Szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2023.02.16.)
Körülbelül ötezer ember, köztük gyerekek, akik még mindig Bakhmutban tartózkodnak. Ezt Pavlo Kijrilenko, a donyecki területi katonai közigazgatás vezetője jelentette be. A városban jelenleg 140 gyermek tartózkodik. Kyrylenko elmondta, hogy a teljes körű háború kezdete óta összesen 12 000 gyermeket evakuáltak a városból. A JMA vezetője megjegyezte, hogy az emberek folyamatosan hagyják el a települést. Egy héttel ezelőtt még több mint hatezren voltak a városban. Reményét fejezte ki, hogy a frontvonalon fekvő Bakhmutban a civilek száma minimálisra csökken.
Az orosz katonák ukrajnai offenzívára való motiválása érdekében az orosz katonai vezetés készpénzjutalmakkal kampányol. Ezt az ukrán fegyveres erők vezérkara jelentette be február 14-én. "Az ellenség egységei propagandát terjesztenek a rohamműveletekben való részvételért járó napi pénzjutalomról. Ezen kívül minden egyes megszállónak további fizetést jelentettek be az ukrán földön való előrenyomulás minden kilométere után" – áll a jelentésben.
Egy jelenleg nem ellenőrizhető videó terjed a neten. Ebben az orosz csatornák szerint Volodimir Zelenszkij ukrán vezető végre megmutatta saját gondolatait és „nyugati súgógépek” nélkül beszélt az ország lakosaihoz. "Van valamelyikőtöknek olajfúrótornya? Vannak palotáid? Van szőlője? Talán jachtjai vagy valamilyen bankja van? Egyébként is, miért harcolsz? Csak kölcsönök vannak, esténként esetleg van mit enni, és most már itt a mozgósítás is" – mondta állítólag Zelenszkij. A szavairól készült videó gyorsan elterjedt a neten. Az "Ukraina.ru" távirati csatorna is feltett egy kérdést : "Ukránok, és az önök elnöke valami ilyesmit mond. Minek harcoltok?"
Az orosz hadsereg nagyszabású offenzíváját hátráltatja a haderő többségét alkotó mozgósított katonák elégtelen kiképzési szintje. Ezt állapítják meg az Institute for the Study of War (ISW) elemzői. Ukrajna adataira hivatkozva rámutatnak, hogy Oroszország már harmadszor kényszerült feltölteni a Vuhledar közelében jelentős veszteségeket szenvedett 155. tengerészgyalogos dandárt. Ugyanakkor a dandárban lévő források szerint 80-90%-ban mozgósított személyzetből áll. "A mozgósított férfiak nem rendelkeznek a szükséges harci tapasztalattal egy gépesített offenzíva sikeres végrehajtásához. Ezek a mozgósítók valószínűleg korlátozott egyéni kiképzésben részesültek, és nem rendelkeznek a nagyszabású támadó műveletekhez szükséges kohézióval, képzéssel és tapasztalattal" – állítják az elemzők. A dandár sikertelen támadásának egyik példája Vuhledarban az, amikor egy orosz harckocsicsoport aknákra futott – mondják a szakértők. Az orosz katonák ekkor teljes képtelenséget mutattak az aknamezők felismerésére és a megfelelő válaszlépésekre. "Oroszország további mozgósított egységeket telepíthet a Vuhledar-frontra, amelyek képesek robusztus védelmi vagy kopásos offenzívák végrehajtására, de nem valószínű, hogy rövid időn belül hatékony, sikeres offenzívák végrehajtására képes gépesített egységekké válnak" – állapította meg az ISW. Emlékeztetőül a Politico arról számolt be, hogy Oroszország teljesen elveszítette a 155. elit tengerészgyalogos dandárját a Vuhledar melletti harcokban.
