Szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2023.01.14.)
–
Mint arról beszámol az ua-reporter.com, az ukrán kormány döntése értelmében a külképviseletek katonai nyilvántartásba fogják venni az adott országban tartózkodó hadköteles ukrán állampolgárokat. A portál tájékoztatója szerint az ukrán kormány a múlt év végén hozott határozatot a sor- és hadköteles, tartalékos állomány katonai nyilvántartásba vételének rendjéről. Ez a dokumentum tartalmazza azt a cikkelyt, amely előírja az ukrán külképviseletek számára az adott ország területén tartózkodó hadköteles ukrán állampolgárságú férfiak lajstromba vételét. A diplomácia kötelessége értesíteni az érintett férfiakat az ukrajnai mozgósításokról és átnyújtani számukra a behívót az ukrajnai katonai szolgálatra. A sor- és hadköteles kontingenst valamint a tartalékos állományt érintő kormányrendelet a konzuli nyilvántartásban szereplőkre vonatkozik. Ám az is tény, írja a portál, hogy messze nem minden ukrán állampolgár szerepel a külképviseletek adatbázisában. A külképviseletek feladatköre eredetileg az ukrán állampolgárok segítése külföldi tartózkodásuk idején, különféle tartózkodást elősegítő dokumentumok megadása. Az újabban valamilyen segítségért hazájuk külképviseletéhez forduló ukrán állampolgárokat mostantól akaratuk ellenére katonai nyilvántartásba veszik. Viszont a diplomatáknak arra már nem terjed ki a hatáskörük, hogy hazatérésre és frontszolgálatra kényszerítsék a külföldön tartózkodó honfitársakat. Azt sem tehetik meg, hogy az adott országból történő kiutasításra kérjék a helyi hatóságokat az ukrajnai mozgósításra hivatkozva. A katonáskodást megtagadó külhonban tartózkodó ukrán férfiak ellenében csak közigazgatási bírságot alkalmazhatnak, amelynek összeg 3400 és 5100 hrivnya között mozog. Ám ezt a szankciót is csak az ukrajnai hadkiegészítők alkalmazhatják, áll a tájékoztatóban.
Az elmúlt év során Ukrajna polgárainak a fegyveres erőkbe vetett bizalma 72%-ról 96%-ra nőtt. A 2022-es eredmények szerint Ukrajnában szinte minden állami intézménybe vetett bizalom szintje jelentősen megnőtt. Az első helyen továbbra is az ukrán fegyveres erők állnak, amelyben a lakosság 96 %-a bízik, állítja a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KIIS) január 13-án, pénteken közzétett felmérése. A közvélemény-kutatás állítása szerint az ukrán elnökbe vetett bizalom is nőtt. 2021 decemberében mindössze 27% bízott benne (és a mérleg negatív -23% volt, vagyis többen voltak, akik nem bíztak benne). Az év során azonban a mutató 84 %-ra emelkedett. A szociológusok azt jelzik, hogy a listán szereplő másik két bűnüldöző szerv iránti bizalom is jelentős javulást mutat: az SZBU iránti bizalom 29%-ról 63 %-ra, a nemzeti rendőrségé 30%-ról 58%-ra. Az önkéntesekbe vetett bizalom 68 %-ról 84%-ra javult. A kormány és a Legfelső Tanács megítélése 14 %-ról 52 %-ra, valamint 11%-ról 35%-ra változott. A szociológusok idén az ügyészséggel és a bíróságokkal egészítették ki azoknak az intézményeknek a listáját, amelyek elsősorban a jogállamiság biztosítását kell hogy jelentsék az országban. Mint kiderült, ezeknek továbbra is negatív megítélésük: 25 % bízik a bíróságokban, 34% nem, az ügyészekben 21% bízik, 32% nem. Az ukrán médiának 57% szavaz bizalmat, míg az orosz tömegtájékoztatási eszközöknek 1%-ra. Ezenkívül a felmérés eredményei szerint az ukránok jobban bíztak a településükön élő hétköznapi emberekben – a bizalmi index 63%-ról 71%-ra nőtt. A szociológusok rákérdeztek a bevándorlókra is: a válaszadók 52%-a bízik bennük, és csak 10%-uk nem.
