Szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2022.12.15.)
–
A Pentagon megvitatja annak lehetőségét, hogy kis létszámú csapatokat küldjön Ukrajnába, hogy fokozzák az országba küldött fegyverek nyomon követésére fordított erőfeszítéseket – jelentette hétfőn az NBC News. Még októberben a Pentagon közölte, hogy a kijevi amerikai nagykövetségen állomásozó amerikai katonai személyzet megkezdte a "helyszíni" fegyverellenőrzéseket Ukrajnában. Az NBC szerint az Egyesült Államok jelenleg néhány tucat katonát állomásoztat Ukrajnában, köztük egy kisebb létszámú, a fegyverek nyomon követésében részt vevő csapatot. A jelenlegi nyomon követési erőfeszítések során Kijeven kívülre utaznak, hogy beolvassák a fegyvereken és egyéb készleteken lévő vonalkódokat, bár amerikai tisztviselők szerint az amerikai katonák nem utaznak el a frontvonalakig. A fegyverellenőrök az egyetlen olyan amerikai katonai jelenlét Ukrajnán belül, amelyet a Pentagon megerősített. A The Intercept októberben arról számolt be, hogy az amerikai különleges műveleti erők és a CIA személyzete is az országon belül tartózkodik, de az USA hivatalosan nem ismerte el a titkos akciót. (továbbá itt és itt)
A brit királyi tengerészgyalogság nagy kockázatú különleges műveleteket hajtott végre a szárazföldön Ukrajnában – állítja az elit egység volt vezetője, aki szerint idén többször is bevetettek brit kommandósokat az országban. A Királyi Haditengerészet hivatalos lapjában, a Globe and Laurelben megjelent írásában Robert Magowan altábornagy elmondta, hogy január óta mintegy 350 tengerészgyalogost küldtek Ukrajnába két küldetésre, kezdve egy olyan művelettel, amelynek célja az volt, hogy segítsen a brit diplomáciai személyzet Lengyelországba történő áthelyezésében, közvetlenül az orosz invázió előtt. A másodikra áprilisban került sor, nem sokkal azután, hogy Moszkva kivonult az ukrán főváros körüli térségből – mondta Magowan, aki egykor a Királyi Tengerészgyalogság parancsnoka volt, jelenleg pedig a Védelmi Vezérkar főnöke alatt magas rangú tisztviselőként szolgál. "Áprilisban visszatértek az országba, hogy újjáépítsék a diplomáciai missziót, védelmet biztosítva a kritikus fontosságú személyzetnek" – mondta a tábornok. "Mindkét fázisban a kommandósok egyéb diszkrét műveleteket támogattak egy rendkívül érzékeny környezetben, magas politikai és katonai kockázat mellett".
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán elítélte azt a tervet, amely szerint orosz és fehérorosz sportolóknak engedélyeznék a 2024-es párizsi olimpián való részvételt, és az oroszok a játékoktól való "teljes elszigetelését" követelte. Az amerikai olimpiai és paralimpiai bizottság által előterjesztett terv lehetővé tenné az orosz és fehérorosz versenyzők részvételét, de nem országuk zászlaja vagy színei alatt. A korlátozások azonban nem elég jók Zelenszkijnek, aki a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökének azt mondta, hogy az egyetlen lehetőség "a terrorista állam teljes elszigetelése a nemzetközi színtéren. Ez különösen a nemzetközi sporteseményekre vonatkozik". Zelenszkij korábban Vlagyimir Putyin elnök ukrajnai inváziójára válaszul az oroszok kollektív megbüntetését követelte. Korábban azt követelte, hogy a nyugati országok tiltsanak ki minden orosz utazót, mondván, hogy Oroszország "egész lakossága" felelős a háborúért. Az EU soha nem állapodott meg az utazási tilalomról, de néhány kelet-európai ország vízumkorlátozásokat vezetett be.
