Szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2023.02.18.)
A NATO vezetője szerint Ukrajna sokkal gyorsabb ütemben használja a lőszert, mint amennyit a szövetség elő tud állítani. Az USA kiképzéssel próbálja rávenni az ukránokat, hogy változtassanak a harcmodorukon annak érdekében, hogy kevesebb tüzérségi lőszert használjanak, mivel a NATO szerint a készletei fogynak. Lloyd Austin védelmi miniszter részletezte az erőfeszítéseket az ukrán védelmi kontaktcsoport keddi brüsszeli ülése után. "Az ukrán katonákkal Európa-szerte különböző helyeken azon dolgozunk, hogy hangsúlyt fektessünk a manőverezésre vonatkozó további kiképzésre, hogy amint nagyobb hangsúlyt fektetnek a manőverezésre, akkor jó esély van arra, hogy kevesebb tüzérségi lőszerre lesz szükségük, de ezt még meg kell várni" – mondta Austin újságíróknak. Az Egyesült Államok hatalmas mennyiségű tüzérségi lőszert, konkrétan 155 mm-es lövedékeket küldött Ukrajnának. Ennek eredményeként a Pentagon azt tervezi, hogy a következő két évben 500%-kal növeli a tüzérségi lövedékek gyártását, hogy kielégítse az ukrán igényeket, és egyben fenntartsa a Pentagon készleteit. De még a termelés növelésére tett lépések ellenére sem világos, hogy fenntartható-e az a politika, hogy Ukrajnát fegyverekkel és lőszerrel árasztják el. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hétfőn azt mondta, hogy Ukrajna sokkal több lőszert használ fel, mint amennyit a szövetség elő tud állítani. "Az ukrajnai háború óriási mennyiségű lőszert fogyaszt, és kimeríti a szövetségesek készleteit" – mondta Stoltenberg. "Ukrajna jelenlegi lőszer-felhasználásának üteme sokszorosa a mi jelenlegi termelési ütemünknek, és ez megterheli védelmi iparunkat".
A háború előtt állásban lévő ukránok 40%-a a megszokott munkarendben dolgozott, 17%-ukat távmunkában vagy részmunkaidőben foglalkoztatták és 8% talált új állást – derült ki egy közvélemény-kutatás adataiból, számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál. A jelentés szerint a Rating szociológiai csoport által végzett felmérés adatai szerint a válaszadó ukránok 33%-a nem dolgozott. Az is kiderült, hogy a háború kezdete óta a megkérdezettek 6%-ának nőtt a jövedelmi szintje, 36% esetében szinte nem változott, 17%-nak enyhén csökkent a bevétele, míg 30%-nak pedig jelentősen csökkent. A válaszadók csaknem 10%-a elvesztette minden bevételét.
Németország és szövetségesei nem tudnak két zászlóaljat összeállítani a Leopard 2-es típusból. Boris Pistorius német védelmi miniszter szerdán kijelentette, hogy Ukrajna a közeljövőben nem fog kap annyi német gyártmányú Leopard 2 harckocsit, mint amennyit korábban a nyugati szövetségesei ígértek. Ukrajnának két teljes zászlóaljat ígért Olaf Scholz német kancellár, ami összesen 62 harckocsit jelent, de Pistorius szerint a nyugati szövetségesek nehezen tudnának ennyit leszállítani. A Bloomberg szerint csak Németország és Portugália ígérte meg, hogy ígéretéhez híven, időben elküldi a Leopard 2 harckocsijait. Németország 14 A6-os tankot ígért, míg Portugália hármat, ami jóval kevesebb, mint az ukrán harckocsizászlóalj számára szükséges 31 darab. "Nem fogjuk elérni egy zászlóalj méretét" – mondta Pistorius. Lengyelország közölte, hogy 30 darabot ad Kijevnek a Leopard 2 régebbi A4-es változatából, de Pistorius szerint sokuknak javításra lesz szüksége, mielőtt bevethetők lennének az Oroszország elleni harcban. Elmondása szerint valószínűleg április végéig nem szállítják le őket, és Oroszország addig még sok területet szerezhet. Pistorius elmondta, hogy Ukrajna akár 178 régebbi Leopard 1 harckocsit is kaphat, attól függően, hogy hányat sikerül felújítani. Az első tétel azonban csak nyáron lesz bevethető, és a teljes szállítás csak 2024-ben teljesül. Az Egyesült Államok 31 darab M1 Abrams harckocsit vásárol Ukrajnának, de ezek leszállítása még évekbe telhet, mivel még le kell gyártani őket. Nagy-Britannia 14 Challenger 2 harckocsit tervez Ukrajnába küldeni, amelyeket hamarosan leszállíthatnak. Valerij Zaluzsnyij tábornok, az ukrán fegyveres erők parancsnoka decemberben azt mondta, hogy Ukrajnának 300 harckocsira van szüksége a Nyugattól, de az ígéretek jóval elmaradnak ettől a számtól.
