top of page

Vajda Miklós: Afganisztáni-pakisztáni CIA – drogtörténelem




Amit a hazai sajtó sem mond el nekünk


20 évnyi megszállás és háború létrehozása után az amerikai hadsereg otthagyta maga után a káoszt, ismét az általuk létrehozott tálib hatalom térhet vissza. Mióta az afgán elnök elmenekült, minden tartományt a tálibok ellenőriznek, végül Kabul is a kezükre került.

Részlet következik a "Big Oil & Thier Bankers..." c. könyvből: 8. fejezet.


A Frankenstein projekt, Afganisztán


1933-ban Mohammed Zaher Shah lépett Afganisztán trónjára. Feudális módon uralkodott 1973-ig, ekkor unokatestvére, Mohammed Daoud elűzte. Egy maréknyi család, köztük a Karzajok és Kalilzidadok (Zalmaj Kalilzidad – az USA afganisztáni követe) tulajdonában volt csaknem minden szántóföld, ugyanakkor az afgánok túlnyomó többsége a világ legszegényebbjei közé tartozott.

1978 áprilisában Nor Mohammed Taraki vezetésével kitört a forradalom, Daoud királyt megölték. Taraki miniszterelnök lett. Ambiciózus földreform program megvalósításába kezdett, hogy segítsen a jobbágysorban tartott szegényeken, akik a tradicionális jog szerint kötelesek voltak a király és annak kegyeltjeinek földjeit művelni. A monarchia uralma alatt a nőknek tilos volt tanulniuk. Taraki iskolákat épített nekik. A szegények számára is lehetővé tette a felsőoktatásba való bejutást, bevezette az ingyenes egészségügyi ellátást.

Amikor a régi rend hívei elkezdték felgyújtani az egyetemeket és lányiskolákat, sok afgán a CIA kezét látta az események mögött. 1979 áprilisában, teljes hét hónappal az oly' nagy vihart kiváltó szovjet bevonulás előtt, az amerikai kormány hivatalnokai találkoztak azokkal az afgán oligarchákkal és korrupt hadurakkal, akik meg akarták dönteni Taraki rendszerét…

…1979. július 3-án Jimmy Carter amerikai elnök aláírta az első Afganisztánnal foglalkozó nemzetbiztonsági rendeletet, ez engedélyezte a hadurak titkos támogatását.

Zbigniew Brezinski nemzetbiztonsági főtanácsadó jóval később elmondta, hogy hogyan győzködte Carter elnököt: „Az a véleményem, hogy ez kiprovokálja a szovjet segítséget, katonai beavatkozás formájában."

…Taraki Moszkvába utazott megbeszélni, hogy mit tanácsolnak neki, hogyan szabadulhat meg Amintól. Amikor hazatért Kabulba, kivégezték. Amin magához ragadta a hatalmat. Néhány hét múlva Herat városban a CIA által támogatott hadurak megölettek pár tucatnyi kormányhivatalnokot. Ezek az események kiváltották Brezsnyev válaszlépését.

1979 decemberében a Panashir völgyön át a szovjet harckocsik behatoltak Afganisztánba, s a KGB kommandósai Kabulban elfoglalták a királyi palotát. Tabizullah Aminnal végeztek, Babrak Karmal lett Afganisztán új vezetője. Brezinski örült: tervei a megvalósulás útjára léptek, megkezdődhetett a Kabul-ellenes erők nyílt felfegyverzése. (Többek közt az akkor még szabadságharcosként dicsőített Oszama bin Ladené.)

Ez az afgán konfliktus kb. 10 évig tartott, s közel 2.000.000 emberéletet követelt. Brezinski később így dicsekedett: „Ez (Carter titkos utasítása) kitűnő ötlet volt. Ez csalta be az oroszokat az afganisztáni csapdába."

A CIA ügynökei Pakisztán ÉNy-i határán, Pesavahr tartományban rendezkedtek be. Székhelyük a Khyber hágó alján volt, ami egy Afganisztánba nyíló kapu.

Pesavahr tartományba tízezrével érkeztek a háború elől menekülők. A CIA a pakisztáni ISI (Inter-Service Itelligence – a helyi titkosszolgálat) aktív segítségével olyan emberek után kutatott a menekülttáborokban, akik elkötelezett iszlám fundamentalisták. Ezek kiképzésük után képesek voltak annak a partizánharcnak vezetésére és kiterjesztésére, aminek célja most már nem csak a kabuli szocialista kormány megdöntése, hanem a Szovjetunió meghátrálásra való kényszerítése volt.

