Szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2023.11.04.)
A harmadik világháború már folyamatban van - mondta Fjodor Lukjanov, Oroszország vezető külpolitikai szakértője. A "kellemetlen", de "kezelhető" világrend felbomlóban van, és jelenleg úgy tűnik, hogy nincs mechanizmus a konfliktusok megoldására, beleértve az Izrael és a Hamász között zajló eszkalációt is - véli. Lukjanov, aki a Kül- és Védelempolitikai Tanács (SVOP) agytröszt elnökségének elnöke és az Oroszország a globális ügyekben című folyóirat főszerkesztője, a Komszomolszkaja Pravda című újságban múlt héten megjelent interjúban tette a megjegyzéseket. Az utóbbi időben a világ azt látta, hogy régi, befagyott konfliktusok újra fellángolnak - mondta Lukjanov, példaként említve a hegyi-karabahi ellenségeskedést, az orosz-ukrán szembenállást és az újabb közel-keleti eszkalációt. A konfliktusok jelenleg zajló sorozata gyakorlatilag az új világháborút jelenti, amely úgy tűnik, jelentősen különbözik a 20. század két globális konfliktusától - vetette fel Lukjanov, aki egyben a Valdai Nemzetközi Vitaklub kutatási igazgatója is. A konfliktusok láncolata az egész világot érinti. Valójában a harmadik világháború már folyamatban van. Ilyen értelemben még mindig jobb, mint a 20. században lezajlott háborúk, de kevés az öröm. "Ösztönösen arra számítunk, hogy a háború úgy fog kezdődni, mint a Nagy Háború vagy a [második világháború]. De ilyen háborúkra valószínűleg már nem kerül sor - elvégre vannak atomfegyverek, amelyek még mindig sokakat visszatartanak" - mondta a szakértő. A közel-keleti eszkaláció nem az utolsó konfliktus, várhatóan hamarosan világszerte újabb ellenségeskedések törnek ki - és úgy tűnik, most senki sem képes megállítani őket - figyelmeztetett a szakértő is. "A nemzetközi rend összeomlóban van. Kellemetlen, a kölcsönös pusztulástól való félelemre épülő, de kezelhető. A Közel-Keleten már korábban is kitörtek háborúk, de a Szovjetunió és az USA beavatkozott és kioltotta őket a következő konfliktusig. Most pedig még egy ideiglenes rendezési mechanizmust sem látok" - mondta Lukjanov. Megjegyezte, hogy a Hamász palesztin militáns csoport nyilvánvalóan a "megfelelő" pillanatot választotta ki az Izrael elleni támadásra, mivel az országban már több mint egy éve "állandó belső káosz" uralkodik.
Boris Pistorius az orosz-ukrán konfliktust, valamint a közel-keleti eszkalációt nevezte meg a kontinensre leselkedő veszélyek között Boris Pistorius német védelmi miniszter. Egy újabb háború Európában már nem elképzelhetetlen, és a német társadalomnak alkalmazkodnia kell ehhez a valósághoz - állította Boris Pistorius védelmi miniszter, miközben a katonai kiadások növelésére szólított fel. A német ZDF műsorszolgáltatónak vasárnap adott interjújában Pistorius ragaszkodott ahhoz, hogy a németeknek "újra hozzá kell szokniuk ahhoz a gondolathoz, hogy Európában egy háború veszélye fenyegethet". Berlin védelmi képességeiről beszélve a miniszter felszólította honfitársait, hogy "váljanak háborús képességűvé". A tisztviselő az orosz-ukrán konfliktust, valamint az Izrael és a Hamász közötti ellenségeskedést hozta fel bizonyítékként arra, hogy máshol is kirobbanhatnak konfliktusok. Pistorius elhárította azokat a kritikákat, amelyek szerint Olaf Scholz kancellár kormánya túl lassan építi ki a német fegyveres erőket, és azt állította, hogy a lehető leggyorsabban dolgoznak, hogy bepótolják a 30 éve tartó elhanyagoltságot és alulfinanszírozottságot. A miniszter azt ígérte, hogy a Bundeswehr három-négy éven belül felismerhetetlen lesz, és azt állította, hogy a német hadsereg már most is a NATO és Európa legerősebbjei közé tartozik Németország több ezer katonát készül küldeni az orosz határállamba Németország több ezer katonát készül küldeni az orosz határállamba. A közel-keleti helyzetet kommentálva Pistorius úgy vélekedett, hogy a jelenlegi konfliktus "Izrael önvédelemhez és létezéshez való jogáról" szól, amellyel Németország "feltétel nélkül" egyetért. A miniszter szerint Berlin "kötelessége Izrael oldalán állni", miközben igyekszik megakadályozni a további eszkalációt. Fiona Hill, Donald Trump amerikai elnök kormányának egykori Oroszország-guruja a Los Angeles Timesnak adott, vasárnap megjelent interjújában azt is állította, hogy az ukrajnai és a gázai konfliktus "globális rendszerváltó háborúk lehetnek, valami olyasmi, mint az első és a második világháború, amelyek a nemzetközi rendben bekövetkezett jelentős változásokat tükröztek és eredményeztek". "Bizonyos értelemben a Hamász Izrael elleni támadása egyfajta Pearl Harbor-pillanat volt. Egy második frontot nyitott meg" - hangsúlyozta. Múlt héten Izrael Katz izraeli energiaügyi miniszter, Benjamin Netanjahu miniszterelnök egyik legfontosabb szövetségese a Bild című német bulvárlapnak azt mondta, hogy Izrael gázai hadjárata a "radikális iszlám elleni harmadik világháború" része.
A politikus Izrael fő ellenségére, Iránra mutatott ujjal, mint az ellenségeskedések fő felbujtójára. Teherán tagadta, hogy közvetlenül részt vett volna a Hamász október 7-i támadásában, ugyanakkor elítélte az azt követő izraeli akciókat.