A Cambridge Analytica azután került a címlapokra, hogy részt vett a Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépésével (más néven Brexit) kapcsolatos internetes kampányban. A cég olyan országok választási kampányaiban is részt vett, ahol a demokrácia ingatag, köztük Nigériában és Indonéziában. Az általa terjesztett üzenetek részben a választókról gyűjtött adatokon alapultak; a cég büszke volt arra, hogy hatalmas mennyiségű személyes információt tudott felhasználni: több ezer adattal rendelkezett több tízmillió választóról világszerte. Az adatkincs egy részét a Facebook segítségével gyűjtötték be. A magát Team Jorge néven azonosító cég által kínált szolgáltatások közé tartozik a dokumentumok meghamisítása, hamis történetek terjesztése és egy mintegy 40 000 avatárból (hamis személyazonosság a közösségi médiaplatformokon) álló "bérelhető hadsereg" alkalmazása. Ezeket az avatárokat egy AIMS nevű szoftverrendszer irányítja, amelyet a cég munkatársai fejlesztettek ki.
Németország Szlovákiában, az ukrán határ közelében javítóközpontot épített az Ukrajnának szállított német fegyverek javítására. A szóban forgó fegyverek önjáró ágyúk, Gepard légvédelmi harckocsik és Mars rakétavetők. A Business Insider kutatása azonban azt mutatja: Szlovákia nem engedi át a határon az elromlott fegyvereket, amelyekre Ukrajnának égető szüksége van az orosz offenzíva elleni védekezéshez. A színfalak mögött kemény küzdelem kezdődött a megoldásért, amelybe Olaf Scholz (SPD) kancellárnak is be kellett avatkoznia.
Egy montenegrói klub bokszolói szerdán közölték, hogy megtiltották nekik a belépést Moldovába egy tornára, mivel azt állítják, hogy többek között montenegrói szabotőrök is részesei lehetnek a Kreml puccsista összeesküvésnek. Maia Sandu moldovai elnök hétfőn azt mondta, hogy Oroszország montenegrói, fehérorosz és szerb állampolgárok segítségével tervezi megbuktatni a kis kelet-európai ország kormányát. A budvai bokszklub tagjai elmondták, hogy kedden késő este a rendőrség megállította őket a chisinaui repülőtéren, majd felszólították őket, hogy a szerdai első járattal térjenek vissza, anélkül, hogy elmondták volna, miért. "Mélységesen sajnáljuk, hogy bokszolóink részvétele a nemzetközi tornán ... véget ért, mielőtt elkezdődött volna" – írta a klub a Facebook-oldalán közzétett közleményében. Moszkva "teljesen alaptalannak és megalapozatlannak" nevezte a puccsvádat, a szerb és montenegrói illetékesek pedig szintén elutasították a vádakat, és magyarázatot kértek.
