Vajda Miklós: Uniós rohamosztag – a jogállamiság és a demokrácia nagyobb dicsőségére

Amit a hazai sajtó sem mond el nekünk

Amiről sohasem hallottunk – a Velseni Szerződés

Navigációs, tájékozódási gyakorlatot hajtott végre 2008. március 17-én két izraeli katonai repülőgép Magyarország légterében, legalábbis ez derült ki a parlament honvédelmi bizottságának rendkívüli ülésén. (Magyarországon 2008. április 8-án országgyűlési képviselő választás volt, amelyen a FIDESZ-KDNP először ért el 2/3-os győzelmet. Bár lehetséges, hogy ennek semmi köze a berepüléshez. VM)

A testület a Fidesz kezdeményezésére ült össze, miután a Magyar Nemzet arról számolt be, hogy az izraeli gépek megközelítették a Ferihegyi repülőtér leszállópályáját Vecsés irányából, majd leszállás nélkül távoztak.

„A magyar honvédség tudott az izraeli gépek érkezéséről, folyamatosan ellenőrizték a légteret, Magyarország biztonsága nem volt veszélyben” – mondta Szekeres Imre honvédelmi miniszter. Szerinte a repülőgépek a megadott időben és útvonalon repültek és mozgásukat nemzetközi szervezetek is figyelemmel kísérték.

A repülés négy NATO-tagállamot érintett (Magyarország mellett Romániát, Bulgáriát és Törökországot) és a repülőgépek mozgását a NATO mellett az Eurocontrol, az európai légiközlekedési szervezet is figyelemmel kísérte. Szekeres hangsúlyozta:

2009-ben 20.439 alkalommal használták a magyar légteret külföldi gépek állami, vagy katonai céllal, ebből 722 alkalommal nem NATO-tagállamok, ezen belül pedig 20 alkalommal izraeli gépek.

Arra nem kaptunk választ, hogy a két repülőgépen milyen esetleges kémberendezésekkel volt felszerelve, hogy használták-e ezeket, illetve, hogy pontosan milyen céllal érkeztek a gépek Magyarországra. „Nem szövetséges gépek ki-be járnak a magyar légtérben anélkül, hogy a titkosszolgálatok tudnák, hogy mit csinálnak itt” – mondta Lázár János. A bizottság Fideszes elnöke felszólította Bajnai Gordon miniszterelnököt, hogy azonnal hívja össze a Nemzetbiztonsági Kabinet soron kívüli ülését, ahol szabályozzák újra a magyar légtérhasználat engedélyeztetését. Emellett szerinte meneszteni kell az NKH teljes vezetését, illetve mérlegelendő Szekeres Imre honvédelmi miniszter felmentése is.

Európai parlamenti képviselőként Morvai Krisztina is felszólalt az ülésen. Ő arra volt kíváncsi, hogy a magyar vadászgépek mikor és hányszor fognak Izrael fölött gyakorlatozni. Szerinte az ügyben nyugodtan feljelentést is lehetne tenni hazaárulás, vagy hűtlenség miatt.

Az Európai Csendőrségi Erők (EUROGENDFOR) egy operatív, előre szervezett és gyorsan bevethető intervenciós erő, amely kizárólag több, a felek katonai státuszával rendelkező európai rendőri erő elemeit tartalmazza a válságkezelési műveletek körébe tartozó valamennyi rendőri feladat ellátása érdekében, az Európai Csendőrségi Erőket létrehozó szerződés 1. cikke értelmében.

Ugyanazon a napon, amikor Lisszabonban hivatalosan megszületett az ún. Lisszaboni Szerződés, azaz 2007. október 18-án, létrejött párhuzamosan egy másik szerződés Velsen holland városában, az ún. Velseni Szerződés.