Oroszország nem fog habozni, hogy bombázza az amerikai Patriot-rakétaütegeket, ha azokat Ukrajnába telepítik – közölte a Kreml, figyelmeztetve, hogy a rendszereket jogos célpontként kezelik majd. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán fenyegetőzött az amerikai légvédelmi eszközök elleni csapásokkal miután a Washington Post arról számolt be, hogy a Fehér Ház Patriotokat készül küldeni Ukrajnának, amely Oroszország februári megszállása óta többször is kérte a fejlett rakétavédelmi rendszert. Míg Washington korábban elutasította a nagyobb hatótávolságú fegyverekre vonatkozó kéréseket, mivel aggályosnak tartotta, hogy az ukrán erők mélyen orosz területen belüli csapásokra használhatják azokat, az amerikai tisztviselők fokozatosan egyre kevésbé aggódnak a konfliktus eszkalálódása miatt. Ennek ellenére a logisztikával és a kiképzéssel kapcsolatos bonyodalmak továbbra is problémákat okoznak a Patriot telepítése során, amint azt Kelley Vlahos, a Quincy Institute munkatársa kifejtette: „A Patriot kiképzése körülbelül hat hónapig tart. Az amerikai hadseregben a rendszer folyamatos ellenőrzéséhez és irányításához egy több mint 90 katonából álló oktató állományra van szükség, ami érzékelteti, hogy mennyire összetett a rendszer. Minden egyes rendszer költsége körülbelül 1 milliárd dollár, a rakétákat nem számítva. A védelmi minisztérium még dolgozik a terveken, hogy miként képezzék ki az ukrán csapatokat a Patriotra" – írja a Post, amely megjegyzi, hogy a rakéták 2023 nyaráig nem biztos, hogy eljutnak a harctérre. Múlt pénteken a Times arról számolt be, hogy a Pentagon "hallgatólagos jóváhagyást" adott Kijevnek, hogy támadásokat hajtson végre orosz területen belül, egy amerikai védelmi tisztviselőre hivatkozva, aki szerint "az eszkalációtól való félelem megváltozott" a háború kezdete óta. Oroszország washingtoni nagykövetsége szerdán szintén élesen reagált a közelgő Patriot telepítésről szóló hírekre, és arra figyelmeztetett, hogy a lépés "provokatív lépés lenne az [amerikai] kormányzat részéről", amely "kiszámíthatatlan következményekkel" fenyeget.
A Biden-kormányzat olyan felszerelések küldésére készül Ukrajnába, amelyek a "buta bombákat" "intelligens bombákká" alakítják át – mondta több meg nem nevezett tisztviselő a Washington Postnak. A magas rangú tisztviselők szerint Washington most azt mérlegeli, hogy JDAM (Joint Direct Attack Munitions) lőszereket Ukrajnának. A Boeing gyártmányú készletek akár 2000 font súlyú bombákat is képesek precíziós irányítású fegyverré alakítani. A The Post beszámolója szerint nem világos, hogy Biden aláírta-e a tervet. A JDAM-ok Ukrajnába küldése a háború sújtotta országnak nyújtott amerikai támogatás jelentős fokozását jelentené.
Az USA a NATO nukleáris megosztási programjának részeként mintegy 20 robbanófejet tárol Németországban, és Berlin olyan bombázóflottát tart fenn, amely képes ezeket hordozni. Németország szerdán szerződést írt alá az Egyesült Államokkal több tucat Lockheed Martin gyártmányú F-35-ös vadászrepülőgép megvásárlásáról, amelyek képesek hordozni azokat a nukleáris robbanófejeket, amelyeket az USA már Németországban tart. Németországban mintegy 20 amerikai B-61-es nukleáris gravitációs bombát tárolnak a NATO nukleáris megosztási programja keretében. Németországnak nincsenek saját nukleáris fegyverei, de fenntartja az öregedő Tornado bombázókból álló flottáját, amelyek képesek atomtöltetek ledobására, és ezeket fogják az F-35-ösök felváltani. "A német F-35-ös program biztosítja Németország szövetségi kötelezettségvállalásainak folytatását, és garantálja a NATO hiteles elrettentő erejét a jövőben" – áll a berlini amerikai nagykövetség közleményében. Németország még márciusban jelentette be szándékát az F-35-ösök beszerzésére a katonai kiadások növelésére irányuló terv részeként. Németország 35 darab vadászrepülőgépet szerez be a mintegy 10,5 milliárd dollár értékű üzlet keretében, és várhatóan 2026 és 2029 között szállítják le őket. Az F-35-ösök a tervek szerint 2030-ban váltják majd fel a Tornadókat a nukleáris megosztási misszióban. A NATO nukleáris megosztási programja keretében az Egyesült Államok Németországban, Belgiumban, Olaszországban, Hollandiában és Törökországban tart nukleáris robbanófejeket. A Szovjetunió összeomlása után a NATO-hoz csatlakozott országokban jelenleg nincsenek nukleáris fegyverek, de Lengyelország nyitott a befogadásukra, és megbeszéléseket folytatott az Egyesült Államokkal a kérdésről.