A CIA a Hezbi-i Isbmi szervezetben megtalálta azt, amire szüksége volt. Tagjai feudális hagyományokon nevelkedett iszlamisták voltak – őket a pakisztáni hadsereg toborozta és képezte ki a CIA felügyelete mellett. Vezetőjük egy fanatikus iszlamista, Gulbuddin Hekmatiar volt.

Az USA szovjet fegyverekkel látta el Hekmatiar embereit, ezeket Egyiptomból és Kínából szerezték be. Pakisztán katonai diktátora, Zia ul-Hak engedélyezte a CIA-nak, hogy Szovjetunió elleni kémkedés céljával felderítő állomásokat (elektronikus lehallgató állomásokról van szó) telepítsen az országba, valamint szabadon használhassa a pakisztáni hadsereg bázisait – a CIA ezekről felderítő repüléseket végzett Afganisztán felett.

Pakisztán hivatalos támogatása kiváló alapot teremtett arra, hogy Hekmatiar harcosai – Reagan elnök kormányzata ekkortájt kezdte őket mudzsahedineknek nevezni – alapos kiképzést kapjanak, jól felkészüljenek a partizánharcra. (A mudzsahedin szó jelentése kb. az, hogy "harcos, küzdő". Olyan iszlám harcos, aki a külföldi elnyomás, a zsarnokság ellen küzd, a szent háború, a "dzsihád" katonája. Mára ugyanezen emberek elnevezése az USA és a Nyugat szóhasználatában megváltozott: vagy "terrorista", vagy "al-kaidás".)

Pakisztán lett az az ország, amelyik Izrael és Egyiptom után a legtöbb amerikai segélyt kapta. A segély egy részét a mudzsahedinek felfegyverzésére fordították, akik kezdetben csak át-átcsaptak Afganisztánba, majd egyre nagyobb területeket vontak ellenőrzésük alá.

Itt azonnal megjelentek a mákültetvények. A begyűjtött ópium mennyisége egyik évről a másikra, 1982 és 1983 között duplájára nőtt az afgán-pakisztáni határvidéken, 1984-ben pedig már Pakisztán exportálta a világpiacon megjelenő heroin 70%-át.

Közben a Pakisztán fővárosában, Iszlamabadban működő CIA kirendeltség is fejlődött – a legnagyobb létszámmal működő külföldi iroda lett. Ez sem volt véletlen, mint ahogy az sem, hogy az Arany Félhold (az afgán-pakisztáni határvidék) heroin termelési mutatói kezdték felülmúlni az Arany Háromszögét (Dél-kelet Ázsia) – a vietnami háború alatt ott volt CIA fő műveleti térsége. (Rajtakapták a CIA-t, hogy halott amerikai katonák koporsóiban csempészi haza, az USA-ba a heroint... a ford.)

Hekmatiar harcosai mákot ültettek, egy másik modzshedin vezér, Szajed Ahmed Gailani a török "Szürke farkasokkal" létrehozta a "Pathan" ópiumkereskedő szindikátust. Gailani Afganisztán egyik gazdag arisztrokratája volt, kapcsolatban állt Zahir Sah volt királlyal is. Kabulban működött egy kábítószer terjesztő hálózata, a kábítószer csempészetet pedig a szaúdiak védőszárnya alatt űzte. Hekmatiar maga hat heroin-előállító laboratorium tulajdonosa volt Beludzsisztán tartományban.

Hekmatiar és Gailani Vang Pao, Phoumi Nosavan és Khun Sa – ők voltak az "Arany Háromszög" CIA által támogatott hadurai – nyomdokaiba lépett.

Az 1980-as években Pakisztán a politikai korrupció szinonimája lett. A korrupció gyökere Iszlamabad katonai huntájának Reagan elnök mudzsahedinjeinek nyújtott támogatása volt. Egy amerikai kormánytisztviselő korabeli idézete:


„Hekmatiar első számú katonai vezetői, szoros kapcsolatot ápolva a pakisztáni titkosszolgálattal Pakisztán délnyugati részén található laboratóriumokban állítják elő a heroint. Az ISI közreműködik a heroinnal kapcsolatos műveletekben."

1985 szeptemberében a "Pakistan Herald" közölte, hogy a pakisztáni hadsereg hadtápszolgálatának teherkocsijai a CIA megrendelését teljesítve Karacsi kikötőjéből fegyvert szállítanak Pesavahrba, majd ugyanazon gépkocsik heroinnal megrakodva, a hadsereg védelme alatt visszatérnek Karacsiba.