A JP Morgan Chase bankárai a múlt héten Ukrajnába látogattak, és egyetértési nyilatkozatot írtak alá Volodimir Zelenszkij elnökkel, és azt tervezik, hogy segítenek magántőkét gyűjteni egy új ukrán újjáépítési alap számára. A Fox Business szerint a JP Morgan, Amerika legnagyobb bankja Zelenszkijjel egy olyan alap létrehozásáról tárgyalt, amely 20-30 milliárd dollárnyi magántőkével indulna, és ukrajnai beruházásokra fordítaná. Egy másik ötlet egy új, Wall Street-i cégek által kezelt bank létrehozása lenne, amely a háborúban tönkrement ukrán infrastruktúrába fektetne be. Zelenszkij irodája közölte, hogy az ukrán vezető pénteken találkozott a JP Morgan vezető munkatársaival. "Nagyon jól megértem, hogy az üzletkötés és a befektetés nem lehet csak az egyik fél számára előnyös. Azt akarjuk, hogy Ukrajnában fektessenek be és pénzt keressenek" - mondta Zelenszkij. A JP Morgan amellett, hogy segít Ukrajnának magánbefektetéseket szerezni, tanácsot ad a pénzügyi stabilizációval, a szuverén hitelminősítésekkel és az Európához fűződő gazdasági kapcsolatokkal kapcsolatban. A bank vezérigazgatója, Jamie Dimon elmondta, hogy a JP Morgan "teljes erőforrásaival" Ukrajna rendelkezésére áll, miközben "a konfliktus utáni növekedési pályát rajzolja meg". Ukrajna újjáépítése hatalmas költségekkel jár majd, a Világbank decemberi becslése szerint 500-600 milliárd euróba (525-630 milliárd dollár) kerülhet. Tavaly júliusban ukrán tisztviselők úgy becsülték, hogy a "helyreállítási terv" körülbelül 750 milliárd dollárba fog kerülni. Ahogy a háború folytatódik, és Ukrajna egyre nagyobb része pusztul el, az árcédula egyre nőni fog. Zelenszkij beleegyezett abba is, hogy koordinálja Ukrajna újjáépítését a BlackRock befektetési alapkezelő társasággal, miután találkozott a cég vezérigazgatójával, Larry Finkkel. A múlt hónapban Zelenszkij azt mondta, hogy az amerikai vállalatok "nagy üzletet" találnának Ukrajnában. "Már most világos, hogy ez lesz korunk legnagyobb gazdasági projektje Európában" - mondta Zelenszkij az Állami Kamarák Országos Szövetségének ülésén tartott videóbeszédében - "Már most sikerült felhívnunk magunkra a figyelmet, és együttműködnünk a nemzetközi pénzügyi és befektetési világ olyan óriásaival, mint a BlackRock, a JP Morgan és a Goldman Sachs". Zelenszkij az Ukrajnában talált üzleti lehetőségek példájaként az amerikai katonai segélyt említette. "És mindenki nagy üzletté válhat azáltal, hogy Ukrajnával együttműködik. Minden ágazatban - a fegyverektől és a védelemtől az építőiparig, a kommunikációtól a mezőgazdaságig, a közlekedéstől az informatikáig, a bankoktól az orvostudományig" - mondta.
Miközben az Egyesült Államok folyamatosan növeli katonai támogatását Ukrajnának, a Biden-kormányzat visszatartotta a hadsereg taktikai rakétarendszereinek (ATACMs) küldését, amelyek akár 190 mérföldes hatótággal is rendelkeznek, és a már a helyszínen is alkalmazott HIMARS rakétarendszerekből lőhetők ki. Az ATACMs elmaradásának egyik oka, hogy azokkkal az orosz területet is célba vehetnék, ami a háború jelentős eszkalációját kockáztatná. A POLITICO jelentése szerint az USA azt is közölte Ukrajnával, hogy nincs elég tartalék ATACMs rakétája. A Pentagonban a közelmúltban folytatott megbeszéléseket ismerő személyekre hivatkozva a jelentés szerint amerikai tisztviselők azt közvetítették Ukrajna képviselőinek, hogy az amerikai hadseregnek nincsenek felesleges ATACMs-ek a készleteiben. Azt mondták, hogy ha az USA ATACM-eket küld Ukrajnának, akkor az amerikai hadsereg kevésbé lesz felkészült egy jövőbeli harcra. Az amerikai katonai készletek már most is csökkennek Ukrajna felfegyverzésével, mivel hatalmas mennyiségű lőszert küldtek az országba. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hétfőn azt mondta, hogy Ukrajna gyorsabban használja el a lőszert, mint amennyit a szövetség elő tud állítani, ami kérdéseket vet fel a háború támogatásának fenntarthatóságával kapcsolatban. A POLITICO jelentése szerint Ukrajna azt fontolgatja, hogy kéri az Egyesült Államoktól az ATACMs-ek beszerzésének jóváhagyását egy olyan amerikai szövetségestől, amelyik rendelkezik ilyenekkel. A terv szerint az USA biztosítaná az üzlet finanszírozását. Dél-Korea, Lengyelország, Románia, Görögország, Törökország, Katar és Bahrein is rendelkezik ATACMs-ekkel.
