Ukrajna NATO-tagságot, addig pedig biztonsági garanciákat kér a júliusi vilniusi csúcstalálkozón

Vukics Ferenc jegyzete

Két héttel ezelőtt az Ukrán Legfelső Tanács felszólította a NATO-tagországokat, hogy támogassák Ukrajna gyorsított csatlakozását a szövetséghez. A Tanács felszólította a NATO-tagállamok parlamentjeit és a NATO Parlamenti Közgyűlését, hogy hajtsák végre a 2008-as bukaresti NATO-csúcs Ukrajna tagságára vonatkozó határozatát. Ezen túlmenően a képviselők azt is kezdeményezték, hogy a tagállamoknak fel kellene kérniük saját kormányaikat, hogy segítsék elő Ukrajnával közös dokumentumok elfogadását, amelyek alátámasztják Ukrajna NATO-tagságának a jogosultságát a NATO Parlamenti Közgyűlésének tavaszi ülésszakán Luxemburgban és a nyári vilniusi NATO-csúcson.

Azonban fennáll a veszélye annak is, hogy meghiúsulnak Ukrajna reményei a NATO-csatlakozás valós kilátásaival kapcsolatban, mert olyan országok, mint az Egyesült Államok, Németország és Magyarország, nem akarnak konkrét kötelezettségeket vállalni.

A hírügynökség szerint az USA és Németország a közelmúltban zárt ajtók mögött világossá tette, hogy „még nem akarnak olyan kötelezettségeket vállalni, amelyek jelentősen túlmutatnak a 2008-as NATO-nyilatkozaton”.

Magyarország szintén kétségeit fejezte ki a tagsággal kapcsolatban. Az ukrán diplomácia szerint veszélyes az, hogy egyes magyar politikusok Oroszországtól teszik függővé az euro-atlanti térség biztonságát. Oleg Nikolenko ukrán külügyi szóvivő kifejtette, hogy Ukrajna előtt már nincs semmi akadály a NATO-ba történő belépéshez. Megjegyezte, hogy Ukrajna belépésével csak nyer és erősödik a NATO.

Az ukránok, a lengyelek és a balti országok elégedetlenek a vonakodók hozzáállásával.

Piotr Vawrzyk lengyel külügyminiszter-helyettes nemrégiben elítélte Boris Pistorius német védelmi miniszter kijelentését, amelyben az Ukrajna számára már csak „kicsit nyitott” NATO-ajtóról beszélt.

Az ügy előzménye, hogy Pristorius kijelentette, hogy most nincs itt az ideje annak, hogy Ukrajna NATO-tagságáról döntsenek: „Az ajtó egy kicsit nyitva van, de most nincs itt az ideje, hogy döntsenek ebben a kérdésben”. Azt mondta, hogy miközben az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni háborúja folytatódik, a kérdést nem lehet komolyan megvitatni: „Hideg fejjel és forró szívvel kell döntéseket hozni, nem pedig fordítva”.

Vawrzyk szerint Németország is felelős a most kialakult helyzetért.

„A kérdés az, hogy mikor jön el ennek a 'hideg fejnek' az ideje. 5, 10 vagy 30 évvel a háború vége után. Ha Németország nem próbálta volna akadályozni Ukrajna NATO-csatlakozását, és sok évvel ezelőtt Münchenben kapott volna meghívást a szövetségbe, ma talán nem is lenne háború.”

„Ismeretes, hogy Nyugat-Európa országai, Franciaország és Németország általában véve mindig is ellenezték Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz vagy a NATO-hoz” – tette hozzá a helyettes lengyel külügyminiszter.

Úgy vélte, Pistorius álláspontja lassíthatja Ukrajna NATO-csatlakozását, mert egy új állam felvételénél egyhangúságra van szükség. Vawrzyk ugyanakkor megjegyezte, hogy Lengyelország támogatja Ukrajna NATO-tagságát, és úgy véli, hogy ha az minél előbb megtörténik, annál jobb.

Közben Ukrajna már megkapta a NATO-szövetségesek, partnerországok által ígért harci járművek több mint 98%-át és több mint 1550 páncélozott járművet, 230 harckocsit és egyéb felszerelést, valamint hatalmas mennyiségű lőszert adtak át a kijevi vezetés számára. A szövetségesek emellett egy új ukrán dandár kiképzésében is segítettek.

