top of page

Szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2022.11.28.)




"Az ukrán menekülteket befogadó országoknak, például Németországnak és Lengyelországnak alkalmazkodniuk kell ahhoz, hogy az ukrán menekültek a háború végét követően még huzamosabb ideig az országban maradnak" – fejtette ki véleményét Dubravka Šuica, az Európai Bizottság alelnökeszámolt be a Jevropejszka Pravda. "A fő probléma az, hogy ezek a családok azt hiszik, a háború másnapján hazatérnek. De nem térnek haza. Iskoláikat és otthonaikat lerombolták, munkahelyeiket elvesztették. Őszintén el kell mondanom, én magam is túléltem a horvátországi háborút az egykori Jugoszláviában” – mondta Šuica. Az Európai Bizottságban Dubravka Šuica felel többek között a gyermekek jogaiért európai szinten. Az alelnök szólította fel az európaiakat, hogy ne hagyják abba a segítségre szoruló ukránok támogatását. „Nem szabad, hogy a fáradtság jelei mutatkozzanak rajtunk, ez nem opció. Mindent meg kell tennünk – az Európai Unió szintjén, valamint a tagállamok, például Németország szintjén – annak érdekében, hogy segítsük a menekült ukrán gyerekeket abban, hogy otthon érezzék magukat” – tette hozzá Šuica.


2023. január 1-jétől a földtulajdonrész (páj) tulajdonosai kötelesek új adót befizetni. Az újabb földadót azok a vidékiek és farmergazdák fizetik majd, akik az alábbi telkeket birtokolják vagy bérlik:

  • a szövetkezetek által használt telkek, beleértve a privatizált telkeket is;

  • tartalék földterületek;

  • a helyi önkormányzatok rendelkezésére álló, nem igényelt földrészek, kivéve a bérbe adott földrészeket;

  • a tilalmi övezetben lévő telkek;

  • a magánszemélyek tulajdonában vagy használatában lévő településeken belüli mezőgazdasági földterületek.

"Az orosz megszálló csapatok csütörtökön támadásokat hajtottak végre ukrán gázkitermelő létesítmények ellen, de vállalatokat is lőttek rakétákkal, a többi között találat érte a Pivdenmas gépgyárat Dnyipróban" –közölte Denisz Smihal miniszterelnök egy nemzetközi konferencián, adta hírül az rbc.ua hírportál. A jelentés szerint Smihal a Kijevi Nemzetközi Gazdasági Konferencia ülésnapján felszólalva azt mondta: jelenleg rakéták repülnek Kijev felett. Jelenleg támadják a gáztermelésünket, bombázzák a Dnyipróban, a Pivdenmas üzem területén lévő vállalatokat. „Ennek ellenére mi tudjuk, hogyan kell elrettenteni a betolakodókat. Átéljük és érezzük az ellentámadás győzelmének az ízét” – emelte ki a miniszterelnök. Denisz Smihal azt is hangsúlyozta, hogy február óta az ukránok hozzászoktak a légiriadókhoz, és megtanultak együtt élni vele. A hírportál emlékeztetett arra, hogy Ukrajnában csütörtök reggel 8:00 órakor országos légiriadót fújtak. Robbanásokat jelentettek Dnyipróból, Odesszából és számos más régióból. Kijevben működésbe lépett a légvédelem, és lelőtt négy cirkálórakétát, valamint két iráni kamikaze drónt.