Az elmúlt évben a Teheránból Pekingbe irányuló olajexport elérte a 12,6 milliárd dollárt
Hszi Csin-ping kínai elnök február 14-én Pekingben fogadta iráni kollégáját, Ebrahim Raisit, ahol 20 együttműködési megállapodást írtak alá az iráni-kínai kapcsolatok erősítése érdekében. A kínai Országos Népi Kongresszus székhelyén találkoztak, hogy megvitassák a kétoldalú együttműködés javítását a válságkezelés, a turizmus, a kommunikáció és az információs technológia, a kereskedelem, a mezőgazdaság, az export, az egészségügy, a média, a sport és a kulturális örökség területén. Raisi köszönetet mondott Hszinek a Kínai Népi Gyűlés (NPC) konstruktív támogatásáért a Teherán és Peking közötti stratégiai kapcsolatok előmozdításában. Raisi "két barátként jellemezte Iránt és Kínát a nehéz időkben", hangsúlyozva a regionális és transzregionális mechanizmusok kapacitásának kihasználásának szükségességét a közös együttműködés tekintetében. Hszi a kínai média szerint megerősítette továbbá, hogy támogatja az iráni atomalku felújításának megfelelő megoldását Washingtonnal, és kifejezte Peking támogatását Teherán jogainak és érdekeinek védelmében. Hszi továbbá biztosította Raisit, hogy Kína továbbra is "konstruktívan részt vesz" az iráni nukleáris megállapodás végrehajtásáról szóló tárgyalások újraindításáról szóló tárgyalásokon. Találkozójuk után az iráni elnök újságíróknak elmondta, hogy Kína és Irán hasonlóan vélekedik az egypólusú világ elleni nemzetközi szintű küzdelemről. Irán tavaly hivatalosan is felvételt nyert a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) állandó tagjaként. A teheráni vezetés később kérte felvételét a BRICS-hez – ez két olyan nemzetközi szervezet, amelyben Kína és Oroszország jelentős szerepet játszik. Kína továbbra is Irán legnagyobb kereskedelmi partnere és olajának vezető vásárlója. Az elmúlt évben a Teheránból Pekingbe irányuló olajexport elérte a 12,6 milliárd dollárt.
Az osztrák védelmi minisztérium bejelentette, hogy nem biztosít ukrán katonák számára Leopard 2 harckocsi kiképzést. Claudia Tanner védelmi miniszter írásbeli nyilatkozatában azt mondta, hogy a háború sújtotta országnak nyújtott segítség elutasítása "szuverén döntés" és az osztrák jog keretein belül van. Bécs szigorúbban értelmezi a "semlegességet", mint más semleges európai országok, mint például Írország, amely felajánlotta, hogy ukrán katonákat képez ki az aknamentesítésre. "Inkább élünk a semlegesség e maradványával, ahelyett, hogy a törvény által kevésbé szűken látott határokat tesztelnénk" - mondta Ralf Yanik nemzetközi jogi szakértő egy helyi televíziónak. Ausztria jelenleg egy harckocsizászlóaljjal rendelkezik és összesen 48 Leopard 2 harckocsija van. Ausztria döntését, hogy nem képez ki ukrán katonákat, a "katonai semlegesség" koncepciója köti, amely szerint Ausztria semmilyen módon nem küldhet fegyvereket vagy katonai szolgáltatásokat olyan országoknak, amelyek közvetlen konfliktusban érintettek. Svájc ugyanezt az álláspontot osztja, amint azt a közelmúltban tett lépése is mutatja, amellyel megakadályozta, hogy Spanyolország svájci gyártmányú légvédelmi fegyvereket küldjön Ukrajnának. Dél-Korea szintén "nem exportál" konfliktusban lévő országokba, és a szövetségesek nyomása alatt áll, hogy vizsgálja felül döntését.
Pakisztán Németországon keresztül a Grad rakéta-sorozatvető rendszerhez szükséges rakétákat küldött Ukrajnának – számolt be a The Economic Times indiai kiadványa. A lap meg nem nevezett forrásai szerint február elején több mint 10 000 Grad rakétát tartalmazó szállítmányt indítottak el Karacsiból, amelyet a németországi Emden kikötőn keresztül szállítanak Ukrajnába.
