Szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2022.12.06.)
–
Ukrajna csütörtökön sürgette az Európai Uniót, hogy új szankciócsomagjába foglaljon bele olyan intézkedéseket, amelyek az orosz rakétaipart célozzák, miután Moszkva szisztematikusan támadta az ország energiahálózatát. "Megköszöntem az EU-nak a folyamatos védelmi támogatást, és hangsúlyoztam, hogy a következő uniós szankcióknak tartalmazniuk kell az orosz rakétagyártó ipart sújtó szankciókat: le kell állítani a termelést" – közölte a közösségi médiában Dmytro Kuleba ukrán külügyminiszter.
Oroszország szerdán csapaterősítést vezényelt Észak-Szíriának egy kurd harcosok és kormánycsapatok által ellenőrzött területére – közölték lakosok és egy háborús megfigyelő, miközben mindenki egy török szárazföldi betöréstől tart a térségben. A Damaszkusz szövetségesének, Moszkvának a lépése azután történt, hogy Ankara november 20-án légicsapásokat indított kurd célpontok ellen Szíriában és Irakban, egy héttel egy halálos isztambuli merénylet után, amelyet a kurd fegyveresekre fogott, akik tagadták a felelősséget. Az Aleppótól északra fekvő, kurdok által ellenőrzött Tal Rifaat városrész lakói az AFP-nek elmondták, hogy orosz csapaterősítés érte el a várost. Tal Rifaat 15 kilométerre délre fekszik a török határtól. A kurd erők ellenőrzik a várost és a környező falvakat, és orosz csapatok már jelen voltak a térségben. A lakosok elmondták, hogy az orosz erők útzárakat állítottak fel egy közeli falunál, amelyek elválasztják azt a török erők és a velük szövetségben lévő szíriai lázadók ellenőrzése alatt álló állásoktól. A Tal Rifaatot északról körülvevő területeket török megbízottak ellenőrzik, míg az oroszok által támogatott szíriai csapatok főként a déli zónákat tartják ellenőrzésük alatt.
Az Ukrán Állami Nyomozó Iroda (DBК) munkatársai átkutatták és lefoglalták a Vitalij Klicsko által vezetett kijevi városi katonai közigazgatás helyiségeit. Az ügyben büntetőeljárás indult – számolt be a nyomozóhatóság szombaton. Az Állami Nyomozóiroda munkatársai házkutatást tartottak a kijevi városvezetés két osztályán az egyik kijevi parkban lévő üdülőterületekkel való visszaélés és a hatalommal való visszaélés miatt indított előzetes vizsgálat részeként – áll a Nyomozóiroda Telegram-csatornájának közleményében. A jelentés szerint egy pályázat lebonyolítására vonatkozó dokumentumokat foglaltak le. Az ügynökség úgy tudja, 2015-ben az egyik fővárosi cég szerződést kötött a közigazgatással sportlétesítmények építésére, de a munkálatok csak harmadrészt készültek el, ráadásul a park területével való visszaélés tényét is feljegyezték. Vizsgálják a tisztviselők részvételét abban, hogy a vállalat miért nem teljesítette a szerződés feltételeit az elmúlt hét évben. Büntetőeljárás indult a hatalommal vagy hivatali helyzettel való visszaélésről szóló cikkely alapján, ami súlyos következményekkel járhat – közölte az ügynökség. A bejegyzés szerint a büntetés akár hat évig terjedő szabadságvesztés is lehet.
Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a Twitterre kitett véleményében dicsérő szavakkal illette az ukrán hadsereget, áll a korrespondent.net hírében. Az európai diplomácia vezetőjének állítása szerint az ukrán hadsereg az egyik legjobb a világon. Az ukrán katonák példátlan hősiességgel verik vissza az országukat leigázni szándékozó orosz agresszort. Hozzátette, lenyűgözte mindaz, amit az ukrán hadsereg tesz a hazája védelmében. A portál megjegyzése szerint Borell azt követően tette ezt a megjegyzést, hogy meglátogatta a lengyelországi kiképzőtáborban lévő ukrán katonákat.
Az SZBU sajtószolgálata beszámolt a moszkvai felügyelet alá tartozó Ukrán Pravoszláv Egyház kárpátaljai létesítményeiben lefolytatott házkutatások eredményéről, áll az ua-reporter.com hírében. Az egyházi felekezetek vegzálását ezúttal Huszton folytatta az SZBU. A Szent Miklós Monostorban folytatott házkutatás során számos Moszkvában kiadott agitációs tartalmú könyvre bukkantak. A hivatalos tájékoztató szerint náci szimbólumokat is találtak, valamint az Ukrajnában betiltott Ellenzéki Párt az Életért brosúráit, amelyekben az orosz megszállókat dicsőítő tartalmú szövegek kaptak helyet. A nemzetbiztonsági szolgálat nyomozói azt is kiderítették, hogy a monostorban oroszul imádkoztak a megszálló katonák életéért. Az információ szerint a lefoglalt ellenséges tartalmú irodalmat szakértői elemzésnek vetik alá.