Harminchét csoport küldött levelet a kongresszus vezetésének, amelyben a 2002-es AUMF hatályon kívül helyezését sürgetik. Háborúellenes csoportok és jogvédő szervezetek koalíciója levélben szólította fel a kongresszus vezetését, hogy terjesszen elő egy olyan intézkedést, amely hatályon kívül helyezi a 2002-es, Irakra vonatkozó katonai erő alkalmazására vonatkozó felhatalmazást (AUMF). A levél, amelyet többek között Chuck Schumer, Mitch McConnell és Patrick Leahy szenátoroknak, valamint Nancy Pelosi és Kevin McCarthy kongresszusi képviselőknek küldtek, arra szólította fel a törvényhozókat, hogy tegyenek lépéseket a "régóta esedékes hatályon kívül helyezésnek" nevezett ügyben. Szerdáig 37 szervezet írta alá a levelet. "Ennek az elavult és szükségtelen törvénynek a hatályon kívül helyezése alapvető alkotmányos jogokat helyreállító intézkedést jelentene, és egyben biztosítaná, hogy a 2002-es iraki AUMF-et ne lehessen visszaélni azzal, hogy új életet leheljenek egy előre nem látott nemzetbiztonsági válságba, amelyet egy ellenőrizetlen elnök irányít" – áll a levélben. "Ez a forgatókönyv már egyszer lejátszódott, 2020 elején; semmi sem akadályozza meg, hogy újra lejátszódjon, amíg a kongresszus nem törli a 2002-es iraki AUMF-et". Az AUMF egy olyan, a kongresszus által elfogadott határozat, amely az elnök számára lehetővé teszi, hogy katonai akciókat hajtson végre a kongresszus jóváhagyása nélkül, az intézkedésben meghatározott konkrét feltételek szerint. Bár Joe Biden amerikai elnök jelezte, hogy hajlandó hatályon kívül helyezni a 2002-es AUMF-et, a kongresszus még nem fogadott el erre vonatkozó határozatot. A felhatalmazás hatályon kívül helyezését célzó intézkedést a képviselőházi változatban a nemzetvédelmi felhatalmazásról szóló törvény (NDAA) terjesztették elő. A szenátusi változatban azonban nem szerepelt ilyen intézkedés, és végül a múlt heti végleges határozatból is kimaradt.
Az SDF letartóztatta az ISIS emírjét egy közös amerikai-kurd hadműveletben. December 13-án a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) az Egyesült Államok vezette koalícióval közös művelet során letartóztatták az Iszlám Állam egy feltételezett magas rangú emírjét Észak-Szíriában, annak ellenére, hogy a térségben folyamatos török támadások zajlanak – írja a Rudaw. "A műveletek eredményeként letartóztatták az ISIS egyik emírjét két másik terroristával együtt, akik a terrorista sejtek fegyverekkel és lőszerrel való ellátásáért voltak felelősek, hogy a börtönöket és az al-Hawl tábort célba vegyék" – áll a közleményben. Miközben az SDF és az Egyesült Államok vezette koalíció ISIS elleni műveletei folytatódnak, a jelenlegi török légi hadjárat rövid időre leállította az összes IS-ellenes műveletet, Washington pedig aggodalmát fejezte ki az Iszlám Állam csoport esetleges újjáéledésével kapcsolatban a régióban. Közben a török kormány bejelentette, hogy kész tárgyalni Damaszkusszal, azzal a feltétellel, hogy a szíriai kormány "reálisan cselekszik". Törökország azt állítja, hogy célja a terrorizmus elleni harc megerősítése, miután az ország északi részén kurd csoportok ellen támadásokat indítottak. "A hírszerző szolgálatokon keresztül már egy ideje tárgyalásokat folytatunk a rezsimmel. Ha a rezsim reálisan cselekszik, készek vagyunk együttműködni a terrorizmus elleni küzdelemben, a politikai folyamatban és a szíriai (menekültek) visszatérésében" – mondta Mevlut Cavusoglu török külügyminiszter. Törökország 2016 óta illegálisan megszállja Szíriát, hogy ütközőzónát hozzon létre saját területe és az országban tevékenykedő kurd fegyveresek között. Damaszkusz a behatolást a szíriai nép elleni "gyarmatosító" tervnek nevezte. Oroszország azonban arra számít, hogy Törökország leállítja a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) elleni esetleges szárazföldi hadműveletre vonatkozó terveket Észak-Szíriában. Egy volt amerikai tisztviselő arra figyelmeztetett, hogy ha a hadművelet folytatódik, Washington és Ankara közötti kapcsolatok "összeomlanak" – írja az Al-Awsat hírügynökség.