Az orosz csapatok jelentéktelen előrehaladást értek el Bahmut közelében, de a város elfoglalása nem lesz stratégiai hatással az ukrajnai háború menetére – jelentette ki kedden John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának stratégiai kommunikációs koordinátora, számolt be a The Telegraph című brit lap. A jelentés szerint Kirby azt mondta, hogy az USA jelentéktelen előrelépést figyelt meg az oroszok részéről Bahmut irányában, de még nem világos, hogy a város elesik-e. Újságírói kérdésre válaszolva Bahmut elfoglalásának következményeivel kapcsolatban, kijelentette: „Nem lesz stratégiai hatása a háború egészére”.
Az Európai Bírósághoz fordul a New York Times, miután az Európai Bizottság nem adja ki a bizottság elnöke, Ursula Von der Leyen és a Pfizer vezérigazgatója, Albert Bourla közötti üzeneteket, amelyek olyan üzletekről is tartalmaznak információkat, mikor a több milliárd euró értékben vásárolt vakcinákról esett szó – számol be erről a Politico. A keresetet 25-én nyújtották be, és hétfőn tették közzé az Európai Bíróság nyilvános nyilvántartásában, de további információk egyelőre még nem érhetők el online.
A Katonai Rendvédelmi Szolgálat nyomozást kezdett, amiért a toborzóközpont tisztjei túllépték hatáskörüket, amikor Odessza központjában erőszakot alkalmazva vittek el egy hadkötelesnek kinéző férfit – közölte kedden Natalija Humenyuk, a Dél hadseregcsoport sajtószóvivője, számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál. A jelentés szerint ma délelőtt anonim Telegram-csatornák egy videofelvételt tettek közzé, amelyen egy aszfalton fekvő férfit katonai egyenruhát viselő egyének ráncigálnak és rugdosnak. Majd körülvették, megragadták a karját és a lábát, és megpróbálták felemelni. A közzétevők azt állították, hogy a videót Odessza központjában, a Privoz piac közelében forgatták, és a férfit a katonai rendészetre hurcolták el. Este Dél hadseregcsoport sajtószolgálata bejelentette, hogy vizsgálatot folytatnak a törvénysértő katonák ellen hivatali hatáskör túllépése miatt. Natalija Humenyuk sajtószóvivő megerősítette az Ukrjinszka Pravdának, hogy az odesszai esetről van szó. A Dél hadseregcsoport sajtószolgálatának közleménye szerint 2023. február 14-én konfliktushelyzet alakult ki az egyik toborzóközpont katonacsoportjának munkája során, amikor a mozgósítási kötelezettség alá eső állampolgárokat akartak értesíteni nyilvános helyen. A katonai rendvédelmi szolgálat hatósági jogkör túllépésének tényállása miatt hatósági vizsgálatot folytat. A katonák helytelen viselkedését a parancsnokság elítéli. A regionális és járási toborzóközpont vezetőit fegyelmi felelősségre vonják.
Tavaly Ukrajna már de facto csatlakozott a NATO-hoz – jelentette be kedden Olekszij Reznyikov védelmi miniszter a Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral tartott megbeszélést, számolt be az rbc.ua hírportál a tárcavezető Facebook-közlésére hivatkozva. A jelentés szerint a felek megbeszélték az Ukrajna és a NATO közötti együttműködést. A tárgyaláson Reznyikov kijelentette, hogy hálás a NATO-nak, amiért támogatja Ukrajnát. Emlékeztetett arra is, hogy hivatalosan Oroszországot ismerik el a NATO-tagországok legjelentősebb és legközvetlenebb fenyegetéseként. A védelmi miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrán hadsereg egész Európát védi Oroszországtól, nem csak a saját országát. „Tavaly Ukrajna de facto csatlakozott a NATO-hoz. Mindent megteszek annak érdekében, hogy ez de jure is megtörténjen” – írta Olekszij Reznyikov.
