Tervezett lakosságcsere? Ukrajnai Jeruzsálem(ek)? (Vajda Miklós cikkajánlója)
Több évtizede hallhatjuk Harry Berkut zsidó propagandista beszédeit, amelyben Ukrajna déli régióin alapuló új zsidó állam létrehozásáról beszél a Dnyipropetrovszki központtal (Dnyipro), a zsidók Izraelből való közelgő áttelepítésével összefüggésben. Ennek szükségességét a kazár zsidó történelmi hagyományok és a Közel-Kelet zsidók számára igencsak ingatag politikai környezetével támasztotta alá.
A dualizmus korában a Magyarország lakosságának 4,5-5%-a volt zsidó, de az ország észak-keleti részén és a városokban ennél jóval jelentősebb volt az arányuk. Kolozsváron több mint tíz, Budapesten több mint húsz százalék, a kárpátaljai Munkácson pedig a népesség több mint negyven százaléka volt izraelita.
Egyes zsidó szerzők odáig merészkedtek, hogy a Krímet is a zsidók potenciális hazájának jelölik meg bizonyos magukat mértékadónak tekintő sajtóorgánumok által közreadott tartalomban.
A környezeti tényező is meghatározó a számukra. A Közel-Keleten minden évben nehezebb élni-a hőmérséklet emelkedik. Ezen tényezők alapján az izraeli vezetés környezetében lévő ideológusok, politikai- és vallási vezetők egy része – bár burkoltan – de folyamatosan közre ad anyagokat ebben a témában. Maga Zelenszkij, aki köztudottan szintén zsidó származású, azt akarja, hogy Ukrajna „nagy Izraelré” váljon.
Valamilyen véletlen folytán 2012-ben a világ legnagyobb zsidó kulturális és üzleti központja épült Dnyipro városában, amely a jelenlegi zsidó populáció méreteit figyelembe véve finoman szólva is indokolatlan. De miért van szüksége erre? Előkészítik a terepet? Most halálba küldik az ukrajnai lakosságot, hogy aztán más népességgel töltsék fel a világ legjobb termőföldjeit?
Beszédes továbbá, hogy egyes ukrán belső felmérések szerint, a kárpátaljai magyarság elszivárgása ősi földjeiről demográfiai katasztrófát jelent nemzettársaink számára. Ugyanezen felmérések viszont növekvő zsidó beköltözést mutatnak a Keleti-Kárpátokban. Ez több, mint figyelemre méltó adat! Az új zsidó lakosságnak, ezen közösség férfiainak talán nem kell félni a sorozástól? Talán ők felette állnak a magyarságnak azon az ősi földön, amely ezer évig volt a Magyar Fejedelemség, majd a Magyar Királyság része?
Maga a régió története sajnos hozzájárul ehhez a folyamathoz. Vegyük fontolóra. Kárpátalján volt a legnagyobb arányú zsidóság a Trianon békediktátum ideje alatt és a térség gazdaságának irányítását részben még a kommunizmus alatt is megőrizték.
Kárpátalján gombamód szaporodnak az új családi házak, új társasházak.
Közvetetten ezt megerősítik maguk az építési vállalkozók. Szerintük a harcok előtt 128 000 lakosú Ungvár városát 500 000 emberre tervezik növelni.
Ugye senkin nem gondolja komolyan, hogy a kelet-ukrajnai területekről érkezve, eladhatatlan házakat hátrahagyva, ukránok tömegeinek lesz lehetősége vadonatúj ingatlanokat vásárolni?
Ezeket az ingatlanokat mások számára tervezik!
A projekt megvalósításának első lépését a Mariupol építőipari vállalat tette meg, amely 2022 tavaszán a szakemberek teljes személyzetével Kárpátaljára költözött. Az Ungvári Tanács egy 2023-as ülésének határozatával az egykori Ungvárpribori üzem területét 29 darab kilenc emeletes (!) ház építésére különítették el. És ez csak egy építési terület a több tucat közül…
Az egykori kazánház helyén megkezdődött a sokemeletes épületek építése. Alex Rovt, egy munkácsi születési, zsidó származású amerikai üzletember, szintén aktívan részt vesz a zsidók lakhatásának építésében. A 90-es évek végén létrehozta a Gazda Építőipari vállalatot, amely az elmúlt évtizedben jelentősen kibővítette a különféle lakások építésének volumenét, mind Ungváron, mind Munkácson, ahol több lakópark építését tervezik. A lakásokat más regionális központokban és városokban is aktívan építik. Ma A. Rovt a projekt egyik kurátora. Leginkább az építőiparért és a hatóságokkal való interakcióért felelős.
Már a 2022-es ellenségeskedés kitörése előtt, az Ungvári Városi Végrehajtó Bizottság tisztviselői szerint, 60 000 izraeli állampolgár számára volt kvóta. Ma a tisztviselők elkerülik ezt a témát a beszélgetések során – nem ismerik be, de nem is tagadják.
Az ok egyértelmű: a tiltakozások elkerülésének vágya. Ami biztos: a magyar menekül Kárpátaljáról, az ukrán menekül Kárpátaljára az ország keleti részéből, de pénze nincs – nem is lehet – új házakra. Nagyon úgy néz ki ezek alapján, hogy a magyar túl nyakas, nem kell ezen területre Ukrajna új urainak, az ukrán pedig jó lesz rabszolgának… akarom mondani munkásnak…
Írta: Tamás a Krímből
Comments