Szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2023.04.02.)
Dmitro Kuleba egy veszélyes narratívára figyelmeztetett, amely megerősítheti az Oroszországgal kompromisszumra váró nyugati tisztviselőket. Ukrajna szövetségesei ne tekintsék döntőnek a fegyveres erők közelgő tavaszi ellentámadását, mert az befolyásolhatja a Nyugat jövőbeli helyzetét. Ezt Dmitro Kuleba külügyminiszter nyilatkozta a Financial Timesnak adott interjújában. Sok nyugati tisztviselő a fegyveres erők tavasszal esedékes ellentámadását döntőnek tekinti Ukrajna számára, mellyel áttörést érne el – jegyezte meg. Szerinte ez a narratíva veszélyes Ukrajna számára, mert ha az offenzíva kudarcot vall, az megerősíti azokat a nyugati tisztségviselőket, akik arra számítanak, hogy Ukrajna kompromisszumot köt Oroszországgal. “Minden eszközzel elleneznünk kell azt, hogy az ellentámadásra a háború döntő csatájaként tekintsenek” – hangsúlyozta Kuleba.
A NATO hivatalosan megtiltotta alkalmazottainak a TikTok letöltését – írja a CNN. A Szövetség két illetékese szerint biztonsági okokból tettek ilyen lépést. Március 31-én, péntek délelőtt a NATO-tisztviselők felszólítást küldtek a személyzetnek, amelyben bejelentették a tilalmat. A TikTokot azonban belső technikai korlátok miatt ezelőtt sem tudták használni a Szövetség munkatársai. „A kiberbiztonság a NATO legfontosabb prioritása. A NATO szigorú követelményeket támaszt a hivatalos használatra szánt alkalmazások meghatározására. A TikTok nem érhető el NATO-eszközökön” – közölte a Szövetség egyik magasrangú tisztviselője.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén Kína felszólalt az atomfegyverek más országokba való átadása és a tulajdonos országán kívüli elhelyezése ellen. „Az atomfegyverek átadásának betiltása mellett vagyunk, hogy egyetlen atomfegyverrel rendelkező ország se vigye át atomfegyverét külföldre, és ne telepítse a hazáján kívül” – közölte Kína képviselje. Shuang hangsúlyozta: tavaly az atomfegyverrel rendelkező országok öt vezetője jelentette ki, hogy az atomháborút nem lehet megnyerni és nem lehet elindítani. „Ma ez a kijelentés még fontosabb. Kína felszólítja az összes atomfegyverrel rendelkező országot, hogy tartsák be kötelezettségvállalásaikat, csökkentsék a nukleáris háború kockázatát, és kerüljenek el minden konfliktust az atomfegyverrel rendelkező államok között” – tette hozzá.
Oroszország küldöttséget küld Észak-Koreába, hogy élelmiszert ajánljon fel fegyverekért cserébe – közölte csütörtökön John Kirby, az USA Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője. Kirby szerint bármilyen fegyverüzlet Észak-Korea és Oroszország között sértené az ENSZ Biztonsági Tanácsának előírásait. Kirby tájékoztatása szerint az Egyesült Államok szorosan figyelemmel kíséri a helyzetet és az állítólagos üzletet. Az Egyesült Államok korábban azzal vádolta Észak-Koreát, hogy fegyvereket szállít az orosz hadseregnek és az orosz Wagner-zsoldoscsoportnak. Phenjan határozottan tagadta az állításokat, írja a BBC.