Az ukrán elnöki kabinetben úgy vélik, hogy az Európai Unió tagországai villámgyors döntést fognak hozni arról, hogy felvegyék soraikba Ukrajnát, írja a 24kyiyv.media. Az elnöki hivatalban Urmas Paetnek, az Európai Parlament Külügyi Bizottsága helyettes elnökének szavaira hivatkoznak, aki kijelentette, hogy az EU-ban jól látják az ukrajnai eseményeket. Valamint azt is felmérték, hogy az európai biztonság érdekében egy erős Ukrajnára van szükség. Az orosz agresszió miatt szenvedő ország számára ezért az EU tagországaitól minden segítséget, támogatást meg kell adni. Az észt politikus úgy látja, hogy a probléma végső megoldása Ukrajna teljes területeinek a visszaszerzése és az ország függetlenné válása lesz.
A vallásszabadság helyzete miatt az Egyesült Államok felvette az aggodalomra különösen okot adó országok jegyzékére Kubát és Nicaraguát, Vietnamot és Algériát különleges megfigyelés alá helyezte, az orosz Wagner-csoport pedig a vallásszabadságot megsértő szervezetek listájára került – közölte pénteken az amerikai külügyminiszter. Anthony Blinken közleménye szerint az intézkedések azokra a kormányokra és nem állami szereplőkre vonatkoznak, amelyek megsértik az Egyesült Államok kongresszusa által 1998-ban elfogadott nemzetközi vallásszabadság törvény (International Religious Freedom Act) előírásait, és zaklatnak, fenyegetnek, bebörtönöznek, vagy akár meggyilkolnak egyéneket a hitük miatt. Az úgynevezett aggodalomra különösen okot adó országok listáján eddig is szerepelt többi között Kína, Oroszország, Szaúd-Arábia, Pakisztán és Észak-Korea.
Az orosz rakétatámadások elektromos vezetékekben okozta károk miatt Kárpátalján október 17-től az utcai világítást, november 15-től a lakossági áramellátást is korlátozzák. Egyes vidéki települések lakói azonban arra panaszkodnak, hogy a sötét órák a kezére játszanak a tolvajoknak. Egyre több a háztáji lopás, elsősorban az éjszakai órákban. A nem kívánatos vendégek visznek mindent, ami a kezük útjába kerül: kerti szerszámokat, tűzifát. Utóbbi igen „kelendő”, miután a nyári 6 ezerről 9 ezerre nőtt egy autónyi fa ára, amilyen kiadást sokan nem engedhetnek meg maguknak. Az emberek ezért az erdőben gyűjtik be a téli tüzelőt, vagy mástól lopják el. A vidékiek emiatt azt szeretnék, ha településeiken éjszakánként rendőrök járőrködnének és ügyelnék a rendet.
Terrorszervezetnek minősítheti az USA az Ukrajnában is harcoló rettegett zsoldoshadsereget, a Wagner-csoportot – írta a Bloomberg. A Wagner-csoport befolyásának visszaszorítása Oroszország geopolitikai mozgásterét is csökkentené, hiszen számos közel-keleti és afrikai országban (többek között Szíriában és Maliban) orosz állami érdekeket kényszerít ki Jevgenyij Prigozsin orosz oligarcha magánhadserege. Ukrajnában is tevékenyen részt vesznek az orosz reguláris erők oldalán, elsősorban Bahmut környékén harcolnak, az orosz hadsereg többi részéhez képest sikeresebben. Prigozsint, a Wagner-csoport vezérét az amerikai hatóságok egyébként is körözik, az FBI az amerikai választásokba történt beavatkozás gyanúja miatt vérdíjat tűzött ki a fejére.