A Fehér Ház azzal fenyegetőzött, hogy megvétózza a Képviselőcsoport változatát, mivel az az adóhatóságtól vonja meg a pénzt Izrael háborújának finanszírozására. A képviselőház csütörtökön elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely 14,3 milliárd dollár katonai segélyt biztosít Izraelnek, ami erős támogatását fejezi ki a Gáza elleni izraeli támadásnak, amely eddig több mint 9000 ember halálát okozta.A republikánusok által jegyzett törvényjavaslat az izraeli segélyek kifizetése érdekében csökkentené az adóhivatal pénzeszközeit, ami a demokraták ellenállását váltotta ki. A törvényjavaslatot 226-196 arányban fogadták el, mindössze 12 demokrata szavazott mellette. Két republikánus ellene szavazott: A képviselők. Thomas Massie (R-KY) és Marjorie Taylor Greene (R-GA). Az IRS-csökkentések miatt a Fehér Ház azzal fenyegetőzött, hogy megvétózza a törvényjavaslatot, a demokraták által ellenőrzött szenátus pedig dolgozik a saját változatán. A demokraták csalódottságuknak adtak hangot a Republikánus Párt törvényjavaslata miatt, mondván, hogy az csak késleltetni fogja a további fegyverek eljuttatását Izraelnek, amely már így is évente 3,8 milliárd dollár katonai segélyt kap az Egyesült Államoktól. "Még mindig rejtély számomra, hogy amikor a világ válságban van, és segítenünk kell Izraelnek a Hamász elleni válaszlépésekben, a Republikánus Párt úgy gondolta, hogy jó ötlet Izrael támogatását egy kemény jobboldali javaslathoz kötni, amely növeli a deficitet, és teljesen, teljesen pártos" - mondta Chuck Schumer (D-NY), a szenátus többségi vezetője. Schumer közölte, hogy a szenátus egyáltalán nem veszi fel az izraeli törvényjavaslat képviselőházi változatát, és egy sajátot terjeszt be, amely tartalmazza az ukrajnai háború finanszírozását és a Gázának szánt humanitárius segélyt. A Fehér Ház nemrégiben egy hatalmas, 105 milliárd dolláros kiadási csomagot kért, amely egybefoglalná az Izraelnek, Ukrajnának és Tajvannak nyújtott katonai támogatást, valamint a határbiztonság finanszírozását. Mike Johnson (R-FL), a képviselőház új elnöke, aki megválasztásakor megfogadta, hogy Izrael támogatását helyezi előtérbe, azt mondta, hogy a törvényjavaslat GOP-változata segíti Izraelt a Gáza elleni bombázásban, "miközben azon is dolgozunk, hogy biztosítsuk a felelős kiadásokat és csökkentsük a szövetségi kormány méretét". A törvényjavaslat ellenzését indokolva Massie képviselő azt mondta, hogy az USA nem engedheti meg magának. "A szárnyaló infláció és a magas kamatlábak a túlköltekezésnek köszönhetőek. Nem engedhetünk meg magunknak több külföldi segélyt. Az Ukrajnának szánt milliárdok ellen szavaztam, és ma este az Izraelnek szánt több mint 14 milliárd dolláros külföldi segély ellen szavazok" - írta az X-en.
Amerikai tisztviselők szerint az "ideiglenes szünetek" ötletét fogja megvitatni. Antony Blinken külügyminiszter Izraelbe tart, hogy találkozzon Benjamin Netanjahu miniszterelnökkel, hogy megvitassák a gázai háborút és azt, hogy mi következik utána, ha Izraelnek sikerül kiirtania a Hamászt. Amerikai tisztviselők az Axiosnak elmondták, hogy Blinken megvitatja az izraeli hadművletek "átmeneti szüneteltetésének" ötletét, hogy megkönnyítsék a segélyszállítmányok szállítását és az esetlegesen további túszszabadításokat. A Biden-kormányzat gondosan kerüli a "tűzszünet" szót, mivel eltökélt szándéka, hogy továbbra is támogatja a háborút. Az izraeli Kan News arról számolt be, hogy Netanjahu fontolóra veszi az ideiglenes szünetekre vonatkozó amerikai kéréseket, de semmit sem erősítettek meg. Nyilvánosan az izraeli tisztviselők azt mondták, hogy semmiféle tűzszünet nem lesz. Mielőtt csütörtökön Izraelbe utazott volna, Blinken újságíróknak azt mondta, hogy azokra a lépésekre fog összpontosítani, amelyeket a civilek védelmében kell megtenni, "akik a Hamász kereszttüzében vannak". De semmi jele annak, hogy az USA nyomást gyakorolna Izraelre, hogy változtasson válogatás nélküli taktikáján. Amikor a héten a tömeges gyermekáldozatokról kérdezték, a Pentagon azt mondta, hogy "nincsenek korlátok" arra vonatkozóan, hogy Izrael hogyan használja az USA által biztosított fegyvereket. Blinken hangsúlyozta a háború utáni Gázáról szóló megbeszéléseket is. "A háború napjára összpontosítunk; a háború utáni napra is összpontosítanunk kell" - mondta. "Tehát a hétvége folyamán folytatandó megbeszéléseink során várhatóan erre fogunk összpontosítani, és különösen arra, hogy idővel hogyan juthatunk el két államhoz két nép számára". Egy kiszivárgott, az izraeli hírszerzési minisztérium által készített dokumentumból kiderült, hogy Netanjahu kormánya a Gázai övezet megtisztításának tervét fontolgatja, amelynek keretében a Sínai-félszigetre szorítanák az összes lakost. Az izraeli javaslat egyik fő akadálya Egyiptom heves ellenállása.
