top of page

Szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2023.01.03.)




A Global Times szerint a határvédelemhez is hozzájárulnak a jól szituált új települések. Az itt lakók gazdasági fejlődése létfontosságú a terület védelméhez. A délnyugat-kínai Hszisang Autonóm Terület határ menti régióiban az újonnan épült és következetesen fejlődő, viszonylag jól szituált falvak a határvédelem lényeges és hatékony részévé váltak. A Global Times riporterei nemrégiben ellátogattak néhány ilyen, a határvidékek frontjaihoz közeli faluba. Megállapították, hogy a falvak újjáélesztésére és a lakosok letelepítésére irányuló politika lehetővé tette a falusiak számára, hogy új és kényelmes házakba költözzenek, új készségeket tanuljanak és új munkalehetőségeket találjanak. A kínai állami média szerint a határ menti lakosok kényelmes élete Xizangban cáfolja az indiai média rágalmait. India szeptember végén "kétes célok elérésével" vádolta Kína új projektjét, amely a több száz, viszonylag jól szituált határ menti falu felépítését segítette. „Amit nem tudtak megérteni, az az, hogy a határbiztonság védelmének frontvonalaként a falvak lakói ezekben a régiókban mélyen meggyökerezzenek, hogy őrizzék a hazát és megteremtsék saját boldog jövőjüket.”


A világ számos hatalma felgyorsította az új atomerőművek építésére vonatkozó terveit. A szakértők azonban aggódnak, hogy az orosz uránra való globális ráutaltság szűk keresztmetszet lehet az atomenergia növelésére irányuló törekvésekben. Jelenleg az amerikai atomenergetikai cégek az általuk felhasznált urán mintegy felét orosz, kazahsztáni és üzbegisztáni állami vállalatoktól vásárolják.


Kalifornia már eddig is „abortusz menedékállam” volt, mostantól „transzneműek menedékállama” lesz. Scott Wiener állam szenátora augusztusban megünnepelte törvényjavaslatának, az SB 107-nek elfogadását, amely most január 1-jén lépett törvényerőre, és most a szülők jogait csorbítja azzal, hogy lehetővé teszi, hogy a kiskorú gyermekek Kaliforniába utazzanak a "nemet megerősítő egészségügyi ellátásként" ismert transz beavatkozásokra, pubertásblokkolókra. Az SB 107 lehetővé teszi, hogy a gondviselési jogkörökkel nem rendelkező szülő a gondviselő tudta és beleegyezése nélkül kiskorú gyermekeket kísérjenek Kaliforniába transznemű orvosi beavatkozásokra. A Protect Child Health Coalition figyelmeztetett: "Az SB107 egy sor példátlan és veszélyes kivételt hozna létre a más államok jogi eljárásaihoz képest. Például megtiltaná az orvosi információk kiadását, még a polgári vagy egy büntetőeljárásban is, és még akár egy érvényes idézés esetében is". "Még megdöbbentőbb, amit a törvény a szülői felügyeleti jog meghatározásáról mond. Tulajdonképpen engedélyezné a szülői gyermekrablást (amikor a nem gondviselő szülő jogellenesen elveszi a gyermeket a törvényes felügyeletet gyakorló szülőtől), ha az emberrablás célja az, hogy a gyermeket radikális nemi átalakítási eljárásoknak vessék alá.”


Az amerikai űrkutatási hivatal szerint beláthatatlan következménye lehet, ha a kommunista ország kisajátítja magának a Föld égi kísérőjét. Egyre kiélezettebb a Holdért folytatott verseny: a következő két évben ugyanis eldőlhet, hogy az Egyesült Államok vagy Kína lép újból a Föld égi kísérőjének felszínére. Mint ismert: 1972 decembere, azaz több mint ötven éve nem járt ember a Holdon. Bill Nelson, az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) vezetője szerint, aggodalomra ad okot, hogy ha Kína hamarabb eljut a Holdra, akkor kisajátíthatja magának az égitestet, és elfoglalhatja annak ásványokban gazdag területeit – írja a Politico. „Ez tény, ismét űrverseny van. Jó, ha odafigyelünk Kínára, hogy ne vethessék meg előttünk a lábukat a Holdon” – mondta Nelson, aki szerint Peking olyasmire készülhet, mint amit a Dél-kínai-tengeren is tett, azaz megszáll kisebb szigeteket, és azonnal magáénak tekinti. A NASA nemrég sikerrel hajtotta végre az Artemis I küldetést, amelyben egy személyzet nélküli Orion űrkapszula körberepülte a Holdat. Ez volt az első nagy lépés afelé, hogy ismét embert küldjenek az égitest felszínére. A NASA terve az, hogy 2025-re ismét leszálljanak asztronautái a Holdon, majd ott állandó bázist alakítsanak ki. Kisebb probléma ugyanakkor, hogy a NASA az új amerikai költségvetésből nem kapta meg az összes igényelt összeget, de Nelson szerint ez nem téríti le őket a pályájukról, az Artemis II és III ugyanis már be van tervezve a költségvetésben. Kína ugyan papíron le van valamelyest maradva, ám óriási költségeket fordít a holdprogramjára, és várhatóan az évtized végére embert is el tud juttatni az égitestre.

