Ünnepi bemutató a Hármashatár-hegyen – 2024. augusztus 20-án Juhász István mérnök, feltaláló születésének 130. évfordulójára emlékezünk
2024. augusztus 20-án Juhász István mérnök, feltaláló születésének 130. évfordulójára emlékezünk a
Hármashatár-hegyen, ahol a HM Magyar Tüzér Egyesület bemutatja a légvédelmi ágyúkat hajdan
vezérelt és felújított Gamma-Juhász lőelemképzőt (1) az ismert ütegállásban.
Az eseményt a HM Zrínyi Kiadó, a Pilisi Parkerdő Zrt., a Budakeszi Vadaspark és a Gamma Múzeum, támogatja, háttérben a Gamma-Juhász Archívum közreműködésével.
Részletes program
14.00-tól folyamatos előadások, amelyeken bemutatjuk a II. világháborús légvédelmi tüzérség harceljárásait és a világhírű Gamma-Juhász légvédelmi lőelemképző műszercsalád egyik műszerét, a segéd lőelemképzőt, valamint a légvédelmi tüzérek tábori egyenruházatát, felszereléseit is.
14.00-tól félóránként egy csökkentett pirotechnikai töltettel, díszlövéssel tisztelgünk a 80 évvel ezelőtti légitámadások katona hősei és civil áldozatai előtt.
16.00 Miklauzič István Úr – A Gamma Művek alapítójának, a Gamma-Juhász lőelemképző konstruktőrének unokája – ünnepélyesen egy II. világháborús honvédtiszti kardot adományoz a Magyar Tüzér Egyesületnek, amelyet az egyesület elnöke – Jásdi Balázs – vesz át.
Az ünnepi bemutató középpontjában a lőelemképző áll, mégis mellé kell rendelni annak szellemi megalkotóját, Juhász István (1894—1981) feltalálót és vállalatának közösségét, a Gamma Művek Rt. műszaki és gazdasági teremtő erejét, mert e tényezők együttállása következtében keletkezett a siker. A hármas együtt állásban a pillér, a zseniális tehetségű Juhász István volt, aki a tüzér fegyvernem tisztjeként ismerkedett meg a lövészet alapfogalmaival és gyakorlatával, majd az olasz fronton (1914–1919) a légelhárítás problémáival, amelyekre azóta kezdte el keresni a megoldásokat. Aztán bátyjával együtt egy mechanikai műhelyt vettek, amelyben elindították a Gamma részvénytársaságot, ez lett úgy a későbbi ötezer fős vállalat, mint a lőelemképző bölcsője.
Háttérinformációk
Történelmi jelentősége: Juhász István találmányaival, a világ legkorszerűbb lőelemképzőjének megalkotásával, a Gamma Művek létrehozásával és sikerre vitelével hozzájárult ahhoz, hogy a Trianon utáni Magyarország önbizalma és jelentősége Európában megnőtt.
Hadtörténeti jelentősége: amikor az antant hatalmak maradék haderőnk letörését követően megtiltották védelmi képességeink még a megújítását is, a honvédelmet rejtett módon kellett szervezni. A lőelemképző műszer jól beleillett a gépipari tevékenységi körébe, nem számított fegyverkezésnek. Mire a műszaki fejlesztés befejeződött, a semleges Svédország megrendeléseket küldött, saját hadrendjébe állította a Gamma-Juhász lőelemképzőket, őket követte Kína, Perzsia és Svájc, majd számos más hadsereg. Magyarország tehát a jogos önvédelem oldalán segítette a szintén megtámadott nemzeteket.
Gamma-Juhász lőelemképző menetszerelvénye, Kína, 1934
A Magyar Királyi Honvédség légvédelme 1939-től 45-ig közel 350 – más adatok szerint csaknem 600 – ellenséges gépet lőtt le, ebben a lőelemképzőnek jelentős szerepe volt.
