Szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2022.10.29.)
–
Októberben naponta 3000 ember lépte át a határt Románia felé – annak ellenére, hogy a háború sújtotta országból sokan menekülnek, köztük nagy számban voltak olyan románok is, akik bevásárlásból tértek haza. Meglepő döntésnek tűnhet, hogy valaki egy háború sújtotta országba menjen az árak miatt, de sok románnak megéri a dolog. “Olajat, lisztet és mosószert vettem: a mosószer két euróval olcsóbb Ukrajnában, mint Romániában” – mondta egy vásárló a Euronews-nak. Egy másik arról számolt be, hogy az alapvető élelmiszereket szerzik be a szomszédos országban, mivel azok nagyságrendileg 30-40 százalékkal kerülnek kevesebbe ott, mint Romániában. Cukrot, olajat és lisztet is vittek magukkal haza. Egy férfi fogorvoshoz is a határ túloldalára jár: elmondása szerint 2500-3000 eurót kérne egy román fogorvos azért a kezelésért, amit Ukrajnában 1000 euróért is megkap. Ilyen körülmények közt pedig hajlandó vállalni a rizikót azzal kapcsolatosan is, hogy háborúban álló országba menjen át a kezelésre.
A francia és a német diplomaták szerint a találkozó jól sikerült. A közös sajtómegjelenés elmaradása azonban másról árulkodik: Emmanuel Macron és Olaf Scholz, az EU két gazdasági nagyhatalmának vezetője között olyan jeges a viszony, hogy még a sajtó előtt sem mernek együtt mutatkozni. A francia elnök és a német kancellár szerdán Párizsban tartott megbeszélést, de nem volt közös sajtótájékoztató a kamerák előtt, ami általában a kétoldalú találkozók után a legszárazabb rutinnak és a legalapvetőbb diplomáciai udvariasságnak számít. Berlin korábban bejelentette, hogy tartanak ilyen sajtómegjelenést. Akkor az Elysée-palota kizárta ezt. Az elmúlt hetekben Scholz és Macron összecsapott az energiaválság kezelésének módjáról, Európa védelmi impotenciájának leküzdéséről és a Kínával való bánásmód legjobb megközelítéséről. A múlt héten ezek a feszültségek a nyilvánosságra is átterjedtek, amikor a franciaországi Fontainebleau városába tervezett francia-német kabinetülést januárra halasztották, mivel a közös nyilatkozat szövegével kapcsolatban jelentős nézeteltérések voltak.
Ha az orosz csapatok fel merik robbantani a kahovkai vízerőmű gátját Herszon megyében, akkor az ideiglenesen megszállt Krím 10-15 évig, de talán örökre is vízellátás nélkül marad. A kérdés kapcsán Olekszij Danilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára a Sky News brit tévécsatornának adott interjújában nyilatkozott. „Akkor felmerül a kérdés: miért kell nekik a Krím, ha arra készülnek, hogy víz nélkül maradjon?” – mondta.
Volodimir Zelenszkij videóüzenetben szólt a Berlinben megrendezésre került Ukrajna felújítása elnevezésű konferencia résztvevőihez, írja a news.obozrevatel.com. Ukrajna elnöke kijelentette, hogy az Európai Unió tagállamai hozzanak létre egy pénzügyi Rammsteint Ukrajna számára, hogy újjáépítsék az országot és lerombolt gazdaságát. Ukrajnának most rögtön szüksége van 17 milliárd dollárra, jelentette ki Zelenszkij. Hozzátéve, hogy gyorsan kell a pénz, mert eddig Ukrajna egyetlen centet sem kapott felújításra. Zelenszkij szerint kórházak, iskolák, létfontosságú létesítmények és az energia szektor újjáépítésére kell sürgősen a 17 milliárd dollár.
