Varga Domokos György: Le Bon tömege és a 444

Tisztelt Olvasó!

Történt, hogy épp akkor olvasgattam Gustav Le Bon: A TÖMEGEK LÉLEKTANA című könyvét, amikor felhívták a figyelmemet egy nem mindennapi tudósításra, s mit tesz Isten, ez rögtön felkínálta magát az eltöprengésre. A „444” nevű világhálós újságban megjelent írás szerzője és közlője vajon most része ennek a Le Bon vizsgálta bizonyos tömegnek, vagy nem?

Igaz, Le Bon könyve eredetileg 1895-ben jelent meg, s csak a Kárpátia Stúdió (azaz Szakács Árpád) jóvoltából látott most, 2022-ben újra napvilágot, de hát a tömegek lelke csak nem változhat annyit százvalahány év alatt, hogy ne lenne indokolt egy ilyen mérlegelést elvégezni.

Ám mielőtt én mondanék bármit is a szóban forgó tudósításról, megkérem a tisztelt Olvasót, hogy figyelje meg saját magán a reakcióit: az alábbi sorait befogadva, vajon milyen benyomása támad a szerzőről és a közlésről, mindenekelőtt a tárgyilagosság, továbbá a felelősségteljesség, végezetül az esetleges hátsó szándékok, megfontolások tekintetében?

Az egész tudósítás meglehetősen rövid, ezért helyénvalónak vélem a maga teljességében idézni, címestől, képestől, mindenestől. Íme:

Olyan politikus dönt Amerika sorsáról, aki szerint a maszk azért hatástalan, mert a gatya sem szűri ki a fingot

A tweet szerzője, Marjorie Taylor Greene képviselő

Ha a távoli jövőben még lesznek emberek, akkor a 2020-as évek emberiségének megértéséhez fontos adalék lehet nekik egy tweet. A szerzője a világ vezető demokratikus hatalmának törvényhozója, a trumpista republikánus kongresszusi képviselő Marjorie Taylor Greene. A bejegyzés így hangzik:
Még mindig milyen sokan viselnek maszkot.
Csak egyet kérdeznék tőlük.
Ha egy igazán vastag minőségi pamutból készült alsónemű sem képes megvédeni a fingtól, hogy védene meg egy maszk a covidtól?
Tényleg:

Nos, ennyi, tisztelt Olvasó!

Na jó, annyit még segítek az Ön ítélethozatala megkönnyítésére (vagy megnehezítésére?), hogy idézem egy másik újság idevágó címsorát is:

„Ha egy vastag alsógatya nem hatásos a fing ellen, akkor a maszk hogy lehetne a covid ellen?” – És ezt nem egy vírustagadó kommenthuszár kérdezi, hanem egy kongresszusi képviselő

Nem tudom, eléggé kitetszik-e a kétféle megközelítés ordító különbsége? Kell, hogy ordítson, hiszen az utóbbi újság (a Blikk) az előző újságra (a 444-re) hivatkozva vette át a hírt, s ugyanazt mégis egészen más kompozícióban tálalta. Mondhatni, visszaforgatta a 444 által kiforgatott nyers valóságot, visszaigazította talpára a feje tetejére állított igazságot.

Ugyanis a hír mellbevágó kendőzetlenséggel mutat rá egy olyan lényeges szempontra, amely mindeddig elkerülte mindazok figyelmét, akik a globális kovidhisztéria során akár a maszk viselésében, akár a másokkal való viseltetésében jeleskedtek. Igaz, olvashattunk már számtalan kutatási eredményről, amelyek a maszkviselés értelmetlenségéről, sőt káros voltáról szóltak. Sőt még filmekkel is találkozhattunk, amelyeken jól látható, amint hidegebb időben a maszk alól minden lehetséges helyen elillan a párás lehelet, s vele együtt nyilván a bennünk tanyázó vírusok is. De az ember már csak úgy lett megalkotva, hogy mindezek együttvéve sem képesek akkora „aha”-élményt kiváltani, olyan erőteljes megvilágosodást eredményezni, mint a nyers valóságnak az a szemléletes módja, ahogyan ezt a tweet-üzenet szerzője, Marjorie Taylor Greene képviselő tálalta elénk.