Ezt Szergej Kobylash, a nagy hatótávolságú légierő parancsnoka jelentette ki. Kobylash szerint az orosz stratégiai bombázók 2023-ban részt vesznek egy ukrajnai bevetésen. Ezek a gépek rakéta- és bombatámadásra is képesek, és Oroszország nukleáris hadviselésének részét képezik. Oroszország légierejének nagy hatótávolságú gépei közé tartoznak a Tu-95MS és Tu-160 stratégiai bombázók, továbbá a Tu-22M3 nagy hatótávolságú bombázók. Közülük legutóbb a Tu-95MS egy 2022 októberi, nukleáris csapásmérést szimuláló gyakorlaton vett részt. Idén már a modernizált változatokat is bevetheti belőlük Oroszország, csakúgy, mint a Tu-22M3M bombázók esetében. Oroszország továbbra is nehézbombázóik modernizálásán dolgozik, néhány nappal ezelőtt sikeres próbarepülést végeztek egy Tu-160M típusú repülőgéppel.


Az ukrán közgazdász arról is beszélt, milyen hatással van az ország gazdaságára, hogy több millióan elmenekültek az országból – írja az Unian hírügynökség. Olekszij Kuscs közgazdász elmondása szerint a nyolcmillió ukrán, aki a háború miatt külföldre ment, 40 milliárd dollár veszteséget jelent a gazdaság számára. “A humán tőke a modern gazdaság motorja. A belföldi fogyasztói kereslet a gazdasági növekedés fő mozgatórugója. Ha nyolc millióan külföldön vannak, akkor ennyivel csökkent a kereslet. Abban az országban költik a pénzüket, ahol tartózkodnak, nem pedig Ukrajnában“ – fejtette ki az egyik országos tévécsatorna adásában a szakértő. Ráadásul a szakértő úgy véli, hogy a hivatalosnál sokkal magasabb a munkanélküliség Ukrajnában. “A hivatalos adatok szerint a háború évében 300 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma. Ez nem reális adat, leginkább azért, mert sokan feketén vállaltak munkát” – magyarázta Kuscs. A szakértő ugyanakkor kétli, hogy Ukrajnában 2023-ban 2,8 millió fő lesz a munkanélküli. “Sokkal több a valódi munkanélküliek száma. Ebben a számadatban nem veszik figyelembe azokat, akik külföldre mentek” – mondta a közgazdász.


Oroszországnak nem áll szándékában befejezni az Ukrajna elleni háborút, és újabb offenzívákat tervez. Ezt Andrij Csernyak, védelmi minisztérium főigazgatóságának képviselője mondta az RBC-Ukraina-nak adott kommentárjában, amely január 2-án jelent meg. „Az ukrán katonai hírszerzés értékelése szerint az oroszok megpróbálják folytatni a támadást. Céljukat egyik irányban sem sikerült elérniük. Értik, hogy veszíteni fognak, de nem tervezik a háború befejezését” – mondta. Csernyak szerint a hírszerzés mérlegeli annak lehetőségét, hogy az ellenség egyszerre támadhat északról vagy keletről. „Az ellenség ilyen akciói előreláthatóak, és csapataink készen állnak rá. A megszállóknak azonban nincsenek erői és eszközei Fehéroroszország területén” – mondta a katonatiszt. A minisztérium képviselője biztos abban, hogy az oroszok megpróbálják megtartani a Krímhez vezető szárazföldi folyosót, és elfoglalni az egész donyecki régiót. Ugyanakkor véleménye szerint a megszállók nem fogják tudni ismét elfoglalni Herszont. „Az ukrán katonai hírszerzés becslése szerint az orosz hadsereg akár 70 ezer embert is veszíthet a következő 4-5 hónapban. A megszálló ország vezetése pedig készen áll az ilyen veszteségekre” – tette hozzá.


Ukrajnának szerződéses hadseregre van szüksége a győzelem után. Ennek ellenére a kormányfő úgy véli, hogy a szerződéses hadsereg esetén is szükség van arra, hogy mindenki katonai kiképzésben részesüljön. A katonai kiképzésnek mindenki számára elérhetőnek kell lennie. Ezt az ukrán miniszterelnök jelentette ki a január 3-án, a kedden tartott kormányülésen. Megjegyezte, hogy 2023-ban a fő prioritások a védelem, a biztonság és a hadsereg biztosítása lesz. A tervek szerint az állami költségvetés felét az ukrán fegyveres erők ellátására fordítják. "Hadseregünk még erősebb lesz, fokozni fogjuk a fegyverek és felszerelések beszerzését. A fegyveres erők közvetlenül a harctéren térnek át a NATO-szabványokra, már a stratégiai tervezés, az oktatás, az egységek kiképzése terén is a NATO-elveket alkalmazzuk – ennek köszönhetően nemcsak elrettentjük az ellenséget, hanem fel is szabadítjuk területeinket" – tette hozzá a miniszterelnök. Smihal szerint azonban mindenkinek képesnek kell lennie arra, hogy ismereteket és készségeket szerezzen egy újabb ellenséges támadás esetére.