Két magas rangú pakisztáni katonatisztet 220 kg heroin szállítása közben elfogtak, felelősségre vonás nem történt. Az "Arany Félholdban" készült heroin uralta az USA piacának 60%-át. Az USA városainak utcáin jellegzetes pecséttel ellátott hasis téglák jelentek meg: a jel két keresztbe tett AK-47-es gépkarabély volt, körülötte a felirat: "A szovjet füstje".

1982-től 1992-ig – ez volt az az időszak, mialatt a CIA rendkívül aktívan beavatkozott Afganisztán ügyeibe – a heroin-függők száma 50%-kal növekedett az USA-ban.

Afganisztán kormányzata bejelentette, hogy országukban az elkövetkező öt év folyamán 50%-kal szándékoznak csökkenteni az ópiumtermelést és a máknak a vetésterületét, távlatilag pedig 10-12 év múlva teljes egészében felszámolják a teljes illegális kábítószer vertikumot…

…A Kabulban megtartott, a kábítószer-kereskedelem elleni időszerű stratégia kidolgozása céljából összehívott speciális nemzetközi konferencián az Afgán Belügyminisztérium vezetői is felszólaltak. Bejelentették, hogy néhány, a témába vágó dokumentum előkészületi stádiumban van, ezek végrehajtásával akarják elérni kitűzött céljaikat, elsősorban az újrafogalmazott "Törvény a kábítószer ellenes harcról" célkitűzéseit. Nemrég az ENSZ nyilvánosságra hozta az afgán narkókereskedelemről szóló jelentését. Megállapításai közt szerepel, hogy ez az ország adja a világ heroin-termelésének 74%-át.

Az USA kormányzata is előállt saját adataival. Ezek arról tanúskodnak, hogy az ópium alapú kábítószerek előállítása Afganisztánban sokszorosan felülmúlja a 2002. évit, amikor az országot még a tálibok uralták. Washington a narkóhelyzetet tekintve pesszimistább, mint a New-York-i ENSZ központ: szerinte az afgán alvilág állítja elő a világ feketepiacán megjelenő heroin 90%-át. Az ENSZ kábítószerekkel és bűnözéssel foglalkozó szervezete, valamint az amerikai kormányzat szakértői egyformán látják a helyzet rosszabbodásának okait:

egyrészt folyamatosan nő a gazdag országok városainak utcáin a heroin iránti kereslet, másrészt Afganisztánban a korábbi évekhez hasonlóan rendkívül súlyos a gazdasági helyzet, és állandósult a politikai és a katonai krízis.

2002-től az USA 6-10 milliárd dollárt költött Afganisztánban a drogkereskedelem elleni harcra, valamint az afgán parasztok közt folytatott drogellenes propagandára. A földművesek azonban mind a mai napig nem találtak jövedelmező alternatívát az ópiummák helyett. Említésre méltó eredményeket – az USA kormányzatának Afganisztán helyreállítása kérdésével foglalkozó ellenőrzési főbizottsága által kiadott legutóbbi jelentés szerint – enyhén szólva nem sikerült elérni.

Közelítőleges számítások szerint ma 200.000 hektáron termesztenek ópium mákot, míg 2001-ben, amikor Kabulban a tálibok voltak uralmon, csupán 8.000 hektáron.

Egyébként az USA Afganisztánba küldött különleges megbízottja, a bűnözés és nemzetközi kábítószer kereskedelem elleni harc hivatala államtitkárának helyettese, William Brownfield biztos abban, hogy most Washingtonnak nem kell felhagynia megkezdett programjait, abbahagyni erőfeszítéseit:

– Míg korábban a tálib a narkó-kereskedelem felszámolásáért küzdött, ellentétben akkori törekvéseivel most növeli a mák vetésterületét, valamint a heroin termelését és annak forgalmazását. Ennek eredményeként emberek ezrei, ha nem milliói halnak meg Afganisztánban és szerte a világban.

Amikor a narkó ellen harcoltak, az országot teljes egészében a tálibok uralták. Jelenleg a tálibok minden nyomásgyakorlási lehetőségét, a megfélemlítésben és terrorban szerzett tapasztalatát, minden fegyverét és harci alakulatát arra használja, hogy keresztbe tegyen a mák kiirtására tett minden kezdeményezésnek. Paradoxonnak látszik, de a narkókérdés helyzete ma sokkal bonyolultabb, mint azokban az években volt, amikor a tálibok voltak uralmon.

 

Forrás:




65 megtekintés

コメント


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page