Aki egy egészen kicsit is hajlandó arra, hogy magához engedje a valóságot és igazságot, annak a kongresszusi képviselő szövegéből semmi más nem jöhet le, mint amit a küldője keresetlen egyszerűséggel, mindenféle köntörfalazás nélkül közölni akart:

amiképpen a f@ngszag a vastag gatyával, ugyanúgy a vírus sem fogható meg a ránk sózott maszkokkal.

Tehát az egész világ fájdalmasan át lett verve.

Ebből pedig egyenesen következik, hogy az átverőknek felelniük és bűnhődniük kéne, ráadásul nem is kicsit, hanem nagyon, hacsak nem kívánunk a fejünkre hozni egy olyan siralmas jövőt, amelyben elvetemült szélhámosok, hétpróbás fehérgalléros csalók kedvükre pusztítgathatják a testi és lelki egészségünket, fosztogathatják szabadságunkat, és közben még ki is zsebelnek bennünket.

Lám-lám, a Blikk főcíméből mindez szépen, logikusan levezethető. A váratlan szemléletességgel felfedezett és megfogalmazott igazságra teszi a hangsúlyt, s ezt nem hogy gyengítené az üzenet küldőjének körmönfont pellengérre állításával – ahogyan ezt történetesen a 444 teszi –, hanem inkább még erősíti is azzal, hogy a magasságos kongresszusi tekintélyt szépen összeütközteti a „vírustagadó kommenthuszárok” módfelett alacsony társadalmi rangjával.

Lássuk be, mindez meglepően értelmes és logikus eljárás abból a szempontból, hogyan lehet egy eseményt úgy közvetíteni az olvasóközönség felé, hogy ne csupán érdeklődés támadjon benne a hír iránt, hanem még fel is fogja a jelentőségét és lényegét. Márpedig a Blikk nem éppen egy „értelmiségi” kiadvány, hanem köztudomásúlag egy közönséges bulvár lap, vagyis közönséges tömegigények és tömegérzelmek kielégítésére szolgál, s nem is akar másnak, különbnek látszani. Úgy tűnik azonban, hogy a tömegösztönökhöz való lelki, szellemi közelség akár azzal is járhat, hogy nagyobb fogékonyságot mutat a hétköznapi egyszerű, józan ész iránt.

Szemben a 444-gyel.

Amelynél szinte túlcsordul a szürkeállomány, mégis minden tekintetben a józan ész ellenében cselekszik. Olyannyira, hogy észre sem veszi: nagy igyekezetében, hogy a képviselőnőt s általában a republikánusokat és Trumpot lejárassa, jókora vermet ásott magának is, gazdáinak is. S éppen a f@ngos-gatyás hír hazai közzétételével. A valóságvisszafordítók arathatnak: kedvükre hinthetik szerte a világban a könnyen befogadható, vaskos igazságot. Sulykolhatjuk akárhányszor:

„Ha egy vastag alsógatya nem hatásos a f@ng ellen, akkor a maszk hogy lehetne a covid ellen?”

Ám alighanem elég csupán egyetlen egyszer találkozni egy ilyen szemléletes, mondhatni „szagos” igazsággal, hogy onnantól fogva beugorjon mindenki elméjébe, aki éppen azon habozik, szabad-e beállni a maszkviselők bégető birkahadába...

Tisztelt Olvasó!

Talán nem is igen értenénk meg, miként képes ennyire csődöt mondani a szürkeállomány, ha Le Bon könyvében, A tömegek lélektanában nem lelnénk meg ennek magyarázatát. Például itt:

„A tömeg mindenféle emberből van összetéve; ha jelentős tudósok is megtalálhatók benne, azok mindenben fölveszik a tömegek tulajdonságait, ami az ő szakterületükön kívül esik. A megfigyelőképesség és gondolkodó ész, mely mindegyiknél megvan, rögtön megszűnik.”

Meg itt:

„...az egyén azáltal, hogy tömegben van, rögtön és feltűnő módon veszti el értelmi színvonalát.”

S valóban: a kovidos világőrület egyik legnagyobb meglepetése, hogy tekintélyes tudósok hada is megvezetett tömegként kezdett viselkedni. Még a Le Bon által megállapított mértéken is túltettek, hiszen még a saját szakterületükön belül is mindenben fölvették a tömegek tulajdonságait, s beálltak a kovid- és oltáshívők rendíthetetlen, eltántoríthatatlan táborába, megszüntetve egyébként kiváló megfigyelő- és gondolkodóképességüket, rögtön és feltűnő módon elveszítve értelmi színvonalukat.