Ezt akkor helyben és diszkréten aláírták az európai kormányok bankár-seggnyaló képviselői, és szó sem volt népszavazásról, vagy akár csak arról, hogy az országos parlamentek elé legyen terjesztve ez a Velseni Szerződés, ami arról szól, hogy az EU létrehoz egy úgynevezett "European Gendarmerie Force" szervezetet, azaz "Európai Csendőrséget.”

A Velseni Szerződés arról szól, hogy utcai zavargások esetében bármelyik európai országban – és különösen azok ellen, amelyek az Európai Unió intézkedései ellen irányulnának, – a helybeli kormány "segítségül" hívhatja a tömegoszlatásra szakosodott Európai Csendőrséget.

A Párizs által még 2004-ben megálmodott uniós csendőrség – European Gendarmerie Force (EGF) – feladatkörei, jogosítványai azóta is nagy vitatémát szolgáltatnak az Európai Unió több tagállamában. A Tony Blair vezette brit munkáspárti kabinet fontolóra vette ugyan a csatlakozást, ám akkora társadalmi ellenállás övezte, hogy végül lemondtak a tagságról. (Nagy Britannia azóta ki is lépett az EU-ból.)

A szervezet leginkább problematikus pontja az, hogy a szerződés értelmében a katonai jogosítványokkal felruházott különleges rendőrségi alakulatok tulajdonképpen bármit megtehetnek egy-egy krízishelyzet kezelése, elfojtása érdekében. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy például az EGF-en keresztül speciális jogkörrel felruházott rendőrök verhetnének szét egy esetleges budapesti tüntetést. Ennek értelmében pl. román rendőrök az EU schengeni zónáján belül katonai műveletet hajthatnának végre magyar állampolgárokkal szemben.

Azért van az európai csendőrség székhelye Vicenzában, mert az Európai Unión belüli központi fekvéséből adódóan, a jól szervezett, erőteljes rendőri erők néhány órán belül az EU területén bárhol bevethetők.

Egyes vélemények szerint az egyezményt – a várható felháborodás miatt – tudatosan választották le a lisszaboni szerződésről. Noha a hivatalos EG honlap egy 2007. december 14-i bejegyzése szerint Magyarország fontolgatta az uniós csendőrség munkájába való bekapcsolódását, de hazánk nem tagja az European Gendarmerie Force együttműködésnek.

A lisszaboni szerződés előtt két hónappal Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Hollandia és Portugália által elfogadott, a hollandiai Velsenben megkötött szerződés értelmében – francia javaslatra – egy olyan csúcsszerv létrehozásáról döntöttek, amelyik a schengeni határokat kihasználva bárhol és bármikor bevethető, paramilitáns egységei pedig különösen krízishelyzetek, zavargások esetére az adott ország rendfenntartó erőit segítve, katonai osztagokként működve beavatkozhatnak az aktuális eseményekbe. Később Románia és Lengyelország is csatlakozott a szerződéshez.

Katonai szervezés jellemzi az alakulatot és nem csak a szokásos tömegoszlató fegyverekkel (gumibot, könnygáz, vízágyú...) vannak felszerelve, hanem éles lőfegyverekkel is. Az EU csendőrséget elsősorban Brüsszel határozatai ellen lázadó országok tüntetőinek leverésére hozták létre a másik, általunk már jól ismert unió, a Szovjetunió mintájára!

Az Unió elképzelése szerint, polgári zavargások esetében hatékonyabban lehet fellépni a tömeg ellen, ha az oszlató erők idegen tagokból állnak. Ezt már jól tudták és alkalmazták is annak a másik "Unió" idejében, amit Szovjetuniónak neveztek, és amit ugyanazok az immár több mint két évszázados és világuralomra törekvő bankárdinasztiák hoztak létre a huszadik század elején, mint később az Európai Uniót...

Az eredményeket mindannyian jól ismerjük (1956 Magyarország, 1968 Csehszlovákia)!

A Szovjetunió mintájú terrorállam létrehozása az utolsó lehetőség a bankárkaszt számára, hogy elkerülje a felelősségre vonást! Az EU-t az erőszak fogja összetartani, a nemzetközi terrorizmusra hivatkozva.