Nem maradt komolyabb akadály Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásainak hivatalos megkezdése előtt – vélekedett Olha Sztefanisina ukrán miniszterelnök-helyettes a Financial Times című brit lapnak nyilatkozva. A kedden megjelent interjúban Sztefanisina azt kérte, hogy az uniós illetékesek “ne tegyenek negatív nyilatkozatokat” az ukrán EU-csatlakozás esélyeiről. Az ukrán politikus a londoni üzleti napilapnak kijelentette: várakozása szerint még az idén megkezdődnek a tárgyalások Ukrajna uniós csatlakozásáról. Hozzátette: Kijev “nagyon gyorsan” teljesíti az ehhez szükséges politikai reformokat. Olha Sztefanisina szerint ugyanakkor egyes EU-tagállamok nem akarják, hogy sürgessék őket bármiféle döntés meghozatalában, mások pedig az ukrán csatlakozási folyamatot az Európai Unió nyugat-balkáni bővítésének menetéhez kötnék, jóllehet e térség országainak csatlakozási folyamata egy évtizede nem halad. “Erőteljesen arra szólítom fel az európai vezetőket és a különböző illetékeseket, hogy legyenek nagyon óvatosak, amikor negatív üzeneteket fogalmaznak meg” Ukrajna EU-csatlakozási kilátásairól – fogalmazott az ukrán miniszterelnök-helyettes a kedden megjelent Financial Times-interjúban. A brit napilap felidézi, hogy Denisz Smihal ukrán miniszterelnök kétévi tárgyalási időkeretről szólt legutóbbi nyilatkozataiban, de uniós diplomaták arra hívták fel a figyelmet, hogy az ilyen nyilatkozatok csak hamis reményeket ébresztenek az ukrán lakosság körében. Egyes EU-diplomaták úgy vélik: noha Ukrajna gyors ütemben hajtja végre a jogi reformokat, évekbe telik annak megállapítása, hogy történt-e tényleges előrehaladás az országot régóta sújtó korrupciós problémák kezelésében – írja a Financial Times. Arra a kérdésre, hogy csalódást okozna-e Ukrajnában, ha kiderül, hogy az ország 2026-ig nem tud csatlakozni az Európai Unióhoz, Olha Sztefanisina miniszterelnök-helyettes kitérően úgy válaszolt: a felvételi folyamat olyan, mintha “egy elefántot akarnánk megenni”, mivel ezt csak részletekben lehet megtenni, egyszerre nem. “Az elefánt (megevésének) első része a csatlakozási tárgyalások megkezdése” – fogalmazott az ukrán politikus.
Moldova ideiglenesen lezárta légterét – közölte a kelet-európai ország nemzeti légitársasága (Air Moldova) kedden. A légitársaság a Facebookon nyilvánosságra hozott közleményében hozzátette: várják a lehetőséget a járatok újraindítására. A legfrissebb információk szerint az ország feloldotta a zárlatot. Moldova és Oroszország között megnőtt a feszültség az elmúlt időszakban az ukrajnai háború miatt. A napokban két orosz rakéta megsértette az ország légterét.
Ukrajna egyelőre nem hajlandó lemondani saját valutájáról az Európai Unióval való integráció esetén, az ország számára a legjobb megoldás a hrivnya megtartása – jelentette ki kedden Szerhij Nyikolajcsuk, az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) elnökhelyettese egy lapinterjúban, számolt be az rbc.ua hírportál. A jelentés szerint Nyikolajcsuk az Ukrajinszka Pravda hírportálnak nyilatkozva elmondta, hogy Ukrajna még nem áll készen arra, hogy lemondjon a hrivnyáról, és sokáig nem is lesz. „Az eurózónához csatlakozó dél-európai országok, elsősorban Görögország és Portugália sok problémával szembesültek a monetáris szférában. Ha összehasonlítjuk őket azokkal az országokkal, amelyek nem léptek be az euróövezetbe, meghagyva saját valutájukat, elsősorban a Cseh Köztársasággal és Lengyelországgal, a választás egyértelműen az utóbbi mellett lesz” – tette hozzá. Mint az NBU elnökhelyettese kifejtette, más országok jegybankjaiban dolgozó kollégáitól hallott az eurózónához való csatlakozási tervekről, de az elkötelezettség kérdése hosszú távú, és jelenleg nem történik lépés az euró bevezetésére. „Az, hogy országunk saját valutával és autonóm monetáris politikával rendelkezzen, inkább előny, mint hátrány. Bár Bendukidze úr a 2014-es forradalom után azon a véleményen volt, hogy Ukrajnának jobb, ha kiszervezi monetáris politikáját, rögzíti az árfolyamot, és ideális esetben átvált az euróra” – jegyezte meg. A bankszakember hozzátette, Bendukidze nem hitte, hogy Ukrajna hatékonyan tudja használni ezt a mechanizmust, ezért jobb, ha felhagy vele. Azóta azonban a jegybank intézményi kapacitása fejlődött az országban. „Ezért számomra úgy tűnik, hogy nem kell rohanni a saját valutánk és az autonóm monetáris politikánk feladása irányába” – mutatott rá Szerhij Nyikolajcsuk.