Egyre jobban aggódnak az európai döntéshozók amiatt, hogy ha a november 8-ai, amerikai időközi választáson fölényes győzelmet szereznek a republikánusok, az Ukrajna ügye iránti támogatás is jelentősen megcsappanhat, vagy akár szinte teljesen meg is szűnhet – írja a Washington Post. Az amerikai lap abból indul ki, hogy Kevin McCarthy, a Republikánus Párt alsóházi frakciójának vezetője nemrég azt mondta, hogy a republikánus többségű képviselőház „nem adna többé üres csekket” (vagyis korlátlan finanszírozást) Ukrajnának az orosz agresszió elleni védekezéshez. Eddig Ukrajna 93 milliárd dollárnyi pénzügyi és haditechnikai forrást kapott Nyugatról, ennek zömét az Egyesült Államokból.
Egy óvóhelyre kellett behúzódnia a német elnöknek ukrajnai látogatása során. Frank-Walter Steinmeier a légiriadó miatt a helyiekkel egy csernyihiv megyei bunkerben töltött több órát – írta a Korrespondent.net. Keddi ukrajnai vizitje után a német elnök a Tagesschau nevű kiadványnak azt nyilatkozta, hogy a helyzet sokkal rosszabb, mint azt Németországban az emberek elképzelik. Frank-Walter Steinmeier a légiriadó miatt két órát töltött egy csernyihiv megyei óvóhelyen, ahol helyiekkel beszélt. Mint fogalmazott, teljesen ledöbbentették a történetek, amelyek az emberek meséltek neki. Steinmeier szerint “a világnak igazságot kell szolgáltatnia”. “Ez azt jelenti, hogy meg kell őrizni Ukrajna szuverenitását, függetlenségét és területi integritását. Most még nem vagyunk abban a szakaszban” – mondta.
Az ukrán kormányhoz fordultak segítségért az ideiglenesen megszállt és a felszabadított területeken élő gazdák, mert a hatályos ukrán törvény nem teszi lehetővé, hogy szántsanak, vessenek – írja az agravery.com. Az országos agrár tanács Ukrajna elnökéhez, kormányfőjéhez és a mezőgazdasági tárcavezető miniszterhez intézett panaszában azt kifogásolja, hogy a gazdák nem tudnak munkához látni a felszabadított és a megszállt térségekben, mert a hatályos ukrán törvény szerint bűncselekménynek számít a tevékenységük. Az ukrán kormány idén augusztusban a parlamenthez küldte módosító indítványát 7646 és 7647 számú jogszabály tervezetében. Ezek értelmében hatályon kívül kerülne az a törvény, amely szerint ma még bűncselekménynek, az ellenséggel való együttműködésnek minősül bármilyen mezőgazdasági tevékenység a megszállt területeken. A hatályban lévő jogszabály elsősorban a herszoni térségben lévő gazdákat sújtja, mivel nem végezhetnek semmilyen mezőgazdasági munkát, s ha nincs termelés, nincs miből megélniük. Ráadásul a lakosság élelmiszerellátásáról sem tudnak gondoskodni. Az agrárium ezért a szóban forgó módosító jogszabály tervezet mihamarabbi elfogadását kéri az ország vezetőitől.
Az ua-reporter.com híre szerint Daniil Hetmancev az ukrán parlament adóügyi szakbizottságának elnöke a hadiállapot kihívásairól rendezett gazdasági fórumon kijelentette, hogy jelentősen meg kell emelni a gáz árát a lakosság számára. Az ukrán honatya szerint túlságosan olcsón kapja a lakosság a gázt, amelynek 2023 áprilisáig köbméterenként 7 hrivnya 99 kopijka az ára. Áprilisig ez így marad, ám akkor jelentős áremelésre lesz szükség. Hetmancev szerint sokkal korábban kellett volna az áremelésre gondolni. A portál emlékeztet a gazdasági tárca előre jelzésére, amely szerint a jövő évben 30 százalék fölé nő Ukrajnában a munkanélküliség. Tehát gyakorlatilag minden harmadik munkaképes korban lévő ukrán állampolgár utcára kerül. Erre az egyik megoldásnak azt tartják, ha a munkanélküli bevonul a hadseregbe a hazáját védeni, avagy az újjáépítésben közhasznú munkát fog ellátni 6700 hrivnyás bruttó minimálbérért.