Valerij Zaluzsnyij tábornok szerint "valószínűleg" nem lesz áttörés. Valerij Zaluzsnyij ukrán főparancsnok tábornok a The Economistnak adott kommentárjában elismerte, hogy az ukrajnai háború patthelyzetben van, és "valószínűleg" nem lesz ukrán áttörés. "Akárcsak az első világháborúban, most is elértük azt a technológiai szintet, amely patthelyzetbe sodor minket" - mondta a tábornok. "Valószínűleg nem lesz mély és szép áttörés". Ukrajna nem nyert jelentős területeket a még júniusban indított ellentámadásában. A médiajelentések és a Discord kiszivárogtatásaiból kiderült, hogy az USA, Kijev fő támogatója nem gondolta, hogy Ukrajna sok sikert érhet el, de a Biden-kormányzat mégis szorgalmazta az ellentámadást. Zaluzsnyij az ellentámadás során megpróbált változtatásokat megvitatni. "Először azt gondoltam, hogy valami baj van a parancsnokainkkal, ezért néhányukat lecseréltem. Aztán arra gondoltam, hogy talán a katonáink nem alkalmasak a feladatra, ezért néhány dandárban áthelyeztem katonákat" - mondta. Miután a változtatások kudarcot vallottak, Zaluzsnyij elmondta, hogy egy 1941-ben egy szovjet vezérőrnagy által kiadott, az első világháborút elemző könyvet nézett meg. "És még mielőtt a felét is végigolvastam volna, rájöttem, hogy pontosan itt tartunk, mert akárcsak akkor, a mai technológiai fejlettségünk szintje mind minket, mind az ellenségeinket kábulatba ejtett" - mondta. Zaluzsnyij szerint a modern technológiának köszönhetően mindkét fél mindig előre látja a másikat. "Az egyszerű tény az, hogy mi mindent látunk, amit az ellenség tesz, és ők is mindent látnak, amit mi teszünk. Ahhoz, hogy ebből a patthelyzetből kilépjünk, valami új kell, mint a puskapor, amit a kínaiak találtak fel, és amit még mindig arra használunk, hogy megöljük egymást" - mondta. Értékelése ellenére a The Economist beszámolója szerint Zaluzhny úgy véli, hogy a harcoknak folytatódniuk kell. "Mindazonáltal ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajnának nincs más választása, mint megtartani a kezdeményezést azzal, hogy támadásban marad, még ha naponta csak néhány métert is mozog" - áll a jelentésben. Az interjút azután tették közzé, hogy a Time magazin riportjából kiderült, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök legközelebbi tanácsadói szerint "önámítás", hogy Ukrajna képes legyőzni Oroszországot. "Kifogytunk a lehetőségekből. Nem nyerünk. De próbálja meg ezt elmondani neki" - mondta Zelenszkij egyik segítője.
A floridai republikánus nemrég az IDF-es egyenruhájában jelent meg a Capitol Hillen. Brian Mast képviselő (R-FL), az Izraeli Védelmi Erők (IDF) egykori tagja a képviselőházi vitában elutasította, hogy léteznek "ártatlan palesztin civilek". "Arra biztatnám a másik oldalt, hogy ne dobálózzon olyan könnyelműen az ártatlan palesztin civilek gondolatával, ahogyan azt gyakran hangoztatják" - mondta Mast szerdán. "Nem hiszem, hogy olyan könnyelműen dobálóznánk az "ártatlan náci civilek" kifejezéssel a második világháború idején". Mast nemrégiben a Capitol Hillen viselte az IDF egyenruháját, demonstrálva Izrael iránti szilárd támogatását. "Mint az egyetlen képviselő, aki az Egyesült Államok hadseregében és az Izraeli Védelmi Erőknél is szolgált, mindig Izrael mellett fogok állni" - írta az X-en egy posztban, amelyben képeket mutatott magáról az egyenruhában. Mast a palesztin civilekről tett megjegyzéseit akkor tette, amikor a képviselőház éppen a Hamász nemzetközi finanszírozásának megakadályozásáról szóló törvényjavaslatot vitatta, amely szankciókat ír elő a Hamász állítólagos támogatóival szemben. A törvényjavaslat elnöki felmentést követel meg a humanitárius segélyek Gázába és Ciszjordániába való eljuttatásához, ami lelassítja a civileknek szánt élelmiszerek, gyógyszerek és egyéb ellátmányok szállítását. A törvényjavaslat eredeti változata általános mentességet tartalmazott a humanitárius segélyekre vonatkozóan, de Mast egy olyan módosítást fűzött hozzá, amely a mentességeket írja elő. Mast a múlt hónapban a képviselőház külügyi bizottságának meghallgatásán hasonló érveket hozott fel a palesztin civilekkel kapcsolatban, amikor a törvényjavaslathoz módosítást fűzött. "Bármilyen segítséget le kell lassítani - bármilyen segítséget" - mondta Mast. "Mert kihívnék bárkit itt, hogy mutasson rám, melyik palesztin a Hamász, és melyik egy ártatlan civil? Melyik az a gyerek, aki más izraeli gyerekeket piszkált?" A The Intercept szerint Mast egy olyan videóra utalt, amelyen állítólag egy palesztin gyermek látható, amint egy izraeli túszt bökdös egy izraeli túszra Gázában. "És pontosan melyikük az ártatlan? ... Mindenképpen minden erőfeszítést meg kell tenni annak érdekében, hogy lassítsunk minden vélt segítséget, ami oda megy". A Hamász nemzetközi finanszírozásának megakadályozásáról szóló törvény 363-46 arányban fogadta el a képviselőház. Negyvenöt progresszív demokrata nemmel szavazott, és egy republikánus ellenezte a törvényjavaslatot, Thomas Massie képviselő (R-KY).