Ukrajnában adatbázis létrehozását tervezik a mozgósítást elkerülők nyilvántartására – Veniszlavszkij
Ukrajnában a mozgósítást elkerülők nyilvántartásának létrehozásán dolgoznak, a törvénytervezetet csak ezért nem vette még nyilvántartásba a Legfelső Tanács – jelentette be Fegyir Veniszlavszkij, az elnök parlamenti megbízottja, a nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottság tagja az rbc.ua hírportálnak adott nyilatkozatában. A jelentés szerint Veniszlavszkij elmondta: „Egy ilyen munka folyamatban van. Én személyesen készítettem elő a megfelelő törvénytervezetet. Még nincs bejegyezve, de meg van írva. Szerintem tovább finomítjuk. Jelenleg is folynak az egyeztetések.” Az elnöki parlamenti megbízott elmondása szerint ez a törvényjavaslat a hadkötelesek nyilvántartásáról szóló törvény módosításáról rendelkezik, ahol külön alnyilvántartás vagy alkategória létrehozását tervezzük. Ezzel kapcsolatban még folynak a megbeszélések – tette hozzá. „Ez a nyilvántartás azokra a személyekre vonatkozik majd, akiket megfelelő módon tájékoztattak arról, hogy meg kell jelenniük a területi toborzási és szociális támogatási központban, de ennek nem tesznek eleget” – mutatott rá. A parlamenti képviselő mint a Legfelső Tanács bizottságának tagja a hírportálnak kifejtette, hogy azt a személyt, akit kétszer is tájékoztattak arról, hogy meg kell jelennie a toborzóközpontban, de ezt nem tette meg, ismernie kell a társadalomnak. „Más szóval, valójában ez a személy nem teljesítette alkotmányos kötelességét, ezért a társadalomnak tudnia kell erről a személyről” – vélekedett. Az elnöki parlamenti megbízott szerint jelenleg is folynak az egyeztetések annak érdekében, hogy ez a törvénytervezet ne sértse a személyes adatok védelméről szóló törvényt. „Amint megoldjuk ezeket a kérdéseket és megkapjuk a vonatkozó indokolást, úgy gondolom, hogy lehetséges lesz a nyilvántartásba vétel. Vagyis majdnem készen vagyunk. Tehát amint megkapom az összes szakértőtől az értékelést, hogy ez a törvénytervezet nem sérti a személyes adatok biztonságát, akkor be tudjuk majd jegyeztetni” – mondta el Fegyir Veniszlavszkij. A hírportál emlékeztetett arra, hogy Legfelső Tanács nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottságának egyik tagja kifejtette: a mozgósítást elkerülőkre vonatkozó adatok ilyen nyilvánossága azért van, hogy mindenki lássa, hogy például ismerősei, barátai, rokonai közül valaki kibújt-e a mozgósítási kötelezettség teljesítése alól, miközben ez alkotmányos kötelessége.
Vannak olyan sajnálatos mozgósítási módszerek, amelyekkel nem értenek egyet a Legfelső Tanács nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottságának tagjait, ezért a jövő hétre kezdeményeztük a bizottság ülését, ahol meghallgatjuk a fegyveres erők mozgósításért felelős vezetőit – jelentette be vasárnap Fegyir Veniszlavszkij, elnöki parlamenti megbízott és képviselő az Ukrinform hírügynökségnek adott interjújában. Veniszlavszkij elmondta, hogy „sajnos vannak olyan mozgósítási módszerek, amelyek nem elégítenek ki minket, a Legfelső Tanács nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottságának a tagjait. A jövő hétre kezdeményeztük a bizottság ülését, ahol meghallgatjuk a fegyveres erők mozgósításért felelős vezetőit, az olyan nagy horderejű esetek kapcsán, amikor a toborzók szó szerint az utcán kézbesítik a behívót, olykor személyi sérülést okozva az állampolgároknak. Ez egy rossz mechanizmus” – tette hozzá a honatya.