A tüzéreknek segítségre van szükségük. Egy tüzérségi egységnek a keleti fronton sürgősen szüksége van járművekre a lőszerek gyors kiszállításához. A fronton működő A4100 katonai egységhez tartozó alegységnek segítségre van szüksége: négykerék-meghajtású, terepjáró teherautókra van szükségük, hogy gyorsan eljuttathassák a lőszert a frontra. Európában az ilyen járművek ára 10-15 ezer euró. A Correspondent.net az Együtt a Jövőért UA jótékonysági alapítvánnyal közösen gyűjtést hirdet ilyen járművek vásárlására.

A hadsereg két további tesztet tervez hiperszonikus rakétájával, mielőtt 2023 végére az első egység bevetésre kerülne. A haditengerészet a hadsereggel közösen fejlesztette ki a rakétát, és a következő lépés lesz az első alkalom, hogy a hadsereg és a haditengerészet együtt indítja el a teljes rakétát a földi támogató berendezések segítségével. Robert Rasch altábornagy, a szolgálat Gyors Képességek és Kritikus Technológiák Hivatalának vezetője biztonsági okokból nem hozta nyilvánosságra a tesztek időpontját, amelyről eredetileg az Army Times testvérkiadványa, a Defense News számolt be. A két utolsó tesztrepülést a szolgálat több mint egy évtizedes rakéta képességek fejlesztését és tesztelését követi. Az egyik legkorábbi tesztrepülésre 2010-ben került sor, csakhogy a projektet a szolgálat szüneteltette. A hadsereg öt évvel ezelőtt, egy nagyszabású korszerűsítés kezdetén indította újra a rakétaprogrammal kapcsolatos munkát. A két szolgálat mindegyike dolgozott a rakéta egy-egy részének kifejlesztésén. A hadsereg kifejlesztette a közös hiperszonikus siklótestet, míg a haditengerészet egy kétfokozatú hiperszonikus rakétaindító rakétaköteget fejlesztett ki. A korábbi tesztek vegyes eredményeket hoztak. A 2020 elején a hawaii Csendes-óceáni rakétakilövőálláson végrehajtott hiperszonikus rakétakísérlet sikeres volt – közölték a tisztviselők. A rakéta gyorsító rakétaköteg azonban egy másik, 2021 végén végzett teszt során kudarcot vallott. 2022 júniusában a teljes rakétatest sikeres tesztrepülést hajtott végre.


Németország átvette a NATO legmagasabb készenléti fokú katonai erőinek vezetését, több ezer katonát helyezve készenlétbe, akik napokon belül bevetésre készen állnak. A Very High High Readiness Joint Task Force (VJTF) 2014-ben jött létre. Most Németország veszi át a szolgálatot 2022-ben vezető Franciaországtól. Válaszul Oroszország idén februárban végrehajtott teljes körű ukrajnai inváziójára a NATO a VJTF elemeit Romániába telepítette az egység első kollektív védelmi missziójára. "Németország fontos szövetségesünk, és köszönjük, hogy 2023-ban Németország vezeti a VJTF-et" – mondta Oana Lungescu NATO-szóvivő. "Mivel Oroszország illegális ukrajnai háborúja továbbra is fenyegeti Európa békéjét és biztonságát, nem lehet kétséges a NATO eltökéltsége a szövetséges területek minden egyes centiméterének védelmére és megvédésére. A VJTF a NATO első számú válaszadója és kollektív védelmünk kulcsfontosságú része. Németország vezetése erőteljes bizonyítéka elkötelezettségének és képességeinek". A VJTF a NATO Reagáló Erők legmagasabb készenléti fokú eleme. A VJTF vezetése és tagsága évente rotálódik a szövetségesek között. A VJTF szárazföldi erői 2023-ban mintegy 11 500 ezer katonából állnak majd, a 37-es páncélosgránátos brigáddal a középpontban. Az egység várhatóan a Puma gyalogsági harcjárműveket alkalmazza majd a misszióban, miután 2021-ben hadrendbe állították őket. A közelmúltbeli tesztek azonban komoly hibákat tártak fel a járművekkel kapcsolatban, így az egységnek tartalékmegoldásként régebbi Marder járműveket kell majd használnia, amíg a Puma IFV-k újra szolgálatba nem állnak. Összesen kilenc NATO-szövetséges ország (Belgium, Csehország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Németország, Hollandia, Norvégia, és Szlovénia) járul hozzá a projekthez. Németország első alkalommal vezeti a VJTF kijelölt különleges erők parancsnokságát is.

(vukics)




455 megtekintés

Comments


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page