top of page

Szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2023.01.20.)



A déli ellentámadásra készülő ukrán tartalékokat Bahmut közelében megsemmisítették – jelentette ki a Donald Trump volt amerikai elnök adminisztrációjában dolgozó, a védelmi miniszter egykori tanácsadója, Douglas McGregor nyugalmazott ezredes. A YouTube-csatornáján közzétett beszédet a TASZSZ szemlézte. Bahmutnál hatalmasak az ukrán veszteségek, itt körülbelül 14-15 darab 4000 fős dandár volt, amelyeket mára szinte kivétel nélkül visszavontak. A Bahmut körüli városok északon, keleten és nyugaton megadják magukat. Szoledar orosz kézre került. A bahmuti pozíciót nehéz tartani, hamarosan elesik – vélekedett McGregor ezredes. Az ukránok megpróbáltak tartalékokat képezni egy offenzívához délen, Herszonban, de ezek a tartalékok most elvesztek Bahmutban. Ukrajnának most 140-150 ezer harcképes embere maradt – mutatott rá az egykori tanácsadó. (Ld. még itt.)


Az Ukrán Biztonsági Szolgálat őrizetbe vette Ukrzaliznicja volt tisztségviselőit, akik segítettek az agresszornak katonai felszereléseket és fegyvereket szállítani Oroszországból az ideiglenesen megszállt Harkiv megyébe. A nyomozás alatt kiderült, hogy a teljes körű invázió kezdetén az Ukrzaliznicja regionális kirendeltségének négy alkalmazottja önként csatlakozott a helyi megszálló igazgatáshoz. Harkiv felszabadítása után egyikük Oroszországba menekült, hármukat sikerült letartóztatniuk a hatóságoknak.

Az osztrákok Ukrajnához való viszonyáról készített felmérést az eurobarométer, amelynek eredményéről ír a radiosvoboda.org. Az eredmény szerint az osztrákok alig 60 százaléka van azon a véleményen, hogy támogatni kell a háborút viselő Ukrajnát. Ennél is kevesebben vannak, akik helyeslik az Oroszország elleni szankciókat. Ugyanakkor Ausztria nem túl lelkesen segíti az ukrajnai menekülteket. A háború kitörése óta mintegy 90 000 menekültet fogadtak be, ami elenyészően kevés ahhoz képest, hogy a csehek több mint 400 000 ukránnak adtak menedéket. Az ukrán portál nem ecseteli, mekkora segítséget nyújt Budapest az ukránoknak, ám írása szerint az osztrákok csak kicsivel jobbak Orbán Viktor Magyarországánál az Ukrajnának nyújtandó támogatások terén. Budapesthez hasonlóan Bécs sem hajlandó fegyvert és lőszert adni Kijevnek arra hivatkozva, hogy Ausztria egy semleges ország. Az Osztrák Szabadság Párt (FPÖ) például népszavazást követelt az Oroszország elleni szankciókról, amelyekről meg sem kérdezték az embereket. A párt vezetői szerint nem megengedhető, hogy az ifjúság és a nyugdíjasok fizessenek az ukrajnai háborúért és az EU esztelennek mondott szankciós politikájáért.

A delo.ua híre szerint a brit felderítés közölte, hogy az orosz magánhadsereg hány katonája vesz részt az ukrajnai háborúban. Az ismertető szerint mintegy 50 ezres a Wagner magánhadtest létszáma, és ezzel a háború kulcsfontosságú résztvevőjévé vált. Holott a múlt év decemberében jogi személyként bejegyzésre került csoport hivatalosan nem foglalkozik katonai szolgáltatásokkal. A brit jelentés szerint a Wagner magánhadsereg az oroszországi törvényeken felül álló szervezet. Jevgenyij Prigozsin tulajdonos magánhadserege átláthatatlan módon, feltehetően nyereséges állami szerződésekkel csodálatos gyorsasággal fejlődik, áll a brit jelentésben.