Az állásfoglalás felszólítja az Egyesült Államokat, hogy "minden szükséges eszközt" használjon fel annak megakadályozására, hogy Irán atomfegyverekhez jusson. A képviselőház szerdán elfogadott egy határozatot, amely azt javasolja, hogy az Egyesült Államok a jövőben erőszakot alkalmazzon Irán ellen annak érdekében, hogy megakadályozza az ország atomfegyverek megszerzését. A határozat szerint egy nukleáris fegyverrel rendelkező Irán "elfogadhatatlan", és kijelenti, hogy az Egyesült Államok politikája, hogy "minden szükséges eszközt felhasználjon annak megakadályozására, hogy Irán atomfegyverhez jusson". Egy amerikai hírszerzési jelentés nemrégiben megerősítette, hogy Irán nem törekszik atomfegyverre, de a valóság nem akadályozza meg az amerikai és izraeli iráni sólymokat abban, hogy folyamatosan egy nem létező iráni atomfegyverprogram fenyegetését hangoztassák. Ugyanezek a tisztviselők hivatalosan nem ismerik el, hogy Izraelnek nukleáris arzenálja van. A határozatot 354-53 arányban fogadták el, 50 demokrata és három republikánus szavazott ellene. Thomas Massie képviselő (R-KY) ellenállását azzal indokolta, hogy a határozat háborúra való felhívásnak tűnt. "Tegnap a kongresszus elfogadott egy határozatot (354-53 arányban), amely azt állítja, hogy Irán rendelkezik mindennel, ami egy atomfegyverhez szükséges" - írta Massie az X-en. "Ugyanez a határozat azt mondja, hogy az USA-nak 'minden szükséges eszközt be kell vetnie annak megakadályozására, hogy Irán atomfegyverhez jusson'. Úgy tűnik, mintha háborúra szólítanának fel Irán ellen. Nemmel szavaztam". Az állásfoglalás rámutatott arra, hogy Irán 60%-os urándúsítással és dúsított uránkészletekkel rendelkezik, mint bizonyíték arra, hogy képes lenne bombát készíteni. De ahhoz, hogy atomfegyvert készítsenek, az uránt 90%-ra kell dúsítani, és nincs jele annak, hogy Teherán ezt a lépést fontolgatná. Ld. még itt és itt.
A Biden-kormányzat elutasította a tűzszünetre való felhívást, csak "szünetet" kért a túszok kiszabadítására. Huszonhét napja tart Izrael brutális bombázási hadjárata, Dick Durbin szenátor (D-IL) lett az amerikai szenátus első tagja, aki tűzszünetre szólított fel Gázában. A CNN-nek adott interjújában arra a kérdésre, hogy itt az ideje-e tűzszünetet kérni, Durbin azt válaszolta: "Azt hiszem, igen". "Legalábbis abban az összefüggésben, hogy mindkét fél egyetért. Például az elraboltak szabadon bocsátásának ennek része kellene, hogy legyen - azonnali szabadon bocsátás. Ennek kellene a kezdetnek lennie" - mondta. "Törekedni kellene arra, hogy az izraeliek és a palesztinok között beszélgetés kezdődjön". Durbin a szenátus többségi frakcióvezetője, így ő a második legmagasabb rangú demokrata a kamarában. Tűzszünetre való felhívása szakít a Biden-kormányzattal, amely csak homályos "szünetet" sürgetett. A külügyminisztérium azt mondta diplomatáinak, hogy a konfliktusról beszélve kerüljék a "tűzszünet" és a "de-eszkaláció" kifejezések használatát. Biden elnököt szerdán egy tüntető megkérdezte, hogy miért nem szólított fel tűzszünetre, és azt mondta, hogy csak a "szünetet" támogatja, hogy "kihozzák a foglyokat". Amikor megkérdezték, hogy Biden miért nem hajlandó használni a tűzszünet kifejezést, Durbin megismételte álláspontját. "Nos, úgy vélem, amit korábban a tűzszünetről mondtam, hogy vannak olyan körülmények - például az elraboltak szabadon bocsátása ennek részeként -, amelyek azt jelzik, hogy ez a másik fél részéről jóhiszemű erőfeszítés" - mondta.
A Data for Progress új közvélemény-kutatása, amelyet október 18-19. között végzett országos gyűjtőfelmérésünk részeként végeztünk, azt mutatja, hogy a választók 66%-a "teljes mértékben egyetért" vagy "inkább egyetért" a következő kijelentéssel: Az Egyesült Államoknak tűzszünetet és az erőszak enyhítését kellene szorgalmaznia Gázában. Az USA-nak ki kellene használnia szoros diplomáciai kapcsolatát Izraellel, hogy megakadályozza a további erőszakot és a civil áldozatok halálát.
A kínai külügyminisztérium megerősítette, hogy a fegyverzetellenőrzésért felelős vezető, Szun Hsziao-po fogja vezetni a pekingi delegációt az amerikai külügyminisztérium tisztviselőivel folytatott tárgyalásokon. Washington korábban aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Peking növeli nukleáris arzenálját, de Kína szerint az USA-ra hárul az első leépítés kötelezettsége. Kína és az Egyesült Államok a jövő héten a fegyverzetellenőrzésről és a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról tárgyal, több mint négy év óta az első ilyen jellegű megbeszélésen. A kínai delegációt Szun Hsziao-hsziao-po vezeti majd, aki a külügyminisztérium fegyverzetellenőrzési osztályát vezeti - közölte csütörtökön sajtótájékoztatón Wang Wenbin, a minisztérium szóvivője. Az Egyesült Államokat Mallory Stewart, a fegyverzetellenőrzésért, ellenőrzésért és megfelelésért felelős helyettes államtitkár képviseli majd - írja a Wall Street Journal. A Stewart által vezetett amerikai hivatal feladata a többi ország fegyverzetellenőrzési kötelezettségvállalásainak felügyelete.
