Szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2022.10.14.)
–
Orbán Viktor magyar miniszterelnök nagyon határozottan fogalmazott a gázvezetékek kapcsán, hozzátéve, nem most jöttek le a falvédőről, és terroristaállamként fognak tekinteni azokra, akik felrobbantják a török vezetéket, melyen keresztül Magyarország energiaellátását biztosítják. Orbán a Kossuth Rádiónak adott péntek reggeli interjújában a nemrégiben történt gázvezetékproblémáról is beszélt. Továbbra sincs hivatalos vizsgálati eredmény, de többen azt mondják, hogy merényletet követhettek el az Északi Áramlattal szemben, ám a felelősök személye nem ismert. A magyar miniszterelnök azt mondta, ennek kapcsán erős tónusban kell beszélni. Súlyos dolognak tekinti a felrobbantott, meglékelt gázvezetékeket: „Leggyakrabban a szabotázs kifejezést hallom, de én a miniszterelnöki csúcson is azt mondtam, ez a mi felfogásunk, a magyar jog szerint, terrorcselekmény.” Hangsúlyozta, ha ebben benne volt valamelyik államnak a keze, akkor az egy terrorista állam. „Aki ezt végrehajtotta, vagy támogatást adott hozzá.” Kiemelte, amiatt szükséges ilyen erős tónusban beszélni erről, mert részben nem most jöttünk le a falvédőről, és ez nem a világ végén történt, hanem valahol a svéd és dán vizek környékén. Orbán azt mondta, minden négyzetcentimétert figyelnek arrafelé az űrből, és vele nem etetik meg azt, hogy nem tudják megmondani, mi történt, ki járt arra abban az időszakban, és mit csinált. Példaként hozta fel, hogy olyan világot élünk, amikor egy műhold segítségével egy lakásba is be tudnak nézni, ha nem húzzuk el a függönyt. Ezek után szerinte egy magyarral nehezen hitetik el, hogy ne rögzítették volna a részleteket, mi is történhetett az Északi Áramlat körül. „De mindegy, ez a nagyfiúk dolga, majd kivizsgálják, mi a helyzet.” Ugyanakkor az utolsó nagy kapacitású vezeték, ami gázt hoz délről Magyarországra, az török vezeték, a Török Áramlat. „Ezen keresztül látjuk el Magyarországot.” Orbán azt mondta, ha valaki ezt felrobbantja, működésképtelenné teszi, azt terroristatámadásnak fogjuk tekinteni, és úgy is lépünk fel vele szemben.
Ukrajna és Franciaország védelmi minisztere megállapodást írt alá Ukrajna támogatásáról a biztonsági és védelmi szektorban. A hírt Olekszij Reznyikov közölte a Telegramon. „Az ukrán Miniszteri Kabinet utasítására Sébastien Lecorne-nal aláírtunk egy megállapodást a Franciaország által nyújtott támogatásokról a biztonsági és védelmi szektorban. A megállapodás lehetővé teszi, hogy Franciaország fegyvereket szállítson Ukrajnának Volodimir Zelenszkij és Emmanuel Macron elnök kezdeményezésére. Köszönjük Franciaországnak, hogy támogatja az ukrán hadsereget” – olvasható a bejegyzésben.