A kongresszusnak átadott védelmi minisztériumi adatok szerint a 2021-ben tiltott kábítószer túladagolásban elhunyt szolgálati tagok halálának 88%-ában fentanil játszott szerepet, ami öt év alatt meredek növekedést jelent. "A hadseregünk nem immunis az opioidjárványra" – mondta Edward Markey szenátor (D-Mass) szerdai nyilatkozatában. Öt évvel ezelőtt a Pentagon adatai szerint a katonák túladagolásos haláleseteinek 36%-ában a szintetikus kábítószer volt érintett. Markey és más szenátorok szeptemberben kértek adatokat a túladagolásról a Védelmi Minisztériumtól, és a múlt héten 12 oldalt kaptak a Pentagon tisztviselőitől, amelyek statisztikákat és megelőzési erőfeszítéseket tartalmaznak. A 2017 és 2021 közötti időszakban 15 293 katonatiszt szenvedett túladagolást kábítószerektől és alkoholtól, és ebből 332-en haltak meg. A jelentés szerint a meghaltak több mint fele fentanilt, egy szintetikus opioidot vett be, amely erősebb, mint a morfium. A fentanil egy engedélyezett fájdalomcsillapító, amelyet illegálisan állítanak elő és értékesítenek, évente mintegy 70 ezer amerikai halálát okozza – mondta Joe Biden elnök a hónap elején az Unió helyzetéről szóló beszédében. A fentanilt egyre gyakrabban keverik más tiltott kábítószerekkel, vagy teljesen más kábítószer helyettesítésére használják, hogy a felhasználók valami másra számítsanak, és ez vezetett a kábítószer okozta halálesetek számának országos emelkedéséhez a nemzeti járványügyi és megelőzési központok szerint. Katonai tisztviselők megállapították, hogy a halálesetek 84%-ában a szolgálati tagok véletlenül túladagolták magukat. A halálesetek mindössze 12%-áról feltételezték, hogy öngyilkosság volt.
A háború utáni ukrán társadalom már nem fog beletörődni az országban uralkodó korrupcióba, ezért azt fel fogjuk számolni – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök pénteken a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián mondott online beszédében, számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál. A jelentés szerint az elnök azt mondta: „Ukrajnában nincs mély korrupció. Ez a háború sok mindent elmosott. Sokan elszöktek az országból, hogy őszinte legyek.” Hozzátette: sokan szabad akaratukból maradtak a megszállók által elfoglalt területeken. És rengeteg ilyen információ van – jegyezte meg. „A háború utáni társadalmunk nem bocsát majd meg egyetlen korrupt lépést sem, ezért biztos vagyok benne: hogy leküzdjük. Ezzel párhuzamosan reformok is zajlanak. Létezik egy korrupcióellenes rendszer, amely az egyik legerősebb Európában” – mutatott rá az államfő. „Sok intézményünk van, befejeződik az utolsó korrupcióellenes testület (NABU – a szerk.) tisztségviselőjének kiválasztása. És ez a rendszer 100%-osan fog működni. Vagyis a háború ellenére dolgozunk. Azonban vannak bizonyos mozzanatok. Sajnos az emberek már csak ilyenek a világon, és ez volt az összes háború alatt: valaki harcol, valaki pedig kihasználja a háborút. Biztos vagyok benne, hogy túl leszünk ezen az egészen, mert már nem sok van belőle hátra” – adott hangot meggyőződésének Volodimir Zelenszkij.
Észtország felajánlotta az Európai Uniónak, hogy közösen fektessen be négymilliárd eurót az ukrajnai lőszergyártásba. Egyben felszólította az Európai Uniót, hogy sürgősen növelje védelmi és ipari potenciálját, hogy támogathassa Ukrajnát az Oroszországgal vívott háborúban – számolt be a Bloomberg. Az EU-tagállamoknak küldött levélben megjegyezték, hogy Oroszország annyi lőszert használ egy nap alatt, amennyit Európa egy hónap alatt képes előállítani. Az észt hatóságok úgy vélik, hogy az EU-nak azonnal meg kell kezdenie védelmi és ipari potenciáljának növelését. „Minden késedelemért magas árat kell fizetni, és ez napról napra nő” – áll a dokumentumban. Észtország felajánlotta az uniós országoknak, hogy közösen fektessenek be négymilliárd eurót egymillió darab lőszer vásárlására Ukrajna számára. A terv lehetővé teszi, hogy az európai ipar hétszeresére növelje kapacitását, és hat hónapon belül előállítsa a Kijev által kért egy millió 155 mm-es lövedéket. A lőszer beszerzésére további négymilliárd eurót folyósíthatnak az EU Európai Békealapjába, amelyet az Ukrajnának katonai támogatást nyújtó országok költségeinek megtérítésére fordítanak. Észtország becslései szerint Ukrajna átlagosan 60–210 ezer tüzérségi lövedéket használ el havonta, de Európa védelmi ipara egy hónap alatt csak 25 ezret képes előállítani. Ugyanakkor Oroszország évente 1,7 millió 152 mm-es lövedéket gyárt.