Andrij Jermak, az Ukrán Elnöki Hivatal vezetője szerint Ukrajna NATO-csatlakozása a legjobb módja annak, hogy felgyorsuljon a háború befejezése.

Az Ukrajna NATO-csatlakozásáról szóló döntés elősegíti az Oroszország által indított háború befejezésének felgyorsítását és az európai béke biztosítását – jelentette ki Jermak a NOS holland nemzeti tévécsatorna és NRC című kiadványnak adott interjújában.

„A NATO-nak és meglévő tagjainak biztonságban kell érezniük magukat. Úgy gondolom, hogy a NATO-hoz való csatlakozásunk a legjobb módja annak, hogy felgyorsítsuk a háború végét, biztosítsuk a békét Európában a jövőben, és megakadályozzuk az esetleges orosz inváziót.”

Mint megjegyezte, Ukrajna két dologban reménykedik a NATO júliusi vilniusi csúcstalálkozóján: először – egyértelműen meghatározott út a NATO-tagság felé, másodszor – konkrét biztonsági garanciák az ezt megelőző átmeneti időszakra.

Olekszij Reznyikov védelmi miniszter szerint Ukrajna az egyetlen ország a világon, amely sikeresen teljesíti a NATO azon feladatát, hogy ellenálljon az orosz agressziónak.

„Az észak-atlanti szövetséget az amerikaiak hozták létre válaszul az Orosz Birodalom fenyegetésére, de akkoriban Szovjetuniónak hívták. A NATO fő feladata az Orosz Birodalommal való szembeszegülés, az ellene való sikeres fellépés és megtorlás agressziója esetén. Ma a világon az egyetlen ország, amely sikeresen teljesíti a NATO feladatait – ez Ukrajna. Nehéz, vérünk, életünk, otthonunk árán teljesítjük a NATO küldetését" – mondta Reznyikov.

Reznyikov beismerte, hogy az ukránok jelenleg azt teszik, amire a NATO több évtizede készül.

„És a szövetség érti ezt, ezért ad nekünk NATO-fegyvereket, hogy lássuk, milyen sikeresen tudnak fellépni a fő fenyegetés ellen” – tette hozzá a miniszter.

Olena Kondratyuk, Ukrajna Legfelső Tanácsának alelnöke ezt az Ukrán Nők Kongresszusán kijelentette, hogy Ukrajna kész már most csatlakozni az észak-atlanti szövetséghez, és az ukrán hadsereg a NATO védelmi erőinek alapjává válhat a jövőben.

„Meggyőződésem, hogy Ukrajna kész partnerségi feltételek mellett csatlakozni a NATO-hoz. Az ukrán hadsereg a lövészárkokban olyan egyedi gyakorlati tapasztalatokra tesz szert, amelyek a háborús teoretikusok számára nem elérhetőek. Pontosan ez a tapasztalat válhat a NATO-hoz való legjelentősebb hozzájárulásunkká. Az ukrán hadsereg a NATO védelmi erőinek alapjává válhat a jövőben” – mondta Kondratyuk.

Elmondása szerint az ukrán hatóságok nagy reményeket fűznek a júliusi vilniusi NATO-csúcshoz, bár ismerik a Szövetség jelenlegi tagjainak figyelmeztetéseit.

Dmitrij Medvegyev, az orosz nemzetbiztonsági tanács helyettes vezetője Telegram-bejegyzése szerint

csak az ukránok veresége, hadseregük és katonai felszereléseik tömeges megsemmisülése, az ország teljes leszerelése, a jelenlegi vezetés megdöntése és felelősségre vonása hozhatja el sokak által várt békét.

Putyin bizalmasa szerint Magyarország már évek óta arról álmodik, hogy visszakapja Kárpátalját. Medvegyev szerint Ukrajna területeinek szétosztása még mindig jobb, mintha az ukránok belépnének a NATO-ba.

„Jobb egy ilyen csendes felosztás, mint Ukrajna NATO-tagsága vagy egy világháború. A kapzsiság és a rosszindulat, a gyűlölet és a becsvágy gyakran erősebb, mint az ész és a józan ész. Lengyelország, és lássuk be, Magyarország és Románia évtizedek óta arról álmodik, hogy átveszi Ukrajna nyugati régióit” – fogalmazott Medvegyev.