Jövőre legkevesebb hárommilliárd dollárra lesz szüksége havi szinten Ukrajnának ahhoz, hogy működőképes maradjon. A Nemzetközi Valutaalap szerint a nemzetközi közösség kötelessége az ország támogatása – írja cikkében a Bloomberg. Ukrajnának jövőre havonta legalább hárommilliárd dollárra lesz szüksége háborús gazdasága finanszírozásához, ami azt jelenti, hogy a mostaninál nagyobb támogatásra lesz szükség – jelentette ki, Krisztalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője. „Jelenlegi elképzeléseink szerint a finanszírozási szükséglet havi 3-4 milliárd dollár körül lesz” – fogalmazott Washingtonban, az Ukrajnának nyújtott globális gazdasági támogatásról szóló megbeszélésen. Hozzátette, hogy a mostani háborús fejlemények hatására a szükséges támogatás még ezt az összeget is túlszárnyalhatja. Ennek ellenére a támogatásokat szerinte jövőre is folyósítania kell a nemzetközi közösségnek. Az IMF vezetője elmondta, hogy Ukrajna nemzetközi partnerei idén eddig összesen 35 milliárd dollárral járultak hozzá az ország megsegítéséhez támogatások és kölcsönök formájában. Az IMF a múlt héten további 1,3 milliárd dollárnyi új sürgősségi finanszírozást hagyott jóvá. Az Egyesült Államok, amely eddig a legnagyobb adományozó volt, arra szólította fel szövetségeseit, hogy tegyenek többet. Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter a héten Ukrajna fokozott támogatására szólított fel. Az Európai Unió tárgyalásokat folytat arról, hogy Ukrajnának jövőre mintegy 18 milliárd euró támogatást nyújtson.
Ukrajna három napot adott a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának, hogy küldjön missziót a Donyeck megyei Olenyivkába, ahol ukrán hadifoglyokat tartanak fogva, és az várakozzon a frontvonalon addig, amíg az oroszok beutazási engedélyt nem adnak neki – közölte csütörtökön Andrij Jermak, az Elnöki Hivatal vezetője Telegram-csatornáján, adta hírül az rbc.ua hírportál. A jelentés szerint Jermak azt írta: „Hangsúlyoztam, ma nagyon fontos az a kérdés, hogy milyen körülmények között tartják az ukrán foglyokat, és mivel kell szembenézniük a fogvatartási helyeken Oroszországban és Ukrajna ideiglenesen megszállt területén.” Mint közölte, Ukrajna felszólította a Vöröskeresztet, hogy a nemzetközi média képviselőivel három napon belül érkezzen meg Ukrajnába, még akkor is, ha addig nem érkezik megerősítés Oroszországtól. „Oroszországnak nem érdeke, hogy kiderüljön az igazság. Ukrajna népi képviselőinek is csatlakozniuk kell a misszióhoz” – jelezte az elnöki hivatalvezető. „Arra szólítjuk fel a Vöröskeresztet, hogy küldjön missziót, amely a fronton lesz addig, amíg Oroszország ki nem adja neki a beutazási engedélyeket” – hangsúlyozta Andrij Jermak. A hírportál emlékeztetett arra, hogy július 29-én az oroszok mintegy 40 ukrán hadifoglyot megöltek és mintegy 130-at megsebesítettek Olenyivkában, hogy eltüntessék a bántalmazásuk bizonyítékait, amikor rakétacsapást mértek saját magukra.
Ukrajna már az invázió előtt tárgyalni próbált Oroszországgal, de a Kreml ezt elutasította, viszont a helyzet mostanra drámaian megváltozott, Putyin alkalmatlanná vált a párbeszédre – jelentette ki csütörtökön Volodimir Zelenszkij elnök egy televíziós interjúban, számolt be a korrespondent.net hírportál. A jelentés szerint Zelenszkij a ZDF német televíziónak nyilatkozva elmondta, hogy Ukrajna nem tud tárgyalni Oroszország jelenlegi vezetésével, mert szerinte a nem megfelelő emberekkel ez lehetetlen. Mint felidézte, már az invázió előtt többször próbált beszélni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, de ő nem volt hajlandó erre. Megjegyezte, hogy Putyin tárgyalásokról beszél, miközben az orosz hadsereg 100 rakétát lő ki Ukrajnára. Az elnök kifejtette: „Ő (Putyin) alkalmatlan, mert nem érti, hogy éppen ellenkezőleg, egyesít minket. Nem csak az, hogy vagy nem akar párbeszédet országaink között, vagy nem érti, hogy minden egyes rakétacsapásukkal a tárgyalási esélyek eltűnnek, elpárolognak. Hazánk számára Putyin ma egy kollektív terrorista, akivel senki sem akar tárgyalni. Miről beszéljünk? A békéért kiálló országként azt mondjuk: igen, megtesszük, tárgyaljunk természetesen Oroszországgal, de már egy másik személlyel.” Mint hozzátette, az európai vezetőknek is meg kell érteniük, hogy Putyinnal lehetetlen a tárgyalás. „Ő (Putyin) mindannyiunkat nukleáris fegyverekkel fenyeget. Világosan ki kell mondanunk az oroszoknak: nem tárgyalhatunk vele, nem akarunk terroristákkal szóba állni. Amíg valaki megszálló, addig teljesen el kell szigetelni, nem szabad gyengeséget mutatni, mert apránként elveszi (a területeket)” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij. Mindazonáltal megjegyezte: Putyin véget vethet a háborúnak, és megpróbálhatja megmenteni a saját életét, ha visszavonul a területére, „történelmi szünetet tartva”.
