top of page

Szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2023.01.02.)




...rendőrök, tűzoltók, sőt még mentősök is célpontjai voltak a pimasz támadásoknak... "Mikor ismerjük már be végre, hogy óriási problémánk van az archaikus társadalmakból érkező, integrálódni nem akaró fiatal férfi migránsokkal? A probléma elhallgatása azt jelenti, hogy továbbra is elősegítjük azt." A migránsok által sűrűn lakott városrészekben élő fiatalok újév napján ismét háborús övezetekké változtatták Berlint és más német városokat, de idén a hírek szerint a támadások különösen brutálisak voltak, és a mentőszolgálat munkatársai, köztük a mentők ellen is irányultak. Berlinben a rendőrség és a tűzoltók 3943 esethez vonultak ki, 15 tűzoltó és 18 rendőr sérült meg. A Bild újság szerint "különösen súlyos támadások voltak a migránsok nagy arányát tömörítő Kreuzberg és Neukölln hotspot-negyedekben". "Tucatnyi támadás történt" – mondta Iris Spranger belügyi szenátor, a szociáldemokraták (SPD) képviselője. Kreuzbergben például, miután fiatal férfiak barikádokat gyújtottak fel, az oltásra érkező tűzoltókra 200 csuklyás támadt. Neuköllnben, amely Németország egyik legmultikulturálisabb negyede, 50 elkövető rakétákkal lőtte a mentőegységeket. Az egyik esetben férfiak egy csoportját filmezték le, amint egy mentőautóra támadnak, és tárgyakat dobálnak a jármű nyitott hátsó ajtaján belülre. „Ha Kalkuttát importálsz, nem segítesz Kalkuttán, csak Kalkuttává válsz.”


Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott telefonbeszélgetésében Kijev támogatását kérte az ENSZ-közgyűlés szavazásakor. Netanjahu nem vállalt semmilyen kötelezettséget, de készen áll arra, hogy a jövőben megvitassa Zelenszkij kérését. Az ukrán elnöknek nem tetszett ez a válasz, ezért nem járult hozzá, hogy a határozat ellen szavazzon, vagy tartózkodjon. Az ENSZ Különleges Politikai és Dekolonizációs Bizottsága november 11-én jóváhagyta a palesztin fél kezdeményezését, hogy a hágai Nemzetközi Bírósághoz forduljon jogi véleményért Ciszjordánia hosszú távú megszállásával kapcsolatban. 98 ország támogatta a kezdeményezést, 17 állam ellenezte, 52 tartózkodott. December 30-án az ENSZ Közgyűlése megszavazta a Hágai Nemzetközi Bírósághoz benyújtott fellebbezést. A határozat elfogadását 87 állam képviselője támogatta. 26 ország, köztük Izrael és az Egyesült Államok nemmel szavazott, 53 pedig tartózkodott. Zelenszkij nem támogatja Netanjahu kérését.


Olekszandr Daniljuk, a Brit Királyi Védelmi és Biztonsági Intézet levelező tagja szerint Ukrajna számára sokkal fontosabb az orosz haderő szétverése, mint az oroszok által megszállva tartott területek visszaszerzése, írja az nv.ua. A biztonságpolitikai szakértő szerint nem volna szerencsés, ha az ukrán hadsereg felszabadítaná a megszállt területeket, ám közben nem verné tönkre az orosz haderőt. Ez ugyanis azzal járna, hogy az oroszok bármikor újra támadhatnának. Arra van tehát szükség, hogy megsemmisítsék és vert sereggé válva vonuljon ki Ukrajnából az orosz agresszor. A tartós békét pedig csak az biztosítaná, ha Moszkvában olyan erők kerülnének hatalomra, amelyek elismerik és tisztelik Ukrajna szuverenitását és területi egységét. Ilyen erők hatalomra jutását viszont csak az orosz haderő ukrajnai teljes veresége teszi majd lehetővé, vélekedik Olekszandr Daniljuk.