Az ukrajnai újjáépítés költségeire tekintettel Saskia Esken, az SPD elnöke vagyonadót sürgetett – közölte a mandiner.hu. „Ahhoz, hogy egy olyan államot finanszírozhassunk, amely cselekvőképes, szolidáris, a társadalmat összetartó, az ukrajnai újjáépítést támogató, ugyanakkor a globális éhínségválság előtt sem huny szemet, végre szolidáris vagyonadót kell kivetnünk a szupergazdagokra” – mondta Esken a Redaktionsnetzwerk Deutschlandnak. A német baloldal frakcióvezetője, Dietmar Bartsch is ennek megfelelően nyilatkozott: „Szükségünk van a szupergazdagok európai szintű részvételére. Nem lehet, hogy az átlagos adófizetőnek, aki már így is szenved az inflációtól és az energiaáraktól, egyedül kelljen fizetnie a háborús számlát is”. „Oroszországot az orosz oligarchák elkobzott vagyonának felhasználásával kellene bevonni az újjáépítésbe” – követelte Bartsch. Közben a német szakértők kételkednek egy ilyen adó előnyeiben, például azért, mert az a tőke elvándorlásához és a beruházások csökkenéséhez vezethet.
Ukrajnában 24,6 százaléknál jár az infláció, és az év végére pedig akt a 30 százalékot is elérheti a drágulás üteme, miközben a gazdaság 30 százalékos visszaesését prognosztizálják – jelentette be Julija Szviridenko első miniszterelnök-helyettes, adta hírül a Korrespondent.net. A politikus szerint a kormány egyik kihívása a munkanélküliséggel kapcsolatos problémák megoldása, nevezetesen az emberek foglalkoztatása és külföldről való visszatérése. “A foglalkoztatás kérdését állami gondoskodás alá kell vonni. Számunkra a gazdaság normális működésének fenntartása nem kevésbé fontos feladat, mint a győzelem az Oroszországgal vívott háborúban” – hangsúlyozta Julija Szviridenko. Hozzátette, hogy jelenleg 24,6 százaléknál jár az infláció, és az év végére pedig akt a 30 százalékot is elérheti a drágulás üteme, miközben a gazdaság 30 százalékos visszaesését prognosztizálják.
A fekete-tengeri orosz flotta hajói szombat reggel visszaverték a drónok támadását, a városban semmilyen kár nem keletkezett – közölte Mihail Razvozsaev, Szevasztopol kormányzója a Telegram-csatornáján. A TASZSZ tudósítója szerint szombaton helyi idő szerint fél öt körül erős robbanás rázta meg a várost.
Az Egyesült Államok visszautasította Oroszország vádjait, miszerint védelmi minisztériuma segít Ukrajnának tiltott biológiai fegyverek beszerzésében − írta meg a The Guardian. A vádakat puszta koholmányoknak nevezték, amelyeket minden bizonyíték nélkül hoztak nyilvánosságra, és azt állították, hogy Oroszország megpróbálja „elterelni a figyelmet az Ukrajnában elkövetett atrocitásokról”. “Ukrajnának nincs biológiai fegyverprogramja. Az Egyesült Államoknak nincs biológiai fegyverprogramja. Nincsenek az Egyesült Államok által támogatott ukrán biológiaifegyver-laboratóriumok” − mondta Linda Thomas-Greenfield amerikai nagykövet.
