top of page

Szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2022.11.26.)




Ukrajnában felállították az első „legyőzhetetlenségi pontokat”, ahol áramszolgáltatás, internet-hozzáférés, meleg, ivóvíz és gyógyszer várja az érdeklődőket. Kárpátalján jelenleg 153 pont működik, igény szerint ezek számát növelik majd. 117 „legyőzhetetlenségi pont” az önkormányzati szervek bázisán működik – közölte Viktor Mikita, a megyei katonai adminisztráció vezetője. A fennmaradt pontok a DSZNSZ-nél vannak kialakítva, ők rendelkeznek mobil kialakítású pontokkal is, melyeket különböző helyszínekre tudnak szállítani.


Mintegy félezer kollaboráns és családtagjaik menekültek el a Krím félszigetre az ideiglenesen megszállt Zaporizzsja és Herszon megyékből – közölte Ivan Fedorov, Melitopol polgármestere Telegram-csatornáján. „Zaporizzsja megye ideiglenesen megszállt területeiről, mint a patkányok a hajóról, menekülnek el a kollaboránsok. Körülbelül félezer kollaboráns és családja menekült a Krím félszigetre Zaporizzsja és Herszon megye ideiglenesen megszállt területeiről” – írta. Fedorov közölte, hogy a Nemzeti Ellenállás Központ adatai szerint a megszállók csatlósait két szevasztopoli panzióban helyezték el. Elmondása szerint az árulók abban reménykednek, hogy ott elbújhatnak a büntetőjogi felelősség alól.

A fegyveres erők több mint 7000 ukrán katonája részesült alapképzésben külföldön – számolt be Olekszij Hromov dandártábornok, az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának hadműveleti főosztályának helyettes vezetője, tájékoztatott az Interfax–Ukrajina. „A mai adatok szerint az Ukrán Fegyveres Erők 6700 katonája részesült külföldön a fegyverek és haditechnika kezelését bemutató alapképzésen, 300 katona képzése még folyamatban van. Ami a katonai állomány alapképzését illeti, 7600 katona már átesett a képzésen, 2900 katona képzése pedig folyamatban van” – áll a közleményben.



A Belügyminisztérium szerint 24 százalékkal csökkent a családon belüli erőszakkal kapcsolatos rendőrségi értesítések száma tavalyhoz képest. “Értenünk kell ennek az okát – szögezte le Katerina Pavlicsenko belügyminiszter-helyettes. – Először is, a területek nagy része el van foglalva. Sok ukrán külföldre menekült, elszakadt családjától, ami szintén befolyásolja ezt a számot.” Ugyanakkor sok ukrán költözött az ország nyugati megyéibe, ezért ezekben a régiókban valamivel magasabb a családon belüli erőszakkal kapcsolatos fellebbezések száma a tavalyi évhez képest.


Magyar vállalatokat tilt ki Ukrajna, a Richter egyes termékeit már nem lehet forgalmazni, ugyanakkor Kijev a Mollal szembeni bojkottra is felszólított – közölte a Hír TV. Mindez elfogadhatatlan – jelentette ki Szijjártó Péter, és elvárja az Európai Uniótól, hogy lépjen föl az ukrán hatóságoknál annak érdekében, hogy a magyar cégeket ne lehetetlenítsék el. A külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta, Magyarország támogatta azt a javaslatot, hogy az Európai Unió teljes vámmentességet adjon az ukránoknak az Unió területén. "Az érintett magyar cégek Oroszországban is jelen vannak, de az ottani működésük semmilyen nemzetközi jogszabályt nem sért" – tette hozzá.


Tűzifa-kiviteli tilalmat rendelt el az ukrán kormány, a tűzifa-felhalmozás érdekében vezették be a korlátozó intézkedést – ismertette a döntést Denisz Smihal kormányfő a péntek délutáni kabinetülés után, adta hírül a Korrespondent. A miniszterelnök közölte, a tűzifa külföldre történő kivitelét annak érdekében korlátozzák, hogy az ukrán nép számára elegendő legyen ebből az energiaforrásból. “Ma a kormány fontos döntést hozott azzal, hogy megtiltotta a tűzifa exportját. Ez hozzájárul a tűzifakészletek felhalmozásához. Hiszen számos, különösen a frontvonal közelében fekvő településen, ma már a fő tüzelőanyag a fa. Az ukrán energiarendszer elleni orosz támadások csak növelik ennek az energiaforrásnak a stratégiai jelentőségét” – fogalmazott a miniszterelnök.


"Ukrajna továbbra is nyugati szövetségeseinek a meggyőzésére fog törekedni, hogy szállítsa gyorsabban az orosz terrorizmus elleni védelmet biztosító fegyvereket, mert országunk nem adja meg magát áramért cserébe" – jelentette ki pénteken Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója egy televíziós interjúban. A jelentés szerint Podoljak az 24 Kanal televíziónak nyilatkozva elmondta: „amikor tárgyalást folytatunk, amikor valakivel különböző helyszíneken beszélünk, azt mondjuk: 'tudják, úgyis odaadják nekünk. Mert nem fogják tudni nézni, ahogy az embereinket népirtják. Ilyen számban és ilyen demonstratívan. Továbbra is mindenképp adnak ATACMS rakétákat, továbbra is adnak nekünk páncélozott járműveket, Leopard vagy Abrams, vagy bármilyen páncélozott járműveket'.” A tanácsadó úgy vélte, az ukrán fél megmagyarázza a gyorsabb fegyverszállítás szükségességét, és a partnerek megértik ezt, de „még mindig nem tudnak túllépni ezen a kulcsfontosságú félelmen, a háborútól való félelmen, mint olyanon, és úgy tűnik, különböző terekben vagyunk”. „Mert nem veszíthetsz háborút. És nem hagyunk fel a háborúról a megadásra játszva áramért cserébe. Mindenképpen rakétaelhárító rendszereket fognak adni nekünk, mert a légterünket meg kell védeni. Hogy csökkentsük azoknak a felvételeknek a számát, amelyeket látniuk kell, ahogy embereket ölnek meg a 21. században, mert otthon voltak a békés Kijevben vagy Vinnica békés városban” – összegezte Mihajlo Podoljak.