Ukrajna vezetése a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatótanácsához intézett szándéknyilatkozatban vállalta, hogy 2023-ban nem alkalmazza a hrivnya fedezetlen kibocsátását az állami költségvetési hiány finanszírozására – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál az IMF-fel aláírt memorandum szövegére hivatkozva. A dokumentum szerint az ukrán vezetés leszögezte: „elkötelezettek vagyunk a készpénznyomtatásról való lemondás mellett. Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy ezt 2023-ban megszüntetjük.” Amint a memorandum megjegyzi, a hiány monetáris finanszírozása jelentős árstabilitási kockázatokat rejt magában. 2022-ben a volumene 400 milliárd hrivnya volt. Ha váratlan kritikus finanszírozási igények merülnek fel, vagy felmerül a külső kifizetések késedelmének kérdése, az ukrán hatóságok további intézkedéseket szándékoznak fontolóra venni, mint például a többlet állami betétek kivonását, valamint további források felvételét az államadóssági piacról. „Csak végső esetben és szigorúan korlátozott mennyiségben fogunk pénznyomtatást kérni az Ukrán Nemzeti Banktól (NBU)” – fogadkoznak az ukrán vezetők a memorandumban. Az IMF-fel kötött memorandumot Volodimir Zelenszkij elnök, Denisz Smihal miniszterelnök, Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter és Andrij Pisnyi, az Ukrán Nemzeti Bang elnöke írta alá. A dokumentum tartalmazza az ország vezetésének önkéntes kötelezettségvállalásait bizonyos lépések megtételére. A hírportál emlékeztetett rá, hogy az IMF tegnap 15,6 milliárd dollár értékben jóváhagyta Ukrajna négy évre szóló kibővített finanszírozási programját (EFF). Ld. még: itt.
Ukrajna vezetése a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatótanácsához intézett szándéknyilatkozatban bejelentette a gáz- és villamosenergia-tarifák emelésének tervét, de a feltételeket még nem határozták meg – adta hírül szombaton az rbc.ua hírportál az IMF-fel kötött memorandum szövegére hivatkozva. A jelentés szerint az ukrán vezetés a szándéknyilatkozatban leszögezte: „Szilárdan elkötelezettek vagyunk egy időszerű és ambiciózus reformprogram végrehajtása mellett, amelynek célja az energiaszektorban régóta fennálló strukturális problémák megoldása, amelyeket a háború súlyosbított.” A háború befejezése után ehhez a verseny helyreállítása és erősítése lesz szükséges, mindenekelőtt a nagy- és kiskereskedelmi gázpiacon – áll a memorandumban. „Emellett a rendszer stabilitásának biztosítása és a kvázi-fiskális kötelezettségek csökkentése megköveteli a gáz- és villamosenergia-tarifák fokozatos emelését a költségek megtérülése érdekében, miközben megfelelő és célzott forrásokat kell elkülöníteni a kiszolgáltatott háztartások védelmére” – helyezték kilátásba Ukrajna vezetői. Amint a memorandum megjegyezte, azonnali prioritásnak kell lennie a háború ágazatra gyakorolt káros hatásai megfékezésének. Ez magában foglalja annak biztosítását, hogy elegendő forrást lehessen irányítani a kulcsfontosságú nagyvállalatok számára állami részvétellel. „Rövid távon a lehetőségek között szerepel a tarifák emelése, a külső finanszírozás biztosítása vagy az átlátható és kizárólagos közvetlen költségvetési támogatás” – áll a dokumentumban.
Az IMF igazgatótanácsához intézett szándéknyilatkozatban Ukrajna vezetői vállalták, hogy 2023. június végéig stratégiát dolgoznak ki a hrivnya rugalmas árfolyamra való átállítására – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál az IMF-fel aláírt memorandum szövegére hivatkozva. A jelentés szerint a memorandumban az ukrán vezetők megállapították: „A teljes körű háború kitörése után számos rendkívüli intézkedést tettünk az árak és a külső stabilitás biztosítása érdekében, beleértve a rögzített árfolyamrendszer és a valutaszabályozás bevezetését kizárólag nemzetbiztonsági okokból. Ahogy a háború folytatódik, és a gazdaság alkalmazkodik a változó feltételekhez, a kormány közvetlen célja továbbra is az általános makrogazdasági és pénzügyi stabilitás intelligens védelme.” „Amint a körülmények lehetővé teszik, fokozatosan áttérünk egy rugalmasabb árfolyamra, lazítunk az árfolyam-szabályozáson, és visszatérünk az inflációs célkövető rendszerhez” – áll a memorandumban. Ebben a tekintetben az ukrán vezetés vállalja, hogy elkészít egy stratégiát, amely az IMF munkatársaival egyeztetve „segít egy ilyen lépés előfeltételeinek megteremtésében és értékelésében, valamint megteszi a szükséges szakpolitikai intézkedéseket ennek az átmenetnek a támogatásához”.