Az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese, Dmitrij Medvegyev arról írt Telegram-csatornáján, hogy szerinte az Egyesült Államok csupán eszközként tekint Ukrajnára, a Biden-kormány számára az ukrajnai állampolgárok élete fabatkát sem ér, hiszen, ahogy fogalmaz: A nagy amerikai játszmában ők az alku tárgyát képezik. Medvegyev írásában kifejti, hogy az amerikaiak az ukránok életével fizetnek az amerikai fegyverek végtelen utánpótlásáért, valamint a kiképzők és zsoldosok munkájáért. Készen állnak arra is, hogy egy „piszkos bomba” bevetése esetén is ukrán életekkel fizessenek. „A mi népünk is szenved. De az egyetlen különbség az, hogy a mi népünk bosszút fog állni. Mindenkin, mindenhol” – jelentette ki Medvegyev, majd hozzátette: Az ukránokra senki sem fog emlékezni. Mondandóját azzal zárta, hogy az amerikai intézményrendszer számára nem az a legfontosabb, hogy ki fogja irányítani a képviselőházat és a szenátust, ezért a háborút a végsőkig viszik majd, pontosabban Ukrajna végéig.
A Washington Post terjedelmes cikket közölt az Európa Unió országaiba menekült ukránok mostoha életkörülményeiről. A cikk szerint az EU rengeteget vállalt magára, ám minél tovább húzódik az ukrajnai háborús konfliktus, annál több probléma merül fel az ukrajnai menekülteket illetően. A legtöbb gondot a nyelvtudás hiánya, a lakhely és állás keresés, illetve a gyerekek taníttatása jelenti. Az ukrajnai menekültek alig negyede képes önellátásra berendezkedni. A többiek a befogadó országtól várja a segítséget. A háború elején az ukrajnai menekülteknek szociális lakásokat, menekültszállásokat biztosítottak az EU-ban. Ám számos helyen letelt az átmeneti szállásokon való engedélyezett tartózkodási idő. Ugyanakkor egyre kevesebb azoknak az uniós polgároknak a száma, akik hajlandók ukrán menekülteket befogadni az otthonaikba. Sőt olyan országok is vannak, amelyekben eleve elzárkóznak attól, hogy lakhelyeket biztosítsanak az ukránok számára. Litvániában például eleinte szívesen fogadták az ukrajnai menekülteket, mostanra azonban megváltozott a helyzet, elfogyott a befogadók pénze és türelme, nem tudnak tovább segítséget nyújtani. Hasonló a helyzet Lengyelországban is, ahol egyre másra zárnak be a segélyközpontok, szűkítik a szociális támogatásokat, megszigorították a segélyekhez jutás feltételeit. Azonban a legrosszabb helyzetben a Csehországba menekültek vannak, írja a WP. A cseheknek egyre inkább elegük van az ukránokból, akiktől a saját életkörülményeik romlása miatt szeretnének megszabadulni. Egészében véve az egész EU-ban nő az ukrán menekültekkel és Ukrajnával szembeni ellenszenv. A sorozatos tiltakozó megmozdulásokon az emberek azt követelik a saját vezetőiktől, hogy ne Ukrajna és az ukránok támogatásával foglalkozzanak, hanem a saját népük javát szolgálják.
A lengyel elnök biztos abban, hogy a Kreml nukleáris fenyegetése és a “piszkos bombákkal” kapcsolatos rémisztgetése a megfélemlítés része – írta a Korrespondent.net. Oroszország bármi áron megpróbálja befagyasztani a háborút, hogy megállítsa az ukrán ellentámadást – jelentette ki Andrzej Duda montenegrói sajtótájékoztatóján. A lengyel elnök szerint Szergej Lavrov orosz külügyminiszter washingtoni, londoni, párizsi és berlini telefonhívásainak célja az volt, hogy befagyasszák a konfliktust. Moszkva abban bízik, hogy fenyegetések folytán a nyugat, a NATO-tagországok leállítják az ukrajnai fegyverszállításokat. „Oroszország már elveszíti ezt a háborút, és Ukrajna fokozatosan visszaszerzi az ellenőrzést a határai felett” – mondta a lengyel vezető. Szerinte Oroszország visszavonulásra kényszerült ezért nukleáris balesettel ijesztget az ukrajnai atomerőművekben, atomtámadással vagy “piszkos bomba” bevetésével fenyegetőzik. Duda ezeket a fenyegetéseket az orosz taktika elemének nevezte, első sorban a Nyugat megfélemlítésére szolgálnak, egy olyan háború befagyasztására, amellyel Oroszország nem tud megnyerni. “Folytatni kell Ukrajnának nyújtott segítséget, és addig nem lehet párbeszédet folytatni Oroszországgal, amíg el nem kezdi betartani a nemzetközi jog normáit, vagyis amíg el nem hagyja Ukrajna területét. Oroszország agresszor, és amíg csapataik el nem hagyja Ukrajnát, addig folytatni fogja ezt a fenyegetőzést. A nyugati országok nem engedhetnek az orosz zsarolásnak” – hangsúlyozta a lengyel elnök.