"Az iraki háború során elkövetett legszörnyűbb amerikai háborús bűnök némelyike Fallúdzsa városában történt" – mondta Jeremy Scahill újságíró. A békepártiak felháborodással reagáltak a haditengerészet azon döntésére, hogy új hadihajóját a fallúdzsai két csatáról nevezték el, amelyek során az amerikai csapatok iraki civileket mészároltak le. "Fallúdzsa egy óriási amerikai háborús bűn volt Irakban". "A leendő Amerika-osztályú kétéltű hajó a USS Fallujah, LHA-9 nevet kapja" – jelentette be Carlos Del Toro haditengerészeti miniszter kedden a washingtoni tengerészgyalogsági laktanyában tartott beszédében. "A leendő USS Fallujah az első és a második fallúdzsai csatának, az iraki háború során amerikaiak által elkövetett támadásoknak állít emléket". Del Toro "megtiszteltetésnek nevezte számomra és nemzetünk számára, hogy emléket állíthatunk a tengerészgyalogosoknak, a katonáknak és a koalíciós erőknek, akik bátran harcoltak, és azoknak, akik életüket áldozták a fallúdzsai mindkét csata során". Az amerikai csapatok mintegy 600 iraki civilt – köztük több mint 300 nőt és gyermeket – mészároltak le 200 felkelővel együtt az első fallúdzsai csata során. Az Éber elhatározás hadművelet kódnevű csatát 2004 áprilisában indították, hogy megbosszulják a Blackwater négy vállalkozójának halálát. A megtorló ostrom során huszonhét amerikai katona halt meg.
Oroszország első alkalommal váltotta fel Irakot, így ő lett India első számú olajszállítója, mivel a finomítók a múlt hónapban Moszkvától vásároltak olajat, attól tartva, hogy a december 5-től bevezetett árkorlátozás hatással lehet az ellátásra és elzárhatja a fizetési utakat – derült ki a kereskedelmi forrásokból származó adatokból. India Oroszországból származó kőolajimportja az ötödik egymást követő hónapban nőtt, és novemberben elérte a napi 908 000 hordót (bpd), ami 4%-kal több, mint októberben – mutatták az adatok. A Hetek csoportja, Ausztrália és az Európai Unió 27 országa december 5-től hordónként 60 dolláros árplafont szabott ki az orosz tengeri olajra, mivel a Nyugat megpróbálja korlátozni Moszkva képességét az ukrajnai háború finanszírozására. Az árkorlátozási terv szerint a G7-országok megtagadják a biztosítási, pénzügyi, bróker-, hajózási és egyéb szolgáltatásokat a nyersolajra és az olajtermékekre vonatkozó árkorlát feletti árú olajrakományoktól. Novemberben az adatok szerint az orosz olaj India teljes, mintegy 4 millió hordónkénti olajimportjának mintegy 23%-át tette ki.