A moszkvai védelmi minisztérium a napokban jelentette be, hogy az ukrajnai hadszíntéren egyik új fegyverüket, a 9K515 Tornádó-Sz rakéta-sorozatvetőt is bevetették. A minisztérium egy videóban jelentette be, hogy a Tornádókat is szolgálatba állították Ukrajnában az energiainfrastruktúra ellen végrehajtott csapásokban, közölte az index.hu. A 9K515 Tornádó-Sz az Infostart szerint a háborúban már eddig is gyakran használt, de viszonylag régi fejlesztésű 9K48 BM–30 Szmercs rakéta-sorozatvetőnek a továbbfejlesztett változata. A Tornádót a szíriai polgárháborúban próbálták ki először éles harci körülmények közt, és a bevetése azért is változtathat a háborús felálláson, MERT EZZEL A RAKÉTA-SOROZATVETŐVEL 120 KILOMÉTERES HATÓTÁVOLSÁGBAN ZÚDÍTHATNAK RAKÉTAZÁPORT A CÉLPONTJAIKRA. A Tornádó ezenkívül – az elődjével szemben – rendelkezik olyan navigációs rendszerrel is, amellyel a kilőtt rakétákat távvezérelni lehet. A lövedékeket az orosz navigációs rendszerrel, a GLONASS-szal irányíthatják, és a gyártó szerint a rakétáknak körülbelül a fele általában be is talál egy, a célpont körül felrajzolt 2-3 méteres körbe. A 300 milliméteres rakéták többféle robbanófejjel is felszerelhetőek. Még olyan is van köztük, amelyekkel egy ejtőernyővel leereszkedő kis drónt lehet a csatatér fölé lőni, amely felderítheti az adott területet. Ezenkívül termobarikus robbanófejjel is felszerelhetőek a Tornádó-rakéták, amely bevetésétől eddig sem riadtak vissza az oroszok. Az orosz propaganda ugyanakkor azt állítja, hogy a Tornádó felér az amerikaiak által Ukrajnának adományozott HIMARS-okkal, de hogy ez valóban így van-e, az majd a harctéren kiderül. Az sem egyértelmű egyelőre, hogy pontosan milyen mennyiségben vetették be a Tornádókat az ukrajnai fronton.
Reális annak a veszélye, hogy az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború elhúzódik 2024-ig, az unian híre szerint. Mint azt Oleg Zsdanov katonai szakértő elmondta, 2024-ben választások várhatók Oroszországban, az USA-ban és Ukrajnában is: „Valószínűsíthető, hogy a háború elhúzódik, ugyanis mindenki számára előnyös lenne a választásokhoz közelíteni a győzelmet.” Szerinte ma Nyugat-Európa országain és a Vatikánon kívül senki sem érdekelt Oroszország megőrzésében a világ geopolitikai térképén. “Megtörténhet, hogy olyan mértékben legyűrjük Oroszországot, hogy a NATO bemegy Oroszországba és átveszi az irányítást a nukleáris arzenál felett, átadja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek, mely megsemmisíti azt. Ezek után Oroszország egy olyan átlagos ország marad, mint bármelyik másik, és nem lesz befolyása a geopolitikai folyamatokra” – bocsátkozott igen merész jóslatokba a szakértő.
Ukrajnában törvényi szinten akarják megtiltani az orosz információforrások használatát a természettudományok oktatásában. A Legfelső Tanács első olvasatban elfogadta a megfelelő törvénytervezetet, lerövidítve a másodikra való felkészülési időszakot. A dokumentum készítői a törvény elfogadásának szükségességét azzal indokolják, hogy az Orosz Föderáció tekintélyelvű állam, ahol nincs szólásszabadság és tudományos szabadság, ahol az oktatási és tudományos tevékenység az állami propagandához kapcsolódik. Hangsúlyozzák, hogy az orosz akadémiai szövegekben az Orosz Föderáció hatóságai által jóváhagyott nézeteket terjesztenek a társadalomról, történelemről, kultúráról stb. A törvénytervezet készítői szerint ezek felhasználása korlátozza az ukrán oktatási és tudományos közösség lehetőségeit az agresszor állam befolyásából való kilépésre. A törvényjavaslat szövege szerint az oktatási, tudományos és oktatási programok, tudományos kutatási programok nem tartalmazhatnak hivatkozást olyan információforrásokra, amelyeket: az agresszor állam államának területén; az Orosz Föderáció államnyelvén; természetes személy, aki a megszálló állam állampolgára; az Orosz Föderáció területén bejegyzett jogi személy, vagy amelynek végső tényleges tulajdonosa az Orosz Föderációban belföldi illetőségű személy hozott létre. A Holosz frakció képviselője, Inna Szovszun szerint, aki a dokumentum egyik kezdeményezője, az ukrán egyetemeken a diákok még mindig Oroszországban írt tankönyvek segítségével tanulnak. A dokumentum szerint az államnak vállalnia kell a tudományos és tudományos-műszaki tevékenységgel kapcsolatos információforrások ukrán nyelvű közzétételét és terjesztését.