Az Egyesült Államok „nagyon-nagyon hamarosan” új segélyt nyújt Ukrajnának – jelentette be tegnap John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője a CNN csatornának. A mintegy 275 millió dollár (276 millió euró) értékű támogatás lényegében a már a helyszínen lévő fegyverrendszerek lőszerrel való ellátásából áll, különös tekintettel a Himar rakétarendszerekre.
Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt nehéz évek előtt áll Németország, és mindenkinek meg kell tanulni szerényebben élni – jelentette ki a német államfő pénteken Berlinben. Frank-Walter Steinmeier a Németország helyzetéről szóló beszédében kiemelte, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt az újraegyesítés óta a legmélyebb válság vár a németekre. Németország "ellenszélbe" került, és "valószínűleg nem tudjuk ugyanolyan ütemben folytatni országunk sikertörténetét, mint az elmúlt három évtizedben". Mindenkire nehézségek, korlátozások várnak, és a legtöbben már meg is érzik a válságot – tette hozzá, kiemelve, hogy a németeknek újra meg kell tanulniuk szerényen élni. Ez ugyan "gúnyolódásnak hangozhat azok fülében, akik már most is a megélhetésért küzdenek", de az állam nem hagyja magára a segítségre szorulókat – mondta a szövetségi elnök, rámutatva: "egyetlen európai állam sem tud annyit tenni polgáraiért, mint hazánk". Azonban még a német állam sem tud átvállalni minden terhet, de nincs is erre szükség, mert a válság a társadalom azon széles és erős rétegeit is érinti, amelyekben az emberek "a hátszél évei alatt jólétet és biztonságot teremtettek maguknak, és így egzisztenciális nehézségek nélkül is tudják csökkenteni kiadásaikat" – mondta Frank-Walter Steinmeier. Hozzátette, hogy az Oroszországra kivetett európai uniós szankcióknak nincs alternatívája, mert a háború Németországot is érinti, és ezért nem nélkülözheti a gazdasági nyomásgyakorlás eszközét. Kifejtette: gyakran hall olyan kérdéseket, hogy nem ártanak-e a szankciók jobban Németországnak, mint Oroszországnak, és nem lehetne-e inkább mellőzni őket. Az ilyen kérdéseket nem szabad figyelmen kívül hagyni, mert "a mögöttük lévő félelmek valósak". A szankciók, a fegyverszállítás, a kapcsolatok megszakítása mind-mind olyan eszköz, amely "nem egyeztethető össze a békés együttélésről alkotott elképzeléseinkkel". Ugyanakkor Németországnak az az érdeke, hogy felszámolja függőségét egy "olyan rendszertől, amely tankokat indít egy szomszédos ország ellen, és fegyverként használja az energiát" – mondta a német államfő. Kaja Kallas észt miniszterelnököt idézve hozzátette: "lehet, hogy az energia drágább lesz, de a szabadság megfizethetetlen". Kiemelte, hogy a békevágy nem csak a szankciók miatt nehézségekkel szembesülő németek körében erős, hiszen az ukránok is békét akarnak, de olyan békét, amely megőrzi hazájuk függetlenségét és szuverenitását. A "birodalmi megszállottságában" a szomszéd országra rárontó orosz elnök, Vlagyimir Putyin rakétatámadásai ellen nap mint nap pincékbe kényszerülő ukránok "még nálunk is sürgetőbben" akarnak békét, de "igazuk van, amikor azt mondják, hogy igazságos béke kell". Az igazságtalan béke nem megoldás, mert "magában hordozza az új erőszak csíráit", és "megerősítené mindazokat, akiknek hataloméhsége nem ismer törvényt és szabályokat". Ez nem lehet Németország érdeke, hiszen "egy látszatbéke" nem csupán "rémuralmat" jelentene Ukrajnában, hanem "csak tovább növelné Putyin étvágyát" – húzta alá a német államfő. Mint mondta, az orosz elnök "tönkretette Gorbacsov álmát a közös európai házról", az Ukrajna elleni háborújával "porrá és hamuvá tette az európai békerendet". Aláhúzta, hogy Vlagyimir Putyin "aljas és embertelen" támadása Ukrajna ellen támadás a jog, az erőszakmentesség és a határok sérthetetlenségének elvei ellen, vagyis "minden ellen, amit mi, németek is képviselünk". Ezért Németország nem szemlélheti tétlenül a fejleményeket, segítenie kell Ukrajnát a szabadságért és szuverenitásért vívott harcban, és nyomás kell gyakorolnia Oroszországra. Akik minderre csak "a vállukat vonogatják és azt kérdezik, vajon mi közünk van ehhez a háborúhoz nekünk itt, Németországban, azok felelőtlenül beszélnek és elfelejtik a történelmet" – fogalmazott Frank-Walter Steinmeier. Németország a békés, diplomáciai megoldásért is mindent megtesz, "de az az igazság, hogy a gonosszal szemben a jóakarat nem elég" – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy Németország nem áll háborúban Oroszországgal, és sok német továbbra is kötődik az orosz néphez és kultúrájához, zenéjéhez, irodalmához, de az Ukrajna elleni háború korszakfordulót jelent, és ebben az új korszakban Németország és Oroszország szemben áll egymással. Arról is szólt, hogy a klímaváltozás "nem tart szünetet Ukrajna miatt", vagyis a kor két legnagyobb kihívásával egyszerre kell megbirkózni. Németországnak olyan ipari országgá kell átalakulnia, amely szén, földgáz és kőolaj nélkül is megállja a helyét. Erre az utóbbi évtizedek sikerei alapján minden esélye megvan. Mindemellett az öntudatos és a válságokkal szemben ellenálló, erős polgárokra épülő demokratikus berendezkedést is meg kell erősíteni, hiszen "a demokrácia is a kritikus infrastruktúra része". Csak összetartó, egymást tisztelő és ésszerű megoldásokra törekvő emberek közösségével lehet ellenállni "a populizmus mérgének" és a társadalom megosztására törő erőknek - mondta Frank-Walter Steinmmeier. Beszédét a következő másfél évtizedre kitűzött célokkal zárva kiemelte: "azt akarjuk, hogy két év múlva elmondhassuk, hogy gazdaságilag túl vagyunk a nehezén, és öt év múlva elmondhassuk, hogy Ukrajna megerősítette szuverenitását, és Európában máshol sem kell újabb háborútól tartanunk". "Azt is akarjuk, hogy tíz év múlva elmondhassuk, hogy egyben tartottuk a társadalmat, segítettük a gyengébbeket, és a többség megőrizte hitét a demokráciában, tizenöt év múlva pedig azt mondhassuk, hogy a háborúk és válságok ellenére biztosítottuk, hogy a jövő nemzedékei is jól élhessenek ezen a bolygón" – mondta a német államfő.