Hatalmas botrány alakult ki abból, hogy Ukrajnában több helyen is megünnepelték az ellentmondásos Sztyepan Bandera, második világháborús politikus születésnapját. Sztyepan Bandera az ukrán történelem egyik legellentmondásosabb figurája, mivel a második világháború alatt a Szovjetunió, majd később a náci Németország ellen harcolt egy független Ukrajnáért, egy ideig a náci német katonai hírszerzéssel, az Abwehrrel is együttműködött, a szervezetének, az OUN-B tagjai pedig részt vettek számos lengyel és zsidó származású ember lemészárolásában. A Bandera követői elleni harc az Ukrajna ellen indított orosz támadás egyik gyakran hangoztatott indoka Moszkvában, ráadásul a világháborús politikus emlékezete Ukrajnán belül is megosztó témának számít. Ennek ellenére születésének 114. évfordulóján több helyen is megemlékeztek róla. Vasárnap az ukrán parlament is kirakott egy képet a hivatalos Twitter-oldalára, melyen Valerij Zaluzsnij, Ukrajna vezérkari főnöke látható, egy Bandera-képpel, néhány Bandera idézettel. Az idézetek nagyrésze Ukrajna függetlenségét, Istent méltatják, illetve arról szólnak, hogy az ukrán nacionalizmus győzelméhez „az Orosz Birodalom” bukása szükséges – írja a Portfolio. Mindez azonban Lengyelországban hatalmas felháborodást váltott ki az emberekből, ugyanis Bandera lengyelek százezreinek haláláért felelős, ez a megnyilvánulás pedig rontja a lengyel-ukrán testvéri kapcsolatok erősségét. Kacper Płażyński lengyel parlamenti képviselő úgy fogalmazott, hogy “Bandera egy gyilkos volt, aki lengyel civilek 100 ezreinek szörnyű haláláért felelős 1943 és 1944 között. Számomra nagyon meglepő, hogy az ukrán barátaink, miközben egy ehhez hasonló szörnyeteg ellen harcolnak, ezt dicsőítik”. Egyelőre sem a lengyel, sem az ukrán kormány nem kommentálta az ügyet, és a szakértők szerint nem is lesz érdemi diplomáciai visszhangja a háborús események miatt az ukrán parlament megnyilvánulásának.


Az osztrákok több mint háromnegyede szerint be kell szüntetni az ukrajnai menekültek anyagi támogatását, írja az uamedia.eu. A portál a Heute kiadvány által készített közvélemény kutatás eredménye nyomán írja, hogy az osztrák állampolgárok 77 százaléka azt kívánja, hogy szüntessék be az ukrán menekültek anyagi támogatását. A portál állítása szerint Ausztriában jelenleg 88 900 ukrán menekültet tartanak nyilván, akik közül mintegy 56 ezren részesülnek szociális segélyben. Az osztrák kormány döntése értelmében a segélyeket 2024 márciusáig folyósítják az ukránok számára.


A Financial Times arról ír, hogy tíz hónappal ezelőtt Orbán Viktor magyar miniszterelnök ugyan elítélte Oroszország ukrajnai invázióját, és menedéket nyújtott a szomszédból menekülőknek, azóta azonban nem sokat tett azért, hogy változtasson az „uniós egységet fenyegető, Putyin-barát” megítélésén. A cikk szerint „a populista miniszterelnök felhígította” az Oroszország elleni szankciókat, megtagadta a fegyverek és egyéb katonai segítségnyújtását Ukrajnának, és blokkolta a Kijev NATO-hoz való közeledéséről szóló tárgyalásokat, áll a mandiner írásában. Az ukrán kapcsolatok mindig is alárendeltek voltak az orosz kapcsolatoknak a magyar gondolkodásban” – hivatkoznak Rácz András Oroszország-szakértőre. Magyarország az EU-s finanszírozási csomagokkal kapcsolatban az ukrajnai segélyt is „alkudozási eszközként használta”. Orbán Viktor szerint, „egy független és szuverén Ukrajna Magyarország nemzeti érdeke is”, de az európai és az orosz gazdaság szétválasztásában már nem érdekelt az ország. Más lépések is bizonyítják, hogy Magyarország továbbra is fenntartja a kapcsolatot Oroszországgal: „Orbán Viktor nyíltan menekülési útvonalakat kínál a Kreml tisztviselőinek” – mondta egy magas rangú uniós tisztviselő. Szerintük belföldön Orbánra nem nehezedik nyomás, hogy változtasson álláspontján, mivel sok magyar mély bizalmatlanságot táplál keleti szomszédjaival szemben. Kijev kisebbségi nyelvoktatási tilalma, amely elsősorban az oroszanyanyelvűeket célozza, több mint 100 nyugat-ukrajnai magyar iskolát is érint. Az ukránok is bizalmatlanok Magyarországgal szemben: egy nemrégiben végzett felmérésben a megkérdezettek 42 százaléka úgy látta, hogy a magyarok ellenségesek velük. Az ukrán külügyminiszter a múlt héten azt mondta, hogy a kapcsolat nem fog javulni, amíg Orbán hatalmon van.