Oroszország eddigi háborúja jelentősen kimerítette azokat a tartalékokat, mind a felszerelés, mind az emberanyag tekintetében, amelyek ahhoz szükségesek, hogy fenntartsák széles körű offenzívájukat Kelet-Ukrajnában − közölte elemzésében az Institute for the Study of War (ISW). Ben Wallace, az Egyesült Királyság védelmi minisztere a BBC-nek elmondta, hogy országának hírszerzése „nem lát olyan csapatösszevonásokat, amelyek egy komoly támadás előzményei lehetnének”. Hozzátette, hogy a donbászi igen lassú előrehaladásnak is „nagyon komoly ára van”. Wallace becslése szerint Oroszország hadseregének akár 97 százalékát is bevethette az ukrajnai harcokban, és harci hatékonysága 40 százalékkal csökkent a „szinte első világháborús szintű lemorzsolódás” miatt. A gyalogosrohamokkal elért orosz előrenyomulás méterekben mérhető.
Iszlámábád cáfolta azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint Pakisztán lőszert szállít Ukrajnának. Ezt Mumtaz Zahra Baloch, az ország külügyminisztériumának sajtótitkára nyilatkozta – írja a Dawn. „A Pakisztán által Ukrajnába szállított védelmi felszerelésekről szóló jelentések nem igazak” – mondta. A tisztviselő megjegyezte, hogy országa betartja a katonai konfliktusokba való be nem avatkozás politikáját, és nem teszi lehetővé fegyvereinek illetéktelen reexportját harmadik országokba.
Február 15-től bírósági idézések és felszólítások is kiküldhetők Viberen az eljárásban résztvevőknek. A végzés szerint a bírósági eljárás résztvevőinek elektronikus formában, messengerben, alkalmazásokban vagy SMS-ben is kiküldhető az idézés.
Az Amerikai Egyesült Államok ellenőröket és nyomozókat küld közvetlenül az ukrán háborús övezetbe, hogy nézzenek utána az amerikai gazdasági és katonai segélyek felhasználásának – adta hírül pénteken a The Wall Street Jornal című amerikai lap. A jelentés szerint az amerikai fegyverek továbbadásának, az adófizetői pénzek pazarlásának megelőzéséért és a segélyprogramok megfelelő működésének biztosításáért felelős tisztviselők az újságnak elmondták, hogy a segélyeket alaposan vizsgáló 177 ellenőr egy részét Ukrajnába kívánják küldeni. „Úgy gondolom, hogy kreatívak, előretekintők voltunk az eddigi vizsgálatok során. Ám az igazi átfogó, nagyszabású ellenőrzés nem végezhető távolról. Minél közelebb vagyunk, annál pontosabb lesz a megfigyelés” – mondta Nicole Angarella, az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének (USAID) megbízott főfelügyelője. Az amerikai megbízott azt is hozzátette, hogy a fő gond nem is a katonai segélyekkel való esetleges visszaélés, hanem az a több mint 20 milliárd dollár, amelyet az USA a Világbankon keresztül küld Ukrajnának. „A készpénzes fizetés jelenti a legnagyobb kockázatot a felügyelet számára. Ez mindig nagyobb kockázatot jelentent” – mutatott rá Angarella.
A lett szejm csütörtökön utolsó olvasatban elfogadta az ukrán polgári lakosság támogatásáról szóló törvény módosításait, amelyek lehetővé teszik az állam tulajdonában lévő járművek ingyenes átadását az ukrán kormány tulajdonába. A hírt a Delfi közölte – írja a Jevropejszka pravda. „Jelenleg az ittas sofőröktől elkobzott járműveket eladva, újrahasznosítva vagy alkatrésznek szétszedve tudjuk értékesíteni, de úgy látjuk, hogy a jelenlegi körülmények között hasznos támaszt jelentenének Ukrajna lakosságának” – közölték.