Hozzátette: a lengyelek egy konföderáció létrehozásáról tárgyalnak az ukránokkal, ami szerinte már csak egy lépésnyire van az uniótól. Medvegyev úgy véli, Lengyelország igyekszik minél hamarabb megvalósítani ezeket a terveket, amíg van erre lehetőségük.

„Sok ukrán nyilvánvalóan nem akar visszatérni Lengyelországba, vagy nem mutat semmilyen vágyat arra, hogy visszatérjen a lengyel államba, mert túl erős a történelmi emléke annak, hogyan bántak velük abban az országban. Hogy nyíltan fogalmazzak, rabszolgaként, marhaként” – fogalmazott.

Medvegyev szerint Lengyelországban még ma sem bánnak jobban az ukrán menekültekkel és munkásokkal.

Andrej Gurulyov nyugalmazott tábornok, a Duma tagja azt állítja, hogy lehetséges, hogy a NATO és Oroszország közötti háború ukrán földön csak 2030-ra ér véget – amikor Ukrajna lényegében megszűnik létezni. A "megszűnés" Gurulyov szerint azt jelenti, hogy ténylegesen eltűnik minden térképről. Gurulyov szerint a jelenlegi korrupt ukrán állam elpusztítása elengedhetetlen:

„Oroszország célja, hogy 2027-2030-ban ne egy már elfeledett ország romjai fölött álló egyszerű győztesként jelenjen meg, hanem olyan államként, amely újra kapcsolódott történelmi ívéhez, megtalálta önmagát, újjáteremtette elveit, bátorságát a világról alkotott elképzelésének védelmében".

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár minap tett kijelentésére, miszerint Ukrajna NATO-tagságát az észak-atlanti szövetség minden tagországa üdvözli, Orbán Viktor magyar miniszterelnök is furcsállva reagált a sokatmondó „Micsoda?” szavakkal – mondta Robert Fico korábbi szlovák miniszterelnök, aki hozzátette: ilyen állításra a NATO-főtitkárnak Szlovákia részéről sem volt meghatalmazása, mivel Ukrajna NATO-tagsága nem a béke garanciája, hanem a harmadik világháborúé.

Fico hozzátette, hogy

„ugyan Stoltenberg valamit mondott Magyarország nevében is, de erről Magyarországgal senki sem egyeztetett”.

A szlovák politikus megjegyezte: Szlovákiában semmiféle diskurzus nem zajlott Ukrajna NATO-tagságával összefüggésben, s erre nem is kerülhetett volna sor, hiszen a jelenlegi pozsonyi kormányzat egy parlamenti bizalmi szavazáson decemberben megbukott, s ügyvezető kabinetként az alkotmány szerint nincs jogosultsága döntéshozásra lényeges külpolitikai kérdésekben sem.

„De Stoltenberg, ismerve (Eduard) Heger (kormányfő) és (Zuzana) Caputová (államfő) szolgai karakterét, nem volt rest, és azonnal Szlovákia nevében beszélt, holott erre semmiféle joga nem volt” – hangsúlyozta Robert Fico.

Hozzáfűzte: mivel a szlovák kormányfő és államfő erre „mint mindig, kínosan nem reagál, és egyetért”, ők (a Smer-SD) kimondják: amennyiben a leendő kormány részét képezik, soha nem értenek majd egyet Ukrajna NATO-tagságával.

„A NATO-nak, szerencsére, Ukrajna csatlakozásához a mi egyetértésünkre is szüksége van, ezért élni fogunk a vétójogunkkal” – szögezte le Robert Fico.

Kijelentette, hogy huzamosabb ideje világos a kérdéssel kapcsolatos álláspontjuk, amely szerint Ukrajna NATO-tagsága nem a biztonság és a béke garanciája, hanem a harmadik világháború záloga. „Köszönjük, ebből nem kérünk”– tette hozzá Robert Fico.

Ha az újabb elutasítás bekövetkezik, akkor már csak az a kérdés, hogy meddig megy el az ukrán vezetés annak érdekében, hogy olyan helyzetet teremtsen, amikor szövetségeseit belekényszeríti egy a határokon átnyúló konfliktusba, ahogy ezt a háború első perce óta tervezte.