Külpolitikai jelentősége: Magyarország nemzetközi szinten egyre ismertebbé vált, élénk érdeklődés indult be a találmány iránt. Katonai és diplomáciai kapcsolatok létesültek szerte a világon, maga a Gamma Rt 40-50 országgal állt üzleti kapcsolatban. Tábornokok és kormánytisztviselők nagy számban jöttek hazai légelhárító bemutatókra, gyárlátogatásokra, a Gamma szakemberei számos országban tartottak ilyen gyakorlatokat, előadásokat és kiképzést, növelve ezzel is hazánk ismertségét.
Gazdasági jelentősége: a feltaláló és iparszervező Juhász István – Zoltán fivérével együtt – egy műhelyből hatalmas gyártelepet létesített, kifejlesztve benne a legkorszerűbb légvédelmi ütőerőt. A háború végéig a lőelemképzők az egész magyar gépipari kivitel tíz százalékát tették ki.
Műszaki jelentősége: A lőelemképző azért volt olyan sikeres a légvédelmi üteg használatában, mert a segítségével három feladatot: a lőelemképzést, az adatközlést és magát a tüzelést egy időben tudták kivitelezni. Ez volt a központi egység, amely az optikai helymeghatározó berendezés és az ágyú beállítását végző katona közé volt beiktatva. Korát meghaladó műszaki találmány, alapjában véve egy számítógépes irányzó berendezés volt, amely egyszerre négy ágyút, később hatot is vezérelt. Számítástechnikai szempontból a műszer egy elektromechanikus elven működő analóg számológép is volt, a ROM adattárat egy ballisztikai idomtest képezte, amely az adatokat a palástján „tárolta”, onnan az adatokat paránymérők tapogatták le és továbbították a számítóegységhez. Az emberi aggyal elképzelt műveleteket a mechanikusan működő szerkezet végezte el a gyakorlatban, úgy, hogy közben elektronikus vezérlő számértékeket hozott létre – vagyis az előre betáplált állandó számértékek mellé a mérőgörgő által előállított változó számértékeket rendelte –, amelyek együttesen képezték a lőelemeket, s amelyeket a jeladók automatikusan az ágyúk jelfogójához továbbítottak. Svájcban a Flieger Flab Museum és egy független szakértő tanulmányainak 2014-es nemzetközi összehasonlítása szerint a Gamma-Juhász lőelemképző képviselte a legkorszerűbb változatot az akkori legjobbakkal – Vickers US, Sperry GB, KdoGt D – szemben. A fenti svájci, a svéd és finn technikatörténeti múzeumban ma is látható a magyar lőelemképző!
Társadalmi jelentősége: a Gamma Rt ismert volt arról, hogy saját alkalmazottjai javára messze híres jóléti
intézményeket működtetett, de kiemelkedő mértékben vett részt a vállalaton kívüli rászorultak megsegítésében is. A Gamma oktatási és szakmai továbbképzési programjai, aktív kulturális, szabadidős és kiemelkedő sporttevékenysége folytán az ötezernyi dolgozó életvezetése példamutató volt. Ennek egyik pecsétje a háború után elmenni kényszerült gammások sorsa, akik a fogadó országokban keresett szakemberek voltak.
Juhász István személyes példája: vallott értékrendjét jól tükrözi néhány évnyitó vagy ünnepségi beszédje, ezekben mind tetten érhető a hazafiság, a keresztény hit, a tudásvágy sugallata és számos más erénye is. Mindennek bizonysága az is, amikor kivételes jólét ígéretével tudományos kutatóhelyet ajánlottak neki a németek, vagy a háború után a szovjetek, de ő természetesen itthon maradt. A vállalatnál ő volt a fej, az első ember, az, aki egy személyben mindenkor a legtöbbet tudta a legfontosabb tárgykörökben.