Az Észak-atlanti Szövetség azt tervezi, hogy hamarosan felszereli Ukrajnát az iráni Shahed drónok elleni eszközökkel – jelentette be Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtöki nyilatkozatában, adta hírül az rbc.ua hírportál. A jelentés szerint Stoltenberg azt mondta: „több száz drónzavaró eszközzel látjuk el Ukrajnát, amelyek segíthetnek az orosz és iráni gyártású drónok hatástalanná tételében”. Hozzátette, hogy ezeknek a felszereléseknek meg kell védeniük az ukrán népet és a kritikus infrastruktúrát.
Oroszország azzal, hogy megtámadta Ukrajnát, keresztes hadjáratot indított a kollektív Nyugat értékei ellen – jelentette ki csütörtökön Olaf Scholz német kancellár egy televíziós interjúban, számolt be az rbc.ua hírportál. A jelentés szerint Scholz a CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva azt mondta: „Vlagyimir Putyin orosz elnök és támogatói mindeddig egy dolgot tettek világossá: ez a háború nem csak Ukrajnáról szól, az Ukrajna elleni háborút egy nagyobb keresztes hadjárat részének tekintik.” Mint hozzátette: „keresztes hadjáratra gondolok a liberális demokrácia, a liberális renden alapuló szabályok, valamint a szabadság és a haladás ellen”. A német szövetségi kancellár azt is megjegyezte, hogy Németország továbbra is támogatja Ukrajnát pénzügyileg, gazdaságilag, valamint humanitárius és katonai téren. „Nehézfegyverekkel, modern légvédelmi rendszerrel és tankokkal továbbra is támogatást nyújtunk Ukrajnának addig, ameddig szükséges” – hangsúlyozta Olaf Scholz. A német szövetségi kancellár mindazonáltal abban bízik, hogy Putyin a fősodratú gazdasági rend destabilizálására irányuló kísérletével éppúgy kudarcot vall, mint az ukrajnai harctéren.
A Török Áramlat gázvezeték felrobbantására készülő diverzánsokat tartóztattak le az orosz hatóságok – közölte Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön Asztanában újságíróknak nyilatkozva. Peszkov szerint a robbantást orosz területen szándékoztak végrehajtani a továbbra is működőképes gázszállítási útvonalon, amely “teljes terheléssel, óraműpontossággal működik”. Mint mondta, ebben “olyan erők érintettek, amelyek lehetséges eredetére (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) utalásokat tett”. A szóvivő a szavak értelmezését a sajtóra bízta. Putyin hétfőn, az orosz biztonsági tanács ülésén bejelentette, hogy nagy hatótávolságú, precíziós csapásokat rendelt el Ukrajna katonai, energetikai és kommunikációs létesítményei ellen, válaszul a Kijev utasítására “orosz területen” és “terrorista” módszerekkel elkövetett támadások ellen. A megtorlást elsősorban a Krími hídon elkövetett robbantás váltotta ki, de az elnök említést tett a zaporizzsjai atomerőmű ágyúzásáról, a kurszki atomerőmű távvezetékeinek felrobbantásáról, valamint a Török Áramlat gázvezeték egyik szakaszának levegőbe repítésére tett kísérletről is. Az orosz külügyminisztérium csütörtökön közölte, hogy az elmúlt napokban tiltakozását fejezte ki Németország, Dánia és Svédország moszkvai nagyköveténél, amiért nem érkezett válasz Mihail Misusztyin orosz miniszterelnöknek ezen országok vezetéséhez október 5-én intézett felhívására. Ebben a kormányfő arra támasztott igényt, hogy Oroszországot vonják be az Északi Áramlat gázvezetékpárok ellen elkövetett robbantások kivizsgálásába. A tárca kifogásolta, hogy ugyanakkor információk jelennek meg arról, hogy más országok, köztük az Egyesült Államok is részt vesznek a nyomozásban. A külügyminisztérium hangsúlyozta, hogy amennyiben orosz szakértők nem vehetnek részt a folyamatban lévő vizsgálatban, Moszkva “abból a feltételezésből fog kiindulni, hogy az említett országoknak rejtegetnivalójuk van, vagy fedezik a terrorcselekmények elkövetőit”. “Oroszország természetesen nem fogja elismerni egy ilyen vizsgálat 'áleredményeit', hacsak nem vesznek részt benne orosz szakemberek” – közölte a külügyminisztérium.