Az USA – szépen fogalmazva – belehalt a parazita bankárok működésébe, ezért a háttérhatalomnak új gazdatest kellett. Hogy az EU mennyire felel meg erre a feladatra, az erősen kérdéses. Ugyanis a 27 tagállamból mind a 27 el van adósodva, számottevő termelés nem folyik, hiszen a bankárok által meghatározott világgazdaság nem a termelésre, hanem a spekulációra alapozott virtuális gazdasági rendszer.

Az EU hosszú távú fennállása a tagországok egyéni érdekein fog elbukni. Ezt akár borítékolni is lehet. Éppen ezért az Európai Unió keretein kívüli kapcsolatokat kell kiépíteni.

Ennek a csendőri – speciális rendőri erőnek – meglepően nagy hatáskört adott az Európai Unió vezetése, az Európai Bizottság (feltehetőleg az Európa Parlament teljes támogatásával), és felhatalmazta olyan cselekmények megtételére is, mely csak a Lisszaboni Szerződés teljes ratifikációja után vált lehetségessé. A Lisszaboni Szerződéssel párhuzamosan a Velseni Szerződés is életbe lépett.

Ez az a bizonyos “Megszállási jog”, mely az EU Csendőrséget felhatalmazza, a katonai beavatkozásra, az Európai Unió, bármely tagállamában. Ez lényegében az adott ország törvényei feletti hatalommá teszi az Európai Csendőrséget.

Ugyanis ha az EuroGendFor bevetését az egyik fellázadt EU-államban már eldöntötték, akkor a csendőrség támadása, behatolása után azok a területek, régiók, városok, városrészek, vagy épületek, melyeket elfoglaltak, lényegében kikerülnek az adott ország kormányának a fennhatósága alól – és azon túl csakis az Európai Csendőri Erők irányítása alá tartoznak.

Az EuroGendFor (Európai Csendőrség) – az adott esetben nem csak rendőrségi jogokkal van felruházva, hanem titkosszolgálati jogokkal is és az adott ország katonaságával szorosan együttműködve kell a rendet és nyugalmat helyreállítania.

Szükség esetén az EuroGendFor minden eszközt és jogot megkaphat, amire csak szüksége van, hogy feladatát teljesítse. A bevethető fegyvereinek, és módszereinek nincsenek korlátai, – minden módszere csakis a győzelemének van alárendelve.

Az európai kormányok, EuroGendFor-nak, az EU Csendőrségnek köszönhetően, kibújhatnak minden felelősség alól!

A jövőben egy szociális nyugtalanság vagy a nagy tiltakozások, demonstrációk, tüntetések esetén, büntetlenül lövethetnek a tömegre! Bevezethetik a rendkívüli állapotot, városokat akár országrészeket, területeket katonai közigazgatás alá helyezhetnek, az EU Csendőrség segítségével. A lázadások hangadóit kiemelhetik anélkül, hogy az illető országok, a saját katonaságukkal vagy rendőrségükkel tennék azt, melyek esetleg a lakossággal szimpatizálhatnának!

Ugyanígy EuroGendFor-t sem lehet a bekövetkezett véres események miatt felelősségre vonni. Az Európai Csendőri Erő, csakis az EU Haditanácsnak tartozik beszámolással és felelősséggel.

Az European Gendarmerie Force – az Európai Csendőri Erő – széleskörű bevethetőségének a jogalapját a Lisszaboni Szerződés teremtette meg, melyet a Magyar Parlament tagjai, szinte olvasatlanul, szolgalelkűen ratifikáltak – kiszolgáltatva evvel hazánkat az idegen katonai beavatkozásnak. (2007. december 13-án írtak alá, életbe lépett 2009. december 1.)

A Lisszaboni szerződésről hamarosan írok. (VM)

Forrás: