamarabbi NATO-csatlakozásunkról. Jelenleg ez az egyetlen téma, amiről beszélhetünk, Oroszország pedig fölösleges ezeken a tárgyalásokon.” „A kollektív biztonság és Ukrajna erős hadserege az egyetlen garancia a békére az európai kontinensen. Ezért a Nyugatnak a tárgyalási erőfeszítéseit ebbe az irányba kell irányítania” – mutatott rá David Arahamija. A kérdésben megnyilvánult Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója is, aki közzétette javaslatait a béketárgyalásokat szorgalmazóknak. Mint közölte, a béke megteremtésének algoritmusa egyszerű: nézzék meg a tömegsírok fotóit/videóit, ajánlják fel a Kremlnek, hogy azonnal vonja ki a hadseregét Ukrajna szuverén területéről, alakítsanak törvényszéket, és követeljék az orosz háborús bűnösök kiadatását.


Donald Trump volt elnök az Egyesült Államok jelenlegi vezetését hibáztatta azért, hogy “szinte belekényszerítette” Vlagyimir Putyin orosz elnököt Ukrajna lerohanásába. Az exelnök bírálta, ahogyan Joe Biden elnök – aki ellen egyébként nem kizárt, hogy újra indul a 2024-es elnökválasztáson – kezelte az Oroszországgal való diplomáciai kapcsolatokat. Kritikusok rendre azzal vádolják Trumpot, hogy Putyin számára kedvezőnek tartott álláspontokat képvisel – írja a Newsweek. A hozzá közel álló jobboldali csatorna, a Real America’s Voice-nak adott interjúban a volt elnök bírálta a Biden-adminisztrációt, azt állítva, hogy az ukrajnai inváziót megelőző hónapokban folytatott retorikája hozzájárult Putyin döntéséhez. “Valójában gúnyolódtak vele, ha jól megnézzük, az országunk és az úgynevezett vezetésünk kigúnyolta Putyint. Azt mondtam, szinte kényszerítik őt, hogy vonuljon be azzal, amit mondanak. A retorika annyira ostoba volt.” Trump az interjúban – minden bizonyíték nélkül – azt állította, hogy az ukrajnai invázió soha nem történt volna meg, ha még mindig ő az elnök. Arra sem hozott konkrét példákat, hogy Washington hogyan “gúnyolta” volna Putyint úgy, hogy az közrejátszott volna Ukrajna lerohanásában. Trump ugyanakkor hangsúlyozta, milyen jó munkakapcsolatban van Putyinnal és Zelenszkij ukrán elnökkel is, amikor a műsor vezetője felvetette, hogy Biden Trumpot bízhatná meg egy békeszerződés kiközvetítésével. “Nagyon jól kijöttem Zelenszkijjel és Putyinnal is” – mondta Trump.


Oroszországot fenyegető Twitter-üzenetben reagált Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója a Krími hídon szombaton történt robbanásra és tűzre, Ukrajna teljes felszabadítását ígérve – számolt be az rbc.ua hírportál. A jelentés szerint Podoljak azt írta: „Krím, híd, a kezdet. Mindent, ami illegális, meg kell semmisíteni, mindent, amit elloptak, vissza kell vennie Ukrajnának, minden orosz megszállót ki kell verni.”


A magas katonai fizetések mellett több dologgal is megpróbálja rávenni Vlagyimir Putyin a tartalékosait arra, hogy részt vegyenek az ukrajnai háborúban. Oroszország-szerte tüntetések robbantak ki az általános mozgósítás hatására, ezért a Kremlnek különböző eszközöket kell bevetnie annak érdekében, hogy vonzóvá tegye a katonai szolgálatot. Ezek leginkább anyagi természetű ösztönzések, például a magas fizetés: a hadvezetés rangjuktól függetlenül is havi 135 ezer és 200 ezer rubelt ígért a behívott katonáknak, illetve különféle adókedvezményben is részesítenék őket. Fel kell gyorsítanunk az adósságkönnyítésről szóló törvény elfogadását, hogy az emberek nyugodtan láthassák el harctéri feladataikat – húzta alá Anatolij Akszakov, az Állami Duma pénzügyekkel foglalkozó bizottságának elnöke. Szerdán szavazták meg azt a jogszabályt, amely befagyasztja a fennálló hitelek törlesztését mindazoknak, akik részt vesznek a háborúban, illetve az ő családtagjaiknak – írja a Szabad Európa. Ezenkívül pedig eltörlik minden olyan katonának és családtagjának az adósságait, aki meghalt vagy súlyosan megsebesült a háború alatt.


Szeptember végén kezdődtek meg a szállítások a Baltic Pipe gázvezetéken, amelyen át Norvégiából érkezik földgáz Lengyelországba, ezen keresztül, akár egymilliárd köbméter gázt szerezhet be Ukrajna – jelentette ki Jurij Vitrenko, a Naftogaz állami gázvállalat vezérigazgatója az Interfax Ukraajnának adott, október 7-én, pénteken megjelent interjúban. “Mostantól ezen a vezetéken keresztül is tudunk gázt szállítani Ukrajnába, már előzetes megállapodásaink is vannak a szállításokról. A vezeték rendelkezik szabad kapacitásokkal, amit úgymond informálisan csak a Naftogaz számára tartanak fent” – mondta az állami gázvállalat vezérigazgatója. Vitrenko ugyanakkor megjegyezte, hogy a Naftogáznak nincsenek forrásai arra, hogy a jelenlegi áron szerezzen be gázt. “Az egyetlen probléma ezzel, hogy az egymilliárd köbméter gáz jelenlegi áron ezen a csövön keresztül 2 milliárd dollárba kerülne. A vállalat nem rendelkezik ilyen összeggel” – magyarázta Vitrenko. Hozzátette, hogy a gázimportra létrehozott különalap még üres. Az IMF-től remélnek pénzt erre a célra, és az október végére tervezett németországi donorkonferenciától várnak áttörést. Jurij Vitrenko hangsúlyozta, hogy a Norvég gáz mentheti meg Ukrajnát. “Jó, hogy megjelent egy ilyen kiegészítő lehetőség, ugyanis Ukrajna függetlenedhet az orosz gáztól, és ha lehetőségünk lesz rá, akkor élni is fogunk ezzel” – fogalmazott a Naftogaz vezér.


Ukrajnában jelenleg a lőfegyver-tulajdonosok száma meghaladja az egymilliót, számolt be Igor Bondarenko belügyminiszter-helyettes egy interjúban. Az ukrán parlament február végén első olvasatban megszavazta azt a törvénytervezetet, amely legalizálná a fegyverviselést a civil lakosságnak. A Legfelső Tanácsban már elkészült a szabad fegyvertartásról szóló törvény második olvasata is, azt azonban még nem szavazták meg. Tavasszal a belügyminiszter azt nyilatkozta, minden ukrajnai állampolgárnak lőfegyverhez kellene jutnia, hogy megvédhesse vele az otthonát. Az ukrán nagyvárosokban élő lakosság körében a háború kitörését követően több tízezer fegyvert osztottak szét, amelyek állítólag azóta már a fronton vannak.

(vukics)




409 megtekintés

Comments


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page