Nagyot fordult a világ február vége óta, amikor is Oroszország azzal a szándékkal támadta meg Ukrajnát, hogy térdre kényszeríti szomszédját, és egy vele „barátságosabb” rezsimet juttat ott hatalomra. Mára azonban az üldözőből üldözött lett, Putyin elnök csapatai lassan a 2014-ben megszállt Krímből is kiszorulnak, írja a promotions.hu. Sőt, jelenleg úgy áll a helyzet, hogy Ukrajna – a folyamatos nyugati felfegyverzésnek köszönhetően – akár ellentámadásba is átmehet. Lényegében erre buzdítja őket Edgars Rinkevics lett külügyminiszter is, aki egészen kemény hangú beszédet intézett kollégáihoz a bukaresti NATO-találkozón: „Engednünk kellene az ukránoknak, hogy olyan fegyvereket használhassak, amelyekkel az orosz területen lévő, ellenséges rakétabázisokat és légi bázisokat támadhassák.” A külügyminiszter ezt arra válaszul tartaná elfogadhatónak, hogy az oroszok immár az ukrán infrastruktúra teljes megsemmisítésére törekszenek, életveszélybe sodorva a kemény tél előtt energia nélkül maradó civil lakosságot. A megfelelő fegyvereket persze a nyugatnak kellene biztosítania, ám ehhez egyelőre a főerőknek számító amerikaiaknak sem fűlik a foguk. Érthetően nem akarnak megkockáztatni egy feltehetőleg még keményebb válaszlépést, amit Putyinból az orosz területek támadása váltana ki. „A szövetségeseknek nem kellene félniük a háború eszkalálódásától” – fűzte még beszédéhez a lett külügyminiszter, olyan tónusban, mint akinek semmi sem drága, de itt azért tényleg megfontoltabb lépésekre van szükség. Ukrajna jelenleg 100–120 kilométeres körzetben képes csapást kifejteni, a nagy (300 km) hatótávolságú rakétákkal azonban mindez rögtön megváltozna. A szövetségesek egyelőre nem bocsátanak a rendelkezésükre földi csapásmérő repülőket és vadászgépeket sem. Zelenszkij ukrán elnök ezzel párhuzamosan bejelentette, hogy „hatékony ellenintézkedésre” készülnek Oroszország ellen a polgári lakosságot terrorizáló cselekményeik miatt. Elmondása szerint „újfajta megoldásokat” terveznek, ami eléggé vészjóslóan hangzik. Részleteket természetesen nem árult el, de itt alighanem újfajta fegyverek bevetése éppúgy szóba jöhet, mint terrorcselekmények végrehajtása orosz területen. Jelenleg mintegy 6 millió ukrán van mindenféle energia nélkül, miközben közelít az arrafelé nem ritkán -20 fokos fagyokkal járó tél.
Ukrajnában a sütőipari vállalkozások mintegy 20%-a megsemmisült, vagy nem tért vissza a termeléshez. De Ukrajnában egy nagy teljesítményű kenyérgyár hálózat működik, amelyeket a kenyér tömeggyártására terveztek jelentős kapacitástartalékkal. 50 millió ember élelmezését képesek ellátni, közölte Jurij Ducsenko az országos Pékszövetség első alelnöke. „Ukrajnának most sokkal kevesebb a lakossága. A háború kezdete óta a kenyérfogyasztás 15%-kal csökkent. Ezt a migrációs tényező és a lakosság vásárlóerejének csökkenése magyarázza. Az infláció és az élelmiszerárak emelkedése miatt az emberek nem engedhetik meg maguknak, hogy a megszokott termékeket megvásárolják. Most azt a tendenciát látjuk, hogy egy egész helyett fél kenyeret vásárolnak” – jegyzi meg Jurij Ducsenko. Elmondása szerint néhány megrongálódott vagy megszállás alatt álló gyár már újraindította a termelést. "Azoknak, akik újra szeretnének indulni, önerőből kell az ehhez szükséges forrásokat megtalálniuk, hiteleket felvenniük”, mondja Jurij Ducsenko.
Független orosz közvélemény-kutatások szerint az orosz állampolgárok továbbra is támogatják Oroszország katonai akcióit Ukrajnában, az elmúlt hat hónap ellenére. Erről az Institute for the Study of War (ISW, USA) számolt be. A Levada központ független orosz szociológiai szervezet december 2-án közzétett felmérésének eredményei szerint az oroszok 74 százaléka támogatja az orosz csapatok ukrajnai tevékenységét. A felmérés szerint a válaszadók 41%-a támogatja, hogy Oroszország folytassa hadműveleteit Ukrajnában. 53%-uk azt nyilatkozta, hogy Oroszországnak béketárgyalásokat kell kezdeni.