Ukrajna vezetése a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatótanácsához intézett szándéknyilatkozatban vállalta a nyugdíj- és társadalombiztosítási rendszer reformját, cserébe a hitelekért – adta hírül szombaton az rbc.ua hírportál az IMF-fel aláírt memorandum szövegére hivatkozva. A jelentés szerint a dokumentumban az ukrán fél azt ígéri: „Az átfogó szociálpolitikai reformok után jelentős változtatásokat fogunk végrehajtani a nyugdíj- és társadalombiztosítási rendszerben.” A reformok magukban foglalják a szociális segélyek célzottabb folyósítását és szükségességének a vizsgálatát a szociálpolitika koncepciójával összhangban. „A védelmi kiadások csökkenésével a forrásokat a helyreállítási és újjáépítési költségekre, valamint a társadalom és a sérülékeny lakossági rétegek háború utáni szükségleteinek kielégítésére szolgáló szociális védőhálóra igyekszünk fordítani” – hangsúlyozza a szándéknyilatkozat.
A Lembergi Városi Tanács felszólítja a városlakókat, hogy küldjenek fotókat a szabálytalanul parkoló autókról a közösségi oldalakon. A terv szerint az ilyen autók vezetői által befizetett bírságokat Ukrajna Fegyveres Erőinek fogják felajánlani.
A szociáldemokrata politikus pénteken a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív lap frankfurti olvasói fórumán arra a kérdésre, hogy miként értelmezendő az a többször megismételt kijelentése, miszerint Oroszország nem győzhet, Ukrajna pedig nem veszíthet a háborúban, kifejtette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök és országa „identitárius” elképzelések alapján területi követeléseket támaszt és „imperialista agressziót” követ el egy szomszédos ország ellen, amivel veszélyezteti a határok erőszakos megváltoztatásának lehetetlenségéről kialakult egyetértésre épülő európai békét. Ezért meg kell akadályozni a „békediktátumot”, vagy azt, hogy „befagyasszák” a konfliktust, aminek révén Oroszország ugyan nem hivatalosan, a nemzetközi közösség elismerésével, de gyakorlatilag mégiscsak „imperialista módon bekebelezi Ukrajna egy részét”. Mindez azt jelenti, hogy „Ukrajna nem veszíthet és nem lehet orosz békediktátum, és természetesen azt is jelenti, hogy elkerülhetetlen az orosz csapatok visszavonása” – mondta Olaf Scholz. Arra a kérdésre, hogy az orosz csapatokat a 2014-ben a nemzetközi jog megsértésével Oroszországhoz csatolt ukrajnai Krím félszigetről is ki kell-e vonni, kifejtette: Németországnak nem az a feladata, hogy Ukrajna helyett tárgyaljon és mérlegelje, hogy milyen megoldás lehet elfogadható, hanem az, hogy kiálljon Ukrajna mellett és támogatást biztosítson az önvédelemhez.
