Szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2022.12.22.)
–
November 29-én Marcin Ociepa, a lengyel nemzetvédelmi miniszterhelyettes (MON) beszédében kijelentette: "Nagyon nagy a valószínűsége egy olyan háborúnak, amelyben részt veszünk. Túl nagy ahhoz, hogy ezt a forgatókönyvet csak hipotetikusan kezeljük". A lengyel MON állítólag azt tervezi, hogy 2023-ban 200 000 tartalékost hív be néhány hetes kiképzésre, de varsói megfigyelők azt gyanítják, hogy ez az intézkedés könnyen országos mozgósításhoz vezethet. Eközben a Biden-kormányzaton belül egyre nagyobb az aggodalom, hogy az ukrán háborús erőfeszítések összeomlanak egy orosz offenzíva súlya alatt. És ahogy a dél-ukrajnai talaj végül megfagy, az adminisztráció félelmei jogosak. Az Economist című lapban megjelent interjúban Valerij Zaluzsnij tábornok, az ukrán fegyveres erők vezetője elismerte, hogy az orosz mozgósítás és taktika működik. Még arra is utalt, hogy az ukrán erők talán nem lesznek képesek ellenállni a közelgő orosz támadásnak.
Emmanuel Macron francia elnök szerint Európának határozottabb szerepet kell vállalnia az Észak-atlanti Szerződés Szervezetén belül, csökkentve az Egyesült Államoktól való függőségét. Európának fejlesztenie kell saját védelmi képességeit, hogy biztosítsa a békét az ukrajnai háború által megrázott térségben. A jordániai Ammánban tartott csúcstalálkozóról Párizsba visszatérve három újságírónak nyilatkozva Macron hangsúlyozta, hogy az európai védelem fejlesztésére irányuló törekvését nem tekinti a NATO alternatívájának. Egy erősebb Európa – mondta Macron – lehetővé teszi a kontinens számára, hogy önállóbbá váljon a szövetségen belül, és "a NATO-n belül, a NATO-val együtt, de nem a NATO-tól függően" cselekedjen. "A szövetség nem olyasmi, amitől függeni kellene. Ez olyasvalami, amit választanom kell, olyasvalami, amivel együtt dolgozom" – mondta Macron. „Újra kell gondolnunk a stratégiai autonómiánkat".
Vlagyimir Putyin elnök jóváhagyta Oroszország katonai létszámának növelését, miközben elrendelte a potenciál és a képességek fokozását, ami arra utal, hogy a Kreml egy elhúzódó háborúra készül. Putyin ígéretet tett arra, hogy korlátlan finanszírozást biztosít a fegyveres erőknek felszerelésére, és utasította parancsnokait, hogy szállítsanak több, továbbfejlesztett fegyvert a csapatoknak, korszerűsítsék a kommunikációt és modernizálják a katonai sorozóhivatalokat. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter azt javasolta, hogy a jelenlegi mintegy 1 millióról 1,5 millióra növeljék a hadsereg létszámát, beleértve 695 ezer szerződéses katonát is. Sojgu szerdán azt mondta, hogy a jövőben a szerződéses katonák a mozgósítás részeként a csapatokba besorozott állampolgárokat váltanák fel. Azt is javasolta, hogy a sorkötelesek felső korhatárát 27-ről 30 évre emeljék, és hogy a sorkötelesek a bevonuláskor azonnal aláírhassák a szerződést. Jelenleg három hónapot kell várniuk, mielőtt szerződéses katonaként aláírják a szerződést. Oroszország új légi alakulatokat tervez létrehozni, köztük nyolc bombázó repülőezredet és egy vadászrepülő ezredet. Három új motorizált lövészhadosztályt is létrehoznak, többek között a megszállt ukrajnai Herszon és Zaporizzsja régiókban. Ezenkívül egy hadtestet (25 000-40 000 fős csoportosítás) alakítanak az északnyugat-oroszországi, Finnországgal határos Karéliában, míg hét motorizált lövészdandárt hadosztállyá bővítenek.