Az orosz agresszió nemcsak Ukrajnát fenyegeti, ezért a világnak segítenie kell az ukránokat a háború megnyerésében, a Kreml fejének, Vlagyimir Putyinnak a legyőzésében, ami lehetővé teszi a hozzá hasonló diktátorok legyőzését az egész világon – jelentette ki pénteken Volodimir Zelenszkij elnök a Müncheni Biztonságpolitikai Konferenciát megnyitó online beszédében, számolt be az rbc.ua hírportál. A tudósítás szerint Zelenszkij hangsúlyozta: „Most mindannyiunknak, az egész szabad világnak nincs más választása, mint legyőzni Góliátot, aki azért jött, hogy elpusztítsa az életünket. Dávidnak lenni azt jelenti, hogy harcolunk. Még nincs meg Dávid parittyája Izraelből, de remélem, ez csak átmeneti állapot.” Egyúttal köszönetet mondott mindenkinek, aki segíti az ukránokat az orosz agresszió elleni harcban. „Tavaly már láttuk, hogy Góliát idén egyértelműen elesik. Ezt együtt érhetjük el, ahogy Dávid is tette. Biztosíthatjuk, hogy a győzelmünknek ne legyen alternatívája, és nem is lesz alternatívája sehol a világon, ahol a szabadságot többre becsülik, mint egy zsarnok irgalmát” – hangoztatta az elnök. Az államfő Ukrajna és Európa felszabadítására szólított fel, „mert amikor az orosz fegyverek ránk lőnek, már a szomszédainkat célozzák”. „Lehet Európa kompromisszum kérdése? Nem. Lehetséges, hogy minden európai alkotmányt és a világgazdaság minden szféráját meg kell szabadítanunk az orosz agressziótól. Nekünk, a világ egyesült Dávidjainak le kell győznünk a szerteszét szóródott 'Putyinokat' mindenütt a világban” – összegezte Volodimir Zelenszkij.
Az Egyesült Államok szerint demilitarizálni kell az oroszok által elcsatolt Krím félszigetet. Washington támogatja a félszigeten lévő katonai célpontok elleni ukrán támadásokat – közölte Victoria Nuland amerikai külügyminiszter-helyettes. „Nem számít, hogy az ukránok mit döntenek a Krímről, hogy hol akarnak harcolni és így tovább, Ukrajna nem lesz biztonságban, hacsak a Krím nem lesz legalább demilitarizálva” – mondta Nuland a washingtoni Carnegie Endowment for International Peace agytröszt rendezvényén. Nuland kijelentette, hogy Oroszországnak számos, a konfliktus szempontjából kulcsfontosságú katonai létesítménye van a Krímben. „Ezek legitim célpontok, Ukrajna támadja őket, és mi ezt támogatjuk” – mondta.
Ukránok százezrei érkeztek Németországba az orosz agressziós kezdete óta – számuk az országban egy év leforgása alatt hétszeresére nőtt, számol be róla a Tagesschau alapján a Jevropejszka Pravda. A wiesbadeni szövetségi statisztikai hivatal egy speciális felmérés előzetes eredményei alapján 2022-ben mintegy 1,1 millió bevándorlót regisztrált Ukrajnából. Mivel az év során nem csak érkeztek a háborús övezetből Németországba, hanem vissza is mentek, a statisztikák szerint az elmúlt évben 962 ezer fő volt a nettó bevándorlás Ukrajnából. “Ez azt jelenti, hogy az Ukrajnából Németországba irányuló nettó bevándorlás tavaly nagyobb volt, mint 2014-ben és 2016-ban Szíriából, Afganisztánból és Irakból együttvéve” – áll a közleményben. Berlinben kerül sor arra a rendkívüli ülésre, amelyet a belügyminisztérium hívott össze, hogy megvitassák a helyi hatóságokkal a menekültek régiójukban való elhelyezésével kapcsolatos helyzetet. A Német Városok Szövetsége bejelentette, hogy új szabályokat javasol a menekültek régiónkénti elosztására vonatkozóan.
Az ukrán külügyminiszter egy interjúban beszélt arról, hogy eddig egyetlen ország sem vállalta, hogy vadászrepülőket szállítson Ukrajnának, írja az rbc.ua. Dmitro Kuleba szerint azért vannak országok, amelyek hajlanak az ilyen támogatásra. A britek például jelezték, hogy hajlandók kiképezni az ukrán pilótákat a nyugati vadászgépek vezetésére. A külügyminiszter elmondta továbbá, hogy a nyugati vadászgépeket elsősorban az ukrán légtér védelmére használnák, de az ellentámadásokban is nagy hasznukat venné az ukrán haderő. Hozzáfűzte, hogy elsősorban német, francia, brit és amerikai vadászgépekre volna nagy szükség, valamint ezek az országok rendelkeznek a legjelentősebb hadászati légi flottával.
