2022. márc. 12.

Vukics Ferenc: A gazdasági károk nem korlátozódnak Oroszországra – világszerte csődök várhatók

Ennek a mostani válságnak a kimenetelére a gazdaság is nagyon kíváncsi. Nemrégiben komoly riadalmat keltett a magyar származású Wall Street-i pénzügyi guru, Pozsár Zoltán legújabb jóslata arról, hogy mi következik a háború után.

"Tanúi vagyunk a Bretton Woods III születésének – egy új világrendnek, amely a keleti nyersanyagvaluták köré épül, és amely végzetesen meggyengíti az eurodollár rendszert... A háború vége után a 'pénz' soha többé nem lesz már ugyanaz."

Nézzük meg, hogy mit mondanak az olyan „öregebb rókák”, mint James G. Rickards. Rickards a Strategic Intelligence, a Project Prophesy, a Crash Speculator és a Gold Speculator szerkesztője. Amerikai jogász, közgazdász és befektetési bankár, aki 40 éves tapasztalattal rendelkezik a Wall Street-i tőkepiacokon. A New York Times négy pénzügyi bestsellerének, a Currency Wars (2011), A pénz halála (2014), Az út a tönkremenetelhez (2016) és az Utóhatások (2019) szerzője. Legújabb könyve, az Új nagy gazdasági világválság pedig 2021 januárjában jelent meg.

Rickards: A szankciók bumerángja és Putyin lehetőségei

„...a kár nem fog korlátozódni csak Oroszországra. Ezek a hiányosságok és a likviditás hiánya a globális pénzügyi rendszer minden részére kiterjednek majd.”

Putyin opciói

Kétségtelen, hogy az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, az EU-tagok és mások által Oroszországgal szemben alkalmazott pénzügyi szankciók a valaha bevezetett legsúlyosabbak. Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma 15 külön szankcióprogramot jelentett be az elmúlt napokban, és kétségtelenül továbbiak is lapulnak a tisztviselők fiókjaiban.

Ezen szankciók célpontjai az orosz bankok, az orosz részvények és kötvények, valamint a különféle fizetési csatornák. A legjelentősebb lépés az volt, amikor az Egyesült Államok befagyasztotta az Orosz Központi Bank számláit. Ez az első alkalom, hogy egy jelentős központi bank eszközeit befagyasztják a hidegháború óta. Az Oroszország elleni pénzügyi támadások azonban messze túlmutatnak a hivatalos szankciókon.

Számos magáncég, köztük a Microsoft, az Exxon Mobil, a Shell és néhány nagy légitársaság beszüntette üzleti tevékenységét Oroszországban. A Visa és a Mastercard nem fogadja el a hitelkártya-terheléseket Oroszországból. A Google és az Apple kikapcsolta a mobilfizetési alkalmazásokat az orosz állampolgárok telefonjain. A Maersk hajózási óriáscég leállította hajóinak az orosz kikötőkből való kirakodását vagy a rakományok szállítását. A tőzsdeindex alapok kiszorítják indexeikből az orosz vállalatokat, a norvég állami vagyonalap pedig megvált az orosz részvényektől. A nyilvános és magán embargók és bojkottok listája a közeljövőben várhatóan folytatódik.

Az Oroszországra gyakorolt pénzügyi hatás rendkívüli lesz. Az orosz gazdaság 2022 első felében várhatóan legalább 20%-kal fog zsugorodni, ami hasonló lesz, mint a járvány első lezárási szakaszában.

A szankciók bumerángja

Oroszország úgy tűnik, hogy-e rendkívüli büntető intézkedések ellenére sem állt le. Az orosz központi bank tőkeszabályozást vezetett be, hogy az orosz vállalatok ne fizessenek kamatot vagy tőkét a nemzetközi adósságok után. Ez azt jelenti, hogy ezek a kölcsönök és kötvények hamarosan fizetésképtelenné válhatnak. Sok ilyen értékpapír bekerülhet az amerikaiak 401(k) terveibe a „feltörekvő piaci” alapok vagy ETF-ek égisze alatt. Még ennél is fontosabb az a lehetőség, hogy a bankközi hitelezés elkezdhet kiszáradni, mivel az orosz bankok befagynak, a nyugati bankok pedig csökkentik a tőkeáttételt, és a kockázatok csökkentése érdekében szorosabbra húzzák a mérlegüket.

Ez csődökhöz fog vezetni Nyugaton, és akár egy globális likviditási válság kezdetét is jelezheti, amelyet csak a Federal Reserve devizacsere-vonalai képesek megfékezni, ahogyan azt a világjárvány korai szakaszában láthattuk, amikor a piacok összeomlottak.

De lehet, hogy még ez a technika sem fog működni, mivel a Fed és az orosz központi bank között nincs swap megállapodás.

A lövöldözés és a háború hamarosan véget ér, de a pénzügyi háború csak most kezdődött, és a lövöldözés leállása után is folytatódik majd.

Ami azt illeti, globális pénzügyi pánik alakulhat ki még a háború befejezése előtt. Mindannyian látjuk, mi történik a felszínen. Íme, amit nem látunk: Valaki minden ilyen kereskedésben a rossz oldalon áll. A fedezeti alapok és a bankok milliárdokat veszítenek és süllyednek. Körülbelül egy hétbe telik, amíg a valódi folyamatok eredményei a felszínre úsznak.