Az Egészségügyi Világszervezet becslései szerint a világ lakosságának legalább 90%-ban már kialakult az immunitás a SARS-CoV-2 (Covid–19) vírussal szemben, vagy azért, mert átesett a fertőzésen, vagy mert felvette a védőoltásokat – jelentette ki Tedrosz Gebrejeszusz, a WHO vezérigazgatója, számolt be a Lengyel Rádió. „A WHO becslései szerint a világ lakosságának legalább 90 százaléka rendelkezik valamilyen immunitással a SARS-CoV-2 vírussal szemben a korábbi fertőzés, vagy védőoltás eredményeként” – mondta Gebrejeszusz. Ugyanakkor megjegyezte: „Az éberség csökkenése nyitva hagyja az ajtót egy újabb vírustörzs előtt, hogy elterjedhessen és kiszorítsa a jelenleg domináns Omicront”. „A felügyelet, a tesztelés, a szekvenálás és a vakcináció sebezhetősége továbbra is tökéletes feltételeket teremtenek egy riasztó újabb változat megjelenéséhez, amely potenciálisan jelentősen megnövelheti az elhalálozások számát” – figyelmeztetett a WHO vezérigazgatója. Világszerte összesen 640 millió COVID-19-fertőzöttet regisztráltak, és 6,6 millióan haltak bele a fertőzésbe. A WHO adatai szerint azonban ezek az adatok nem fedik a valóságot, a fertőzések és halálos kimenetelű esetek száma jóval magasabb lehet.
A francia elnök szerint a NATO-bővítés lesz a megbeszélések egyik fő kérdése az ukrajnai válság lehetséges megoldásával kapcsolatban. Emmanuel Macron elmondta: ha egyszer elkezdődnek a tárgyalások a felek között, garanciát kell adni saját biztonságára az Oroszországi Föderációnak. A francia államfő hozzátette: azt azonban Kijevnek kell eldöntenie, hogy milyen feltételek mellett kezdődjenek meg az egyeztetések – írja az Unian hírügynökség. Macron a TF1 műsorvezetőjének a következő történelmi példát hozta fel: „Azt gondolja, hogy amikor túl kellett élnünk Elzász és Lotaringia elfoglalását, akkor elődeink azt akarták, hogy egy világvezető mondja meg nekik, hogy mit tegyenek? Egyértelmű, hogy az ukrán népnek kell döntenie saját sorsáról, nekik kell meghatározni azt, hogy milyen feltételekkel, hogyan és mikor kezdődjenek, illetve zajlódjanak le a tárgyalások.” Hozzátette: Európa jövőbeli biztonságának kérdése azonban éppen a nyugati országok lépéseitől függ.
A világnak van szüksége „biztonsági garanciákra” az Oroszország által kirobbantott háború után, nem pedig fordítva, senki ne írjon alá megállapodásokat és „fogjon kezet” egy gyilkossal – közölte vasárnap Olekszij Danilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára a Facebook-oldalán, adta hírül az rbc.ua hírportál. A jelentés szerint Danilov Emmanual Macron francia elnök béketárgyalásokra felszólító nyilatkozatára reagálva azt írta: „a terrorista országok és a gyilkosok 'biztonsági garanciákat' akarnak nyújtani? Nürnberg helyett Oroszországgal egyezményt akarnak aláírni és kezet akarnak fogni?” Hozzátette: „a Putyin kezén száradó ukrán vér nem fogja akadályozni az üzletet? A szőnyeg alatti diplomácia furcsa logikájának az ideje lejárt.” Mint az RNBO titkára kifejtette, a világ számára a legjobb „biztonsági garanciák” Oroszország atomfegyver-mentesítése és demilitarizálása lesz. Olekszij Danilov egyúttal emlékeztette Oroszországot arra, hogy az európai igazságszolgáltatási rendszer humánus, a meghozott ítélet nem lehet halálbüntetés. A hírportál emlékeztetett arra, hogy Emmanuel Macron francia elnök meg van győződve arról, hogy az Ukrajna és Oroszország közötti háború a tárgyalóasztalnál véget ér, és a NATO-bővítés lehetetlensége lesz az egyik téma a párbeszéd során.