Az európai vállalkozások az Egyesült Államokban szeretnének befektetni, mivel a magas energiaköltségek rontják a kontinens versenyképességét. Európa gazdasága úgy tűnik, hogy elkerülheti azt a súlyos megrázkódtatást, amelytől a régió tartott az ukrajnai orosz invázióból eredő energiaválság közepette. A régió középtávú problémáit azonban nehezebbnek tűnik megoldani, és Európának meg kell küzdenie azért, hogy megőrizze ipari magját. Oroszország Ukrajna elleni háborúja és annak gazdasági következményei megrendítették Európa exportorientált üzleti modelljét. Az egekbe szökő energiaárak veszélyeztetik a kontinens feldolgozórendszerének középpontjában álló iparágakat. Ilyen például a vegyipar és a fémgyártás. A vállalkozások Európa-szerte csökkentik a termelést, és elkezdik a befektetéseket a tengerentúlra, többek között az Egyesült Államokba irányítani, amely több százmilliárd dollárnyi támogatással csábítja a külföldi vállalatokat. A háború és az infláció okozta sokkok ellenére Európa gazdasága meglepő ellenálló képességről tett tanúbizonyságot. A bruttó hazai termék az euróövezetben az idei év első három negyedévében 1,7%-kal nőtt, míg az Egyesült Államokban ugyanebben az időszakban mindössze 0,2%-os növekedést regisztráltak. Ez részben a dél-európai turizmus idei fellendülését tükrözi, amelyet a Covid-19 korlátozások enyhülésével a nagy költekező amerikai turisták visszatérése segített. Valószínűleg megkezdődött a zsugorodás időszaka. Az S&P Global beszerzési menedzserek körében végzett felmérése az év utolsó három hónapjában mindhárom hónapban csökkenést regisztrált, de a decemberi visszaesés volt a legkisebb. A német vállalkozások körében végzett felmérés szintén a bizalom élénkülését jelezte az év végéhez közeledve, ahogyan az euróövezet fogyasztóinak körében végzett felmérés is. Az új évre lényegesen kevésbé pesszimistán tekinthetünk, mint amire nyár végén számítottunk – mondta Guido Baldi, a berlini Német Gazdaságkutató Intézet közgazdásza. A háború következményei átformálják Európa kapcsolatait legnagyobb kereskedelmi partnereivel, az Egyesült Államokkal és Kínával. Az Egyesült Államok gazdasága jelenleg stabilan növekszik, az atlantai jegybank szerint éves szinten nagyjából 3%-os ütemben. Vállalkozásai ki vannak éhezve az Európában gyártott fejlett mérnöki termékekre és gépekre, mivel az ország teljes új energiahálózatokat épít.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a képviselőházban mondott beszédében kijelentette, hogy országa soha nem adja fel az Oroszország elleni harcot, és a kongresszus előtt tartott szenvedélyes beszédében sürgette Washingtont, hogy növelje a katonai támogatást, amely a háború tizenegyedik hónapjához érkezett. A képviselőház zsúfolásig megtelt üléstermében a dacos Zelenszkij kiemelte Ukrajna sikereit a harcmezőn, és azt mondta, hogy a Nyugat egységesen ellenzi Oroszország invázióját. A beszéd egy nagyjából nyolcórás, pörgős washingtoni látogatás csúcspontja volt, amely magában foglalta a Biden elnökkel való találkozót az Ovális Irodában és egy közös sajtótájékoztatót a Fehér Házban. "Minden borúlátó forgatókönyvvel szemben Ukrajna nem bukott el. Ukrajna él és virul" – mondta. Igyekezett megjegyezni, hogy az Egyesült Államok által nyújtott segítség "nem jótékonyság", hanem "befektetés a globális biztonságba és a demokráciába, amelyet a legfelelősségteljesebb módon kezelünk".
Peking és Irán mindig is "kényelmes" kapcsolatokat ápolt, de a mostani szaúd-arábiai látogatás új helyzetet teremtett. Hszi kínai elnök nemrég fejezte be háromnapos szaúd-arábiai látogatását, ahol találkozott szaúdi tisztviselőkkel, köztük Mohammad Bin Szalmán koronaherceggel, a királyság tényleges uralkodójával. Az út során a két ország "átfogó stratégiai partnerségi megállapodást" írt alá, jelezve a Rijád és Peking közötti kapcsolatok elmélyülését, amely részben az Egyesült Államoknak mint a régió hegemónjának pozícióját kívánja aláásni. De Iránban is sikerült felborzolnia a kedélyeket. Az utazás ugyanis közös nyilatkozattal zárult, amelyben Szaúd-Arábia és Kína egyebek mellett bejelentette, hogy megállapodtak az együttműködés megerősítéséről "az atomsorompó-rendszer fenntartása érdekében" Iránnal kapcsolatban, és "hangsúlyozzák a jószomszédi viszony és az államok belügyeibe való be nem avatkozás elveinek tiszteletben tartását". Kína növekvő érdeklődésének további jeleként a Perzsa-öböl térségének ügyei iránt, Rijádban tartották az első Kína-GCC csúcstalálkozót is. A közös nyilatkozat hangsúlyozta, hogy foglalkozni kell Irán "destabilizáló regionális tevékenységével" és "a terrorista és szektás csoportok és illegális fegyveres szervezetek támogatásával". A nyilatkozat felszólított továbbá a Perzsa-öbölben található három sziget kérdésének békés rendezésére, ahol Irán és az Egyesült Arab Emírségek területi vitát folytat. A szigetek kérdése érzékeny téma, amelyet mind az Iszlám Köztársaság, mind a Pahlavi Irán ország elválaszthatatlan területének tekint.