Elismerte Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter két orosz telefonbetyárnak, hogy Ukrajna áll az oroszországi Belgorod megye és a 2014-ben Oroszország által elcsatolt Krímben elkövetett támadások mögött. Az orosz médiában csütörtökön tették közzé az online beszélgetést, amelyet a Lexus álnéven ismertté vált Alekszej Sztoljarov és a Vovanként emlegetett Vlagyimir Kuznyecov készített az ukrán diplomácia vezetőjével. A félrevezetett Kuleba abban a hiszemben beszélt, hogy Michael McFaul volt moszkvai amerikai nagykövettel van dolga. “A Krím nem tartozik a legközelebbi operatív célpontok közé. De ha megkérdezi tőlem, hogy ki robbantgat a Krímben vagy Belgorodban, akkor négyszemközt azt mondom, hogy igen, mi vagyunk azok” – jelentette ki Kuleba a videofelvételen. Az orosz nyelvű, hosszas beszélgetés során az ukrán külügyminiszter azt is elismerte, hogy Kijev “a partnerekkel, elsősorban az Egyesült Államokkal és az Egyesült Királysággal szoros együttműködésben” készítette elő az ellentámadást a front déli szakaszán. Elmondta, hogy szerinte a Washington és az Európai Unió által már Kijevnek ígért pénz csak az év végéig lesz elegendő Ukrajna számára, amelynek havonta körülbelül 5 milliárd dollárra van szüksége.
Bírálatok középpontjába került Romániában Vasile Dincu védelmi miniszter a béketárgyalásokat sürgető múlt hét végi nyilatkozata miatt. A román védelmi miniszter egy kereskedelmi televíziónak adott múlt hét végi interjújában arról beszélt, hogy a háborúnak csak a béketárgyalások vethetnek véget, amelyeket Ukrajna helyett a “világ országainak, az Egyesült Államoknak, a NATO-nak” kell lefolytatniuk Oroszországgal. Dincu szerint a béketárgyalás mindenképpen jobb lenne, mint a jelenlegi – emberéleteket és anyagi javakat megsemmisítő – pusztítás, még akkor is, ha csupán egy befagyott konfliktust eredményezne. Csütörtökön Nicolae Ciuca miniszterelnököt újságírók arról kérdezték, hogy szándékában áll-e meneszteni Vasile Dincut. A kormányfő kijelentette: várja, hogy a védelmi miniszter hazaérkezzék a NATO miniszterei értekezletéről. “A lehető legnyíltabban el kell beszélgetnünk a véleményéről. Ez ugyanis nem a kormány álláspontja, és akkor világosan tisztáznunk kell ezt a helyzetet” – tette hozzá a miniszterelnök. Klaus Iohannis román államfő a georgiai elnökkel közösen tartott keddi sajtótájékoztatóján bírálta Dincut. “Az ukránok a vérüket adják ebben a háborúban, és el kell fogadnunk, hogy Ukrajna dönti el, hogy mikor, hogyan és miről kezd tárgyalásokat. Ez a mi hivatalos álláspontunk, és ez az EU álláspontja. Valószínű, hogy egyes tisztségviselőinknek többet kell olvasniuk a lapszemléket, hogy megismerjék ezt az álláspontot” – jelentette ki az államfő. Szerdán Marcel Ciolacu szociáldemokrata pártelnök révén a saját pártja is elhatárolódott a minisztertől. Ciolacu az Evz.ro portálnak adott nyilatkozatában nyomatékosította: Vasile Dincu hibázott, amikor a vitatott kijelentést tette.