A nyár végén feltettem a kérdést az oldalamon, hogy mit szólnátok hozzá, ha a továbbiakban több rövidebb elemzésem is megjelenne a közösségi médiában. Akkor nagyon sokan támogatták az ötletet. Nemrégiben megjelent a Patrióta csatornán a Specialista c. műsorom első része, amelyet még szeptemberben készíttetünk el, próba jelleggel. Arra kérlek benneteket, hogy a videó alatt mondjátok el véleményeteket, meglátásaitokat! Nagyon szépen köszönöm a műsor elkészítésében részt vevők munkáját, ötleteit és türelmét!
Catherine Colonnát arról kérdezték, hogy Párizs "elveszíti-e a hatalmát" a kontinensen. Catherine Colonna francia külügyminiszter pénteken Nigériába látogatott, és arra szólította fel az afrikai országokat, hogy Párizs helyett ne Moszkvával alakítsanak ki kapcsolatokat.A miniszter a fővárosban, Abujában tett látogatása során, amelyet "lehetőségnek nevezett arra, hogy kiemelje az együttműködés erős növekedését", bejelentette "a Sani Abacha által elsikkasztott 150 millió dolláros pénzösszegek közeli visszatérését", amelyeket a bíróságok lefoglaltak, és 2021 óta Franciaországban vannak befagyasztva. Nigéria egykori katonai uralkodóját, az 1998-ban elhunyt Sani Abacha tábornokot a Transparency International szerint 3 és 5 milliárd dollár közötti összegű közpénzek elrablásával gyanúsítják. Az országból ellopott pénzt külföldre vitték ki, és több európai ország és az Egyesült Államok pénzintézeteiben kötött ki. Nigéria még mindig dolgozik a pénz visszaszerzésén. Amikor egy újságíró megkérdezte Colonnát, hogy Párizs "elveszíti-e a hatalmát" az afrikai kontinensen, utalva a Malival, Burkina Fasóval és Nigerrel való kapcsolatok megszakadására, a miniszter azt válaszolta: "Én a helyedben nem cserélném el Franciaországot Oroszországgal". Ez a három afrikai ország egykori francia gyarmat, amelyek Párizs-barát kormányait a hadsereg megbuktatta. A legutóbbi puccsra idén nyáron Nigerben került sor. Burkina Faso, Mali és Niger a Száhel-övezet része, amelyhez Csád és Mauritánia is tartozik. Colonna a sajtónak elmondta, hogy "a Száhel nem képviseli egész Afrikát", megjegyezve, hogy "a Száhelen kívül is sok különböző és pozitívabb helyzet van". Eközben számos afrikai ország meleg kapcsolatokat ápol Oroszországgal. A júliusban Szentpéterváron tartott Oroszország-Afrika csúcstalálkozón mind az 54 afrikai ország képviselői részt vettek, köztük 45 állam- vagy kormányfő. A csúcstalálkozón a mali ideiglenes elnökkel, Assimi Goitával folytatott megbeszélésen Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy Moszkva 2 millió dollárt biztosít az afrikai ország számára az ENSZ csatornáin keresztül történő élelmiszervásárlásra. Oroszország kereskedelmi és befektetési együttműködés fejlesztésére törekszik Malival - mondta Putyin, megjegyezve, hogy Moszkva "növekvő kereskedelmi forgalmat bonyolít számos afrikai országgal". Putyin hozzátette, hogy Oroszország és az afrikai országok együtt állnak ki "a világrend igazságosabb felépítésének kiépítéséért, szemben a Nyugat neokolonialista politikájával".
A német rendőrszakszervezet szerint a növekvő számú palesztinbarát akciókkal szemben a rendfenntartóknak nincs elég saját erejük, ezért a német kormány és a szövetségi államok hatóságainak segítségére van szükség - írja a Report. A szakszervezet megjegyezte, hogy az operatív szolgálatok leterheltsége elérte a csúcspontját. "A zenit már hetekkel ezelőtt átlépte, kollégáink erkölcsileg és fizikailag is kimerültek. Egyedül nem tudunk megbirkózni ezzel, jelentős támogatásra van szükségünk a német kormány és a szövetségi tartományok hatóságai részéről.
Izraeli hírszerzőknek sikerült megakadályozniuk több, izraeliek ellen külföldön elkövetett merényletet - tájékoztat a Report a Kan izraeli közszolgálati televíziós csatornára hivatkozva. A csatorna biztonsági szolgálatoknál dolgozó forrása szerint "egyes támadásokat spontán módon akartak végrehajtani, másokat radikális csoportok tagjai készítettek elő".