Azok a külföldi befektetők, akik megpróbálnak eladni egy orosz céget, azt tapasztalják, hogy eladásaik blokkolva vannak.

Oroszország tőkeszabályozást vezetett be, hogy az orosz hitelfelvevők ne tudjanak dollárban vagy euróban fizetni hitelezőiknek. Tehát igen, a szankciók ártani fognak Oroszországnak, de mint egy bumeráng, ugyanezek a szankciók árthatnak az Egyesült Államok gazdaságának, amely jelenleg is ingatag talajon áll.

Oroszországnak még mindig vannak választási lehetőségei

Oroszország pedig megkerülheti a szankciókat, hogy legalább valamennyire hozzáférjen a globális pénzügyi rendszerhez. A fő kiskapu az, hogy Oroszország továbbra is kaphat dollárfizetést az olajért és a földgázért. Ezeket a kifizetéseket befagyaszthatják a központi bankon belül, de továbbra is fogadhatók és hozzáadhatók Oroszország tartalékaihoz. Oroszország a SWIFT üzenetküldő rendszeren kívül is lebonyolíthat tranzakciókat régebbi technológiák, például a SWIFT-en kívüli telex és internetes csatornák használatával. Az oroszok kínai és más bankokon keresztül is intézkedhetnek, amelyek nem csatlakoztak a szankciókhoz. Emellett nemrég érkezett meg az az orosz hivatalos médiajelentés, amely szerint Putyin 2022 végéig meg akarja tiltani bizonyos termékek és nyersanyagok országon kívüli exportját.

Az olajon és a földgázon kívül Oroszország jelentős mennyiségű élelmiszernövényt és ipari termelésben használt nemesfémeket exportál, mint például alumínium, titán, palládium, platina, nikkel, kobalt és réz. Ez az eddigi legfontosabb lépés. A fogyasztók ismerik az ellátási lánc kiskereskedelmi végpontjait. De nem ismerik annyira a bemeneti végét. Ha nem tudja beszerezni a nyersanyagokat, akkor készterméket sem állíthat elő.

Például az élelmiszertermelő és állattenyésztő gazdák, valamint a hentesek és élelmiszer-feldolgozók, akik a hústermékeket, a kenyeret és tejtermékeket készítik, nem jelentik az ellátás forrását; ők csak közvetítők. Az ellátási lánc elsődleges forrása a vegyi anyagokból, különösen nitrogénből és foszfátból készült műtrágyák.

Bármilyen törés vagy beszűkült keresztmetszet az ellátási láncban, vagy magasabb árakat, vagy üres polcokat eredményez a fogyasztói oldalon.

Ha az orosz nitrogénexport csökken, és az árak szárnyalnak, annak globális hatása lesz, beleértve az amerikai gazdaságokat is. A magasabb műtrágyaárak hatása nem áll meg a gabonánál. A legtöbb gabonát az emberek nem közvetlen fogyasztásra használják, hanem az állatok takarmányozására. Ez azt jelenti, hogy a műtrágya árának emelkedése a húsra, a baromfira, a tojásra és a tejtermékekre is kiterjed.

Ezek a fennakadások már zajlanak. Oroszország és Ukrajna együttesen a világkereskedelem búzaellátásának több mint 25%-át és a globális kukoricaértékesítés 20%-át adja. Az ukrán export már a háború miatt zűrzavaros, az orosz exportot pedig a szankciók akadályozzák.

Ne feledkezzünk meg Oroszország aranyáról

Oroszországnak 150 milliárd dollárnyi aranyrúdja van. Ezt az aranyat nem lehet könnyen eladni vagy elcserélni, de lízingelhető, vagy kemény devizahitelek fedezetéül használható.

Washington legújabb ostoba ötlete az orosz arany befagyasztása. De ez az arany fizikai valóság és Oroszországon belül van. Csak úgy lehet befagyasztani, ha télen kint hagyjuk és vizet öntünk rá.

Befagyaszthatja a dolláreladásból származó bevételt, de Oroszország most vevő, nem pedig eladó. Közvetlenül orosz bányákból az orosz kormányzat bármikor tud aranyat vásárolni.

Oroszország pedig alkalmazhat párhuzamos hitelkonstrukciókat (amelyeket a hetvenes évek óta nemigen alkalmaznak), ahol egy Oroszországon belüli hitelező is lehet Oroszországon kívüli hitelfelvevő egy külön tranzakcióban, a kötelezettségek nettósításával. Ezek egyike sem hatékony egy normálisan működő rendszerhez képest, de működik.

A lényeg az, hogy az orosz gazdaság a szankciók ellenére is életben marad. A költségek magasabban lesznek, nagyobb kockázattal és kevesebb likviditással járnak, de az orosz gazdaság működni fog.

A befektetőknek meg kell érteniük, hogy a kár nem korlátozódik Oroszországra. Ezek a hiányosságok és a likviditás hiánya a globális pénzügyi rendszer minden részére kiterjed majd.

A befektetőknek már most fel kell készülniük, hogy az eddigi folyamatokhoz képest nagyobb mennyiségű készpénzt és az aranyat tartalékoljanak, valamint ezzel párhuzamosan csökkenteniük kell a tőzsdei kitettségüket.