"Az ukránok készek éveken át elviselni a fűtés- és áramkimaradásokat, ha az ország végül csatlakozhat az EU-hoz" – állította Elena Zelenszkaja firstlady a BBC-nek adott interjújábana pénteken. A brit műsorszolgáltatónak nyilatkozva az ukrán energetikai létesítményeket ért több hetes orosz támadások után Zelenszkaja azt mondta, hogy az ukránok “készek elviselni” egy kegyetlen telet, ha az ország uniós tagságra irányuló pályázata sikeres lesz. Vlagyimir Zelenszkij elnök felesége idézett egy nemrégiben készült közvélemény-kutatást, amely állítólag azt állapította meg, hogy az ukránok 90 százaléka két-három évig elviselné az áram- és fűtéshiányt, ha az ország utána az európai blokk tagjává válhatna. “Annyi szörnyű kihíváson vagyunk túl, annyi áldozatot láttunk, annyi pusztítást, hogy az áramszünet nem a legrosszabb dolog, ami velünk történhet” – mondta a BBC-nek.


NATO-főtitkár: Oroszország győzelme esetén nem lenne tartós a béke

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár egy ma délelőtti sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy továbbra is támogatni fogják Ukrajnát, mivel Oroszország győzelme esetén nem lehet tartós a béke – írja a The Guardian. „A NATO mindaddig kiáll Ukrajna mellett, ameddig csak kell. Nem hátrálunk meg” – jelentette ki a főtitkár. „Sok háború tárgyalásokkal végződik, de ami a tárgyalóasztalnál történik, az attól függ, hogy mi történik a csatatéren” – tette hozzá.


Ukrajna elnöke a Financial Times-nak adott interjúban elmondta, hogy előbbre valónak tartja a diplomáciai megoldást, mint a harctéri csatározást, ezért nincs ellenére, hogy békés úton szerezzék vissza a Krímet, írja a slovoidilo.ua. Volodimir Zelenszkij és nyugati partnereinek némelyike úgy gondolja, hogy az elcsatolt Krím fegyverrel történő visszaszerzése súlyos következményekkel, akár egy atomháború kitörésével is járhat. Ezért boldogan fogad bármilyen békés megoldást jelentő javaslatot. Ám csak az olyan megoldás jöhet szóba, amely garantálja a Krím Ukrajnához történő visszatérését. Ellenkező esetben minden hiábavaló. Az ukrán elnök közölte, hogy az oroszok felett aratott győzelmet követően kész lesz ellátogatni a majd ismét Ukrajnához tartozó Krímre.

"Nem egészséges, sőt életveszélyes is lehet egyes országok vezetői számára, ha az Oroszországétól eltérő saját álláspontjuk van" – mondta Olekszij Danilov, az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára, írja a censor.net. Az RNBO titkára a 24-es csatorna műsorában fejtette ki véleményét arról, hogy reálisnak tartja a támadást Fehéroroszország felől, mivel azt már rég megszállva tartja Oroszország, a vezetőit pedig a túszuknak tekintik. Danilov szerint bonyolult a helyzet. Komoly oka van Kijevnek az örmény, a kazah és a fehérorosz vezetők életéért aggódni, mivel azok a Kreml uraival ellentétes politikát folytatnak. "Az oroszok mindenre képesek, hogy megváltoztassák a világban zajló folyamatokat" – állítja Olekszij Danilov.


Ezt Matthew Halliday, az Eltűnt Személyek Nemzetközi Bizottságának (ICMP) igazgatója jelentette ki – írja a Reuters. Holliday szerint a 15 ezres szám "hagyományon alapul", tekintve, hogy csak Mariupolban az ukrán hatóságok szerint 25 ezren haltak meg vagy tűntek el. Úgy véli, hogy Ukrajnában az eltűnt személyek ügyeinek kivizsgálása még a háború befejezése után is évekig folytatódni fog. Holliday megjegyezte, hogy még nem tudni, hány embert kényszerültek kitelepíteni, vagy vannak őrizetben Oroszországban, hány embert választottak el családjuktól, vagy hány ember halt meg és temették el ideiglenes sírokban. “Jelenleg az a legfontosabb, hogy minden szükséges intézkedést megtegyenek annak érdekében, hogy minél több személy azonosítható legyen. Az eltűntek és halottak túlnyomó többsége háborús bűncselekmények áldozata, ezért az elkövetőket felelősségre kell vonni” – mondta. Kijevben az ICMP megkezdte a DNS-minták gyűjtését, és kapacitást épít egy többéves elemzési folyamathoz, amely az ügyészeket is segíti majd vádat emelni a háborús bűncselekmények ügyében.

(vukics)




657 megtekintés
legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page