Erről Artem Szitnik, az Országos Korrupciómegelőzési Ügynökség (NACP) helyettes vezetője nyilatkozott egy interjújában. „Ha már a kormány tagjairól beszélünk, akkor a jelenlegi miniszteri kabinet tagjai közül is csak egyetlen, az oktatási és tudományos miniszter nyújtotta be nyilatkozatát” – mondta. Adatai szerint mindössze 28 népképviselő adott be éves bevallást önként. „Ha a katonai-polgári közigazgatás vezetőiről, államigazgatási vezetőkről beszélünk, 30 ilyen tisztviselőből mindössze öten nyújtották be nyilatkozatukat. És nagyon jól tudjuk, hogy mennyi pénzt használnak fel naponta, beleértve a jótékony célokat is. Nagyon hatékony lenne ezeknek a nyilatkozatoknak a megléte és a pénzügyi ellenőrzés során ezen források felhasználásának a kontrollja” – tette hozzá a NAKC helyettes vezetője. Azt is megjegyezte, hogy mindössze 33 ezer magas korrupciós kockázattal rendelkező tisztviselő nyújtott be a 2021-re voatkozó nyilatkozatát. Szitnik kifejtette, hogy sok állami tisztviselő úgy gondolja, hogy amíg nem kötelező az elektronikus bevallás, senki sem tudja majd ellenőrizni vagyonát. Valójában ez nem így van, mert a NAKC-nek van egy másik eszköze. Ez a közalkalmazottak és tisztviselők életmódjának nyomon követése. Ha a hivatal eltérést talál a kiadások és a bevételek között, és azt az illető nem tudja megmagyarázni, akkor levonja a következtetést és továbbítja a rendvédelmi szerveknek. Ennek a mechanizmusnak a használatára a közelmúltban az egyik példa Pavlo Halimon parlamenti képviselő 10 millió hrivnya értékű birtokának története. E tény alapján a Legfőbb Ügyészség büntetőeljárást indított.
Továbbra is Ukrajna összeomlására számít James G. Rickards befektetési bankár, a CIA volt stratégiai tanácsadója, aki már korábban is arról írt, hogy Ukrajnának óriási veszteségei vannak. Most azt is hozzátette, hogy szerinte ukrán összeomlás esetén az Egyesült Államok katonákat küld Ukrajnába, aminek beláthatatlan következményei lehetnek. Rickards január elején is hosszú véleménycikket írt arról, hogy az ukránok szerinte „körülbelül 8-10-szer” annyi katonát veszítenek, mint az oroszok, és végső soron e miatt az emberveszteség miatt omlanak össze. A volt CIA-tanácsadó most egy újabb véleménycikket írt a háborúról, amiben szintén arról írt, hogy „fenntarthatatlanok” az ukránok veszteségei. Állítása szerint a „hiteles” jelentésekből az látszik, hogy 500 EZER FŐ KÖRÜL LEHET AZ UKRÁNOK VESZTESÉGE. Továbbra sem egyértelmű, hogy Rickards milyen jelentésekre alapozza ezt a kijelentést. A CIA volt tanácsadója úgy vélte, hogy a 100 ezer orosz katonáról szóló jelentés túloz, majd azt is hozzátette, hiába ír a főáramú nyugati sajtó arról, hogy az amerikai Abrams, a brit Challenger és a német Leopard tankok segítségével Ukrajna győzhet a háborúban, ez nem történik meg. Mint írta, a brit és német tankok érkezésére még hónapokra lesz szükség, az Abramsek pedig jó eséllyel legkorábban 2024-ben állhatnak hadrendbe Ukrajnában (mindezt a külföldi sajtóban megjelent hírek is megerősítették). James Rickards azt is hozzátette, hogy az amerikai harckocsiknál több módosítást is el kell végezni, és nem lesz olyan fejlett a harcrendszerük és páncélzatuk, mint az eredetieknek, mert a Pentagon nem szeretné, ha az oroszok elzsákmányolnák ezeket.
Oroszország teljes körű inváziójának kezdete óta a Wagner PMC több mint 30 ezer embert vesztett Ukrajnában, köztük mintegy kilencezer halottat. Ezt John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője jelentette ki egy pénteki, február 17-i tájékoztatón – írja a Reuters. Az USA szerint csak decemberben az Ukrajnában megölt wagneristák 90 százalékát elítélték. Ugyanakkor a megölt harcosok felét december közepe óta ölték meg a Bakhmut térségében kiéleződött harcok közepette. Kirby megjegyezte, hogy a hónapok óta tartó harcok után a wagneristáknak az elmúlt napokban sikerült "elsöprő győzelmet" aratniuk Bakhmut közelében. "Lehet, hogy végül sikerrel járnak Bakhmutban, de ez nem fog nekik igazán jót tenni, mert nincs igazi stratégiai értéke" – tette hozzá. Kirby hozzátette, hogy Wagner "ágyútölteléknek" használja a harcosokat, többnyire kiképzés és felszerelés nélkül "húsdarálóba" dobja őket. Előző nap jelentették, hogy négy finn harcos, aki a Wagner PMC-ben harcolt, meghalt, egy másik pedig eltűnt.
A francia Auchan áruházlánc vezetősége közölte, hogy nem szállít árut az orosz hadseregnek. Ezt a vállalatnak az Auchan Retail honlapján közzétett közleménye tartalmazza. "Az Auchan Retail kategorikusan tagadja az oknyomozó jelentésben szereplő állításokat és azok értelmezését. Az Auchan Retail rendkívül meglepődött ezeken az állításokon, amelyeket a belső vizsgálat valóságtartalma semmilyen módon nem támaszt alá" – áll a közleményben. Az Auchan azt is közölte, hogy oroszországi áruházai kizárólag a lakosságnak nyújtanak segítséget, és nem tartanak jótékonysági gyűjtést az orosz hadsereg számára. Mint a cég kifejtette, tavaly márciusban a szentpétervári polgármesteri hivatal "segélygyűjtést rendelt el a lakosság számára", és a szükségletek listáján nem szerepeltek olyan áruk, amelyeket a hadseregnek szántak volna. A vállalat ragaszkodik ahhoz is, hogy oroszországi szupermarketjeiben nem hozott létre "humanitárius segélygyűjtő pontokat a Donbassz számára". A The Insider, a Le Monde és a Bellingcat közös vizsgálata szerint a francia Auchan orosz leányvállalata az orosz hadseregnek szállított árukat a megszállt ukrajnai területeken a civileknek szánt humanitárius segély álcája alatt Oroszország teljes körű ukrajnai inváziójának kezdete óta. Emellett a fióktelep segített az orosz katonai sorozó irodáknak a sorkatonák toborzásában. Megjegyzendő, hogy 2022 márciusában az Auchan vezérigazgatója, Yves Claude az orosz piac elhagyására vonatkozó nyilvános felhívásokra reagálva kijelentette, hogy az áruházlánc továbbra is működni fog Oroszországban, mert "a civil lakosság érdekében teszi ezt".
Oroszország a fehérorosz védelmi ipari bázis elemeit egy nagyobb erőfeszítés részeként használja fel az orosz fegyveres erők újbóli felszerelésére, hogy támogassa az Ukrajna elleni elhúzódó háborúját. Erről az Institute for the Study of War (ISW) számolt be. Alekszandr Lukasenko fehérorosz diktátor a Vlagyimir Putyin Kreml-vezérrel február 17-én Moszkvában tartott találkozóján azt mondta, hogy a fehérorosz repülőgépipar kész Szu-25-ös támadó repülőgépeket gyártani az orosz fegyveres erők számára, orosz technológiai transzfer támogatásával. Elmondása szerint Fehéroroszország 100 százalékban teljesíti a védelmi és biztonsági együttműködésről szóló, nem részletezett megállapodásokat, amelyekről Fehéroroszország és Oroszország "három hónappal ezelőtt" állapodott meg. Az ISW elemzői szerint a további Szu-25-ösök kulcsfontosságú tényezőt jelentenek Oroszország hosszú távú katonai műveleteinek sikeréhez. A Kreml azonban rekvirálhatja a fehérorosz gyárakat, és átalakíthatja őket az orosz hadsereg számára szükséges kritikus felszerelések gyártására. Az oroszok megpróbálhatják azokat a gyárakat is újrahasznosítani, amelyeket jelenleg Szu-25-ösök és teherautók gyártására használnak vagy alakítanak át. Az ISW arról is beszámolt, hogy az orosz csapatok elkezdték használni a fehérorosz kiképzőpályákat és oktatókat a mozgósított oroszok kiképzéséhez, hogy kompenzálják Oroszország romló kiképzési képességeit.
(vukics)
Comments