top of page

Szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2022.11.06.)





Ukrajna elnöke azt javasolta Brüsszelnek, hogy találjon helyet az Ukrajnában betiltott pártok számára, áll az ua.news hírében. Volodimir Zelenszkij a spanyol El Pais lapnak adott interjúban beszélt arról, miért és milyen pártokat tiltott be Ukrajnában. Hozzátéve, hogy amennyiben az EU-ban aggódnak e pártok sorsa miatt, úgy fogadják be azokat. Szeretné ugyanis látni, miként boldogulnak velük, amikor azok a saját európai értékeiket kezdik demonstrálni. A portál emlékeztet rá, hogy Volodimir Zelenszkij a nemzetbiztonsági és védelmi tanács határozata nyomán idén márciusban betiltott egy sor ellenzéki politikai pártot azok állítólagos orosz kapcsolatai miatt. A betiltott 16 ellenzéki párt közül 7 fellebbezést nyújtott be a Legfelső Bírósághoz.

Rolf Mützenich, a német Szociáldemokrata Párt (SPD) bundestagi frakcióvezetője azzal vádolta az ukrán hatóságokat, hogy terroristalistára tették, mert támogatta a diplomáciai erőfeszítéseket az ukrán–orosz háború békés lezárása érdekében – közölte szombaton az Ukrajinszka Pravda hírportál a Die Welt című német lapra hivatkozva. A jelentés szerint Mützenich a pártvitanapon elmondta: „felháborít, hogy az ukrán kormány felvett a terroristák listájára azzal az indokkal, hogy fegyverszüneten vagy a helyi tűzszünetek révén további diplomáciai lépések lehetőségén dolgozom.” Ukrán részről nem erősítették meg, hogy az SPD parlamenti frakcióvezetője szerepelne a terroristalistán. Mützenich azonban a vita során azt is elmondta, hogy fenyegetéseket kapott. „Annak alapján, hogy az ukrán kormány felvett engemet a terroristalistájára, másodlagos fenyegetéseket is kaptam. Ezek ellen sem könnyű küzdeni” – tette hozzá. Az SPD bundestagi frakcióvezetője azért is panaszkodott, hozzá hasonlóan diszkriminálják a diplomácia pártján lévőket. „Én ellenzem ezt a keménységet” – mutatott rá, megjegyezve, hogy kiáll azok mellett a diplomáciai erőfeszítésekre történő felhívásai mellett, amelyek célja Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújának befejezése. „Az álláspontom nem változott. A legtöbb háború nem a csatatéren ér véget” – szögezte le Rolf Mützenich.

Ukrajna csak Himars rakétavetőkből, Leopard tankokból és Marder lövegekből álló küldöttséggel hajlandó a békéről tárgyalni az oroszokkal, a találkozó helye pedig Ukrajna nemzetközileg elismert határainak legkeletibb pontja lesz – közölte szombaton Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója a Twitteren, adta hírül a korrespondent.net hírportál. A jelentés szerint a tanácsadó bejegyzésében kiemelte, hogy az orosz agresszorok csak a fegyverek erejének nyelvén értenek. Nem lesz velük hagyományos értelemben vett tárgyalás – szögezte le. „Az Oroszországgal folytatott 'tárgyalások' egyetlen lehetséges küldöttsége Abramsokból, Leopardokból, Marderekből, HIMARS-okból állhat. A találkozó helye Ukrajna nemzetközileg elismert határainak legkeletibb pontja” – mutatott rá Mihajlo Podoljak. A hírportál emlékeztetett rá, hogy Ukrajna nem fog tárgyalni Oroszország jelenlegi vezetésével. Volodimir Zelenszkij elnök úgy véli, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök számára nem megfelelő tárgyalópartner. Zelenszkij még október 4-én aláírt egy elnöki rendeletet, amely megtiltja Ukrajna számára a Putyinnal folytatott tárgyalásokat.