Csalódottság uralja Európát két évvel azután, hogy Joe Biden amerikai elnököt megválasztották. Az európaiak reménye szerint újra kellett volna építeni Amerikának a transzatlanti kapcsolatokat az Európai Unióval. Az EU vezetői most már nyíltan harcokról beszélnek, nem csak a barátságról. Azt mondják, hogy a Washingtonnal való konfliktus a legutolsó dolog, amit akarnak, miközben Ukrajnában háború dúl a küszöbükön, és a közös elhatározás elengedhetetlen Oroszország megállításához. A pénz azonban veszélyezteti ezt az egységet. "Európában már most is háború van. Az utolsó dolog, amire szükségünk van, az egy kereskedelmi háború" – mondta Margrethe Vestager, az Európai Bizottság alelnöke szerdán a törvényhozóknak. A 27 országot tömörítő blokkban sokan úgy látják, hogy az USA igazságtalanul zárja ki egy régi és megbízható szövetségesét a jövedelmező amerikai piacról. A vita tárgya az amerikai inflációcsökkentési törvény, egy 369 milliárd dolláros terv, amely támogatásokkal kedvez az amerikai gyártású klímatechnológiának, és ez a protekcionista eljárás az EU szerint tisztességtelenül diszkriminálja a cégeit.
Az ukrán katonáknak nem kell félniük az oroszok és más ellenségek megölésétől, az ellenség gyilkolásától való félelem hiánya fontos tapasztalat, amelyet az ukrán fegyveres erők 2014 óta már megszereztek – jelentette ki csütörtökön Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka egy lapinterjúban, számolt be a korrespondent.net hírportál. A jelentés szerint Zaluzsnij a The Economist című brit hetilapnak nyilatkozva kifejtette: minden, amit tettünk a nagyszabású agresszió kezdetétől, az, hogy nem csak a 2014-ben megszerzett tudásunkat, hanem az azóta megszerzett készségeinket és tapasztalatainkat is megvalósítottuk. „És a legfontosabb tapasztalatunk, amelyet szinte vallásként gyakoroltunk, az, hogy az oroszokat és minden más ellenséget meg kell ölni, egyszerűen meg kell gyilkolni. És a legfontosabb, hogy ne féljünk ezt megtenni. És ezt tesszük is” – hangsúlyozta. A főparancsnok szerint ez az elszántság meghatározó volt a háború első napjaiban, amikor a nyugati kormányok és szakértők azt feltételezték, hogy Ukrajna nem lesz képes ellenállni Oroszország katonai agressziójának. „Az amerikaiak azt mondták, hogy készüljünk a megerősített védekezésre. De volt egy lehetőségünk, és ezt ki is használtuk. A mi feladatunk az volt, hogy kisebb erőinket úgy osszuk el, hogy nem hagyományos taktikával megállítsuk a nyomást” – magyarázta Valerij Zaluzsnij.
Hanna Maljar védelmi miniszterhelyettes elmagyarázta, miért titkosak az ukrán hadsereg veszteségeiről szóló adatok – számolt be a 24-es csatorna. „Mindenkit érdekel a veszteségek száma. Miért titkosak ezek az információk? Mert a hadtudományban a csapatok viselkedési taktikája többek között az ellenség veszteségeinek arányától is függ. Ők állapítják meg a veszteségeket” – ismertette a tisztviselő. A miniszterhelyettes elmondása szerint van egy bizonyos százalék, amely után mindegyik hadsereg változtat taktikáján. És hogy az ellenség ne férhessen hozzá ehhez az információhoz, kénytelenek titkosítani. Maljar ugyanakkor hangsúlyozta, hogy senki sem tudja teljesen titkosítani ezeket az adatokat. Elmondása szerint a háború végét követően nyilvánosságra kerül. Hiszen az elhunyt katonáknak vannak rokonai és szerettei. Az államtól kártérítést kapnak. Tehát egyszerűen lehetetlen elrejteni ezeket az információkat.
Volodimir Zelenszkij elnök aláírt egy rendeletet, melynek értelmében új ünnepet vezetnek be Ukrajnában – az emberi jogok napját. Minden év december 10-én ünneplik majd, hogy „megerősítsék és biztosítsák az emberi jogokat és szabadságjogokat, ami az állam legfőbb kötelessége”.
Volodimir Zelenszkij elnök felszólította az Európai Unió vezetőit, hogy küldjenek különleges missziókat Ukrajna kritikus energetikai infrastruktúrájának azon létesítményeibe, amelyek az ország energiaellátásában vesznek részt – közölte kedden az rbc.ua hírportál az Elnöki Hivatal honlapjára hivatkozva. A közlemény szerint Zelenszkij hangsúlyozta, hogy azokról a létesítményekről van szó, amelyektől Ukrajna egész energiarendszerének stabilitása közvetlenül függ. Párhuzamot vont a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) misszióival, amelyeket a megállapodás szerint az összes ukrán atomerőműben kell telepíteni.