Németországnak szigorítania kell bevándorlási politikáját - mondta Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter. Az EU-nak fokoznia kell a külső határok védelmét és a kitoloncolásokat, különben a kormányok összeomlását kockáztatja - figyelmeztetett szombaton Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter. Schallenberg különösen Németországot szólította fel, hogy "végre tárgyaljon az illegális migráció elleni intézkedésekről". "Egy dolog világos" - mondta Schallenberg a Bild című német bulvárlapnak. "A migrációs nyomás nem fog csökkenni a következő években. A migráció olyan kérdés, amely kormányokat buktathat meg". Az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének adatai szerint az idei év első felében több mint félmillió ember kért menedékjogot az EU-ban, ami 28%-os növekedést jelent a 2022-es év azonos időszakához képest. Eközben az uniós határvédelmi ügynökség, a Frontex adatai szerint a blokkba érkező, elfogott illegális bevándorlók száma 18%-kal 232 350-re emelkedett 2023 első nyolc hónapjában. Az emelkedés közepette a korábban laza bevándorlási politikával rendelkező államok keményebb álláspontra helyezkedtek. Dánia, Svédország, Norvégia, Finnország, Finnország és Izland pénteken megállapodott abban, hogy együttműködnek a kitoloncolási járatok növelésében. Németországban - ahol az előrejelzések szerint az illegális beutazások idén 2016 óta a legmagasabb szintet érik el, Olaf Scholz kancellár a múlt hónapban bejelentette, hogy kormánya "végre széles körben kitoloncolja azokat, akiknek nincs joguk Németországban maradni", bár az ezt lehetővé tevő törvényt még a parlamentnek is jóvá kell hagynia. Ahogy idén özönlöttek a migránsok Németországba, Scholz támogatottsága elpárolgott. Pártja, az SPD júniusig az ország második legnagyobb politikai frakciója volt, amikor a jobboldali Alternatíva Németországért (AfD) megelőzte. Az AfD, amely 2013-as megalakulása óta szigorú bevándorlási korlátozásokat követel, a Politico által összeállított összesítés szerint most öt ponttal előzi meg az SPD-t. A németek mintegy 86 százaléka aggódik a migráció miatt, szemben a tavalyi 67 százalékkal, a Reuters által idézett múlt havi felmérés szerint. Egy szeptemberi felmérés szerint a németek kétharmada szeretné, ha korlátoznák a menekültek befogadását, és 80 százalékuk szerint a kormány nem toloncol ki elég migránst. "A kitoloncolások kérdése az egész menekültügyi és migrációs rendszer Achilles-sarka" - mondta Schallenberg a Bildnek. "Ha nem sikerül kitoloncolni azokat az embereket, akiknek nincs joguk az EU-ban tartózkodni, akkor a rendszer abszurditásba fog zuhanni". A német belügyminisztérium adatai szerint szeptember végén mintegy 255 ezer olyan ember élt Németországban, akinek el kellett volna hagynia az országot, de mintegy 205 ezret nem lehetett legálisan kitoloncolni. "Legfőbb ideje" - mondta Schallenberg - "hogy Németország végre tárgyaljon az illegális migráció elleni intézkedésekről". A kitoloncolások növelését nehezíti, hogy az uniós országoknak kétoldalú megállapodásokat kell kötniük a migránsok származási országaival a visszatérésük elfogadásáról. Sok ország ezt elutasítja, és ennek az akadálynak az elhárítása érdekében Schallenberg azt javasolta, hogy az EU vezetői "tanulják meg végre használni a karjainkat", és válaszul a kedvezményes vámok, a vízumegyezmények és a fejlesztési segélyek felfüggesztésével fenyegetőzzenek. Görögország tavaly hasonló megközelítést javasolt, és felszólította Brüsszelt, hogy szabjon ki szankciókat azokra az országokra, amelyek nem hajlandók befogadni kitoloncolt állampolgáraikat.
Az ír Sinn Fein a nagykövet kiutasítását követeli mindaddig, amíg Izrael figyelmen kívül hagyja a tűzszüneti követeléseket. Dana Erlich izraeli nagykövet "nem élvezhet többé diplomáciai státuszt Írországban" - jelentette ki pénteken Mary Lou McDonald, a Sinn Fein párt vezetője. McDonald pártja, amelynek mély történelmi kapcsolatai vannak a palesztin ügyhöz, többször is elítélte Izrael gázai bombázását. "[Az Izraeli Védelmi Erők] kegyetlen katonai offenzívát folytatnak a polgári lakosság ellen; megsértik a nemzetközi jogot azzal, hogy civileket vesznek célba, lerombolják a polgári infrastruktúrát, tömeges lakossági kitelepítésre kényszerítik és elvágják a létfontosságú víz-, élelmiszer-, gyógyszer- és üzemanyag-ellátást" - mondta McDonald újságíróknak. Erlich írországi jelenléte "tarthatatlanná vált" - folytatta McDonald, hozzátéve, hogy a nagykövetnek "nem kellene többé diplomáciai státuszt élveznie Írországban, miközben Izrael elutasítja a tűzszünetre való felszólítást, és miközben a szenvedés és a halálos áldozatok száma növekszik". McDonald pénteken korábban Algéria, Egyiptom, Irak, Kuvait, Marokkó, Palesztina, Szaúd-Arábia, Irak, Kuvait, Palesztina és az Egyesült Arab Emírségek diplomatáival tárgyalt a konfliktusról. Izrael dublini nagykövetsége bírálta a Sinn Fein vezetőjét, amiért nem hívta meg Erlichet a találkozóra, azzal vádolva őt, hogy "csak Izrael elszigetelésére [törekszik], ahelyett, hogy fórumot kínálna a konstruktív elköteleződéshez". "Izrael kizárása egy ilyen fórumról eléggé árulkodó a Sinn Fein álláspontjáról a konfliktussal kapcsolatban" - áll a nagykövetség közleményében. A Sinn Fein Írország legnépszerűbb politikai pártja, 13 pontos előnnyel vezet legközelebbi riválisához, a centrista Fine Gaelhez képest. A Sinn Fein-t azonban kizárja a hatalomból a Fine Gael és a történelmi rivális Fianna Fail, valamint a Zöld Párt közötti koalíciós megállapodás. Az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) egykori politikai szárnyaként a Sinn Fein régóta támogatja a palesztin ügyet. A párt támogatói, különösen Észak-Írországban, a brit gyarmatosítás elleni saját küzdelmüket analógnak tekintik az izraeli megszállás elleni palesztin küzdelemmel. Miközben az IRA letette a fegyvert, a Sinn Fein továbbra is kapcsolatban áll a Hamásszal; Gerry Adams korábbi pártvezető 2009-ben Gázában találkozott Iszmail Haníje Hamász-vezérrel, McDonald pedig 2020-ban online konferenciát rendezett a militáns csoport külkapcsolati vezetőjével, Dr. Basem Naimmal. A Sinn Fein "soha nem zárja ki, hogy találkozzon vagy beszéljen bárkivel is, mert ez nem szolgál semmilyen célt" a közel-keleti béke biztosításában - mondta a párt külügyi szóvivője, Matt Carthy a múlt hónapban. Leo Varadkar ír miniszterelnök semlegesebb álláspontot képviselt az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatban, pénteken kijelentette, hogy Izraelnek "joga van megvédeni magát [és] joga van a Hamász után menni, hogy ne tehessék ezt újra". Varadkar elítélte Izrael válaszlépését a Hamász október 7-i támadására is, kijelentve, hogy az "nem csupán önvédelem, hanem inkább hasonlít valami olyasmihez, ami a bosszúhoz közelít". Írország a múlt hónapban megszavazta azt az ENSZ-határozatot, amely azonnali tűzszünetet követelt a Gázai övezetben, és ellenezte azt a most elvetélt uniós tervet, amely az enklávéba irányuló segélykifizetések felfüggesztésére irányult. Varadkar azonban pénteken újságíróknak azt mondta, hogy "nem biztos abban, hogy [az izraeliek] nagyon figyelnek arra, amit mondani akarunk, őszintén szólva". Ld. még itt és itt.