A nyugati vezetőknek jelenleg nincs világos elképzelésük arról, hogyan nézhetne ki Oroszország Ukrajna elleni háborújának békés rendezése, a partnerek azonban nem késztetik Kijevet olyan döntésekre, amelyek ellentétesek lennének az érdekeivel – írta vasárnap a The Wall Street Journal című amerikai lap. A lapnak nyilatkozó Piotr Buras, a Nemzetközi Kapcsolatok Európai Tanácsa varsói irodájának vezetője elmondta, hogy a Nyugatnak jelenleg nincs túl világos elképzelése arról, hogyan nézhetne ki az Ukrajna elleni orosz agresszió végleges békés rendezése. „Nem hiszem, hogy Berlin, Párizs vagy Washington most arra fogja késztetni Kijevet, hogy elfogadja azt, ami Volodimir Zelenszkij elnök véleménye szerint nem szolgálja Ukrajna érdekeit” – tette hozzá. A nyugati illetékesek szerint fennáll a nézeteltérés lehetősége a nyugati kormányok között, ha például az ukrán fegyveres erők továbbra is kihívást intéznek Vlagyimir Putyin orosz diktátorral szemben az Orosz Föderáció által 2014-ben annektált Krím felszabadításával. Ugyanakkor a nyugati vezetők továbbra is halogatják ennek a kérdésnek az eldöntését. Bár diplomaták szerint privát eszmecsere folyik a nyugati fővárosok között az esetleges békefeltételekről, nyilvánosan szinte minden vezető és magas rangú tisztségviselő kerüli azokat a kijelentéseket, amelyek fenyegethetik Ukrajna érdekeit. Azt is megjegyzik, hogy az európai fővárosokat aggasztja az Oroszországgal folytatott nem hivatalos diplomácia bármilyen formája, miután Franciaország és Németország a teljes körű orosz agresszió előtt javaslatokat terjesztett elő a lehetséges béke-megállapodásokra, és a háború első heteiben rendszeresen felvették a kapcsolatot a Kremllel. Olivier Schmitt, egy korábbi francia tisztviselő, aki jelenleg a dániai Háborús Tanulmányok Központjának professzora, megjegyezte, hogy a legsürgetőbb kérdés az lesz, hogy Ukrajnának bojkottálnia kell-e az Oroszországgal folytatott béketárgyalásokat mindaddig, amíg vissza nem szerzi elvesztett területeit, beleértve a Krímet. Ha a tárgyalások folytatódnak, miközben Oroszország továbbra is megszállás alatt tartja Ukrajna egy részét, Kijevnek jelentős erőfeszítést kell tennie, hogy visszafoglalja a teljes területét. „Egy ponton egyes országok megpróbálják megfékezni Ukrajnát, míg mások azt mondják majd, hogy minden joguk megvan ahhoz, hogy megpróbálják maximalizálni követeléseiket” – mutatott rá Buras, megjegyezve, hogy a nyugati fővárosok közötti újabb szakadás azzal kapcsolatos, hogy lehetséges-e tartós béke Putyin leváltása nélkül. A lap arról is beszámolt, hogy még azok a politikusok is, akik egykor az Oroszországgal való szorosabb kapcsolatok kiépítésének fő hívei voltak, most azt mondják, hogy a Nyugatnak folytatnia kell a jelenlegi politikai irányvonalát.

Előre be nem jelentett látogatást tett pénteken Kijevben Jake Sullivan, Joe Biden amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, aki találkozott és megbeszélést folytatott Ukrajna határidő nélküli amerikai támogatásáról Volodimir Zelenszkij elnökkel és Andrij Jermakkal, az Elnöki Hivatal vezetőjével – közölte a Bloomberg amerikai hírügynökség. A jelentés szerint Sullivan a megbeszélései során arról biztosította tárgyalópartnereit, hogy az Egyesül Államok a november 8-án tartandó amerikai kongresszusi választások eredményétől függetlenül Ukrajna kétpárti támogatása megmarad, ami lehetővé teszi Kijev folyamatos segítését az orosz agresszióval szembeni ellenállásban. Mint hangsúlyozta, nem „valószínű”, hanem „garantált támogatásokról” beszél. „Biztos vagyok benne, hogy Ukrajna támogatása az Egyesült Államok részéről állhatatos és határozott lesz. És nem azt mondom, hogy 'valószínű', hanem valós lesz. Én hiszek benne, és Biden elnök is hisz benne” – mutatott rá az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó.

Erre a következtetésre jutottak ukrán szakértők, akik alaposan átvizsgálták a Mikolajiv megye felett lelőtt Mohajer-6 drónt, írja a korrespondent.net. A repülő szerkezetet vizsgáló szakemberek megállapították, hogy az Iránban összeszerelt és az orosz sereghez került drón alkatrészei az USA és az EU gyáraiban készültek. Ráadásul ezekre is vonatkoznak az Irán ellen kivetett szankciók. A legkevesebb 15 gyártó és beszállító cég többsége az USA-ban található. A drónok irányító berendezéséhez tartozó Artix-7 programegységet például a Kaliforniában lévő Advanced Micro Devices (AMD) társaság gyártotta. A drón fedélzeti kamerája pedig Honkongban a RunCam Technology Co-ban készült.

(vukics)




442 megtekintés

Comments


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK