top of page

Vukics Ferenc: A tudós, aki végig tudta, mit kéne csinálni a COVID-19-cel

szilajcsiko





Az elmúlt két év alatt megszoktuk, hogy szinte havonta változik a világjárvánnyal kapcsolatos beszéd. A média és az egészségügyi hatóságok kinevezett „szakértői” kötelességtudóan lenyilatkozzák az éppen aktuális új változatokat, nap mint nap megcáfolva a korábbiakat. Ilyenkor azzal szokták őket megvédeni, hogy ebben a súlyos válsághelyzetben olyan gyorsan váltakoznak a körülmények, hogy ne várjuk el senkitől, hogy tévedhetetlen jós legyen.

Máskor nem ilyen elnézőek. Ha az éppen aktuális értelmezéssel egyet nem értő orvos, kutató, közéleti személyiség vagy magánember ugyanígy elvéti a jövőre vonatkozó előrejelzéseit, akkor a tulajdonosok által vezérelt média kíméletlenül nekimegy az adott személynek, és minden korábbi kijelentését felhozzák szakmai alkalmatlanságának bizonyítására. A médiában megjelenő „szakértők” azonban érinthetetlenek, és akkor is „tévedhetetlenek”, ha egy héten éppen hétszer derült ki az állításaikról, hogy összeegyezhetetlenek a valósággal.

Mindenki úgy tudja, hogy a kritika hatására az orvos és kutatótársadalom azonnal összezár. Nem így van. Már a járvány kezdetén lehetett látni a törésvonalakat a különböző kutatócsoportok között.

A narratívák változásai valójában a belső harcok következménye is. Minden csoport versenyt fut a politikai hatalom elismeréséért. Ez nemcsak a kormányt jelenti. Hihetetlennek tűnik, de a politikai törésvonalak a kutatók között is megvannak, és ezek a véleménykülönbségek legalább annyira kibékíthetetlenek, mint a körülöttünk lévő mindennapokban. Óriási a versenyfutás a megszerezhető támogatásokért.

A közvélemény számára a tudomány korábban alig ismert szegletének kutatói személyes boldogulásukon, a megszerezhető kutatási támogatásokon kívül „életművük” érvényesüléséért is küzdenek.

Mindannyian ragaszkodnak korábbi kutatási eredményeikhez és meglátásaikhoz (ha kell, az utolsó emberig).

Óriási feszültség van a fővárosi és a vidéki, de a pécsi és a szegedi kutatók között is.

Szakmai berkeken belül felváltva próbálják egymást ellehetetleníteni. Az idősebb vezetők rendre kisajátítják az fiatal kutatók ötleteit és eredményeit. Ha egy kutató neves külföldi szereplőtől megbízást kap, akkor még arra is képesek egyesek, hogy a munkaadót „figyelmeztetik” a másik szakmai alkalmatlanságára.

Egy külföldi siker, egy díj, egy nagyobb felfedezés azt is jelentheti, hogy az adott kutatót odahaza már a lezárt iroda, lefoglalt számítógépek és a munkanélküliség várja. Nem csoda, hogy a tehetséges fiatalok többsége nem kíván részt venni ebben az „irigységrallyban” és inkább külföldre megy.

Az idehaza maradtak pedig csak szívják a fogukat, hogy az igazi, hasznos kutatási területek helyett „álkutatásokra” vesztegetik el azt a kevés támogatást, amit eddig sikerült kiharcolni.

Két éve böngészem a nagy orvosi és természettudományos lapokat, de bizony szégyenkezve kell elmondanom, hogy magyar nevekkel sokkal kisebb arányban találkozom, mint a nálunk kisebb népek kutatóinak nevével. Ha néha mégis rátalálok egy hazánkfiára a szerzők névsorában, akkor is a legtöbb esetben olyan személyről van szó, aki már évek óta nem dolgozik itthon.

Miközben a szegény és szankcióktól sújtott Kuba már az ötödik saját vakcináját állította elő, addig sehol sem találjuk a magyar oltóanyagot. A 2022 végére beinduló üzem talán a következő év nyarára lesz képes magyar oltóanyagot gyártani. A majd harmad akkora GDP-vel rendelkező szerbek három hónap alatt meg tudták oldani a gyártást.

Biztos, hogy mi olyan tehetségesek és ügyesek vagyunk?

A Novavax esetében már beszéltem arról, hogy milyen nehéz lesz eladni ezt az új készítményt, mivel a kormányok több tízmillió adag Pfizert vásároltak be és további több tízmillió adagot kötöttek le a jövőben. Ha tele a raktár, akkor minek vásárolnának másik hatóanyagú készítményt? Hazánk is 23 millió Pfizer kötött le a következő évre. Hova rakjuk majd akkor az általunk gyártott oltóanyagot? Mennyire lesz ez jó üzlet akkor, ha a Pfizer addigra leuralja az egész világpiacot? A Pfizer annyira „racionális” és előretekintő volt, hogy már felvásárolta azokat a cégeket is, amelyek az ő általa előállított oltóanyag leggyakoribb mellékhatásaira gyártottak hatóanyagokat.

Ennek ellenére továbbra is vannak jó és tehetséges kutatóink idehaza is. Sajnos a pandémia alatt még erőteljesebben rájuk telepedett egy kontraszelektált, bürokratikus, döntésképtelen vezetői réteg.

Bármennyire is erős a média által közvetített értelmezés a nagyvilágban, egy svéd, dán vagy izraeli kutató kevésbé veszélyezteti az állását, ha tudományos véleményének hangot ad, mint egy magyar.

Ugye emlékszünk még arra, amikor mindenki Svédországon köszörülte a nyelvét. Az Anders Tegnell vezette járványkezelés a legtöbb országban kiverte a biztosítékot, holott a svédek a lezárások elhagyása ellenére stabilan az uniós átlag alatt teljesítettek a halálozási arányokat tekintve. A járvány elleni védekezés legfőbb irányítója azóta is megvédte korábbi döntéseit. Svédországban most sem várhatók lezárások, cserébe már a tüneteket mutató fertőzötteket sem tesztelik, ha be vannak oltva.



A svédeket senki sem gyanúsíthatja meg felelőtlenséggel. A skandináv országban jóval egészségesebbek az emberek, mint hazánkban. A svédek hagyományosan betartják a közegészségügyi szabályokat és ajánlásokat, a nagyvonalú táppénzrendszer mellett pedig a helyi munkakultúra része, hogy a munkavállalók a legenyhébb nátha miatt is otthon maradhatnak.

Tegnellt azzal gyanúsították kollégái, hogy „ráengedte” a lakosságra a vírust, de az éves statisztikák őt igazolták. Azóta több kutató is úgy gondolja, hogy mivel Svédország hagyta, hogy a vakcinák bevezetése előtt az egészséges lakosság átessen a fertőzésen, a későbbi vakcinázás már jóval jobb eredményeket ért el (vagy másfelől nézve: jóval kevesebb kárt okozott –a Szerk.), mint más országokban.



Úgy látszik egyre több adat támasztja alá, hogy bizony lehetett volna másképp is kezelni ezt a járványt. Ez nem csak utólagos okoskodás, mert két évvel ezelőtt is voltak olyan tudósok, akik képesek voltak ezt a szerteágazó problémarendszert átlátni és életképes javaslatokat tenni. A világ lassan, de be kell, hogy lássa, hogy mégiscsak nekik volt igazuk. A címszereplő tudós azonban, „aki végig tudta, mit kéne csinálni", nem a svéd Tegnell, hanem a mellette végig kiálló izraeli Udi Qimron.


***


Prof. Udi Qimron a Tel Avivi Egyetem Klinikai Mikrobiológiai és Immunológiai Tanszékének vezetője a jelenlegi helyzetről az alábbi Twitter-bejegyzést tette:

„Két év késéssel végre felismeritek, hogy egy légúti vírus nem győzhető le, és hogy az erre irányuló bármilyen kísérlet kudarcra van ítélve. Nem ismeritek be, mert szinte egyetlen hibát sem ismertetek be az elmúlt két évben, de visszatekintve egyértelmű, hogy nyomorultul elbukott szinte minden intézkedésetek, és most már a médiának is nehéz dolga van, hogy eltussolja a szégyeneteket."


Prof. Udi Qimron a T-sejtek, a nyálkahártya vakcinák, a bakteriális vírusok géntechnológiája és a CRISPR szakértője. Írásai megjelentek a Science, Nature and Cell folyóiratban, rangos kutatási ösztöndíjakat nyert, köztük az ERC-t. Jelenleg a SARS-CoV-2 vizsgáló laboratóriumok hálózati koordinálásával foglalkozik. Eddigi legnagyobb sikereit az antibiotikum-rezisztens baktériumok elleni küzdelemben érte el.

„A Tel Avivi Egyetemen végzett új tanulmány feltárt egy olyan mechanizmust, amelyen keresztül a „jó” vírusok megtámadhatják a „rossz” baktériumok rendszereit, elpusztíthatják azokat és megakadályozhatják szaporodásukat. A kutatók bebizonyították, hogy a "jó" vírus (bakteriofág) képes blokkolni a baktérium DNS-ének replikációs mechanizmusát anélkül, hogy a sajátját károsítaná. A „jó” bakteriofág három fontos dolgot tesz: különbséget tesz saját DNS-e és a baktérium DNS-e között, elpusztítja a baktérium genetikai anyagát, és gátolja a baktériumok szaporodását és sejtosztódását. Ily módon a bakteriofág elpusztítja a baktériumokat anélkül, hogy önmagában kárt szenvedne. Az önmagunk és mások megkülönböztetésének képessége óriási jelentőséggel bír a természetben és a különféle biológiai alkalmazásokban. Így például az összes antibiotikum-mechanizmus csak a baktériumokat azonosítja és semlegesíti, minimális hatással az emberi sejtekre.”

A Tel-Aviv-i professzor már két évvel ezelőtt kiállt a svéd modell mellett: „Minden olyan ország, amely drákói intézkedéseket vezetett be, arra törekszik, hogy bebizonyítsa a svéd modell kudarcát.”

A Yediot Ahronotnak 2020 nyarán adott interjújában Qimron teljesen más megvilágításba helyezte a koronavírusjárványt.

„Az egész világon szívesen mondják azt, hogy Svédország tévedett. De végül a felszínre került az igazság. Egy olyan világban, ahol a döntéshozók, tanácsadóik és a média nem tudták beismerni a tévedésüket és az őket sújtó kezdeti pánik hatását, ott nem kell csodálkoznunk azon, hogy még mindig nem tértünk vissza a régi rutinhoz. Felháborít, mert óriási pusztítást, hogy ezt a hibát nem tudjuk beismerni. A történelem fogja megítélni ezt a pusztító hisztériát."

„Ha nem mondták volna nekünk, hogy járvány van az országban, az átlagember nem is tudhatta volna meg, hogy van egy ilyen járvány. Az a tény, hogy ez a kérdés egész nap fut a médiában, túlterheli a betegség természetes méreteit. Ha itt tombolt volna a fekete halál, mint a 14. században, akkor a holttestek felhalmozódtak volna az utcán.”

Qimron professzor akkor megjegyezte, hogy a koronavírus-halálozások száma egyetlen országban sem haladja meg a teljes népesség 0,1%-át, és a koronavírus okozta halálozási arány a világ teljes népességének kevesebb, mint 0,01%-a,

ami azt jelenti, hogy a világ lakosságának 99,99%-a. messze túlélte a járványt, és a vírus közel sem olyan halálos, mint ahogy állítják.

A másfél évvel ezelőtti riportban azt mondta, hogy

az igazán okos viselkedés éppen az ellenkezője annak, mint amit ma teszünk. A nem veszélyeztetett populációknak meg kell fertőződniük, és immunitási láncokat kell létrehozniuk, amelyek megvédik a betegeket és az időseket.

Jelenleg az elsöprő társadalmi távolságtartáson dolgozunk, ami megakadályozza a nyájimmunitás létrejöttét – mondta.

Kifejtette, hogy a gyermekek természetes megbetegedése üdvözlendő dolog, mert megvédi a veszélyeztetett populációkat.

„Ugyanezért megnyitnám az egész oktatási rendszert, mert az abban résztvevők túlnyomó többséget a nem veszélyeztetett csoportokba tartozik. Természetesen megoldást kell találni a cukorbeteg vagy más betegségben szenvedő tanárok számára, de én nem látok okot a gazdaságot ösztönző tevékenységek megakadályozására. Nem csak azért, mert lehetővé teszi a szülők munkába állását, hanem azért is, mert hosszú távon csökkenti a halálozási arányt. A gyerekeket és fiatalokat is megkérném, hogy vegyék le a maszkjukat. Persze lehetetlen rákényszeríteni a gyereket, hogy vegye le a maszkot, de a megfelelő tájékoztatás megteszi a dolgát."