Az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) szakértői szerint az ukrajnai háború miatt 1,5 millió ukrán gyermeket fenyeget a depresszió, a szorongás, a poszttraumás stressz és más mentális egészségügyi problémák kialakulása – írta a Korrespondent. Az UNICEF december 14-én, szerdán közzétett jelentése szerint körülbelül hétmillió gyermek szenved az ukrán energiainfrastruktúra elleni orosz támadásoktól. Az országban a gyermekek többsége nem jut állandóan áramhoz, fűtéshez és vízhez. Nem csak arról van szó, hogy a gyerekek fáznak a rendkívüli hidegben, hanem arról is, hogy nem tudnak bekapcsolódni a távoktatásba, miközben sok iskolás számára csak ez a tanulási forma jelenti az egyetlen hozzáférést a közoktatáshoz, ugyanis az országban sok iskola megrongálódott vagy teljesen tönkrement, jelzi az UNICEF. Azt is kiemelték, hogy az áram hiányában korlátozott a gyerekek barátokkal és rokonokkal való kapcsolattartása, ami negatívan befolyásolja pszichéjüket. Szakértők szerint 1,5 millió ukrán gyermeket fenyeget a depresszió, a szorongás, a poszttraumás stressz és más mentális problémák kialakulása.
A közös nyilatkozat rámutat, hogy a törvényalkotók teljes egészében figyelmen kívül hagyták a magyar és más kisebbségi szervezetek által korábban megfogalmazott konstruktív javaslatokat. A törvény nem csupán megerősíti az oktatási és nyelvtörvényben korábban kodifikált jogszűkítéseket, de újabbakat is bevezet, “nem garantálja a kompakt nemzetiségi letelepedési térségek megőrzését, illetve a nemzetiségi szimbólumok használatát sem” – áll a nyilatkozatban. A közös nyilatkozat szerint az új jogszabály “a kisebbségi jogokat kizárólag a kisebbségekhez tartozó személyek egyénileg gyakorolható jogaként értelmezi”, megfosztva ezzel őket (közösségeiket, szervezeteiket) az intézményesen gyakorolható politikai, oktatási, nyelvi jogok érvényesítésétől, s így saját sorsuk befolyásolásának lehetőségétől is. A kárpátaljai magyarság két mérvadó érdekvédelmi szervezete szerint a törvény jelenlegi formájában nem alkalmas arra, hogy Ukrajna jogalkotásában megfelelő eszközül szolgáljon az alkotmány rendelkezéseinek, illetve az ország nemzetközi jogi kötelezettségeinek végrehajtásához a nemzeti kisebbségek jogainak védelme tekintetében. A törvény nem biztosít megfelelő intézményi alapokat és jogi mechanizmusokat a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítéséhez és védelméhez – zárul a KMKSZ és az UMDSZ nyilatkozata. Az Ukrajna nemzeti közösségeiről szóló törvénytervezetet a 450-ből képviselőt számláló ukrán parlament kedden 324 képviselő támogatásával második olvasatban, azaz véglegesen is elfogadta.
Felrobbant a lengyel rendőr-főkapitányság varsói székhelyén egy ajándéktárgy, amelyet a szervezet élén álló Jaroslaw Szymczyk ukrajnai látogatása során kapott – közölte csütörtökön a lengyel belügyi tárca. A robbanás még szerda reggel történt a rendőrfőkapitány irodájával szomszédos helyiségben – tudatták. Mint hozzátették, az ajándékot Szymczyk december 11-12-i ukrajnai munkalátogatása során kapta a helyi ukrán hatóságok egyik főnökétől. A rendőrfőkapitány könnyű sérüléseket szenvedett, szerda óta kórházban van megfigyelésen. Könnyű, de kórházi kezelést nem igénylő sérüléseket szenvedett az intézmény egyik munkatársa is – áll a közleményben. Az ügyet az illetékes lengyel szolgálatok és az ügyészség vizsgálja, Lengyelország magyarázatot kért az ukrán féltől. Csütörtök délelőtt Mariusz Ciarka, a rendőr-főkapitányság szóvivője a PAP hírügynökségnek megerősítette a korábbi médiaértesüléseket, miszerint a robbanás következtében az épületben megrongálódott az őrszolgálati szoba mennyezete.