A civil aktivisták által szervezett tüntetésen demonstrálók tízezrei követelik, hogy a kormány mondjon le, továbbá előrehozott választások kiírását követelik. Újabb kormányellenes tüntetést tartottak péntek délután Prágában, szeptember eleje óta már a harmadikat, a rendőrség szerint több tízezer résztvevővel. Brünnben (Brno) is kormányellenes megmozdulást tartottak, ott néhány ezren jelentek meg. A civil aktivisták által szervezett és a Vencel téren megtartott prágai tüntetésen felszólaló civilek, valamint politikusok élesen bírálták a Petr Fiala miniszterelnök vezette jobbközép kormány gazdasági és szociális politikáját, az orosz-ukrán konfliktushoz való viszonyulását és az Európai Uniót is. A kormányellenes megmozdulást a parlamenten kívüli pártok közül több is támogatta, köztük a kommunisták és a szociáldemokraták. A parlamenti pártok közül a tüntetés mellett csak a Tomio Okamura vezette Szabadság és Közvetlen Demokrácia Pártja (SPD) állt ki. A rendőrség a Twitteren megjelent közleményében a résztvevők számát “néhány tízezerre” becsülte. Jirí Paroubek volt szociáldemokrata kormányfő felszólalásában azt mondta, hogy a hatóságok “nagyon alábecsülték” a résztvevők számát. A magas infláció következtében csökken a lakosság életszínvonala, és az állam is egyre szegényebb – mutatott rá Jirí Paroubek. “Attól tartok, hogy még csak a válság elején vagyunk. Meglapozott a félelme mindannyiunknak, hogy a jövőben nem lesz földgáz. Félek attól, hogy a Fiala-kormány kockázatos politikája, illetve az Európai Unió hibás lépései következtében cseh cégek százai mehetnek csődbe, és az emberek százezrei válhatnak munkanélkülivé” – jelentette ki a volt miniszterelnök. A civil felszólalók azt követelték, hogy a kormány fékezze meg a drágulási hullámot, vezessen be maximális árakat az alapvető élelmiszerekre, üzemanyagokra és a lakbérekre. Többen a kormány lemondását is követelték, illetve azt, hogy a cseh gazdaság szabaduljon meg a külföldi függőségtől, az ország legyen semleges, s a kormány állapodjon meg közvetlenül Moszkvával az orosz gáz behozataláról. Tüntetni mindenkinek joga van – reagált a megmozdulással kapcsolatban Petr Fiala miniszterelnök a közszolgálati hírtelevízióban. “Jó lenne azonban, ha a résztvevők azt is megvizsgálnák, kik és milyen céllal szervezték meg a tüntetést” – jegyezte meg Fiala, de ezúttal tartózkodott attól, hogy minősítse a tüntetést. Szeptemberben éles bírálatok érték, mert az első nagy tüntetésről azt mondta, hogy oroszpárti erők hívták össze, és ellentétes Csehország és Európa érdekeivel.
Október 28-án délelőtt egy Vlagyimir Putyin orosz elnököt hullazsákban ábrázoló képet lógattak ki a cseh belügyminisztérium prágai épületére, Csehország és Ukrajna zászlójának kíséretében.
Piotr Trytek lengyel tábornokot bízták meg az ukrán katonákat kiképző uniós misszió műveleti vezetésével – erősítette meg csütörtök este Mariusz Blaszczak lengyel kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter Blaszczak a Twitter közösségi honlapján a Trytek kinevezéséről szóló aznapi brüsszeli közlést kommentálta. „Ez nagy felelősség, de Lengyelország pozíciójának elismerése is a nemzetközi színtéren ” – írta bejegyzésében Blaszczak miniszter. A Hervé Bléjean francia altábornagy által irányított misszió egyik műveleti parancsnokának kinevezett Trytek tábornok korábban többek között az iraki és afganisztáni katonai missziókban vett részt. A NATO-ban előzőleg több parancsnoki posztot is betöltő Bléjean pedig 2020 óta az EU külügyi szolgálata (EEAS) részeként működő katonai tervezési és végrehajtási szolgálat (MPCC) főigazgatója. Az EEAS lesz a misszió parancsnoki központja. Az ukrán parancsnoki állomány több mint 15 ezer különböző rangú tagját kiképző misszió az EU tagállamai területén fog működni. Műveleti parancsnokságok Lengyelországban és Németországban jönnek létre, a kiképzés nagy részét pedig az ismertetett tervek szerint Lengyelországban valósítják meg.