Az Európai Unió vezetői a következő Ukrajna–EU csúcstalálkozón felvetik Ukrajna csatlakozási tárgyalásai megkezdésének a kérdését – jelentette be hétfőn Matti Maasikas, az Európai Unió ukrajnai képviseletének vezetője az Ukrinform hírügynökségnek adott interjújában. Mint Maasikas jelezte, 2023 elején lesz a következő Ukrajna–EU csúcstalálkozó, amelyen Ukrajna EU-tagsága is szóba kerül. Ugyanakkor megjegyezte, hogy az EU bővítési politikája továbbra is geostratégiai befektetés Európa biztonságába, jólétébe és stabilitásába. „Csak ismételni tudom, hogy az Európai Tanács történelmi jelentőségű júniusi döntése kilátásba helyezte Ukrajna számára, hogy az EU tagjává váljon – ha a reformok folytatódnak. Még nem tartunk abban a szakaszban, amikor a tárgyalások megkezdéséről döntünk, de Ukrajna előrehaladása, az eddigi lépések stabilak és jóváhagyást érdemelnek” – hangsúlyozta a nagykövet. A diplomata emlékeztetett arra is, hogy a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) legfrissebb közvélemény-kutatásai szerint az ukránok több mint 90 százaléka támogatja az EU-tagságot. „Úgy gondoljuk, hogy Ukrajna az Európai Unióhoz kíván csatlakozni, mivel ezt tartja a legfontosabb és legmegbízhatóbb módnak, hogy biztosítsa saját békéjét, stabilitását és hosszú távú jólétét. És ha az emberek úgy döntöttek, hogy a szó minden értelmében európaivá válnak, akkor kinek van joga megfosztani őket ettől?” – tette fel a költői kérdést Matti Maasikas.


Olekszij Danilov szerint az egyik szomszédos állam fokozatosan maga alá gyűri Oroszországot. A Podrobnosti.ua közlése szerint Olekszij Danilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára a Telemaraton egyik adásában elmondta, hogy Oroszországot fokozatosan maga alá gyűri az egyik szomszédos ország, és gyarmattá válhat. Ezért az agresszor országot mielőbb meg kell semmisíteni – mondta Danilov. Az oroszoknak új "gazdáik" lehetnek. Ma azt látjuk, hogy az egyik szomszédos ország fokozatosan átveszi az irányítást Orosz Föderáció felett, mert megvannak a maga érdekei. Ez egy nagyon veszélyes tendencia a békére és ránk nézve – mondta az RNBO titkára. Danilov ugyanakkor nem válaszolt igennel a kérdésre, hogy Kináról van-e szó. De nem is tagadta. Megjegyezte: most az Oroszországgal zajló folyamatokra kell figyelni. Konkrétan csak két-három erőteljes támadásra maradt rakétája. Szem előtt kell tartanunk, hogy "váratlan barátokat" szerezhetnek, és Oroszország gyarmattá válhat. Ha valaki úgy gondolja, hogy Oroszországgal tárgyalni kell, akkor szerintem Oroszországot meg kell semmisíteni. És minél hamarabb – mondta.