Viktor Baloga szerint: „Nagy-Magyarország összes szimbólumával és szellemiségével végképp le kell számolni.” Viktor Baloga, a híresen magyarellenes ukrán politikus ismét szintet lépett, most kőkeményen fenyeget, „apró korcsoknak” és fasisztáknak bélyegezte a magyarokat. Az ukrán politikus a legutóbb azzal verte ki a biztosítékot, hogy a munkácsi turul ledöntése kapcsán még a magyarok tiltakozását is kikérte magának, és közölte, hogy azt nyugodtan „feldughatjuk magunknak valahova”. A mostani esetben Toroczkai László lengyel határról való megszólalása és Orbán Viktor Nagy-Magyarországot ábrázoló szurkolói sálja késztette megszólalásra az ukrán politikust. Nyilvános közösségi oldalán a magyarokat apró korcsoknak titulálta, akik valamilyen kerítés mögül ugatnak, a szerinte Nagy-Magyarországról, ezzel ukrán területek megszállásáról álmodozó magyar politikusoknak pedig azt üzeni, „akkorát kaphatnak a pofájukra, hogy az Urál mögött kötnek ki”. Orbán Viktor szurkolói sálja végképp elszabadította Viktor Baloga fantáziáját és kijelentette, hogy „Magyarország összes emlékét ki kell törölni Kárpátaljáról”. „Egyértelmű, hogy a magyar fasiszták nem kapták meg a magukét a második világháború alatt, ha azt hiszik, hogy más országok területeinek elfoglalásával hatalmas állammá válhatnak. Mindenesetre jó, hogy felfedte a térképet, így könnyebb lesz nekünk, ukránoknak Nagy-Magyarország összes szimbólumával, szellemiségével végképp leszámolni” – fogalmazott az ukrán politikus.


Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy szombaton sugárzott dokumentumfilmben kijelentette, hogy az ukránok megérdemlik a baráti kapcsolatokat szláv testvéreik mellett, és megszabadulnak a neonáci uralkodóktól. “Az ukrán népet meg fogják szabadítani a neonáci uralkodóktól. Megérdemli, hogy jó szomszédságban, barátságban, jólétben éljen szláv testvérei mellett” – mondta a Rosszija-24 televíziós csatorna által sugárzott filmben. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én “különleges katonai műveletet” jelentett be Ukrajnában, válaszul a donbászi köztársaságok vezetőinek segítségkérésére. A Nyugat ezt követően átfogó szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben, és fokozta a Kijevbe irányuló, dollármilliárdokat érő fegyverszállításokat.


Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök kijevi látogatásán kijelentette: vagy Ukrajna megnyeri az Oroszország által ellene indított háborút, vagy egész Európa veszíteni fog – írja a The First News. A lengyel kormányfő ukrán és litván kollégájával az úgynevezett „lublini háromszög” nevű háromoldalú együttműködés keretében találkozott az ukrán fővárosban. Morawiecki szerint "Európa túl későn vette észre az orosz fenyegetést, ezért most nem késlekedhet Ukrajna megsegítésében". Hozzátette, a háború akkor fog véget érni, ha Ukrajna mindent visszaszerez, amit Oroszország elvett tőle. "Vagy Ukrajna győz, vagy egész Európa veszít"– jelentette ki a lengyel miniszterelnök. A három vezető a Holodomor emléknapján találkozott, melynek során 1932-ben és 1933-ban a sztálini Szovjetunióban több millió ukrán embert éheztettek halálra. "Ma a világot ismét egy megrendezett éhínség veszélye fenyegeti, amelyet Oroszország Afrikában és Kelet-Közép-Ázsiában akar előidézni" – vont párhuzamot Morawiecki a sztálini Szovjetunió és a putyini Oroszország között, utalva arra, hogy az ukrajnai háború jelentősen akadályozza az ukrán gabona eljutását Afrikába és Ázsiába.


A TASS orosz hírügynökség a New York Timesra hivatkozva arról ír, hogy a NATO-országok kétharmada már kimerítette lehetőségeit az ukrajnai fegyverszállítással kapcsolatban – írta az Origo. A Mandiner szemléje szerint a harminc tagországból húsznak már majdnem nullán áll a készlete, tíz ország azonban még őrzi a fegyverszállítás lehetőségét. Köztük van Franciaország, Németország, Olaszország és Hollandia.


Florian Philippot szerint minimum az ukrán elnök adóparadicsomokban rejtegetett pénzét kellene hazahozni. Florian Philippot volt EP-képviselő kijelentette, hogy Biden amerikai, Macron francia elnököknek és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság vezetőjének követelnie kell Volodimir Zelenszkijtől az Ukrajnának nyújtott segélyek visszafizetését – idézi a lap a politikust a RIA Novosztyi nyomán. A francia politikus szerint az a tény, hogy az ukrán elnök nem téríti meg a nyugati országoknak a fegyverszállítást, csak szégyenteljesebbé teszi a helyzetet. Hangsúlyozta: mielőtt újabb milliárdokat küldenének Zelenszkijnek, minimum azt kellene kérniük tőle, hogy hozza haza azokat a tízmilliókat, amiket adóparadicsomokban rejteget.