Lengyelország és Litvánia az Oroszország és Belarusz elleni új szankciók részeként korlátozások bevezetését sürgeti az Európai Uniótól a nukleáris ágazattal szemben is – írja a SkyNews. Az uniós szankciók tizedik csomagja várhatóan az invázió első évfordulójára, február 24-re készül el. „Egyre nehezebb elérni az EU-ban a szükséges egyhangúságot a további szankciók elfogadásához. Ennek ellenére egy ambiciózus új csomagot fogunk javasolni” – mondta egy magas rangú diplomata a lapnak. Ukrajna már felszólította az EU-t, hogy a szankciók következő körébe vonja be az orosz állami atomenergetikai vállalatot, a Roszatomot is – ennek a javaslatnak az elfogadását korábban többek között Magyarország akadályozta meg.
Joe Wilson képviselő (R-SC) a héten olyan törvényjavaslatot terjesztett elő, amely Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mellszobrát helyezné el az amerikai Capitolium épületének képviselőházi szárnyában, amit a konzervatívabb GOP-tagok erősen bíráltak. A határozat így szól: "A Képviselőház utasítja a Képzőművészeti Tanácsot, hogy szerezzen be egy mellszobrot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről, hogy azt megfelelő, állandó helyen, az Egyesült Államok Capitoliuma képviselőházi szárnyában állítsák ki". A Twitteren Marjorie Taylor Greene képviselő (R-GA) egy képet tett közzé a határozatról, és azt írta: "Abszolút NEM! Mi AMERIKÁT szolgáljuk, NEM UKRAINÁT!" A FreedomWorks konzervatív érdekvédelmi csoport cikkére hivatkozott, amelyben öt okot ad meg a mellszobor ellenzésére. A FreedomWorks által felsorolt öt ok a következő:
Ukrajna NEM az 51. amerikai állam
Az USA nem tulajdonosa a konfliktusnak, és nem is köteles azt továbbra is finanszírozni
A további kifizetések az amerikai adófizetők által finanszírozott ukrajnai újjáépítést ösztönöznék.
Ukrajna korrupt, és ez a konfliktus nem a "demokrácia védelméről" szól.
Az Ukrajnának nyújtott adófizetői támogatás zéró felügyelete.
Andy Biggs képviselő (R-AZ) szintén Twitteren támadta az állásfoglalást. "Most itt van egy képviselőházi határozat, amely Zelenszkij fejét akarja kiállítani az amerikai Capitoliumban. Nem volt elég a több mint 100 milliárd dollár Ukrajnának?" – írta.
Évtizedek óta ez volt az első alkalom, hogy egy dél-koreai vezető megemlítette, hogy Szöul azon gondolkodik, hogy saját atomfegyvereket fejleszthet, vagy kér egy másik atomhatalomtól. Yoon Suk-yeol dél-koreai elnök szerdán azzal fenyegetőzött, hogy Dél-Korea saját atomfegyvereket szerezhet be, ha az északi fenyegetések növekednek. Lehetséges, hogy a probléma súlyosbodik, és országunk taktikai atomfegyvereket fog beszerezni, vagy saját magunk építünk ilyen eszközöket" – mondta Yoon a kül- és védelmi minisztereivel tartott politikai tájékoztatón. "Ha ez a helyzet, akkor tudományos és technológiai képességeinket tekintve elég gyorsan rendelkezhetünk saját atomfegyverekkel". A The New York Times szerint Yoon megjegyzése volt az első alkalom, hogy egy dél-koreai vezető hivatalosan említette az ország atomfegyverekkel való felfegyverzését azóta, hogy az USA 1991-ben kivonta atomfegyvereit a Koreai-félszigetről. Yoon hozzátette, hogy megkérheti az Egyesült Államokat, hogy telepítse át ezeket a fegyvereket, és azt mondta, hogy a Washingtonnal való katonai együttműködés fokozása egy másik módja annak, hogy kezelni tudja a Phenjanból érkező növekvő fenyegetéseket. Azt is mondta, hogy az atomfegyverek megszerzése még nem hivatalos kormányzati politika, de hivatala nem vonta vissza megjegyzéseit, amikor másnap pontosításra kérték. "Amikor azonban a biztonságról van szó, mindig a legrosszabb forgatókönyvvel kell számolni, és ebből a szempontból egyre egyértelműbbé tette elkötelezettségét és eltökéltségét, hogy főparancsnokként megvédje az embereket az észak-koreai atomfegyverek eszkalálódó fenyegetésével szemben" – közölte Yoon hivatala csütörtökön. Dél-Korea aláírta az atomsorompó-szerződést (NPT), amely megtiltja a nukleáris fegyverrel nem rendelkező államoknak, hogy atomfegyvereket fejlesszenek. Yoon hivatala közölte, hogy Szöul továbbra is betartja az atomsorompó-egyezményt.