Kedd esti videóbeszédében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta a szövetségeseknek, hogy „a gyorsaság a lényeg”, és arra kérte őket, hogy küldjenek több katonai segítséget, mert Oroszország a keleti frontvonalat bombázza. A Sky News szerint Bahmut elfoglalása ugródeszkát jelentene Oroszország számára a két nagyobb donyecki város – Kramatorszk és Szlavjanszk – felé való előrenyomuláshoz, és lendületet adna Moszkvának a hónapok óta tartó harctéri kudarcok után. Zelenszkij szerint Oroszország most ki akarja használni helyzeti előnyét, mielőtt Ukrajna és szövetségesei erőt gyűjtenének. A gyorsaság életeket menthet, és újra biztonság lesz. Köszönetet mondok minden partnerünknek, aki felismerte, hogy a gyorsaság fontos – mondta az ukrán elnök.
Az orosz megszállók azért támadják Bahmutot és Vuhledart Donyeck térségében, hogy késleltessék az ukrán csapatok előrenyomulását, de bármennyire is próbálkozik az ellenség, az ukrán fegyveres erők támadása elkerülhetetlen – jelentette ki szerdán Andrij Juszov, a Védelmi Minisztérium hírszerzési főosztályának szóvivője egy televíziós műsorban, számolt be az rbc.ua hírportál. A jelentés szerint Juszov a 24 Kanal tévécsatornának nyilatkozva elmondta, hogy az oroszok tudják, az ukrán ellentámadás folytatása és a területek felszabadítását célzó műveletek elkerülhetetlenek. Az ukrán fegyveres erők készülnek, és ez a terv megvalósul – tette hozzá. „Ezért az ellenség siet, és most továbbra is erős támadásokat intéz mind Vuhledar, mind Bahmut ellen, felismerve, hogy az ukrán erők offenzívája elkerülhetetlen, és megpróbálja bizonyos módon meghiúsítani azt” – mutatott rá. A titkosszolgálati szóvivő hozzátette: az orosz megszállók műveleteinek aktivizálódását nem szabad összehasonlítani a 2022 elején lezajlott teljes körű invázióval. „Látjuk, hogy nem tudják teljesíteni a feladatokat, de ez nem jelenti azt, hogy nem lesznek további próbálkozások. Az ellenségnek van tartaléka, van felhalmozott élőerő, ugyanakkor gond van a felszereléssel és a lőszerekkel” – emlékeztetett Andrij Juszov.
Most szinte az egész orosz hadsereg részt vesz az Ukrajna elleni háborúban, pontosan a 97 %-a, mégsem tudja megtörni az ukrán védelmet jelentette ki szerdán Ben Wallace brit védelmi miniszter a BBC brit televíziónak, számolt be az rbc.ua hírportál. A jelentés szerint Wallace elmondta, hogy a csapatkoncentráció ellenére Oroszország nem tudott akkora erőt összegyűjteni, hogy áttörjön Ukrajna védelmén. „Inkább csak egy előrelépési kísérletet láttunk” – tette hozzá. A brit védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy az orosz hadsereg ilyen jellegű igénybevétele „drága” dolog. „Ez óriási költséggel járt az orosz hadseregnek. Jelenlegi becsléseink szerint az orosz hadsereg 97 %-a, szinte a teljes orosz hadsereg Ukrajnában van” – mutatott rá Ben Wallace. A hírportál egyúttal arra is emlékeztetett, hogy az orosz hadsereg veszteségei az Ukrajna elleni háborúban a teljes körű invázió kezdete óta elérik a mintegy 139 770 főt. Ezenkívül 2022 februárja óta az orosz hadsereg több mint 9000 egységnyi katonai felszerelést – járműveket és nehézfegyvereket – veszített Ukrajnában.