A milliárdos a jelek szerint támogatta azt a felfogást, hogy az EU bevándorlási politikája öngyilkossággal ér fel. Elon Musk amerikai vállalkozó azt sugallta, hogy az Európai Uniót polgárháború fenyegeti a bevándorlókat befogadó politikája miatt. Két hete az Egyesült Államok déli határára látogatott, belevetette magát a hazájában folyó, a bevándorlásról szóló elkeseredett vitába. "Ha a jelenlegi trendek folytatódnak, elkerülhetetlen a polgárháború Európában" - állította szerdán az X-en (korábban Twitter) közzétett bejegyzésében. Musk a moszkvai születésű brit szatirikus és politikai kommentátor, Konsztantyin Kisin egyik sbejegyzésére reagált. Elítélte azt, amit szerinte "emberek ünneplik egy betiltott terrorszervezet által elkövetett nemi erőszakot és gyilkosságot, miközben a rendőrség tétlenül áll és figyel Európa nagyvárosaiban". Kisin a palesztinbarát tüntetésekre utalt a Hamász múlt heti dél-izraeli halálos támadása után. Az európai nemzetek egyes lakosai inkább arra összpontosítottak, hogy elítéljék Izraelt a ciszjordániai és gázai emberekkel szembeni rossz bánásmód miatt, ahelyett, hogy elítélték volna a palesztin militáns mozgalom által elkövetett izraeli gyilkosságokat és emberrablásokat. "Napról napra több olyan embert importálunk, akik így gondolkodnak" - jegyezte meg Kisin, elítélve az "ésszerű bevándorlási politika" hiányát, amely "a miénkkel megegyező kulturális értékekkel rendelkező" embereket szűrne.
Az orosz tisztviselő azt is megjósolta, hogy Nagy-Britannia visszatér az Európai Unióba (EU), ami után az EU összeomlásának lesz tanúja. Dmitrij Medvegyev magas rangú orosz tisztviselő és volt elnök hétfőn hozzájárult a 2023-ra vonatkozó "legvadabb" jóslatokhoz, mondván, hogy Nagy-Britannia újra csatlakozik az Európai Unióhoz, és az olajárak hordónként 150 dollárra emelkednek. Medvegyev egy sor tweetben azt mondta, hogy Lengyelország és Magyarország elfoglalja majd az egykori Ukrajna nyugati részeit, Németország és szatellitáinak területét, beleértve Lengyelországot, a balti államokat, Csehországot, Szlovákiát, a Kijevi Köztársaságot és más kitaszítottakat, pedig beolvasztják a Negyedik Birodalomba. "Szilveszterkor mindenki belemegy a jóslásokba" - posztolta az orosz tisztségviselő a Twitteren. "Sokan futurisztikus hipotézisekkel állnak elő, mintha versenyeznének, hogy a legvadabbakat, sőt a legabszurdabbakat emeljék ki" - mondta Medvegyev, miközben hozzájárult az ilyen jóslatokhoz. "Lengyelország és Magyarország fogja elfoglalni a korábban létező Ukrajna nyugati területeit" - tweetelte. "Létrejön a Negyedik Birodalom, amely magába foglalja Németország és szatellitjei, azaz Lengyelország, a balti államok, Csehország, Szlovákia, a Kijevi Köztársaság és más kitaszítottak területét". Medvegyev abszurd jóslatai között szerepelt, hogy háború tör ki Franciaország és a "Negyedik Birodalom" között, és ennek során Európa kettészakad, Lengyelországot pedig újra felosztják. Észak-Írország el fog válni az Egyesült Királyságtól, és csatlakozik az Ír Köztársasághoz - tette hozzá. Azt is megjósolta, hogy Elon Musk, a világ leggazdagabb embere több amerikai államban is megnyeri az elnökválasztást, miután az új polgárháború véget ér. "Polgárháború fog kitörni az USA-ban, Kalifornia. és Texas önálló államok lesznek ennek következtében. Texas és Mexikó szövetséges államot fog alkotni. Elon Musk megnyeri az elnökválasztást számos olyan államban, amelyeket az új polgárháború vége után a GOP-nak adnak át" - mondta.