„Ugyanakkor arra kérném a veszélyeztetett populációkat, szüleinket és a betegeket, hogy a következő hónapokban kerüljék a társasági összejöveteleket, amíg el nem érjük a megfelelő immunitási mélységet. Lehet és kívánatos is a veszélyeztetett populációk ajánlása álarcot viselni. Én is megnyitnám az eget és eltörölném a külföldről hazatérők elszigetelési kötelezettségét. A külföldön lévő fuvarozók Izraelen belüli helyzete mellett nincs ok a turisták elszigetelésére. Nagyobb valószínűséggel leszünk megfertőzve egy fuvarozótól, mint egy külföldi turistától. Ezek a szabályok négy hónappal ezelőtt jutottak eszünkbe, és nem értjük meg, hogy már lejárt az idejük" – tette hozzá.

A professzor azóta több hírneves izraeli orvossal és kutatóval egy független szakmai testületet hozott létre azzal a céllal, hogy korszerűsítse és javítsa a Covid-19 krízis ellátását és kezelését.

Nézzük a nyilatkozatuk legfontosabb elemeit:


Független szakmai testületként az alábbi kötelezettségeket vállaljuk: 
Mindannyian a bizonyítékokon alapuló tudományra és orvostudományra, a múltban szerzett, tesztelt és validált eljárásokra és tanulságokra fogunk támaszkodni.
A polgári szabadságjogok elvét és az orvosetikai szabályokat be kell tartani. Ezeket különösen ilyenkor sérthetetlennek tartjuk.
Teljes átláthatósággal kell eljárni, közzé kell tenni azokat az információkat, amelyekre a Tanács megbeszéléseit, következtetéseit és ajánlásait alapozza, és ezeket az információkat a nyilvánosság számára hozzáférhetővé fogjuk tenni.
Teret szeretnénk nyitni a tudományos és társadalmi diskurzus és a vita minden formájának, feltéve, hogy azok nyitottak, átláthatóak és a résztvevők kölcsönösen tiszteletben tartják egymást.
Biztosak vagyunk abban, hogy az információk professzionális eszközökkel való feldolgozása, vizsgálata és elemzésére; a társadalmi perspektíva elfogadása; az adatok átláthatósághoz való ragaszkodás helyreállíthatja az egyensúlyt, a bizalmat és a reményt a jelenleg is zajló Covid-19 válság során, amelyben Izrael van.
A Tanács rendszeresen megvizsgálja a valós idejű adatokat, kutatásokat és megközelítéseket mind Izraelben, mind a világ minden táján, hogy következtetéseket és operatív ajánlásokat fogalmazzon meg a legmegfelelőbb magatartásra vonatkozóan, öt szent alapelvre támaszkodva:
 
 1. Felelősségteljes, etikus és kiegyensúlyozott orvoslás
 
Olyan orvoslás, amely hű a tudományos eredményekhez, a megállapított diagnózishoz, a kezelés és a prioritások elveihez, amelyek az erőforrásokat az összes izraeli morbiditási tényező pontos prioritása szerint osztják el. Így érvényesül az orvostudomány szent alapelve: „Először is, ne árts!”.
 
 2. A páciens és az orvos függetlenségének megőrzése
 
Minden egyénnek kizárólagos autonómiája van a teste felett, valamint abszolút joga a személyes hitrendszere és értékei szerint dönteni. Egyértelműen kerülni kell az orvosi beavatkozásra való kényszert, valamint a szankciókat, amelyek arra irányulnak, hogy egy személyt a kezelés elfogadására kényszerítsenek. Tiszteletben kell tartani a tájékozott beleegyezést, csakúgy, mint azt a szabadságot, hogy az ember világnézete szerint döntsön.
 
 3. Az egészségügyi rendszer azonnali megerősítése
 
A megfelelő erőforrásokkal rendelkező erős egészségügyi rendszer lehetővé teszi a Covid-19 kezelését, ugyanakkor az ellátás minőségének megőrzését az orvostudomány minden más területén.
 
 4. Az egyén egészségére való összpontosítás tágabb összefüggésben
 
A gondozó egyik feladata, hogy vigasztalás, remény és optimizmus forrása legyen, hangsúlyozva a gyógyulás esélyeit. A megfélemlítés és az agresszivitás aláássa a megfelelési hajlandóságot, bizalmatlanságot kelt, és elősegíti a másodlagos betegségeket.
 