Emlékezete: 1994-ben – Juhász István születésének 100. évfordulóján – Mensáros László kezdeményezésére – emléktábla került a volt Gamma-gyár épületére, és emlékkonferenciát rendezett a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, amelyen a svéd Bofors ágyúgyár képviselője is előadást tartott. 2002-ben az Álmok álmodói – Világraszóló magyarok kiállításon szerepelt a lőelemképző és sor került Juhász István érdemeinek bemutatására is. 2022-ben megjelent egy mérvadó könyv: Miklauzič István–Varga József–Zsitnyányi Attila: A Gamma-Juhász-lőelemképző. Zrínyi Kiadó, Budapest, 2022. A Honvédelmi Minisztérium 2021-ben kezdeményezte az életmű hungarikummá nyilvánítását. Az emlékező méltatás tulajdonképpen a Gamma Rt egész szakembergárdáját illeti, ahogy ezt a Gamma-Juhász lőelemképző elnevezés is tükrözi. Ez Juhász Istvántól származik, ő is elsősorban a munkatársait szándékozta elismerni a gyár nevét téve előre, amelyet utána szorosan ő maga követett.
Dr. Miklauzič István
Gamma-Juhász Archívum
További információk a háttéranyag kapcsán: gamma.juhasz@gmail.com – 70 378 0619
Jásdi Balázs
Magyar Tüzér Egyesület elnöke
További információ a rendezvény kapcsán: jasdibalazs70@gmail.com – 30 492 2421
(1) Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtára: http://mek.oszk.hu/17300/17320
A nagy horderejű változás abban állt, hogy a Peking és Sanghaj elfoglalása utáni nankingi vérengzést követően (1938) a kormány ide helyezte át székhelyét, és innen irányította a dél-kínai hadműveleteket. Ez a város ekkor már naponta ki volt téve a japán légitámadásoknak.
8. ábra. Kínai lakosok légiriadó alatt, 1938~ [10]
9. ábra. Japán Akagi légierő A5M vadászgépe [11]
A japánok nyomasztó légi fölénye miatt a Gamma-Juhász készülékkel felszerelt légvédelmi tüzérütegeket oly módon osztották el a város körül, hogy legalábbis a legfontosabb pontok hatásos védelemben részesüljenek. A harci tapasztalatok alapján tovább tökéletesítették a Gamma-Juhász-féle tűzvezetési rendszert, ennek köszönhetően a kínaiak győzelmet arathattak a terrorbombázást végrehajtó japán légierővel szemben.
10. ábra. Légvédelmi ütegállás, Hankau, 1938 [12]
11. ábra. Lőelemképző ütegállás, Chang Sha, 1938 [13]
Leírása szerint a Gamma kiképző mérnöke éppen a legsúlyosabb légitámadás napján érkezett Chang Shaba, ami a japánoknak örökre emlékezetes maradt. A riadójel után 39 gépből álló japán támadó légierőd jelent meg, mintegy 3600 m magasságban, zárt alakzatban. A vezérgép egy nagy négymotoros bombázógép volt. A légvédelmi ütegek egyszerre indítottak azonnali gyorstüzet. A vezérgép az ütegtől mintegy 6500 m ferde távolságban lezuhant. A vezérgép elvesztése után a többieket is találat érte, sorban zuhantak le, bele a földbe. A támadó gépek közül összesen háromnak sikerült sértetlenül hazajutnia.
A megszemlélt 16 nappali és éjszakai légitámadás mérlege látható volt egy futballpályán, amely teljesen tele volt a lezuhant és összeszedett repülőroncsokkal. Ezen kívül a japánok már a háború kezdete óta naponta többször nagyszámú géppel bombázták a Hankau-Kanton vasútvonalat, de komoly forgalmi zavart nem sikerült előidézniük. A kínai légvédelmi tüzérség biztonsággal uralta a légteret.
12. ábra. Hankau lángokban, 1938~ [14]
13. ábra. Kínai katonák lőelemképzővel, 1938~ [15]
A sikeres honvédelmi együttműködést követően a Magyar Királyság 1940-ben vette fel a diplomáciai kapcsolatokat Kínával, amelyek azonban a világháború miatt megszakadtak. A mai kapcsolatrendszer kezdetét 1949-től számítjuk, amikor a két ország követséget nyitott Pekingben és Budapesten. Talán mondhatjuk, hogy ez a hajdani lépés manapság fordul igazán termőre, hiszen Kína meghirdette azt az új elvet a hadi helyzetek mellett és azok feloldására, hogy inkább „kereskedjünk”. A háborús hadi emlék így oldódhat fel egy mai kereskedelmi békében.