Az ukrán városok elleni hatalmas rakétatámadás december 31-ről január 1-re virradó éjszaka újabb változást jelez Oroszország haditervében. Az agresszor állam minél több polgári áldozatot akar. Ezt Mihajlo Podoljak, az elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója jelentette be a Twitteren. "Oroszországnak már nincsenek katonai céljai. Igyekszik minél több civilt megölni, és minél több polgári objektumot megsemmisíteni. Ez háború a gyilkolásért."

Marokkó megszegte semlegességét az orosz-ukrán háborúban azzal, hogy az első afrikai országként katonai segítséget nyújtott Ukrajnának. Bár Marokkó hivatalosan nem erősítette meg az ügyletet, a hírek szerint beleegyeztek, hogy 90 T-72-es harckocsit, valamint pótalkatrészeket szállítsanak Ukrajnának egy 97 millió dolláros szerződés keretében, amelyet az USA és Hollandia fizet. Az Egyesült Államok és Európa egyre nehezebben jut fegyverekhez és lőszerekhez, hogy ellássa Ukrajnát. Valerij Zaluzsnij tábornok, az ukrán fegyveres erők vezetője nemrég azt mondta a The Economistnak, hogy a brit védelmi főnök azt mondta neki, hogy Európának "nem lesz miből megélnie, ha ennyi lövedéket lőnek ki". Így hát máshol kerestek. Nehéz nem észrevenni Marokkó képmutatását. Felfegyverzik Ukrajnát, hogy megvédjék azt az elvet, hogy egy nemzet nem szállhat meg egy másikat és nem csatolhat el területeket: pontosan azt, amit Marokkó tett. Több mint negyvenöt évvel ezelőtt, amikor Nyugat-Szahara a gyarmati Spanyolországtól való függetlenségének kivívása küszöbén állt, Marokkó erőszakkal megváltoztatta határait, és Nyugat-Szaharát Marokkó részévé tette. Stephen Zunes, a San Franciscó-i Egyetem politikai és nemzetközi tanulmányok professzora, a marokkói megszállás szakértője, sok évvel ezelőtt azt mondta nekem, hogy nem ismer rosszabb vagy elnyomóbb rendőrállamot, mint a marokkói megszállás alatt álló Szahara. Az ENSZ és a Nemzetközi Bíróság is Nyugat-Szahara önrendelkezési joga mellett döntött. De nem csak Marokkó képmutató. Az USA ragaszkodik ahhoz, hogy Oroszországgal szembeni ellenállásának egyik fő oka annak az elvnek a védelme, hogy egy ország nem változtathatja meg erőszakkal egy másik ország határait. Az USA azonban hivatalosan is elismerte Nyugat-Szaharát Marokkó részeként. Amióta a Trump-kormányzat meghozta ezt a döntést, a Biden-kormányzat semmit sem tett annak visszavonására. Az USA Franciaországgal együtt következetesen meghiúsította, hogy az ENSZ a nyugat-szaharai önrendelkezést támogató határozatai alapján cselekedjen.


Vlagyimir Putyin orosz államfő pénteken közölte Hszi Csin-ping kínai elnökkel, hogy szeretné fokozni a katonai együttműködést, és üdvözölte a két ország erőfeszítéseit a nyugati befolyás ellen.