A donbászi Artyomovszk (Bahmut) városához való ragaszkodás sokba került Kijevnek, és valószínűleg megpecsételte a sorsát ─ állította Jevgenyij Prigozsin a Wagner katonai magáncég vezére. Szinte végzetesnek nevezte Ukrajna veszteségeit a Bahmut városáért folytatott csatában. Prigozsin szerint az alakulatai által Oroszország érdekében hozott áldozatok megérték. A Bahmutért folytatott csata szinte megsemmisítette az ukrán hadsereget ─ mondta Prigozsin szerdai nyilatkozatában. A Wagner-vezér ugyanakkor hozzátette, hogy saját alakulatai is „komoly veszteségeket szenvedtek”. A csatát az egész konfliktus „legfőbb ütközetének” nevezte, ahol a Wagner-csapatok az ukrán fegyveres erőkkel és a „beléjük telepített külföldi egységekkel” kerültek szembe. Prigozsin szerint Bahmut teljes bevétele olyan történelmi esemény lesz, amely biztosítani fogja a totális orosz győzelmet. Egyedül az orosz hadsereg marad a sakktáblán, és minden más bábut eltávolítunk ─ jósolta. Még ha a PMC Wagner el is pusztulna a bahmuti húsdarálóban, magával vinné a teljes ukrán hadsereget… Ez pedig azt jelentené, hogy történelmi küldetésünket teljesítettük ─ jelentette ki Prigozsin. Az Bahmutért folytatott ádáz küzdelem az ukrajnai fegyveres konfliktus egyik legintenzívebb és legvéresebb összecsapásává vált, ahol állítólag mindkét fél jelentős veszteségeket szenvedett. Míg különböző nyugati elemzők azon az állásponton vannak, hogy a városnak nincs akkora stratégiai jelentősége, addig Zelenszkij elnök kőbe vésett ígéretet tett arra vonatkozóan, hogy a lehető legtovább meg fogja védeni Bahmutot, és erődnek nyilvánította azt. Az ukrán elnök a hét elején az Associated Pressnek kifejtette, hogy ha Oroszország elfoglalná a várost, kormánya olyan nemzetközi és belföldi nyomás alá kerülne, hogy békét kellene kérnie Moszkvától. A társadalmunk fáradtnak fogja érezni magát. A társadalmunk arra fog kényszeríteni, hogy kompromisszumot kössek velük ─ mondta Zelenszkij a hírügynökségnek.
Mark Milley, az Egyesült Államok hadseregének legmagasabb rangú vezetője adott egy interjút a Defense One-nak, ahol azt mondta, hogy valószínűtlen, hogy Ukrajna még az idén meg tudja nyerni a háborút, és minden orosz katonát ki tud űzni a területéről.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is bejelentkezett a NATO vezetői posztjára, de ennek nem mindenki örül a szövetségen belül. A belgiumi születésű német politikus elnöki megbízatása csak jövőre jár le, de egy diplomáciai forrás szerint több NATO-tagállam javasolta neki, hogy idén októberben vegye át a szövetség vezetését, írja a The Sun. A kiadvány szerint a volt német védelmi miniszter azonban nehéz harc elé néz, többek között azért, mert a lépés valószínűleg felháborítaná az euroszkeptikusokat. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár még idén távozik a pozíciójából, miután jelezte, hogy nem kívánja meghosszabbítani szeptember 30-ig szóló mandátumát. Hivatalos választás nincs, a 30 tagú nyugati szövetség zártkörűen, konszenzussal választja meg az új vezetőt. Az amerikaiak általában nem állítanak jelöltet, de a Fehér Háznak hagyományosan nagy beleszólása van abba, hogy ki kapja meg a posztot, emlékeztet a brit lap. Brit források szerint Nagy-Britannia valószínűleg megvétózná von der Leyen kinevezését, arra hivatkozva, hogy nem tudott jelentős eredményeket elérni a német fegyveres erők vezetőjeként.
Oroszország ma veszi át az ENSZ Biztonsági Tanácsának elnöki tisztségét, amely a nemzetközi béke fenntartásával, a viták rendezésével és a nemzetközi agresszió elleni küzdelemmel megbízott országok csoportja – írja a Sky News. A Kreml közölte, hogy a Tanácsban minden jogával élni kíván, és Oroszország a következő egy hónapban elnökölni fog az üléseken, valamint képviselni fogja a testületet az ENSZ más részein. Oroszország utoljára 2022 februárjában volt a tanács élén, amikor megszállta Ukrajnát. Az ukrán külügy hevesen tiltakozott.