14. ábra. Kínai küldöttség a Gammában, 1937~ [16]
15. ábra. Kínai küldöttség a lőtéren, 1937~ [17]
A pekingi egyetem 1982-ben kiadott egy magyar történelemről szóló, a címborítóján a magyar Szent Korona képével nyomtatott könyvet kínai nyelven 300 ezer példányban. Az elismerésre méltó kötet lapjai közé képzeletben már ez a történeti leírás is befűzhető.
16-17. ábra. A könyv borítója és címoldala [18]
A magyar honvédség ebben az évben ezzel a történettel is emlékezik a magyar találmányra, amely a kínai lakosság ezreinek életét is megmentette.
HIVATKOZOTT IRODALOM
[1] Sima Qian: A hunok legkorábbi története (A Shi Ji 110. kötete). Ford.: Du Yaxiong és Horváth Izabella. Magyar Ház Kiadó, Budapest, 1997, 61. p. ISBN 963 9335 06 1.
[2] Burton, Rosemary - Cavendish, Richard: A világ száz csodája. Wonders of the World. Magyar Könyvklub, Budapest, 1992, 86. p. A szerző felvétele.
[3] By WiNG - Own work, CC BY 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=3863146 (Letöltve: 2024.5.17.)
[4] [5] Robert Capa International Center of Photography, https://www.icp.org/browse/archive/constituents/robert-capa?all/all/all/all/0 (Letöltve: 2024.5.17.)
[6] Gábris Grácián: A kínai nyomor poklában. Ferences Missziók Ügyvivősége, Budapest, 1942.
[7] [8] [9] Forrás: Gamma-gyűjtemény.
[10] Robert Capa International Center of Photography, https://www.icp.org/browse/archive/constituents/robert-capa?all/all/all/all/0 (Letöltve: 2024.5.17.)
[11] Mitsubishi A5M fighter. https://en.m.wikipedia.org/wiki/File:Akagi_-_A5M_fighter.jpg (Letöltve: 2024.5.17.)
[12] Schneider József: Légitámadás Kínában. In: Gamma-Élet 1939 Tavasz. Gamma Jóléti Osztály, Budapest, 1939. április, 9. p. Családi emléktár E555.
[13] Schneider József: Légitámadás Kínában. In: Gamma-Élet 1938/39 Tél. Gamma Jóléti Osztály, Budapest, 1938. december, 14. p. Családi emléktár E549.
[14] File:Hankou city has fallen No.1 1938.jpg https://en.m.wikipedia.org/wiki/File:Hankou_city_has_fallen_No.1_1938.jpg (Letöltve: 2024.5.17.)
[15] Légvédelmi tüzérek Kínában egy gyakorlaton a Gamma-Juhász lőelemkézővel. Forrás: Gamma-gyűjtemény.
[16] Kínai katonai küldöttség látogatása a Gammában, Budapesten, 1937-ben. Forrás: Gamma-gyűjtemény.
[17] Kínai katonai küldöttség látogatása a tüzérségi lőtéren, Hajmáskéren, 1937-ben. Forrás: Gamma-gyűjtemény.
[18] Magyarország története. Pekingi egyetem magyar tanszékének kiadványa, Peking, 1982, 396 p. Forrás: a szerző tulajdona és felvétele.
Kapcsolódó cikkünk:
Chinese-Hungarian Combat Victory 90 Years Ago
A shimmering event of Military History
Abstract:
In the spirit of the millennia-old Chienese-Hungarian relationship and today's rapprochement, we recall a recent but forgotten military historical event. In the Second Sino-Japanese War, following the invasion of Manchuria and the Nanking massacre, the Japanese terror-bombed Hankau and Chang Sha with air force bombardments. The turnaround came after the Chinese air defense artillery purchased and deployed the Gamma-Juhász anti-aircraft firing instruction equipment, a Hungarian military technology invention.
Keywords: Chinese-Hungarian relation, Second Sino-Japanese War, anti-aircraft artillery, Gamma-Juhász predictor.
Hozzászólások