Oroszország és Izrael viszonya megromlott az ukrajnai háború miatt, és Oroszország figyelmeztette Izraelt, hogy az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat barátságtalan lépésnek tartja. Vlagyimir Putyin orosz elnök gratulált Benjámin Netanjahunak az izraeli miniszterelnöki tisztség átvételéhez, és "az orosz-izraeli együttműködés minden területen történő megerősítésére" szólított fel a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok normalizálása érdekében. "Remélem, hogy az Ön vezetése alatt álló új kormány folytatja az orosz-izraeli együttműködés minden területen történő megerősítésének vonalát népeink javára, a közel-keleti béke és biztonság szavatolása érdekében" – fogalmazott december 29-i nyilatkozatában. "Oroszországban nagyra értékeljük az Ön személyes és hosszú távú hozzájárulását az országaink közötti baráti kapcsolatok erősítéséhez" – tette hozzá Putyin. A háború kezdete óta Izrael segélyt nyújtott Ukrajnának, többek között katonai felszereléseket és állítólag lengyel közvetítőn keresztül rakétavédelmi rendszereket. A Jerusalem Post szerint egy izraeli tisztviselő a New York Timesnak elárulta, hogy Izrael biztonsági és hírszerzési információkat szolgáltatott Ukrajnának az Oroszország által a katonai műveletben használt iráni drónokról. Az év elején az orosz külügyminisztérium, Marija Zakharova azt állította, hogy izraeli zsoldosok harcoltak az Azov zászlóalj ukrán ultranacionalistái mellett. "Izraelből származó zsoldosok harcolnak a szélsőséges Azov-dandár oldalán... Izrael nem fogja tudni ezt figyelmen kívül hagyni, különösen az ezt dokumentáló videók és anyagok jelenlétében" – mondta Zakharova a Sputniknak. Május 3-án az orosz külügyminisztérium bírálta Izraelt az ukrajnai "neonáci rezsim" támogatása miatt, ami tovább fokozta a feszültséget. "Ukrajna a volt Szovjetunió országai között az antiszemita incidensek számát tekintve vezető helyre került, sőt egyes publikációk szerint Ukrajna általában felülmúlja a volt Szovjetunió összes országát együttvéve" – állt az orosz külügyminisztérium közleményében.

Bill McGurn, a The Wall Street Journal munkatársa költői kérdést tett fel: "Ha Ukrajna a Szovjetunió összeomlása után nem adta volna fel atomfegyvereit, Vlagyimir Putyin vajon meg merészelte volna szállni az országot?". Ma ha Ukrajna leszereléséről beszélnek, gyakran említik, mint egy feltételezett elrettentő példát arra, hogy mit ne tegyenek más államok. Nem sokkal a 2022-es orosz invázió kezdete után John Ullyot és Thomas Grant kijelentette, hogy Ukrajna leszerelése hiba volt: "Ha feladod a nukleáris programodat, és biztonságodat hivatalos garanciákra és hagyományos elrettentésre bízod, akkor a jövőddel játszol. Ha lemondasz az atomfegyverekről, lemondasz a nemzetbiztonsági ászodról."


Álllítólag csak az oroszok beugratása érdekében „megrendezett” kamu. De a képvilágot összeállító művész erkölcsén nem változtat, hogy helyszínen, vagy a digitális térben rendezgette a holttesteket... Az eredmény ugyanaz...

A Global Times egy olyan cikksorozatot tett közzé, amely feltárja az USA, mint egy valódi "kortárs rabszolga birodalom" bűntetteit. A sorozat négy részes. A negyedik, utolsó rész Amerikának a fejlődő országokra gyakorolt hatásával foglalkozik. A fejlődő országok természeti erőforrásainak kizsákmányolása, az olcsó munkaerő globális keresése, az országok piacokká alakítása a termékei dömpingjére, a dollár fölényének beállítása más országok eltérítésére, puccsok, háborúk vagy színes forradalmak kirobbantása, illetve szankciók kivetése az együttműködésre nem hajlandó országokra ... az USA az amerikai dollár, a fegyverek és a szövetségek felhasználásával globálisan egy modern birodalmat épít, még több országot taszít rabszolgasorba, hogy a saját érdekeinek szolgálatába állítsa. Michael Hudson amerikai közgazdász 1972-ben könyvet jelentetett meg, amelyben feltárta, hogy az USA hogyan alakította ki a dollár uralta világgazdaságot, hogyan kényszerített más nemzeteket arra, hogy fizessék háborúit, hogyan nem fizette adósságait, és hogyan zsákmányolta ki a fejlődő gazdaságokat a Hudson által "monetáris imperializmusnak" nevezett módon…

(vukics)




423 megtekintés

Comments


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page