Hanno Pevkur észt védelmi miniszter szerint Oroszország nem gyengült meg kritikus mértékben az ukrajnai háború első kilenc hónapja során. „Őszintén és világosan kell fogalmaznunk: az orosz haditengerészet és légierő többé-kevésbé ugyanolyan nagyméretű, mint a háború előtt” – hangsúlyozta Pevkur a dpa német hírügynökségnek berlini látogatásán. Habár az orosz szárazföldi erők jelentős veszteségeket szenvedtek, „inkább hamarabb, mint később”, de vissza fogják állítani az orosz-ukrán háború február 24-i megindítása előtti méretüket, vagy akár még nagyobbat is – emelte ki a tárcavezető.


„Semmi okunk azt hinni, hogy az Oroszországból érkező fenyegetés csökkent volna vagy a NATO-t célzó fenyegetés csökkent volna” – mondta a politikus. A miniszter kifejtette: Észtország tervei szerint jövőre a bruttó hazai termék (GDP) 2,84 százalékát fordítja védelmi kiadásokra, 2024-ben pedig ez az arány 3,2 százalékra nőhet, amely jóval magasabb a NATO 2 százalékos elvárásánál. Tallin eddig az ország GDP-jének mintegy 1 százalékát fordította az ukrán hadsereg támogatására – emelte ki Hanno Pevkur, aki ugyanakkor figyelmeztetett a nyugati országok „háborús fáradtságának” veszélyére is. „Moszkva pontosan ezt akarja elérni… Oroszország készen áll sokkal hosszabb ideig szenvedni.” Még a tipikusan engedelmes uniós külügyi vezető, Josep Borrell is megkérdőjelezi és jelzi, hogy elveszíti a hitét az Ukrajna támogatására irányuló "egységes" erőfeszítésekben, és a Politicónak nyilatkozva elismerte: "Az amerikaiak – barátaink – olyan döntéseket hoznak, amelyek gazdasági hatással vannak ránk". És a probléma élesebb lebontása Brüsszel meglátása szerint... "Az Egyesült Államok négyszeres szorzóval adja el nekünk a gázát, amikor az átkel az Atlanti-óceánon" – mondta Thierry Breton belső piacért felelős európai biztos szerdán a francia televízióban. "Természetesen az amerikaiak a szövetségeseink... de ha valami rosszul megy, azt a szövetségesek között is ki kell mondani". Egy másik, a Politico jelentésében idézett uniós diplomata leírta, hogy Biden 369 milliárd dolláros ipari támogatási rendszere a zöld iparágak támogatására az inflációcsökkentő törvény részeként pánikot keltett az európai fővárosokban. "Az inflációcsökkentő törvény mindent megváltoztatott" – mondta az uniós diplomata. "Washington még mindig a szövetségesünk vagy már nem?" Ez a növekvő düh az utcára is átcsaphat, mivel ezen a télen valószínűleg több európai háztartás fog áram- és fűtéshiányt tapasztalni, ami tovább fokozza az uniós politikusokra nehezedő nyomást.


Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) kétharmada kimerítette készleteit azzal, hogy fegyvereket küldött Kijevbe – közölte a szövetség egyik tisztviselője. Még a nagyobb NATO-államok is nehezen tudják kielégíteni az ukrajnai háborús igényeket. A The New York Times vasárnap arról számolt be, hogy az észak-atlanti szövetség nehezen tudja kielégíteni Kijev harctéri igényeit. Egy NATO-tisztviselő szerint a 30 tag közül 20 "eléggé kimerült", ami az Ukrajnának további fegyverekkel való ellátási képességét nagyon meg fogja nehezíteni. Bár a nagyobb államok, mint az Egyesült Államok, Franciaország, Németország és Olaszország képesek felfegyverezni Ukrajnát, ezek a kormányok eddig ellenálltak a Kijev által követelt fegyverrendszerekkel kapcsolatos zsarolásnak. Ukrajna nagy hatótávolságú föld-föld rakétákat, úgynevezett ATACMS-eket kért Washingtontól. A Fehér Ház azonban elutasította a kérést, mivel aggályosnak tartotta, hogy a rakétákat orosz területek ellen is bevethetik. A csökkenő fegyverellátás oka részben a tüzérségi lőszerek iránti hatalmas kereslet. Jelenleg az ukrán erők naponta több ezer lövedéket lőnek ki, de az USA havonta csak 15 ezer lövedéket tud előállítani. Camille Grand, az Európai Külkapcsolatok Tanácsának védelmi szakértője a NYT-nak elmondta: "egy] nap Ukrajnában egy hónap vagy több Afganisztánban". A fegyverek iránti megnövekedett kereslet jelentős fellendülést jelentett a nyugati fegyveripar számára. "Figyelembe véve az Ukrajnában zajló háború realitásait és számos ország látható hozzáállását, amely a védelmi költségvetések terén a kiadások növelésére irányul, reális esély van arra, hogy új piacokra lépjünk be és növeljük az exportbevételeket az elkövetkező években"mondta Sebastian Chwalek, a lengyel PGZ vezérigazgatója, amely több fegyvergyártó vállalat tulajdonosa. Az amerikai fegyvergyártók is profitálnak a háborúból. Májusban Joe Biden elnök a Lockheed Martin egyik üzemében tett látogatása során azt mondta, hogy Washington növelni fogja az USA által gyártott fegyverek számát. Az elnök elmondta, hogy a termelés növelésére irányuló terve nem lesz olcsó. Az amerikai fegyverkezési haszonszerzés felháborított néhány európai vezetőt. A POLITICO szerint egy európai tisztviselő azt mondta: "tény, hogy ha józanul nézzük, az az ország, amelyik a legtöbbet profitál ebből a háborúból, az USA, mert több gázt és több fegyvert ad el magasabb áron". Mark F. Cancian, a Fehér Ház korábbi fegyverstratégája, jelenleg a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának vezető tanácsadója egyetértett azzal, hogy többéves erőfeszítésre lesz szükség a kulcsfontosságú fegyverek gyártásának felfuttatásához. "Ha növelni akarjuk a 155 mm-es lövedékek gyártási képességét, az még sok munkával fog járni. Valószínűleg négy-öt évbe fog telni, mire elkezdjük látni, hogy a másik végén kijönnek az első darabok" – mondta. Több amerikai és NATO-tisztviselő is közölte, hogy a szövetség hosszú távon elkötelezett Kijev mellett, mivel egy többéves proxy-háborúra készülnek Moszkva ellen. Októberben Lloyd Austin védelmi miniszter azt mondta, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei "erősíteni fogják Ukrajna védelmi képességeit". Már csak az a kérdés, hogy milyen készletekből is fognak szállítani, ha a termelés nem elegendő, a NATO országok haderői pedig nem akarják magukat tovább gyengíteni?

Szokatlanul megosztó nyilatkozatában az ukrán elnök a bokszlegenda Vitalij Klitschko szemére vetette, hogy a fővárosban hosszú ideig nem volt áram. Az áramellátó rendszerek elleni megsemmisítő orosz rakétacsapások nyomán Ukrajna több ezer úgynevezett "legyőzhetetlenségi központot" hozott létre, ahol az emberek fűtéshez, vízhez, internethez és mobiltelefon-kapcsolathoz juthatnak. Esti beszédében Zelenszkij jelezte, hogy Vitalij Klicsko kijevi polgármester és hivatalnokai nem tettek eleget a segítségnyújtás érdekében. "Sajnos a helyi hatóságok nem minden városban teljesítettek jól. Különösen Kijevben van sok panasz... Finoman szólva is több munkára van szükség" – mondta, hozzátéve, hogy a szolgáltatások színvonala sok kijevi központban nem elég jó. "Kérem, figyeljenek oda - a kijevi lakosoknak több támogatásra van szükségük ... sokan közülük 20 vagy akár 30 órán keresztül áram nélkül voltak. Minőségi munkát várunk a polgármesteri hivataltól". Zelenszkij bírálta azokat is, akik szerinte hazudtak a hivatalos jelentésekben, de részleteket nem mondott. Eddig több mint 4000 központot állítottak fel.