Oroszország felkészített mozgósítási forrása 2 millió fő, de összességében 29 millió embert tud mozgósítani, közölte Szerhij Najev a nemzeti telemaraton adásában. Az Ukrán Fegyveres Erők parancsnoka kifejtette, meg kell értenünk, hogy az ellenség nem áll meg, folytatni fogja a mozgósítást. „Az Orosz Föderáció körülbelül 2 millió fős felkészült forrással rendelkezik, de általában a mozgósítható forrásuk körülbelül 29 millió ember. Ezért az Orosz Föderáció arra törekedve, hogy háborúval oldja meg a maga elé tűzött célokat, növelni fogja a mozgósítottak számát, ezért számítanunk kell egy ilyen helyzetre, és készen kell állnunk arra, hogy a mi feltételeink szerint oldjuk meg”, mondta Najev. Kifejtette, hogy az előkészített mozgósítási forrás a nemrégiben elbocsátott katonákat, valamint a katonai gyakorlatokon részt vett személyeket jelenti. A műsorvezető kérdésére, hogy az Orosz Föderáció jelenlegi részleges mozgósítása meg tudja-e állítani az ukrán ellentámadást, Najev azt válaszolta, hogy minden azon múlik majd, hogy Oroszország milyen erőforrásokat vet be, illetve a nyugati partnerek milyen erőforrásokkal látják el Ukrajnát. De ha Ukrajna időben megkapja a szükséges mennyiségű fegyvert és katonai felszerelést, akkor az előny az ukrán oldalon marad.
Az orosz katonai szakértő véleménye szerint ez egy teljesen logikus magyarázat a történtekre, ugyanis már márciusban is tapasztaltak hasonlót. Francis Scarr, a BBC újságírója rendszeresen figyelemmel kíséri az orosz állami televíziót, nemrégiben pedig arról értesült, hogy Oroszország szerint Ukrajna légvédelmi rendszere tehető felelőssé a kijevi lakóépületekben keletkezett károkért. Az említett tévériportban Alekszej Leonkov orosz katonai szakértő fejtette ki, hogy ez egy teljesen logikus magyarázat a történtekre, ugyanis már márciusban is tapasztaltak hasonlót, amikor katonai célpontokat támadtak Kijevben. Elmondása szerint az ukrán fővárost fedező légvédelem megpróbálta semlegesíteni az orosz rakétákat, aminek az lett a vége, hogy a saját légvédelmi rakétáik egyenesen az épületeknek csapódtak – írta a Sky News.
A francia elnök szerint a doktrínájuk a nemzet alapvető érdekein alapul, s ennek érdekében hajlandók minden eszközt bevetni. Emmanuel Macron elnök a France 2 közszolgálati csatornának nyilatkozva kijelentette, miszerint Franciaország akkor sem fog atomfegyvereket bevetni, ha Oroszország végül mégis erre a lépésre szánja magát Ukrajnával szemben. Elmondása szerint a doktrínájuk a nemzet alapvető érdekein alapul, s ennek érdekében hajlandók minden eszközt bevetni. Azonban egy Ukrajna elleni nukleáris támadás nem érintené közvetlenül Franciaország biztonságát, így nem reagálnának egy válaszatomcsapással. Ez volt az első alkalom, hogy Macron részletesebben kifejtette országa nukleáris stratégiáját, majd hozzátette, „nem jó túl sokat beszélni erről a témáról”, ugyanis a béketárgyalás a legfontosabb – derül ki a Sky News beszámolójából.
(vukics)