Nadhim Zahawi, a Konzervatív Párt elnöke szerint az Egyesült Királyság kormánya a hadsereget is be tudná vetni a közszféra sztrájkjai által okozott zavarok enyhítésére. Ha a szakszervezetek inflációval megegyező vagy azt meghaladó béremelést kapnának, „a követelés elégtételével hosszabb időre beágyaznánk az inflációt, és a legkiszolgáltatottabbakat sújtanánk” – mondta Nadhim Zahawi. Hozzátette, az ukrajnai háború nagyon magas inflációs rátához vezetett. „A szakszervezeteknek azt üzenjük, hogy ez nem a sztrájk ideje. Itt az ideje, hogy megpróbáljunk tárgyalni” – közölte a tory képviselő. Zahawi a szakszervezeteket azzal bőszítette fel, hogy szerinte Putyin számára kedves műsort prezentálnak a sztrájkokkal. Annak a Putyinnak, akinek a számlájára írható az élelmiszer és energiaárak elszabadulása, a háborús infláció. A szakszervezetek viszont a megélhetési költségekkel arányos bérezést szeretnének elérni, ennek érdekében állnak le a postások, tartanak kétnapos sztrájkot az alulfizetett egészségügyi dolgozók – ami egyébként példátlan az Egyesült Királyság történetében –, és a december–januárban négy alkalommal 48 órás munkabeszüntetéssel fenyegető vasutasok. Hogy a tanárokról ne is beszéljünk: a kormány a pedagógusoknak beosztásuktól függően 5 és 8,9 százalék közötti béremelést ajánlott, de ez köszönő viszonyban sincs a realitásokkal, a két számjegyű inflációval. Az ellenzéki liberális demokraták szóvivője, Christine Jardine azzal vágott vissza Zahawinak, hogy nevetséges és sértő azt sugallni, hogy Vlagyimir Putyin a felelős azért, hogy az ápolók sztrájkolnak. Maga a konzervatív kormány tehet arról, hogy alulfizetettek a közszféra dolgozói, ez az ő szégyenük, és nekik kell rá megoldást találniuk – hangoztatta. A konzervatívok vesszőfutása kormányváltáshoz vezetne, ha most lennének a választások, a Munkáspártot maguk a konzervatívok segítenék hatalomra elhibázott gazdaságpolitikájukkal és sorozatos botrányaikkal. Az Egyesült Királyság karácsony előtt sztrájkhullámmal néz szembe: a vasúthálózat, a buszok, a posta, az egészségügy és az iskolák dolgozói sztrájkokat szerveznek, hogy magasabb béreket követeljenek, miközben az ország megélhetési válsággal küzd. Nadhim Zahawi szerint a szakszervezetekkel való megállapodás hiányában a nemzetnek vésztervekre van szüksége. Azt mondta, hogy még a hadsereget is be lehetne vetni a zavarok megfékezésére, mivel végszükség esetén betölthetnék a sztrájkoló dolgozók szerepét. Speciális feladatok elvégzésére fejlesztenek évek óta különleges egységeket, melyek bevetését fontolgatja a brit kormány. A hadsereg tagjai mentőautókat vezethetnének, de a határbiztonság nem sérülne. A bevándorlással kapcsolatban Zahawi elmondta, hogy a kormány fontolgatja a menedékkérők Ruandába való kitoloncolásának tervét, amit fel kéne eleveníteni, hogy elrettentsék ezzel az embercsempészeket. Az év elején a kormány jogi kihívások után leállította az afrikai országba irányuló járatokat. Szerinte a ruandai terv életbe léptetése üzenetet küldene az embercsempész-bandáknak.
Miloš Vučević védelmi miniszter kijelentette, hogy a kötelező sorkatonai szolgálat bevezetése olyan politikai döntés lesz, amit a hadügyminisztérium és a vezérkar legfelelősebb és legszakavatottabb munkatársainak értékelése alapján fognak meghozni, ő pedig készen áll átvenni a felelősséget, és Szerbia elnökének, a kormánynak és a parlamentnek beterjeszteni a megfelelő megoldásjavaslatot, amint elkészülnek az erre vonatkozó elemzések. – Ez esetben nem beszélhetünk olyasmiről, hogy ez a téma népszerű-e a közvéleményben, vagy hogy erről pozitívan, esetleg negatívan nyilatkoznak az emberek a közösségi oldalakon. Az egyetlen szempont az lesz, hogy ez Szerbia védelmének érdekeit szolgálja-e, vagy sem – húzta alá a tárcavezető az Odbrana című honvédelmi magazinnak adott interjújában. A hadsereg felszereltségét illetően Vučević elmondta, hogy még az ukrajnai konfliktus kirobbanása előtt Oroszországtól megrendeltek és ki is fizettek bizonyos felszerelést, ami azonban az időközben kivetett szankciók miatt nem érkezett meg.
Sikeres volt a Nikinciben megtartott nagy hadgyakorlat, amelyen a szerb hadsereg legmodernebb eszközeit is bevetették – közölte Miloš Vučević honvédelmi miniszter. Az eseményen jelen volt Aleksandar Vučić államfő, a szerb honvédség főparancsnoka is. Vučević Instagram bejegyzésében az írta: a szerb hadsereg rendelkezik a legkorszerűbb harceszközökkel és pilóta nélküli repülőeszközökkel is – ez utóbbiak különösen lenyűgözték, mert még a kedvezőtlen időjárási viszonyok között is eleget tudtak tenni felderítő és harci feladataiknak. „A közelmúlt összetűzései a világban megmutatták azt, hogy mennyire fontos a fegyerkezésnek ez a fajtára” – szögezte le a miniszter.
Elfogadta a parlament azt a törvényjavaslatot, amely a polgárok háború során megsemmisült ingóságain és ingatlanjain lévő jelzálog- és fogyasztói hitelek eltörléséről rendelkezik. Ukrajnában december 1-től nem kell a megsemmisült ingóságokra és ingatlanokra felvett hiteleket törleszteni. Danilo Hetmancev, az ukrán parlament pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottságának elnöke a döntést úgy indokolta, hogy „nem szabad a hitel törlesztését követelni, adósságot fizetni egy már nem létező tulajdonért”.
Amerikai F-15 Eagle vadászrepülőgépek egy csoportja érkezett Łask város légibázisára – jelentette az amerikai légierő európai parancsnoksága. A gépeket a nagy-britanniai Lakenheath légibázisról szállították Közép-Lengyelországba. Az amerikai parancsnokság szerint a vadászgépek, amelyek pontos számát nem közölték, „Lengyelországban, a NATO keleti szárnyán kezdik meg a visszaszorító műveleteket”.
A NATO tartalékait alaposan próbára teszi, hogy Ukrajnában ennyire elhúzódó háborút kell vívni hagyományos tüzérséggel és harckocsikkal. De Oroszországban is fogytán vannak a készletek. Az al-Kaida felemelkedése, a nemzetközi terrorizmus elleni harc másfajta katonai beruházásokat és könnyebb expedíciós haderőket igényelt. Ezt még a két évtizedes afganisztáni háború sem írta felül. Aligha hitték volna, hogy lesz még a kontinensen hagyományos tűzérséggel és harckocsikkal vívott háború. Több mint 30 év után kénytelenek belátni tévedésüket – írja a New York Times. Ukrajnában ez a korábban elképzelhetetlen háború felemészti a kis európai NATO-hadseregek tüzérségi és lőszerkészleteit. A Krím-félsziget 2014-es annektálása után a NATO azt a célt tűzte ki, hogy 2024-re el a katonai kiadásoknak el kell érniük a tagállamok GDP-jének 2%-át, és ennek 20%-át fegyverekre kell költeni. Ezt azonban a legtöbb ország nem tartotta be. Az ukrajnai háború kitörésekor számos ország készletei a várt szintnek legfeljebb a felét érték el. Részben ez az oka, hogy kilenc hónappal a háború kezdete után nem kis nehézségbe ütközik Ukrajna támogatása. Mivel mindkét fél a II. világháború óta nem látott ütemben fogyasztja a fegyvereket és a lőszereket, a folyamatos utánpótlás kritikus kérdéssé vált Ukrajna számára. NATO-illetékesek emlékeztetnek arra, hogy Afganisztánban a szövetséges haderő naponta legfeljebb 300 tüzérségi lövedéket lőtt ki, és nem volt gondjuk a légvédelemmel. Ukrajna viszont naponta több ezer lövedéket használ el, miközben légvédelmének komoly kihívást jelentenek az orosz rakéták és az iráni gyártmányú drónok. Tavaly nyáron Donbaszban az ukránok által kilőtt 6-7000 lövedékre orosz részről 40-50 ezer lövedék érkezett válaszul. Ez óriási mennyiség ahhoz képest, hogy az Egyesült Államok havonta 15 ezer lövedéket gyárt. Éppen ezért a Nyugat folyamatosan próbál felkutatni olyan, a szovjet időkből megmaradt hadifelszereléseket és lőszereket, amelyet Ukrajna is tud használni. Ilyenek az S-300 légvédelmi rakéták, a T-72-es harckocsik, és főleg a szovjet kalibernek megfelelő tüzérségi lövedékek. De arról is folyik a vita, hogy a NATO újranyisson-e régi csehországi, szlovákiai és bulgáriai gyárakat, hogy újra gyárthassák a szovjet szabványnak megfelelő 152 mm-es és 122 mm-es lövedékeket az Ukrajnában még ma is rendszeresített tüzérségi fegyverekhez. Emellett a lőszer-készleteket olyan országokból igyekeznek feltölteni, mint Dél-Korea. Az Ukrajnának nagy mennyiségben hadianyagot szállító országoknak, mint Lengyelországnak és a balti államoknak, nem kis nehézségbe ütközik a fegyverek és lövedékek pótlása. Az Európai Unió 3 milliárd eurót hagyott jóvá az Ukrajnát támogató országoknak, de az úgynevezett Európa Békekeret már közel 90%-át felhasználták.
Egy ukrán légvédelem által lelőtt orosz rakéta zuhant le egy észak-moldovai falu közelében december 5-én, miután Oroszország újabb masszív rakétatámadást indítottak a kritikus infrastruktúra ellen – közölte az Unian hírügynökség. A területet, ahol a rakétát megtalálták, a szakhatóságok és tűzszerészek kiérkezéséig a rendőrség és a határőrség munkatársai körbekerítették és biztosítják. A rakéta az ukrán-moldáv határtól nem messze, Briceni település közelében zuhant le, a felvételek tanúsága szerint egy gyümölcsös területére. A rakéta maradványait a határőrök találták meg, miután fokozott készültséget rendeltek el a határőrségnél az Ukrajna elleni hétfői masszív orosz rakétatámadás miatt – közölte a moldáv belügyminisztérium sajtószolgálata. A helyi hatóságok egyelőre nem közöltek részleteket rakéta típusáról, a becsapódás körülményeiről. A vizsgálat még tart az ügyben.
Anna Bjerde, a Világbank európai és közép-ázsiai régióért felelős alelnöke szerint „a háború által kirobbantott humanitárius válság nagyságrendje megdöbbentő – írja az uaprom.info. – Az orosz invázió hatalmas csapást mér Ukrajna gazdaságára, és óriási károkat okozott az infrastruktúrában”. Bjerde szerint az ukrán gazdaság és kormány csak akkor marad működőképes, ha az ország masszív pénzügyi támogatáshoz jut, amelyből a háborút elszenvedő lakosságnak is juttatnak pénzt. A háború kezdeti szakaszában a Világbank 35 százalékra saccolta az ukrán gazdaság visszaesését. Ám a jelen helyzetben úgy néz ki, hogy a romlás az év végére meghaladja majd a 40 százalékot. Ez katasztrofális helyzetet jelent, amelynek elsősorban a lakosság látja kárát. Az elszegényedés december végére 25 százalékot meghaladó lesz, a szegénységi küszöb alá kerülő ukrán állampolgárok száma pedig eléri a 8 milliót.
Oroszország olyan rendkívüli mértékben éli fel lőszerkészleteit az ukrajnai hadműveletekben, hogy nincs elegendő gyártási kapacitása a fogyóban lévő eszközök pótlására – közölte az amerikai Nemzeti Hírszerzés igazgatója (DNI) egy kaliforniai konferencián. Avril Haines szombaton a Reagan Nemzeti Védelmi Fórum pódiumbeszélgetésén kijelentette, hogy mivel Oroszország saját forrásból nem képes újragyártani azokat a fegyvereket és lőszereket, amelyeket elhasznál, ezért fordul más országokhoz utánpótlásért. A hírszerzési vezető elmondta, hogy Észak-Koreából eddig némi tüzérségi lőszerhez jutott Oroszország, de jelen pillanatban ennek mennyisége nem sok. Irántól precíziós eszközöket próbál beszerezni az orosz katonai vezetés, mint a már bevetett iráni drónokat – tette hozzá. Megjegyezte, hogy a háború üteme az utóbbi időszakban – a tél beálltával és az orosz erők herszoni visszavonulásával – lelassult, és arra számítanak, hogy a következő hónapokban is marad az alacsony intenzitású konfliktus. A jelenlegi várakozások szerint a következő ukrán ellenoffenzíva tavasszal lehet, addig a szembenálló felek újrarendezik soraikat, feltöltik készleteiket – hangoztatta az amerikai hírszerzés igazgatója és hozzátette, hogy meglátása szerint ez a helyzet inkább az ukrán erőknek kedvezhet.
A The New York Times ukrán nőkkel készített riportot, akik a hadseregben harcolnak. A szerző, Nicholas Kristofszerint az ukrán társadalom „régimódi és szexista”. Arra a következtetésre jut, hogy sokakban máig megütközést kelt, hogy a nők is katonának állnak a haza védelmében. – Egy újságírónak, a 26 éves ukrán nőnek, Anasztaszijának állítólag ezt mondták először. Ő azért jelentkezett a hadseregbe, mert a barátja meghalt a fronton. Később talált egy olyan alakulatot, ahol befogadták őt, írják. A szerző szerint a nőkre annyira nem voltak felkészülve, hogy nincs saját rendszeresített egyenruhájuk és a férfiak által viselt ruhát kapják. Ennek ellenére a hivatalos adatok szerint több mint 60 ezer nő teljesít szolgálatot az ukrán hadseregben, közülük sokan a harctéren szolgálnak.
Dmitro Kuleba élesen bírálta és kioktatta azokat a külföldi politikusokat, akik az Oroszországgal való békekötést sürgetik, írja a news.liga.net. Az ukrán diplomácia vezetője a Twitteren tette közzé a nyugati politikusoknak, katonai szakértőknek, tudósoknak és újságíróknak címzett éles szavait. Megjegyzése szerint mindazok, akik az Oroszországgal való békekötést sürgetik, az agresszor bukásától tartanak. Számukra azt üzeni Kuleba, hogy ideje felkészülniük a megszállók vereségére. Hozzáfűzte, jól tudja, hogy egyesek nehezen tudják elképzelni Ukrajna győzelmét. Azoknak azt tanácsolja, készüljenek az oroszok vereségére, és ne azt magyarázzák, hogy Ukrajna miért nem képes megnyerni ezt a háborút.
(vukics)