Németország alkancellárja csütörtökön kijelentette, hogy Berlin nem fog az útjába állni annak, hogy Lengyelország német gyártmányú Leopard 2 harckocsikat küldjön Ukrajnának, ami jelentősen megnövelné a Kijevnek nyújtott nyugati katonai támogatást, és azzal a kockázattal járna, hogy Moszkvát provokálja. Olaf Scholz német kancellár korábban határozottan ellenezte Ukrajna tankokkal való felfegyverzését. Ellenállását szeptemberben azzal magyarázta a német vezető, hogy el akarja kerülni a NATO és Oroszország közötti közvetlen háborút. "Különbség van aközött, hogy valaki döntést hoz saját maga számára, és aközött, hogy megakadályozza mások döntését" – mondta Robert Habeck alkancellár. "És ennek megfelelően Németországnak nem szabad az útjába állnia, amikor más országok döntést hoznak Ukrajna támogatásáról, függetlenül attól, hogy Németország milyen döntést hoz". Jelenleg nincs jele annak, hogy az Egyesült Államok Abrams harckocsikat tervezne küldeni Ukrajnának, de a Fehér Ház csütörtökön közölte, hogy Biden elnök "teljes mértékben támogatja" Nagy-Britannia és Lengyelország döntését, hogy Kijevet ellátják harckocsijaikkal.
Oroszország 2023-ban új tengeralattjárókat, hadihajókat és fegyverrendszereket állít hadrendbe, hogy megerősítse katonai tűzerőjét – derül ki az állami tulajdonú TASZSZ jelentéséből. A jelentések szerint négy víz alatti jármű és 12 korszerű felszíni hajó áll majd szolgálatba az orosz fegyveres erőknél még ebben az évben. Ez nem tartalmazza a Borei-A projekthez tartozó III. Sándor Cár atom-tengeralattjárót. Újabb 22 interkontinentális ballisztikus rakétákat (ICBM) és három Tu-160-as stratégiai rakétahordozót is üzembe helyez az ország. A védelmi minisztérium azt is elárulta, hogy növelni fogja a Kinzhal és a Cirkon nagy pontosságú hiperszonikus rakétarendszerek számát. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a hét elején kijelentette, hogy országa továbbfejleszti "nukleáris triászát", hogy szuverenitását és területi integritását garantálja. A triász ICBM-ekből, atom-tengeralattjárókból és stratégiai bombázókból áll, amelyek Moszkva szerint "nukleáris pajzsaként" működnek.
Az orosz erők február végén vagy március elején új offenzívát indíthatnak Ukrajna ellen, a legvalószínűbb, hogy a déli és keleti megszállt ukrán területekről próbálnak majd csapást mérni – közölte Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter. „A tavasz a legjobb időszak a haladás megújítására mindkét fél számára. Megértjük, hogy készen állnak a rajtra, és természetesen nekünk is készen kell állnunk” – mondta a kormány illetékese. A miniszter ugyanakkor nem látja valószínűnek azt az elképzelést, hogy az Oroszországi Föderáció újabb inváziót készítsen elő Fehéroroszország felől.
Az ukrán Védelmi Minisztérium hírszerzési főosztályának becslései szerint Oroszország kétmilliós hadsereget próbál létrehozni – írja az UNN. „Az ukrán katonai hírszerzés értékelése szerint az agresszor ország mozgósítási intézkedéseinek mértéke azt jelzi, hogy mintegy kétmillió fős hadsereg létrehozásán igyekeznek” – közölték. Nem tartják kizártnak, hogy néhány napon belül újabb mozgósítást hirdet az agresszor ország.
Több mint 120 ezer donbászi lakost ismertek el az ukrán nacionalisták bűncselekményeinek áldozataként 2014 óta, jelentette be Alekszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke. Basztrikin azt is megjegyezte, hogy mostanra 138 büntetőügyben fejeződött be a nyomozás, amelyek tiltott eszközök és hadviselési módszerek ukrán katonák általi alkalmazásával, valamint civilek és hadifoglyok bántalmazásával hozhatók összefüggésbe – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
(vukics)