A hadiállapot alatt megnőtt a vértartalékok feltöltésének igénye: mind a sebesült katonák, mind az orosz agresszió következtében sérüléseket szenvedett civilek számára sok vér szükséges.
Naponta csaknem 150 embertől, többségében hadköteles férfiaktól tagadják meg az engedélyt, hogy elhagyják az országot – közölte az ukrán határőrség. Andrij Demcsenko, az Állami Határszolgálat szóvivője szerint a határőrök naponta több tucat szabálysértőt is őrizetbe vesznek, akik megpróbálják illegálisan átlépni az államhatárt. Van, akit a „zöld” szakaszon kapnak el, mások viszont az ellenőrzőponton buknak le a hamisított okmányokkal.
Az ukrán szociálpolitikai miniszter első helyettese, Darja Marcsak elmondta, hogy az ukrajnaiak egyes kategóriái számára kardinálisan meg akarják változtatni a nyugdíjak felszámolásának mechanizmusát. Marcsak szerint a közeljövőben méltó társadalombiztosítási csomagot terveznek biztosítani a katonáknak, ami a katonai nyugdíjuk kiosztása mechanizmusának felülvizsgálatát is magával vonja. Hangsúlyozta, ez a mechanizmus nagyon összetett, és megvannak a sajátosságai. – Számomra ennek az intézkedésnek a morális része kérdéses, ugyanis a törvény értelmében a bennünket a fronton most védelmező katonák járandóságainak növekedésével a katonanyugdíjasok igen nagy csoportjának kifizetése is emelkedik, azoknak, akiknek a juttatását még 2014 előtt számolták fel. Felvetődik a kérdés: egyforma megítélést érdemel-e minden katona, valamennyi katonanyugdíjat emelni kell? Vagy másként kell viszonyulni azokhoz, akik ma védik a hazánkat?” – fejtette ki a szociálpolitikai miniszterhelyettes.
Franciaország és Németország tárgyalni akar Washingtonnal a tisztességtelen versenyről – de ha kell, készek visszavágni: Olaf Scholz és Emmanuel Macron a nyilvános összeveszésük után találtak végre valamit, amiben egyetérthetnek: az Egyesült Államok tisztességtelen versenye miatti növekvő aggodalomban és abban, hogy Európának valahogy vissza kell vágnia. A német kancellár és a francia elnök szerdán Párizsban egy halat, bort és pezsgőt kínáló ebéd mellett közel három és fél órás megbeszélésen vitatták meg közös aggodalmaikat. Egyetértettek abban, hogy a közelmúltbeli amerikai állami támogatási tervek piactorzító intézkedéseket jelentenek, amelyek az a legfőbb célja, hogy meggyőzzék a vállalatokat arról, hogy termelésüket az Egyesült Államokba helyezzék át – mondták a megbeszéléseiken jelen lévő személyek. Ezt a problémát pedig az Európai Uniónak meg kell oldania.
Zelenszkij szerint Ukrajna-szerte mintegy négymillió embert érint a villamosenergia-infrastruktúrát ért orosz támadások miatti gördülő áramkimaradás – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök péntek esti beszédében. Korábban pénteken Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter azt mondta, hogy Moszkva alig több mint egy hónap alatt "befejezte" 300 ezer tartalékos mozgósítását. A miniszter megjegyzései egy nappal azután hangzottak el, hogy a Moszkva által támogatott krími régió vezetője azt mondta, hogy "befejeződött" a civilek evakuálása a megszállt Herszonból.
(vukics)