Csehországban április 1-től megváltoztak a lakhatási szabályok az ukrajnai menekültek számára, áll az rbc.ua hírében. Az információ szerint Csehországban április 1-én lépett életbe az ukrajnai menekültekre vonatkozó jogszabály Lex Ukrajina V elnevezéssel, amely a szociális ingyenes lakhatáshoz, a segélyekhez és az orvosi ellátáshoz való hozzáférést szabályozza. A törvényt két szakaszban léptetik hatályba. Elsőként a lakhatást érintő részét, majd július 1-től a többi is bevezetésre kerül. Az április első napján hatályba lépett jogszabály értelmében a menedékjog odaítélésétől számított 150 napig lakhatnak térítésmentesen Csehországban az ukránok. A törvény visszamenően is hatályos. Tehát, akinek most telik le a 150 nap, az most veszíti el az ingyenes lakhatási jogot. Azok az ukrán állampolgárok is kénytelenek lesznek dolgozni és fizetni a lakbért, akik valamilyen okból idő előtt elhagyják a 150 napra kijelölt ingyenes lakhelyet. Akiknek április 1 előtt járt le a 150 nap, azok számára még biztosít pótlólag 90 nap ingyen lakhatást a jogszabály. Ám ez alatt köteles munkát vállalni az illető és fizetni a lakbért a saját maga választotta lakásért. Az ingyenes egészségügyi biztosítás is csak 150 napra szól az új jogszabály értelmében. A 18 és 64 év közötti ukrajnai menekültek után a 150 nap leteltét követően a cseh állam automatikusan beszünteti a biztosítás térítését. Kivéve a súlyosan betegeket és a veszélyeztetett terhességű nőket.
Egyre bonyolultabb a helyzet a nagyhatalmak között, főként Kína és az Egyesült Államok, illetve Kína és Európa, valamint Oroszország és a Nyugat között, és ebben a helyzetben Szerbiának kis országként meg kell találnia a helyét – hangsúlyozta Aleksandar Vucic szerb elnök országjáró körútjának pénteki állomásán, a közép-szerbiai Kraljevóban. A szerbiai közszolgálati televízió (RTS) beszámolója szerint a szerb elnök kiemelte, hogy a helyzet azért bonyolódik egyre jobban, mert az ukrajnai háború végét még mindig nem lehet látni. Szerbia pedig nehéz helyzetben van, mert a nagyhatalmak harcai közben kell megőriznie függetlenségét és döntési önállóságát. Aleksandar Vucic arra is emlékeztetett, hogy Belgrád tiszteletben tartja Ukrajna területi integritását, és elítélte az orosz agressziót, de nem fog szankciókat bevezetni Oroszország ellen. "Tudjuk, milyen volt nekünk, tudjuk, milyen volt, amikor az országunkat támadták, mindent tisztelünk, de saját politikát folytatunk” – hangsúlyozta a szerb államfő arra utalva, hogy a kilencvenes évek délszláv háborúi idején az akkori Jugoszlávia ellen is szankciókat vezettek be. Aleksandar Vucic arról is beszélt, hogy júniusban elindítaná népi mozgalmát, amelynek a Népi Mozgalom Szerbiáért nevet szeretné adni. Ez egy pártokon felüli, a politikán túlmutató kezdeményezés lenne, amelynek célja a különböző pártok szimpatizánsainak, valamint a párton kívülieknek az egyesítése lenne. Azokat az embereket tömörítené, akik Szerbiát stabil, szabad, a kihívásoknak ellenálló, a nemzeti érdekeket szem előtt tartó és biztos jövőt garantáló országnak látják.
Szlovákia azt tervezi, hogy drasztikusan növeli a tüzérségi lőszerek gyártását, hogy segíteni tudja Ukrajnát az Oroszországgal vívott háborúban – közölte Jaroslav Nagy szlovák védelmi miniszter. Szlovákia a közelmúltban szállította le Ukrajnának a 2K12 Kub légvédelmi rendszert és az első MiG–29-es vadászrepülőgépet. NAGY SZERINT SZLOVÁKIA MOST KULCSSZEREPET FOG JÁTSZANI AZ UKRAJNA SZÁMÁRA SZÁNT LŐSZEREK GYÁRTÁSÁBAN. „Konkrét lépéseket teszünk, hogy ötszörösére növeljük a 155 milliméteres lőszerek gyártását a gyárainkban” – mondta a tárcavezető. A 155 milliméteres lövedékek a NATO szabványos tüzérségi lőszerei, és nagy a kereslet irántuk, mivel a kijevi erők sokat használnak fel belőlük.
(vukics)