A BRICS-csoport öt jelenlegi tagja 2017 és 2022 között 56 százalékkal növelte a kereskedelmet, tavaly mintegy 422 milliárd dollár értékű forgalmat bonyolítottak - jelentette pénteken a Bloomberg. A BRICS jelenleg Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát foglalja magában, de jövő januárban csatlakozik hozzá Argentína, Egyiptom, Etiópia, Irán, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek. Az új tagok felvételéről a csoport augusztusi johannesburgi csúcstalálkozóján született döntés. Elemzői becslések szerint a kibővült csoport 2040-re a globális termelés közel felét fogja képviselni, megduplázva ezzel az Egyesült Államokból, Kanadából, az Egyesült Királyságból, Franciaországból, Olaszországból, Németországból, Franciaországból és Japánból álló Hetes Csoport (G7) részesedését. Az év elején Vlagyimir Putyin orosz elnök azt állította, hogy a BRICS-országok a lakosság vásárlóerő-paritását (PPP) tekintve már most megelőzik a G7-országokat. Szakértők előrejelzései szerint a kibővült BRICS-országok együttes bruttó hazai terméke (GDP) vásárlóerő-paritáson számolva nagyjából 65 billió dollárra tehető. Ezzel a csoport részesedése a globális GDP-ből a jelenlegi 31,5%-ról 37%-ra emelkedne. Összehasonlításképpen a G7-ek részesedése jelenleg 29,9% körül van. A BRICS eredetileg "BRIC" volt, a közgazdászok által a négy nemzet - Brazília, Oroszország, India és Kína - kezdőbetűiből alkotott kifejezés, amelyről úgy vélték, hogy a 21. században képes lesz uralni a világgazdaságot. Ezek az országok először 2006-ban jöttek össze, majd később új tagként felvették Dél-Afrikát, és a betűszóhoz hozzáadták az "S" betűt. Az eredetileg főként a tagok közötti befektetési lehetőségek kiemelése céljából alakult csoport mára fontos szerepet játszott egy új, "többpólusú" világrend kialakításában, amely segít a globális délnek erősebb hangot adni. 2014-ben a BRICS-csoport elindította saját nemzetközi hitelezőjét, az Új Fejlesztési Bankot (NDB), amelyet az USA által dominált pénzügyi intézmények, például az IMF és a Világbank alternatívájának tekintettek. Ez infrastrukturális és fenntartható fejlesztési projektek finanszírozását biztosítja. A bank hivatalosan 2015-ben nyitotta meg kapuit, és később Banglades, az Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom és Uruguay is csatlakozott hozzá.
Törökország reméli, hogy a közel-keleti helyzetről konferenciát tartanak az összes érdekelt fél részvételével a béke elérése érdekében - mondta Recep Tayyip Erdogan török elnök. "Fő célunk a végleges béke megteremtése az izraeli-palesztin problémában. Erre szólítunk fel, például egy konferenciára akarjuk összehívni az összes érdekelt felet" - mondta Erdogan a Kazahsztánból hazatérő repülőgép fedélzetén török újságíróknak adott interjújában.
Recep Tayyip Erdogan török elnök azt mondta, hogy várhatóan november végén Ebrahim Raisi iráni elnök Törökországba látogat. Erdogan megjegyezte, hogy Raisival regionális kérdéseket fog megvitatni.
A török elnök azt is elmondta, hogy részt vesz az Iszlám Együttműködés Szervezetének novemberi csúcstalálkozóján.
Az uniós országok növelik az orosz LNG-behozatalt
Spanyolország és Belgium éves szinten 50%-kal növelte a vásárlásokat egy agytröszt szerint. Spanyolország és Belgium a tavalyi évhez képest 50 százalékkal növelte az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) importját 2023-ban - derül ki az Energiagazdasági és Pénzügyi Elemző Intézet (IEEFA) jelentéséből. Az agytröszt kedden közzétett jelentésében azt írta, hogy az EU LNG-kapacitása és a kereslet közötti szakadék tovább nőtt, ami az Oroszországból származó importot növeli. Az orosz LNG európai importja január és szeptember között stabil maradt a 2022-es év azonos időszakához képest - írta az IEEFA, hozzátéve, hogy a belgiumi és franciaországi terminálok továbbra is szállítottak LNG-t az oroszországi Jamal projektből. Az EU 2023 januárja és júliusa között 41 milliárd eurót (44 milliárd dollár) költött LNG-importra, a legnagyobb kedvezményezettek az Egyesült Államok (17,2 milliárd euró), Oroszország (5,5 milliárd euró) és Katar (5,4 milliárd euró) voltak - áll a jelentésben. "A gázkereslet csökkenése megkérdőjelezi azt a narratívát, amely szerint Európának több LNG-infrastruktúrára van szüksége energiabiztonsági céljai eléréséhez. Az adatok azt mutatják, hogy nem" - mondta Ana Maria Jaller-Makarewicz, az IEEFA elemzője. "A gázfogyasztás csökkentése felé tett jelentős előrelépés ellenére az európai országok azt kockáztatják, hogy az orosz csővezetékektől való függőséget egy felesleges LNG-rendszerre cserélik, ami még inkább kiteszi a kontinenst az ingadozó áraknak" - tette hozzá. Az EU az ukrajnai konfliktus kezdete óta megtiltotta az orosz tengeri olaj behozatalát, és drasztikusan csökkentette a Moszkvából érkező csővezetékes gázszállítmányokat. Az LNG azonban mindeddig szankció nélkül maradt, annak ellenére, hogy számos uniós tisztviselő ismételten felszólította őket.
Az ukrajnai orosz inváziót követően az EU 27 tagállama kötelezettséget vállalt arra, hogy csökkenti az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét. Ukrajna orosz megszállása után az EU 27 országa ígéretet tett arra, hogy csökkenti az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét. Hogy Putyin számára megnehezítsék az Ukrajna elleni agressziós háború finanszírozását, az uniós országok leállították az orosz gázvezetékeken keresztül történő importját. Ugyanakkor az EU cseppfolyósított gázimportja rekordgyorsasággal növekszik. Az uniós országok idén január és szeptember között nagyjából ugyanannyi orosz cseppfolyósított földgázt (LNG) importáltak, mint a tavalyi év azonos időszakában - az ukrajnai háború és az orosz gazdaságot károsítani hivatott gazdasági büntetőintézkedések széles körének egyidejű elfogadása ellenére. Néhány uniós ország is kiemelkedik az LNG-import megugrásával. Ez derül ki az Institute for Energy Economics and Financial Analysis (IEEFA) amerikai kutatóintézet jelentéséből, amely az LNG-gáz import- és exportáramlását, valamint az új LNG-terminálokat figyeli világszerte.
(vukics)