Az Egészségügyi Világszervezet egyik tisztségviselője kedden azt mondta, hogy 10 millió ember, vagyis Ukrajna lakosságának mintegy negyede szenvedhet mentális zavarban az ottani konfliktussal összefüggésben. "A WHO becslései szerint akár 10 millió embert is fenyeget valamilyen mentális zavar, amely a szorongástól és a stressztől a súlyosabb állapotokig terjedhet" – mondta Jarno Habicht, a WHO ukrajnai képviselője egy videokapcsolaton keresztül tartott genfi sajtótájékoztatón. A súlyosabb állapotok közé tartozik a nyomasztó események által okozott poszttraumás stresszbetegség (PTSD). Az esetek száma a 10 hónapos konfliktus után egyre nő, ami arra késztette az ENSZ különálló ügynökségét, hogy online támogató szolgáltatásokat indítson.
A norvég nyersolaj- és földgáztermelés elmaradt a kormány előrejelzéseitől novemberben, a helyi szabályozó hatóság kedden közzétett előzetes adatai szerint. Norvégia nyersolajtermelése átlagosan napi 1,74 millió hordó (bpd) volt novemberben – derült ki a norvég olajipari igazgatóság (NPD) mai adataiból. Ez 8,7%-kal elmaradt az előrejelzésben szereplő 1,905 millió bpd-ről, és kissé az októberi 1,749 millió bpd nyersolajkibocsátástól. A földgáztermelés 1,8%-kal maradt el a kormány előrejelzéseitől, és átlagosan 346,4 millió köbméter/nap volt, ami szintén kissé elmaradt az októberi termeléstől. A jövőre nézve Norvégia várhatóan rövid távon növeli mind a nyersolaj-, mind a földgáztermelését. A múlt héten az Equinor megkezdte a Johan Sverdrup óriás olajmező második fejlesztési szakaszának szivattyúzását, ami több mint 180 ezer hordóval (bpd) növeli a termelést Nyugat-Európa legnagyobb olajmezőjén. "A Johan Sverdrup nagy és fontos energiaszállítmányokat jelent, és a jelenlegi piaci helyzetben a mennyiségek nagy része Európába kerül" – mondta Geir Tungesvik, az Equinor projektekért, fúrásért és beszerzésért felelős ügyvezető alelnöke. A Johan Sverdrup 535 000 bpd termel, és a Johan Sverdrup 2-vel együtt az óriási olajmező 720 000 bpd termel majd. Ezzel a termelési ütemmel a Johan Sverdrup önmagában képes lenne Európa napi olajigényének 6-7%-át kielégíteni – állítja az Equinor. A Johan Sverdrupból származó nagyobb kínálat, amelynek nagy része Európába kerül, örvendetes hír az EU számára, amelynek 500 000 bpd vagy esetleg még több orosz nyersolaj tengeri importját kell pótolnia, most hogy az EU tengeri import embargója hatályba lépett. Az EU-ban és az Egyesült Királyságban elfogyasztott gáz mintegy 25%-át szállító Norvégia földgáztermelése 2022-ben várhatóan 8%-kal emelkedik 2021-hez képest – derült ki a kormány becsléseiből az év elején. Idén nyáron a norvég hatóságok jóváhagyták az üzemeltetők kérelmeit a termelés fokozására több működő gázmezőn, hogy lehetővé tegyék a nagyobb gázkitermelést, mivel kulcsfontosságú partnerei, az EU és az Egyesült Királyság a tél előtt a gázellátásért kapkodtak.