Vlagyimir Putyin orosz elnök közvetlen környezetében lévő emberek segítik pénzért az ukrán hírszerzést – jelentette be Andrij Csernyak, a Védelmi Minisztérium hírszerzési főosztályának munkatársa, számolt be szerdán a korrespondent.net hírportál az Iefimerida című görög kiadványra hivatkozva. A jelentés szerint Csernyak elmondta, hogy a Kreml urát sok olyan ember veszi körül, akik nem támogatják az Oroszországi Föderáció Ukrajnával kapcsolatos jelenlegi politikáját, mindenekelőtt a teljes körű háborút. „A háborúban a törvény által megengedett összes eszközt bevetjük. Még azokkal is találtunk együttműködési mechanizmusokat, akik nagyon közel állnak Putyinhoz. Ezek minden gyanú fölött álló emberek, akiket a Nagy-Oroszország támogatóiként ismernek” – árulta el a katonai titkosszolga. A katonai hírszerző tiszt ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kremli ukrán kémek többsége a pénz miatt ment bele az együttműködésbe. „Mindannyian a saját érdekükben teszik, ez az ő érdekük. Valaki azért, mert menti az életét. Valaki azért, mert pénzt veszít. Az Ukrajna elleni invázió után sok ember nagyon gyorsan elkezdte elveszíteni a pénzét és befolyását, és ez nem tetszik nekik” – magyarázta Andrij Csernyak.
A NATO prioritása most nem Ukrajna tagsága, hanem az, hogy segítsen neki megnyerni a teljes körű háborút Oroszország ellen – jelentette ki szerdán Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtótájékoztatója, számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál brüsszeli tudósítója. A jelentés szerint Stoltenberg elmondta: „Ami Ukrajnát illeti, a NATO álláspontja nem változott. Nem egyszer elmondtuk, hogy Ukrajna a szövetség tagja lesz, de most arra összpontosít, hogy garantálja Ukrajna győzelmét a háborúban. Mert ez az egyetlen út Ukrajna integrációjához és további mozgásához. A szorosabb euroatlanti együttműködés felé annak biztosítása, hogy Ukrajna szuverén államként érvényesüljön.” A főtitkár hangsúlyozta, hogy az Észak-atlanti Szövetség tagjai most arra összpontosítanak, hogy Ukrajna „megkapja azokat a fegyvereket, készleteket és lőszereket, amelyekre szüksége van az orosz megszállók kiűzéséhez”. „Hosszabb távú partnerségen is dolgozunk, hogy segítsük Ukrajnát a szovjet doktrínákról és fegyverekről a NATO-szabványokra való átállásban, javítani az interoperabilitást, végrehajtani a biztonsági és védelmi reformot. Ez pedig közelebb hozza Ukrajnát az Észak-atlanti Szövetséghez” – mutatott rá Jens Stoltenberg.
Olekszij Reznyikov védelmi miniszter az Ukrinformnak adott interjújában kijelentette, hogy az ukrán fegyveres erőknek elegendő lőszerük van az orosz offenzíva visszaverésére. „Régen megszerveztük a NATO-tagországok haditechnikai támogatása keretein belül a lőszerszállítását, és 23 évre kötöttünk szerződéseket a rendszeres szállítás biztosítására. Ezért folyamatosan érkeznek a szállítmányok, és a jövőben is fognak. Amikor háború van, valami mindig hiányzik. De nem lehet azt mondani, hogy a helyzet kritikus, és nem lesz elég (lőszerünk – szerk.) a támadások visszaverésére. Készen állunk azok visszaverésére. De minél több a lőszer, annál jobb, és ezt partnereink is tudják. Erről is beszéltünk a mai Ramstein-találkozón” – mondta a védelmi tárca vezetője. Rezniykov elmondása szerint a gyártás megkezdésének témája mindegyik partnerországban, úgy tűnik, a második-harmadik Rammstein óta van napirenden. „Arról beszéltünk, hogy készen állunk, hogy a mi iparágunk – mind a magán, mind az állami, együttműködve – készen áll erre. Vagyis ez már nem újdonság számunkra, már a projektek tárgyalási szintjén vagyunk” – tette hozzá a védelmi minisztérium vezetője.