S ha tudósok – no meg orvosok s egyéb komoly tekintélyek – serege volt képes így elvetemedni, hogyan is csodálkozhatnánk azon, hogy a 444-nek sem futotta és futja ennél többre. Bizony, fel kell hagynunk azzal az előítélettel, hogy a tömeg alacsony képzettségű, bugyuta emberek halmazából áll, s megfordítva: képzetlen, egyszerű emberek könnyebben viselkednek tömegként, mint képzettek, rangosak, tekintélyesek.

Érdemes is messzebb menő következtetéseket levonnunk abból a meglepő tényből, hogy Románia népe, sőt igazságszolgáltatása mennyivel okosabban kezelte és kezeli a kovidőrületet, mint akár Magyarország népe és igazságszolgáltatása. Itt, a Szilaj Csikón bőven lehet találni idevágó híreket, adatokat pl. a hivatalos egészségügyi eljárásokkal szembeszálló román orvosokról, az ottani rendkívül alacsony „oltakozási” hajlandóságról, a maszkok nem viselése miatt kirótt büntetéseket törvénytelennek ítélő román bírósági határozatokról.

Ellenben nálunk még azok után is, hogy lecsengőben van a kovidönkény, s hogy nyilvánvalóvá vált a Covid-19-cel kapcsolatos hivatalos egészségügyi eljárások ártalmas, sőt életveszélyes volta, ügyészségi, rendőrségi, bírósági eljárás folyik például egyik munkatársunk ellen azzal a hamis váddal, hogy „gyógyszerhamisítást” követett el azáltal, hogy egy rászorulónak ivermektint rendelt meg külföldről.

Mindez azt engedi sejteni, hogy Románia a tekintetben jobban áll, mint Magyarország, hogy kevésbé van megfertőződve a szürkeállomány afféle hálózatával, amely egyszerre kétféleképpen tud súlyosan ártani. Egyfelől mint a tömegek megvezetésében jártas, magasan képzett szellemi erő, rejtett szándékainak megfelelően befolyásolja társadalmunk életét. Másfelől pedig mint egyéniségüket feladó, szellemi hálózatuk szolgálatába álló, s mindezzel erkölcsi tartásukat és értelmüket elvesztő egyedek, maguk is a tömeg részévé válnak.

Hová lettél, oh, értelmiségi lét hajdani dicsősége?!

Habár lehet, hogy úgy igazából soha nem is volt ilyen. Lehet, hogy habár telik-múlik az idő, de ha baj van, mostanság is a párizsi kommün hajdani – amúgy „felviládosodott” és „békés” – polgárai bukkannak fel a semmiből, s válnak ezúttal a mi nagy átalakulásunk végrehajtóivá, no meg tömeges elszenvedőivé. Le Bon írja:

„A konvent emberei egyénenként felvilágosodott és békés természetű polgárok voltak. Tömeggé egyesülve nem rettentek vissza attól, hogy a legszörnyűbb indítványokat fogadják el és guillotin alá küldjék a köztudomás szerint legártatlanabb embereket; és hogy saját érdekeikkel ellentétben lemondjanak sértetlenségükről, s önmagukat megtizedeljék.”

A könyv kiadói előszavában Szakács Árpád le is szögezi:

„Ma már tudjuk, hogy az országokat, kormányokat befolyásoló, titkosan működő szervezetek állnak minden ilyen [felforgató] ideológia mögött, és ezek határoztak meg mindent Gustave Le Bon korában is.”

Márpedig ha az ilyen szürkeállományosokban nem, akkor kikben bízhatunk, tisztelt Olvasó?

Nos azokban, akik nem félnek magukhoz engedni a valóságszagú igazságokat. Akik hajlandók belátni és hirdetni, hogy ha egy vastag alsógatya nem hatásos a f@ng ellen, akkor a maszk sem lehet hatásos covid ellen. S akik hajlandók az életüket is ennek megfelelően berendezni – végsőkig ellenállva az Új Világrend beavatott építőmesterei ma már alig titkolt szándékának és akaratának.

Ha Ön is hajlandó erre, magában is megbízhat, tisztelt Olvasó!