A luxemburgi pénzügyminisztérium kedden közölte, hogy engedélyezte az orosz Nemzeti Elszámolóház (NSD) által a Clearstream elszámolóháznál tartott egyes befagyasztott pénzeszközök vagy gazdasági források felszabadítását. Az általános engedély kiadásának lehetővé kell tennie, hogy a nem szankciókkal sújtott orosz befektetők átvihessék a vagyonukat az Európai Unió által júniusban szankciókkal sújtott orosz belföldi kifizetőhelyről, az NSD-ről. A luxemburgi pénzügyminisztérium közleményében azt írta, hogy a pénzeszközöket "azzal a feltétellel szabadítják fel, hogy ezek a pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások szükségesek ahhoz, hogy 2023. január 7-ig megszűnjenek az adott szervezettel 2022. június 3. előtt kötött vagy más módon érintett műveletek, szerződések vagy egyéb megállapodások". Az Otkritie Investments elemzői azt írták, hogy úgy tűnik, Luxemburg figyelembe vette az orosz letétkezelők és befektetők számos fellebbezését.
A különleges művelet során letartóztatták a bűnszervezet vezetőit, valamint 30 kilogramm kábítószert, dokumentumokat és 14 járművet foglaltak le. Ezek értéke több mint 45 millió hrivnya. A bűnszervezetet négy zsitomiri és kijevi férfi vezette. „Alkalmazottjaik” nem rendelkeztek egyenes összeköttetéssel sem egymással, sem pedig a „vezetőkkel”, így azok teljes titoktartást tudtak kialakítani magukat illetően. A bűnözők Ukrajna 10 legnagyobb megyéjében tevékenykedtek, az eladáshoz zárt közösségi csatornákat használtak. Az ügyben továbbra is folynak a vizsgálatok.
A Patriot légvédelmi rendszerek átadásáról szóló amerikai bejelentés után Ukrajna új típusú fegyvereket remél partnereitől, elsősorban német Leopard és Marder tankokat, valamint nagy hatótávolságú rakétákat – közölte szerdán Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója a Twitteren, adta hírül az rbc.ua hírportál. A jelentés szerint az elnöki hivatalvezetői tanácsadó Joe Biden amerikai elnök kormányának döntésére reagálva azt írta: „egyszerűen Patriot légvédelmi rendszer. Hivatalosan…” Mint kifejtette, az új Patriot légvédelmi rendszerekkel az ukrán hadseregnek lehetősége lesz „lezárni a légteret”, és teljes mértékben az orosz „hadsereg” maradványainak megsemmisítésére összpontosítani. „Továbbá Leopard, Marder és bizonyos hatótávolságú rakéták…” – tette hozzá sokat sejtetően Mihajlo Podoljak. A hírportál emlékeztetett arra, hogy szerdán Volodimir Zelenszkij elnök az Egyesült Államokba utazott, és a Biden-adminisztráció bejelentette, hogy fejlett Patriot légvédelmi rendszereket szállít Ukrajnának.
Gyilkos merényletet előzött meg az Ukrán Nemzetbiztonsági Szolgálat (SZBU), írja a 24tv.ua. Az információ szerint bérgyilkost fogtak el a szolgálat munkatársai. Az illető Olekszij Reznikov védelmi minisztert és Kiril Budanovot, a hírszerzés főnökét készült eltenni láb alól. Erről Vaszil Maljuk vezérőrnagy számolt be. Az SZBU főtisztje biztonsági okokra hivatkozva nem árult el részleteket a bérgyilkos leleplezéséről. Annyit közölt, hogy az orosz titkosszolgálat bérelte fel az illetőt, aki egy harmadik ország felől akart belépni Ukrajnába, ám a határon őrizetbe vették.
Az elnöki hivatal hivatalos tájékoztatója szerint Ukrajna hét megyéje nem tud több menekültet fogadni, mert nincs hol elhelyezni őket, írja a palyanytsyaua.com. A portál információja szerint Kirilo Timosenko helyettes kabinetfőnök állítása szerint Csernovic, Cserkaszi, Hmelnickij, Ternopil, Rivne, Poltava és Mikolajiv megyékben függesztették ki a „megtelt” táblát, mert nem tudnak elhelyezni több menekültet. Kirilo Timosenko közlése szerint négy régióban még vannak szabad helyek. A legtöbb háború elől menekülőt, pontosan 11 813 főt Kárpátalja képes befogadni. Zsitomir megyében 5 672, Odessza megyében 5 058, Volin térségében pedig 4 493 személy befogadására van lehetőség.
(vukics)