Andrij Melnik az ukrán külügyminiszter helyettese, korábbi berlini ukrán nagykövet a Twitteren közzétett bejegyzésében arról ír, hogy Ukrajna nemcsak a tankok küldésének ügyében vár egyetértést nyugati partnereitől, írta a news.liga.net. A külügyminiszter-helyettes szerint Ukrajna most abban reménykedik, hogy fényévnyi előrelépés következik a külföldi fegyverszállításokban. Ezért azt akarná, hogy a szövetségesek ne csupán a Leopard 2 tankok küldésében értsenek egyet, de mindenféle rendelkezésükre álló harcászati repülőket, így F-16, Tornado, Eurofighter vadászgépeket és ballisztikus rakétákat is küldjenek Ukrajnának. Ezzel egy időben Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője viszont arról beszélt, hogy jelenleg amerikai F-16-os vadászgépekre volna nagy szükség. Más típusok átvételére nem képes az ukrán légierő, mert ezek mindegyikére külön pilótákat kellene kiképezni. Ez viszont túlságosan bonyolult feladat volna és csak bonyodalmakat okozna a haderő számára.

Lengyelország miniszterelnöke jelezte, hogy egy szélesebb koalíció részeként akár Németország reexportjához szükséges német jóváhagyás nélkül is küldhetne Leopard 2 harckocsikat Ukrajnának, ezzel növelve a nyomást Berlinre a Kijevnek nyújtandó további katonai támogatásról szóló, a szövetségesek közötti válságtanácskozás előtt. Varsó és más NATO-szövetségesek sürgetik Németországot, hogy adjon zöld utat a német gyártmányú harckocsik Ukrajnába történő küldéséhez, miközben Kijev egyre hangosabban kéri a nehézfegyverzetet, amely szerinte elengedhetetlen az orosz invázió elleni fordulathoz. Pénteken Németország és az Egyesült Államok több tucat szövetségest hív össze az amerikai Ramstein légitámaszponton, a találkozót úgy harangozták be, hogy 2023-ban esélyt adnak a fegyverek biztosítására a háború lendületének megváltoztatásához. A hozzájárulás itt másodlagos jelentőségű, vagy gyorsan megszerezzük ezt a hozzájárulást, vagy mi magunk tesszük meg, amire szükség van" – mondta Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök szerdán késő este a Polsat News magántelevíziónak. A kormány szóvivője nem volt azonnal elérhető, hogy kommentálja, Morawiecki arra gondolt-e, hogy Lengyelország, vagy egy egész országcsoport tankokat küldhet Németország beleegyezése nélkül. Lengyelország korábban többször jelezte, hogy csak egy nagyobb koalíció részeként küldené a tankokat.

Kyriakos Mitsotakis görög miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy továbbra is lehetségesnek tartja országa és Törökország nézeteltéréseinek rendezését a török elnökkel való beszélgetéssel, és hangsúlyozta, hogy a két szomszéd nem fog háborúba bocsátkozni. A két NATO-szövetséges és történelmi regionális rivális között közel három éve különösen feszült a viszony, a török tisztviselők riasztó retorikája miatt. Recep Tayyip Erdogan török elnök többször kijelentette, hogy a török csapatok "egy éjszaka hirtelen" Görögországra támadhatnak, és még azzal is fenyegetőzött, hogy ballisztikus rakétákkal támadja Athént. "Nem fogunk háborúzni Törökországgal" mondta Mitsotakis csütörtökön a svájci Davosban megrendezett Világgazdasági Fórumon tartott ülésen. "Képesnek kell lennünk arra, hogy értelmes felnőttként leüljünk Törökországgal, és megoldjuk a fő nézeteltérésünket, ami az Égei-tengeri és a Földközi-tenger keleti részén lévő tengeri övezetek határvonala". Mitsotakis megjegyezte, hogy bár ez "az Égei-tenger földrajzi adottságai miatt bonyolult kérdés", Görögországnak sikerült megoldania hasonló nézeteltéréseket Olaszországgal és Egyiptommal, és fontolgatja, hogy Albániával is hasonló vitát visz a hágai Nemzetközi Bíróság elé.


Az orosz hadsereg "helyi offenzívát" indított a dél-ukrajnai Orikhiv város közelében, ahol a front hónapok óta nagyrészt stagnál – közölte csütörtökön egy orosz beosztású tisztségviselő. "Csapataink helyi offenzívába kezdtek Orikhiv környékén" – mondta az orosz állami média szerint Vlagyimir Rogov, az ukrajnai Zaporizzsjai területre telepített moszkvai hatóságok vezetője. Rogov azt állította, hogy a front kissé eltolódott, és az ukrán csapatok egy része visszavonult.


Mali katonai vezetői több harci repülőgépet és helikoptert kaptak csütörtökön Oroszországtól – jegyezte meg az AFP tudósítója –, ez a legújabb szállítmány az új legfőbb katonai és politikai szövetségesétől. Az AFP nyolc repülőgépet és két helikoptert számolt össze azon az ünnepségen, amelyen Igor Gromyko orosz nagykövet és a mali junta vezetője, Assimi Goita ezredes is részt vett. A mali hadsereg szerint a szállítmányban Szuhoj Szu-25-ös támadó repülőgépek voltak, amelyeket a szárazföldi csapatok támogatására terveztek; valamint a cseh tervezésű Albatros L-39-es. Az L-39-eseket, bár eredetileg kiképzési célokra tervezték, támadó repülőgépként is használják. Bamako kapott Mi-8-asokat is, egy szovjet tervezésű orosz szállítóhelikoptert, amely a csapatok és felszerelések szállítása mellett fegyverekkel is felszerelhető a szárazföldi csapatok védelmére. A mali tisztviselők nem adtak részletes felosztást arról, hogy az egyes repülőgépekből hány darabot szállítottak, és bár azt állítják, hogy megvásárolták a fegyvereket, nem hoztak nyilvánosságra részleteket az ügyletekről. Ez a legutóbbi a hasonló orosz haditechnikai eszközszállítások sorozatában, a márciusi és augusztusi, 2022-es szállítmányok után. A nyugat-afrikai ország 2012 óta dzsihadista felkeléssel, valamint politikai és humanitárius válsággal küzd. Miután a jelenleg hatalmon lévő ezredesek 2020-as puccsot hajtottak végre, a korábbi gyarmatosító hatalommal, Franciaországgal gyorsan megromlottak a kapcsolatok, és Oroszország töltötte be a keletkező űrt. Több forrás szerint a junta 2021 végétől kezdett az orosz Wagner csoporttal együttműködni, ami több ország kritikáját is kiváltotta. A katonai vezetés tagadta a vádakat, mondván, hogy egyszerűen csak felelevenítette a régóta fennálló kapcsolatokat Oroszországgal és annak hadseregével. Azt is állítja, hogy most az országban tevékenykedő dzsihadisták ellen veszi fel a harcot, amit katonai szakértők vitatnak. A csütörtöki ünnepségen Alou Boi Diarra tábornok, Mali jelenlegi légierőfőnöke a legújabb szállításokat az ország haderőinek "példátlan" modernizációjának legújabb állomásaként üdvözölte.

Nagy-Britannia csütörtökön közölte, hogy 600 Brimstone rakétát küld a háború sújtotta Ukrajnába, hogy segítse az orosz erők elleni harcot. Ben Wallace brit védelmi miniszter azután tette a bejelentést, hogy több kollégájával együtt részt vett egy adományozói találkozón az észtországi Tapa katonai bázison. "Ma elmondhatom, hogy további 600 Brimstone rakétát is küldünk a hadszíntérre, ami hihetetlenül fontos lesz abban, hogy segítsük Ukrajnát a csatatér uralásában" – mondta újságíróknak. Nagy-Britannia alig néhány nappal azután tette meg legújabb ígéretét, hogy elsőként teljesítette Ukrajna nyugati nehéz harckocsikra vonatkozó kérését. Wallace és észt kollégája, Hanno Pevkur kezdeményezte az adományozói találkozót Tapában, amelyen több ukrán szövetséges képviselője is részt vett. A megbeszéléseket pénteken egy nagyobb, mintegy 50 országot tömörítő találkozó követi, amelyet az Egyesült Államok hívott össze a németországi Ramstein amerikai katonai bázisra, hogy megvitassák az Ukrajnának nyújtandó katonai segélyt. "Most itt vagyunk ma, és holnap is ott leszünk Ramsteinben... hogy világossá tegyük Vlagyimir Putyin (orosz) elnök számára, hogy továbbra is adományozunk, továbbra is kiképezünk és továbbra is Ukrajna mellett állunk" – mondta Wallace Észtországban. "Mert ha Putyin elnök arra számít, hogy idén megunjuk, akkor téved. Tervezünk az idei évre, a jövő évre, az azt követő évre és az azt követő évre is... hosszú távra tervezünk" – tette hozzá. Wallace felszólította Oroszországot, hogy hagyja el Ukrajnát. "2023-ban itt az ideje, hogy azt a lendületet, amelyet az ukránok Oroszország visszaszorításában elértek, nyereségre fordítsuk, és biztosítsuk, hogy Oroszország megértse, a cél most az, hogy visszaszorítsuk őket Ukrajnából, és helyreállítsuk Ukrajna szuverenitását" – mondta.

(vukics)




663 megtekintés

Comments


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page