"Az Oroszországi Föderáció továbbra is büntetlenül hajt végre hatalmas csapásokat Ukrajna területe ellen, a nyugati partnereknek ezért fel kell oldaniuk az ukrán fegyveres erők legújabb fegyverekkel történő ellátásával kapcsolatos tabukat" közölte hétfőn Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója a Twitteren, számolt be az rbc.ua hírportál. A jelentés szerint az elnöki hivatalvezetői tanácsadó azt írta: „Patriot? Leopard? ATACMS? Az Oroszországi Föderáció minden kritikus infrastruktúra elleni támadása, amely ukránok millióit hagyja áram és víz nélkül, fel kell oldaniuk a tabukat a szövetségeseknek a modern típusú fegyverekkel kapcsolatban.” A büntetlenség önkényt szül – mutatott rá. „Az agresszornak minden következő lépésekor éreznie kell annak az árát” – javasolta Mihajlo Podoljak.


"Oroszország számára az Ukrajna ellen indított háború és a vereség kellemetlen következményekkel jár majd, ami a gazdaságát is érinteni fogja" – közölte vasárnap Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója a Twitteren, számolt be az rbc.ua hírportál. Mint az elnöki hivatalvezetői tanácsadó jelezte, Ukrajna győzelme után az agresszor többé nem számíthat területek erőszakos elfoglalására. Ezenkívül a háborúban bekövetkezett vereség hatással lesz az Orosz Föderáció gazdaságára is – tette hozzá. Megjegyezte, hogy Ukrajnát kielégíti az események ilyetén alakulása. „A háborús bűnösök megbüntetése. A terroristák támogatásának csökkentése a világban. A nemzetközi jog helyreállítása. A területek erőszakos elfoglalásának lehetetlensége. Az agresszor gazdasági megsemmisítése. Mindennemű zsarolás leállítása. Ez lehetséges, ha az Oroszországi Föderáció veszít. Ukrajna támogatja ezt. Ki nem nem?” – tette fel a költői kérdést Mihajlo Podoljak. A hírportál emlékeztetett arra, hogy az elnöki hivatalvezetői tanácsadó nemrég azt nyilatkozta, hogy Vlagyimir Putyin orosz diktátor veszít a befolyásából, ami az orosz elit megosztottságára utalhat.


Egyes országok katonai segítséget nyújtanak Ukrajnának, bár nem beszélnek róla, sőt, tagadják részvételüket a folyamatban. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter elmagyarázta, hogy ez miként működik. „Partnereink nemcsak saját fegyvereiket adják át, hanem harmadik országokból is vásárolnak, majd Ukrajnába szállítják. És bár ezek a harmadik országok nyilvánosan azt mondják, hogy nem szállítanak fegyvert hazánknak, mégis segítenek” – mondta Kuleba. A legtöbb harmadik ország a nyilvánosság előtt azt nyilatkozza, hogy nem szállít semmit, azonban minden a színfalak mögött történik – tette hozzá.


A Wagner-csoport vezetője, Jevgenyij Prigozsin állítása szerint egy volt amerikai tengerészgyalogos tábornok is a zsoldosok között harcol – erősítette meg a hírt a Helsingin Sanomat finn napilap megkeresésére. Prigozsin arról is beszélt, hogy nem sok finn állampolgár van a csoportban, körülbelül húsz ember, de érthető okokból pontos számot nem mondhat – írja a Barron’s. "Nagyon jó véleményem van a finnekről a harctéren. Egy brit zászlóaljban harcolnak (a Wagner-csoport részeként), amelyet egy amerikai állampolgár, a tengerészgyalogság volt tábornoka irányít" – mondta Prigozsin.


"Oroszország a lehető legrövidebb időn belül elpusztíthatja Ukrajnát, és ehhez nincs szüksége atomfegyverekre" – jelentette ki Paul Craig Roberts, Ronald Reagan amerikai elnök adminisztrációjának volt alkalmazottja. Következtetéseit az ukrán infrastruktúrát érő közelmúltbeli jelentős csapásokra alapozza. A volt tisztségviselő rámutatott, hogy Moszkva önmérsékletet tanúsít szomszédaival szemben. "Egyrészt azért, mert Ukrajna sokáig Oroszország része volt, másrészt azért, mert nagyon sok a vegyes házasság." Roberts úgy véli, hogy a nyugati média hamis képet alkot Oroszország veszteségeiről. Sok amerikainak és európainak fogalma sincs arról, hogy mi történik most Moszkva és Kijev között – írja az orosz MK hírportál.