Az Oroszországhoz csatolt Krím közigazgatása elkobozza azoknak az ukrán állampolgároknak a vagyonát, akik oroszellenes beállítottságúak. A hír kapcsán felmerült, hogy mi lesz a sorsa Volodimir Zelenszkij Krím-félszigeten lévő fényűző ingatlanának, írja a politics.novyny.live. Szergej Akszjonov, a Krím orosz állami közigazgatásának elnöke közölte, hogy már elkezdődött a félszigeten lévő ukrán vagyon államosítása. Egyelőre a gyárak, üzemek kerülnek sorra, ám hamarosan más vagyontárgyakra, ingatlanokra is az elkobzás vár. Erre a sorsra juthat az ukrán elnök tulajdonában lévő nagy értékű ingatlan is. Akszjonov állítása szerint a Zelenszkij-villa sorsáról eddig nem volt szó. Nagy valószínűséggel előbb elkobozzák az ingatlant az orosz állam javára, majd odaajándékozzák egy arra érdemes személynek vagy intézménynek.
Megbukott az Eduard Heger vezette szlovák kormány az ellene benyújtott bizalmatlansági indítványról tartott parlamenti szavazáson csütörtökön. A szeptember óta parlamenti kisebbségben kormányzó Heger-kabinettől, a szavazás többszöri halasztása után, szűk többséggel, 78 vokssal 20 ellenében vonta meg a bizalmat a 150 fős pozsonyi törvényhozás, amelynek 102 képviselője vett részt a szavazáson. A kormánypárti képviselők egy része a voksolás előtt kivonult az ülésteremből. A kabinet ellen a korábbi kormánykoalícióból szeptemberben kilépett liberálisok – a Richard Sulík vezette Szabadság és Szolidaritás (SaS) mozgalom – és néhány másik ellenzéki képviselő terjesztett be bizalmatlansági indítványt, arra hivatkozva, hogy szerintük “a kormány nem képes az emberek gondjainak orvoslására, és abbahagyta a maffia és a korrupció elleni küzdelmet”. A kormánykoalíció elutasította ezeket a vádakat, s azzal válaszolt, hogy a liberálisok csak saját egyéni politikai számításaikat szem előtt tartva cselekszenek, és figyelmen kívül hagyják a lakosság és az ország érdekeit. A parlamenti szavazás eredményére reagálva Eduard Heger kormányfő a TASR szlovák közszolgálati hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette: a voksolás megmutatta, hogy kormánya az elmúlt hónapokban “nem a fasiszták és szélsőségesek szavazatain lógott.” Heger ezzel arra utalt, hogy a liberálisok többször is azzal vádolták a kisebbségben kormányzó kabinetet, hogy az ellenzék padsoraiban helyet foglaló radikális jobboldal voksaira támaszkodva hagyatott jóvá néhány javaslatot a parlamentben. “Sajnálom, hogy az SaS-nek erre bizonyságul egy demokratikus, korrupcióellenes kormány megbuktatására volt szüksége.” A bizalmatlansági indítványt benyújtó liberálisok vezetője, Richard Sulík a kormány bukását követő lehetőségekről azt mondta: pártja egy szakértői kormány létrehozására vagy a kormány rekonstrukciójának lehetőségére hajlik, de nem kívánnak részt venni az új kabinetben. A pozsonyi parlament legnagyobb ellenzéki pártja, az Irány (Smer-SD) vezetője, Robert Fico üdvözölte a kormány bukását, és azt mondta: egyedüli lehetőségnek az előrehozott választások megtartását látják. A Heger-kabinet bukását a legtöbb ellenzéki párt üdvözölte, többen a “lakosságnak adható legszebb karácsonyi ajándéknak” nevezték.
Fejenként 15 évre ítélték azt a 15 Donyec-medencei szakadár fegyverest, akit az ukránok ejtettek foglyul – közölte az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU). Mint írták, a börtönbüntetést hazaárulásért és Oroszországgal való együttműködésért kapták a Donyeck és Luhanszk megyéből származó szakadárok.
(vukics)