Nem hiszem, hogy a következő néhány hónapban vagy akár évben vadászgépeket adunk Ukrajnának, a szövetségeseknek a szárazföldi fegyverek szállítására kell összpontosítaniuk, nem pedig a légierőre – jelentette ki szerdán Ben Wallace brit védelmi miniszter a BBC brit televíziónak, számolt be a Levij Bereg hírportál. A jelentés szerint a brit védelmi miniszter elmondta: „Nem hiszem, hogy a következő hónapokban vagy akár években szükségszerűen vadászgépeket fogunk szállítani, mert ezek egészen más fegyverrendszerek, mint a kézi páncéltörő rakéták. Ezek a repülőgépek nem csak óriási kihívások, tudják, egyszerűen nem lehet megtanulni repülni egy-két hét alatt, ez sokáig tart.” – mutatott rá. Wallace hozzátette, hogy a vadászgépeknek legénységre van szükségük, és Nagy-Britannia nem fogja „a Királyi Légierő 200 emberét telepíteni Ukrajnába egy háború alatt”. „Tehát a valóság az, hogy nem csak a harcot kell megterveznünk jelenleg, ahol segítünk Ukrajnának visszaverni az oroszországi illegális inváziót, hanem segítenünk kell Ukrajnát hosszú időn keresztül, hosszú távú ellenálló képességet biztosítva, hogy a háború után Ukrajna hosszú ideig képes legyen megvédeni magát” – hangsúlyozta. A brit védelmi miniszter azt is kifejtette, hogy véleménye szerint a szövetségeseknek inkább a szárazföldi erők támogatásával kellene segíteniük Ukrajnát ahelyett, hogy repülőgépek biztosítására összpontosítanának. „Nagy-Britannia azonnali támogatást nyújthat nagy hatótávolságú fegyverekkel és légvédelmi rakétákkal. A nemzetközi közösség több ezer föld-levegő rakétát, drónt és nagy hatótávolságú rakétát bocsátott Ukrajna rendelkezésére, és ezek a fegyverrendszereknek 'ugyanaz a hatásuk', mint a vadászrepülőgépeknek” – hangsúlyozta Ben Wallace.
Az Ukrajnát támogató nyugati államok vezetői hetek óta tárgyalnak arról, hogy modern vadászgépeket adnának át Kijevnek. Szerdán Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter azt mondta: az amerikai F–16-osok mellett az is felmerült már, hogy a svéd gyártmányú Gripenekből kaphatna Ukrajna. Olekszij Reznyikov szerdán érkezett Brüsszelbe, hogy a NATO vezetőivel tárgyaljon, és ezt megelőzően nyilatkozott a Reuters hírügynökségnek. Mint mondta: „biztos abban, hogy Ukrajna előbb-utóbb végül megkapja a modern vadászgépeket a Nyugattól”. Olekszij Reznyikov ezután arra is kitért, hogy a NATO védelmi minisztereivel nemcsak az F–16-osok, hanem más vadászgépek átadásáról is tárgyalnak. A miniszter név szerint említette a svéd gyártmányú Gripeneket, amelyek szerinte a második legjobb alternatívát jelentik az F–16-osok után. Én arról álmodozom, hogy F–16-osokat kapunk. De a Gripenek is nagyon jók lennének – fogalmazott a védelmi miniszter, hozzátéve: a nyugati védelmi miniszterekkel rendre azzal viccelődik, hogy most már mindent megkaptak, egyedül a vadászgépek hiányoznak még „a Télapónak küldött kívánságlistájukról”. Szerdán megszólalt ez ügyben Paul Jonson svéd védelmi miniszter, aki a Jevropejszkaja Pravdának azt mondta: „Svédország hivatalos megkeresést kapott az ukránok részéről a Gripenek átadásával kapcsolatban.” „Zelenszkij elnök is megfogalmazta ezt a kérést. A Gripeneknél azonban korlátozást jelent az, hogy ezek a vadászgépek nagyon fontos szerepet játszanak a területi integritásunk, szuverenitásunk fenntartásánál. Ez egy komoly akadályt jelent a saját védelmi erőforrásaink szempontjából” – mondta a miniszter, miközben leszögezte, hogy továbbra is elkötelezettek Ukrajna megerősítése mellett.
A háború előtt állásban lévő ukránok 40%-a a megszokott munkarendben dolgozott, 17%-ukat távmunkában vagy részmunkaidőben foglalkoztatták és 8% talált új állást – derült ki egy közvélemény-kutatás adataiból, számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál. A jelentés szerint a Rating szociológiai csoport által végzett felmérés adatai szerint a válaszadó ukránok 33%-a nem dolgozott. Az is kiderült, hogy a háború kezdete óta a megkérdezettek 6%-ának nőtt a jövedelmi szintje, 36% esetében szinte nem változott, 17%-nak enyhén csökkent a bevétele, míg 30%-nak pedig jelentősen csökkent. A válaszadók csaknem 10%-a elvesztette minden bevételét.
(vukics)