"Oroszország 2021 nyarán Japán megtámadására készült, hónapokkal azelőtt, hogy Vlagyimir Putyin elnök teljes körű inváziót indított volna Ukrajna ellen" – derül ki egy, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) egyik informátorától származó levélből, amelyet a Newsweek közölt. A március 17-i keltezésű e-mailt „A változás szelének” nevezett ügynök küldte Vlagyimir Osecskin orosz emberjogi aktivistának, aki a Gulagu.net korrupcióellenes honlapot vezeti, és jelenleg Franciaországban él száműzetésben. Az FSZB-ügynök rendszeresen ír üzeneteket Osecskinhez, amelyekből kiderül, hogy milyen düh és elégedetlenség uralkodik a szolgálaton belül a háború miatt, amely akkor kezdődött, amikor Putyin február 24-én megszállta a szomszédos Ukrajnát. 2021 augusztusában Oroszország „elég komolyan készült egy lokalizált katonai konfliktusra Japánnal” – írta az ügynök egy Osecskinhez küldött márciusi e-mailben. Az FSZB-ügynök azt sugallta, hogy Oroszország ehelyett inkább úgy döntött, hogy hónapokkal később megszállja Ukrajnát. Nagy volt a bizalom, hogy az országok az éles konfrontáció, sőt a háború szakaszába lépnek. Hogy végül miért Ukrajnát választották a háborúra, arra másoknak kell válaszolniuk – olvasható az egyik levélben. A levelek ezen felül részletezték a Japánt célzó hadviselést, miközben beindult az orosz propagandagépezet is, amely hatalmas lendülettel „nácinak” és „fasisztának” bélyegezte a japánokat. A második világháborút hivatalosan lezáró békeszerződést Oroszország és Japán soha nem írta alá, főként a Japán által követelt, de Oroszország által megszállt szigetcsoport, a Kuril-szigetek körüli viták miatt. (ez a hír még megerősítést kíván – a Szerk)


A kijevi főpolgármester különböző forgatókönyvekkel készül arra az esetre, ha az infrastruktúrát ért orosz rakétacsapások következtében teljes áramszünet fordulna elő a fővárosban. David Arahamija kormánypárti frakcióvezető után Volodimir Zelenszkij államfő is felszólította az ukránokat, hogy készüljenek fel az újabb orosz rakétacsapásokra, tartalékoljanak élelmet, vizet, gyógyszert. Amíg vannak rakétáik, addig nem fognak megnyugodni. A most kezdődő hét ugyanolyan nehéz lehet, mint az elmúlt hét – mondta az elnök vasárnap esti videóbeszédében. Az ukrán állami hálózatüzemeltető közölte, hogy továbbra is korlátozni kénytelenek az energiafogyasztást. Vitalij Klicsko kijevi városvezető szerint az áramkimaradások tavaszig eltarthatnak. Akárcsak országszerte, úgy Kijevben is melegedőközpontokat nyitnak az áram nélkül maradtak számára. A hatóságok különböző forgatókönyvekkel készülnek arra az esetre, ha az újabb orosz rakétacsapások következtében teljes áramszünet fordulna elő a fővárosban. Ugyanakkor Klicsko megismételte, reményei szerint nem lesz szükség tömeges evakuálásra Kijevben, bár nem zárta ki, hogy néhány embernek ideiglenesen a külvárosokba kell költöznie, hogy fűtéshez és vízhez juthassanak. Mindeközben az orosz csapatok folytatták a lakossági infrastruktúra elleni támadásokat Herszonban, miután az ukrán ellentámadást követően visszavonulásra kényszerültek – jelentette az ukrán hadsereg. Az ottani fogyasztók 17 százalékánál állt helyre az áramellátás. Az orosz erők a keleti Bahmut és Avdijivka környéki területeket is intenzíven támadják, szinte már mindent rommá lőttek ott.

(vukics)




660 megtekintés

1 Comment


Döme Sanya
Döme Sanya
Nov 28, 2022

Van aki ezt a Japán elleni támadást elhiszi?

Like
legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg