top of page

Szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2022.12.13.)




A DTEK energetikai holding bejelentette, hogy a szombati orosz dróntámadás után sokkal tovább tart majd az energialétesítmények helyreállítása Odesszában és a térségben, mint korábban, ezért az áramellátás 2-3 hónapig is szünetelhet, és a lakosság jól teszi, ha egy időre elhagyja a várost – adta hírül az Ukrajinszka Pravda hírportál. A jelentés szerint a DTEK energetikai holding illetékesei azt állítják, hogy az energetikai létesítmények helyreállítását tekintve „nem napokról, hanem akár hetekről van szó, és az sem kizárt, hogy 2-3 hónapig is eltart”. Az Odessza Megyei Katonai Adminisztráció a lakossághoz intézett felhívásában azt közölte: megértjük, milyen nehéz ilyen hosszú ideig áram nélkül lenni. Ha megértik, hogy a közeljövőben nehéz lesz áram nélkül boldogulniuk, és lehetőségük van Odessza városának ideiglenes elhagyására a megyébe vagy azon túlra, akkor ezt érdemes megtenniük – emlékeztetett a helyi hatóság.

Az Oroszország által kirobbantott háborúban aratott győzelem után Ukrajnának lesznek a legerősebb fegyveres erői Európában, ezért nem lenne bölcs dolog, ha a NATO nem venne fel a soraiba egy ilyen hatékony szereplőt – jelentette ki szombaton Dmitro Kuleba külügyminiszter, számolt be az rbc.ua hírportál a Külügyminisztérium sajtószolgálatára hivatkozva. A közlés szerint az ukrán diplomácia vezetője elmondta: „most az ukrajnai hadszíntéren dől el az euro-atlanti biztonság jövője. A háború után hazánknak lesz a világ egyik, Európának pedig a legerősebb hadserege, ha figyelembe vesszük a harci tapasztalatokat és az ukrán fegyveres erők morális és pszichológiai állapotát, valamint a katonai felszerelését.” Hozzátette: „nem lenne bölcs dolog a NATO részéről nem felvenni egy ilyen erős biztonsági szereplőt". A külügyminiszter szerint tág értelemben Ukrajna keleti határa már ma az euro-atlanti térség keleti határa. „A NATO-tagság ennek a ténynek csak a jogi elismerése lesz. És ez meg is fog történni, nincs kétségem” – hangsúlyozta Dmitro Kuleba.

Ukrajnában a világ egyik leghatékonyabb mentálhigiénés támogató rendszerét hozzák létre, ennek érdekében a leghatékonyabb nemzetközi gyakorlatok elemzése alapján már folyamatban van a megfelelő törvények kidolgozása és a szakemberek képzése – mondta Viktor Ljasko egészségügyi miniszter. „A tapasztalatok és a legjobb nemzetközi gyakorlatok elemzése alapján kiépítjük Ukrajnában a világ egyik leghatékonyabb mentálhigiénés támogató rendszerét, ahol mindenki segítséget kaphat, akinek szüksége van rá” – jelentette ki.

A miniszter megjegyezte, ennek érdekében Ukrajna partnereivel együtt törvényeket és szabályzatokat dolgoz ki, szakembereket képez, és szabályokat alkot, amelyek alapján a rendszer működni fog. „Biztos vagyok benne, hogy jó úton haladunk, hiszen a háború után ukránok millióinak lesz szükségük segítségre a mentális egészség terén. Az állam pedig kész lesz ezt biztosítani” – mondta.


A Külügyminisztérium vezetője kijelentette, Ukrajnának generátorokra és transzformátorokra van szüksége ahhoz, hogy átvészelje a telet, írja a Korrespondent. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter egy német lapnak adott interjúban elmondta, Ukrajnában a blackout, azaz a teljes áramszünet nagyon is reális forgatókönyv. Az ukrán hatóságok ugyanakkor nem számítanak a lakosság tömeges elvándorlására. A politikus szerint az orosz erők energiaellátó létesítmények elleni tömeges támadásai óriási problémák elé állítják a kormányt és az embereket, különösen így télen. Viszont az ukránok még totális áramszünet esetén sem fogják tömegesen elhagyni az országot, Kuleba szerint inkább az képzelhető el, hogy az emberek vidékre költöznek, ahol tűzifával is tudnak fűteni. Korábban Vitalij Klicsko Kijev polgármestere arról beszélt, hogy télen „apokalipszis” lehet a fővárosban.


Oroszország már vesztett, de ahhoz, hogy ne ismételhesse meg az Ukrajna elleni agresszióját a teljes körű háború befejezése után, az elkövetőket bíróság elé kell állítani, Ukrajnát pedig fel kell venni a NATO-ba – javasolta hétfőn Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója a Twitteren, adta hírül az rbc.ua hírportál. A jelentés szerint Podoljak megjegyezte, hogy Oroszország ezt a háborút már elvesztette, a mozgósítás pedig csak késlelteti vereségét. „Miután Ukrajna felszabadítja a területeit, és formalizálják az Orosz Föderáció vereségét, mindent meg kell tenni az orosz agresszió megismétlődésének megelőzése érdekében. A megoldás egyszerű: különleges bíróság, ítéletek a háború elkövetőire, és Ukrajna felvétele a NATO-ba.”


Az EU külügyi tárcavezetője vasárnap késő este közzétett nyilatkozatában így fogalmazott: „Ez a háború mindannyiunk számára ébresztőt jelentett a katonai képességeinkkel kapcsolatban. Fegyvereket adtunk Ukrajnának, de közben rájöttünk, hogy katonai készleteink kimerültek.” „Azzal, hogy a hagyományos háború visszatért Európa szívébe, arra is rájöttünk, hogy hiányoznak a kritikus védelmi képességeink, hogy képesek legyünk megvédeni magunkat egy magasabb szintű fenyegetéstől magán az európai kontinensen” – tette hozzá az EU külpolitikai képviselője.

Az ukrán elnök a hét legjelentősebb gazdasági hatalom ülésén tartott beszédet, melyben újabb földgázszállítmányokat kért, illetve modern tankokra, légvédelmi egységekre és nagy hatótávolságú fegyverekre nyújtotta be igényét. Zelenszkij videoüzenetében Oroszországot hibáztatta, amiért nem tesz további lépéseket a diplomáciai megoldásért, szerinte Moszkva karácsonyig ki tudná vonni csapataik Ukrajnából, ha akarná.


Ukrajnának szüksége van Patriot és más légvédelmi rendszerekre, hogy megvédje magát az állandó orosz csapásokkal szembenközölte hétfőn Denisz Smihal miniszterelnök egy interjúban, adta hírül az rbc.ua hírportál. A jelentés szerint a kormányfő az Associated Press hírügynökségnek nyilatkozva modern légvédelmi rendszerek átadását sürgette, miután az orosz megszállók csapást mértek Hirnik településre Donyeck környékén, aminek következtében ketten meghaltak és tízen megsebesültek. Szerinte az ukrajnai infrastruktúra elleni támadásaival Oroszország új menekülthullámot kíván előidézni Európába. A miniszterelnök megjegyezte, hogy Ukrajnának nagyszámú lövedékre van szüksége ahhoz, hogy az orosz tüzérséggel egyenrangúan küzdjön. „Oroszország naponta 50-70 ezer lövedéket lő ki az ukrán célpontokra, és ennek a mennyiségnek legalább a harmadára minden nap szükségünk lenne” – hangsúlyozta Denisz Smihal.


A legjobb biztonsági garancia Ukrajna számára az azonnali NATO-tagság jelentette ki Olekszandr Merezko, a kijevi parlament külügyi bizottságának elnöke a Newsweeknek adott interjújában. A politikus szerint Putyin fél a katonai szövetségtől, és nem tudja megakadályozni Finnország és Svédország csatlakozását. Merezko közölte: ha Magyarország továbbra is módszeresen aláássa az észak-atlanti szolidaritást, akkor ki kell zárni a NATO-ból. Mint mondta, a szövetségen belül már Ukrajna felé billen a mérleg, ugyanakkor továbbra is vannak olyan nyugati politikusok, akik elhiszik és terjesztik azt az orosz narratívát, mely szerint Ukrajna NATO-tagsága a harmadik világháborúhoz vezetne.


Két oldalról ég a kanóc a balkáni puskaporos hordón, a nem csillapodó Szerbia–Koszovó-vita mellett Recep Tayyip Erdogan török elnök megfenyegette Görögországot, hogy bármikor rakétatámadás érheti a fővárosukat, ha nem hagynak fel az Égei-tengeren lévő szigetek felfegyverzésévelírta a Bloomberg. Törökország októberben a Fekete-tenger felett tesztelte a Tayfun nevű, saját gyártmányú, rövid hatótávolságú ballisztikus rakétáját. A fegyver Törökország szerint 456 másodperc alatt képes 561 kilométeres távolságban lévő célpontokat eltalálni. Ha azt mondod, hogy Tayfun, megijednek [a görögök], azt mondják, hogy el fogja találni Athént! Még szép, hogy eltalálja. Ha nem maradtok nyugton, ha megpróbáltok az USA-tól kapott fegyvereket a szigetekre küldeni, egy olyan ország, mint Törökország, biztosan nem fog ölbe tett kézzel üldögélni. Valamit tennie kell – mondta Erdogan. Ankara nem tudja szó nélkül hagyni, hogy a görög haderő egyre nagyobb mértékben épül ki a partjaihoz közeli szigeteken, és a NATO-tag Görögországnak nyújtott nyugati katonai támogatást sem hajlandó tolerálni. A két ország közötti feszültség az elmúlt években tovább nőtt, amikor Törökország mozgósította haditengerészetét, hogy megszerezze az Égei-tengerben potenciálisan megtalálható energiahordozókat. A török–görög konfliktus tovább növeli a nyomást a Balkán-félszigeten, ahol Szerbia és Koszovó között egyre hevesebb a vita az etnikai kisebbségek jogairól, és több helyen már fegyveres összecsapások is kirobbantak. De a Balkánon még háborúnak sem kell kitörnie ahhoz, hogy Európa gazdasági kilátásai tovább romoljanak. A régió jelenleg is instabil, felborultak az ellátási láncok, és az erősödő konfliktusok csak veszélyesebbé teszik a délről érkező kereskedelmet, a török–görög ellenségeskedés pedig a Földközi-tenger teljes keleti felét lezárhatja. Arról nem is beszélve, hogy a feszültségek növekedése mellett rengeteg ember dönthet úgy, hogy nem várja meg a háború kitörését, és inkább menedéket keres a nyugati országokban.


Ukrajnai menekültek újabb, százezres hullámára számítanak Európában a télen a konfliktus sújtotta ország elviselhetetlen életkörülményei miatt – közölte hétfőn Jan Egeland, a Norvég Menekültügyi Tanács (NRC) főtitkára. „Senki sem tudja biztosan, hogy mennyien lesznek, de százezres nagyságrenddel többre kell számítani, tekintettel arra, hogy a polgári infrastruktúra bombázása kibírhatatlan életkörülményeket teremt nagyon sok helyen” — mondta Egeland a Reuters hírügynökségnek telefonon nyilatkozva. „Attól tartok, hogy ez a válság Európában el fog mélyülni, és háttérbe szorítja majd a világ más tájait sújtó kríziseket, amelyek pedig nem kevésbé fontosak” — tette hozzá az NRC főtitkára, aki nemrég tett látogatást Ukrajnában.


Volodimir Zelenszkij elnök utasítására az orosz ortodox egyház hét vezető papjának vagyonát lefoglalják, és számos gazdasági és jogi tevékenységtől is eltiltják őket. Az ukrán elnök vasárnap esti videóbeszédében azt mondta, hogy "Ukrajna Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsának döntése értelmében hét ember ellen szankciókat léptettek életbe", hozzátéve, hogy kormánya "mindent megtesz annak érdekében, hogy az agresszor államnak ne legyen egyetlen szála sem az ukrán társadalomban, amelyet meghúzhatna". Az elnök azzal folytatta, hogy az orosz ortodox egyház veszélyt jelent az ukrán kultúrára, mondván, hogy "soha nem fogjuk megengedni senkinek, hogy birodalmat építsen az ukrán lélekben". Ezen felül elítélte azokat az ukránokat, akik továbbra is az állítólagosan Oroszország által ellenőrzött egyházközségekbe járnak, mint akik engednek "a gonosz kísértésének".


Egy japán bíróság hétfőn elutasította a nagaszaki atombombát túlélők gyermekeinek egy csoportja által benyújtott kártérítési keresetet, amely az orvosi költségekhez nyújtott állami támogatásra való jogosultságot kérte, mondván, hogy nem bizonyított az örökletes sugárzás hatása. Egy 28 fős csoport, amelynek szülei sugárzásnak voltak kitéve az 1945. augusztus 9-i amerikai atombombázás során, 2017-ben nyújtott be keresetet, követelve, hogy a kormány vonja be őket a túlélők számára elérhető orvosi támogatásba. A felperesek közül ketten, akik rákbetegek voltak, a per során meghaltak. A Nagaszaki Kerületi Bíróság hétfőn kimondta, hogy a sugárzás lehetséges örökletes hatása nem tagadható, de nincs megalapozott tudományos konszenzus, és nem alkotmányellenes, hogy a kormány kizárta a felpereseket az orvosi támogatásból.

Októberben az Egyesült Államok egy átfogó exportellenőrzési csomagot tett közzé, amelynek célja a kínai félvezető-ágazat térdre kényszerítése volt. Kína keresetet indított a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO) az Egyesült Államok ellen a chipek exportját ellenőrző intézkedések miatt — közölte a kínai kereskedelmi minisztérium. "Kína jogi lépéseket tesz a WTO keretein belül, mint szükséges eszközt aggodalmaink kezelésére és jogos érdekeink védelmére" — áll a kínai kereskedelmi minisztérium közleményében, amelyet a genfi diplomáciai képviselet közvetített. Hozzátette, hogy az amerikai korlátozások "veszélyeztetik a globális ipari ellátási láncok stabilitását". A WTO genfi kínai képviselete és az Egyesült Államok kereskedelmi képviselője nem reagált azonnal a Reuters megkeresésére. A WTO szóvivője nem kívánt nyilatkozni. Az úgynevezett konzultációs kérelem egy hosszú eljárás első lépése. Az USA megakadályozta a WTO kereskedelmi vitákat elbíráló legfelsőbb testületének kinevezését, ami azt jelenti, hogy egyes viták soha nem kerülnek rendezésre.


Az Amerikai Olimpiai és Paralimpiai Bizottság támogatja, hogy az orosz és fehérorosz sportolók részt vehessenek a 2024-es párizsi olimpián, feltéve, hogy nem országuk színeiben vagy zászlaja alatt indulnak - közölték hétfőn. Az amerikai tisztviselők elmondták, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) csúcstalálkozójának küldöttei "egyöntetű érdeklődést" mutattak egy olyan útvonal kidolgozására, amely lehetővé tenné az orosz és fehérorosz sportolók számára, hogy visszatérjenek a versenyzéshez. A két ország azóta van elszigetelve a nemzetközi sporttól, hogy Oroszország februárban megkezdte Ukrajna lerohanását. Susanne Lyons, az USOPC elnöke azonban egy konferenciahíváson újságíróknak azt mondta, hogy az olimpiai mozgalom "szövetét" veszélyezteti, ha a sportolók nem kapnak lehetőséget arra, hogy semlegesként versenyezzenek. "Sok vita folyt arról, hogy azok a sportolók, akik történetesen (Oroszországban és Fehéroroszországban) születtek, és útlevéllel rendelkeznek ezekből az országokból, kapnak-e olyan lehetőséget, hogy a jövőben tiszta és semleges sportolóként versenyezhessenek" — mondta Lyons. "Azt hiszem, elég nagy az igény arra, hogy ez idővel megtörténjen, mert a mi küldetésünk az, hogy a sporton keresztül békében összehozzuk a világot. Az egyes sportolók versenyzésének megtiltása nehezen tolerálható a mozgalom számára."


Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök vasárnap kijelentette, hogy az ország fokozza az új generációs fegyverek gyártását, hogy megvédje magát az európai, amerikai és ausztrál ellenségtől. "Növeljük a leghatékonyabb pusztító eszközök gyártását. Beleértve az új elveken alapulóakat is" - mondta Medvegyev a Telegram üzenetküldő alkalmazáson keresztül. "Ellenségünk nem csak a mi szülőföldünk, Malorosszija kijevi tartományában ásta be magát, Európában, Észak-Amerikában, Japánban, Ausztráliában, Új-Zélandon és egy sor más helyen is, amelyek hűséget fogadtak a náciknak".

Egy brit üzletember, akit azzal vádolnak, hogy összeesküvést szőtt az Oleg Deripaszka orosz oligarcha ellen bevezetett amerikai szankciók megsértésére, a májusi meghallgatáson harcolni fog a kiadatása ellen – közölték ügyvédei hétfőn egy londoni bíróságon. 2003 körül a manhattani szövetségi ügyészek szerint Graham Bonham-Carter az alumíniumipari óriásvállalat, a Rusal milliárdos alapítója, Deripaszka által irányított vállalatoknak dolgozott. Az amerikai igazságügyi minisztérium szerint Bonham-Carter "továbbra is nyújtott szolgáltatásokat Deripaszkának és annak javára ingatlanokkal és műtárgyakkal kapcsolatban" az Egyesült Államokban, miután 2018-ban szankciókat vezettek be. A 62 éves Bonham-Carter ellen egy vádpontban az amerikai szankciók megsértésére és kijátszására irányuló összeesküvés, egy vádpontban a nemzetközi gazdasági vészhelyzeti hatalomról szóló törvény megsértése, valamint egy vádpontban folytatólagosan elkövetett csalás miatt emeltek vádat.

(vukics)




448 megtekintés

Comments


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page