 5. A társadalmi és közösségi kérdéseket figyelembe vevő orvosi menedzsment
 
A válság idején a közpolitikának meg kell akadályoznia a társadalom gyengébb elemeinek összeomlását. A válságkezelésnek minden egészségügyi, társadalmi és gazdasági tényezőt figyelembe kell vennie. A Covid-19-fertőzötteken kívül – és a fertőzésre fogékonyabbakon kívül – a lakosságnak sok más sérülékeny rétege van, beleértve a gyerekeket, a tanulókat, a gyengébb társadalmi-gazdasági rétegeket, az időseket, a krónikus betegeket és a súlyosan fogyatékos csoportokat.
 
Ezeket az elveket szem előtt tartva a következő állításokat tesszük:
Tudományos szempontból a zárlatok nem hatékony eszközök a Covid-19 válság kezelésében.
A bezárások károsak a társadalomra, a gazdaságra és az általános orvosi gyakorlatra.
Tanulmányok és számos országban végzett megfigyelések azt mutatják, hogy a bezárások előnyei megkérdőjelezhetőek, korlátozottak és rövid távúak, míg az általuk okozott károk átfogóak és mélyrehatóak.
Jelenleg nincs olyan minősített orvosi vagy tudományos testület, amely támogatná a zárlatok bevezetését.
Differenciált védelmi rendszereket kell kiépíteni, a gyengék, a kiszolgáltatottak és a tehetetlenek védelmére összpontosítva.
Az intézkedéseknek folyamatos kockázatértékelésen kell alapulniuk, amelyből a veszélyeztetett csoportok egyes szegmenseinek igényeinek megfelelően védelmi intézkedéseket lehet tenni. Ez lehetővé teszi a Covid-19 fertőzés kockázatának összehasonlítását más kockázatokkal, például az orvosi elhanyagolással, a gazdasági összeomlással, a depresszióval és az elszigeteltséggel.
Új információs rendszert kell létrehozni, amely megváltoztatja a társadalmi diskurzust és a járványkezelés eszközeit
Az emberi társadalom alapértéke, és az orvostudományban is kiemelten fontos, hogy segítsünk az embereknek az erő, a remény és a siker forrásaira összpontosítani. Évtizedes kutatások bizonyították, hogy a pozitív gondolkodás és optimizmus elősegíti a mentális egészséget és a gyógyulást. A megfélemlítés, a fenyegetés és a negatív üzenetek bizalmatlansághoz, ellentétes magatartáshoz és az orvosi beavatkozások és kezelések gyengébb eredményeihez vezetnek.
A vakcina fontos és biztató – de nem szabad sem közvetlenül, sem közvetve erőltetni.
A vakcinával kapcsolatos meglévő bizonyítékok azt jelzik, hogy biztonságos. Bár hosszú távú hatásairól még nincs elegendő információ, úgy tűnik, hogy a vakcina fordulópontot jelenthet a járvány kezelésében. A kényszerítés, illetve a pozitív vagy negatív megerősítések alkalmazása azonban etikátlan, és ellentétes a betegek autonómiájának és a tájékozott beleegyezésnek az elvével.
Az iskolákat azonnal meg kell nyitni.
A fiatalabb korosztályok a Covid-19 válság fő áldozatai, bár a bizonyítékok azt mutatják, hogy őket ritkán érinti közvetlenül a vírus. 
Csökkenteni kell a gyermekeket és fiatalokat érő súlyos károkat az iskolák azonnali megnyitásával, a tanulók rendszeres tanulmányokba való visszaillesztésével, hangsúlyt fektetve az ebből származó tanulmányi, érzelmi és szociális előnyökre. 
Ennek a független, apolitikus testületnek a tagjaként kijelentjük, hogy egyetlen célunk egy kiegyensúlyozott, hiteles és átlátható egészség-, jólét- és gazdaságpolitika előmozdítása. Kijelentjük, hogy tanácsi tevékenységünket önkéntesen és odaadással, összeférhetetlenség nélkül végezzük. Hiszünk abban, hogy tagjaink felhalmozott kollektív tudása megteremti azt a platformot, amely elengedhetetlen egy racionális stratégiai jövőkép kialakításához a válság kezelésére.
 
A fentiek fényében garantáljuk, hogy a Tanács minden lehetséges szinten határozottan és átláthatóan fog fellépni minden izraeli állampolgár egészségének és életminőségének előmozdítása és javítása érdekében, a fenti alapelvekkel összhangban, helyszíni adatok valamint a Tanács megbeszélései és ajánlásai.

Várom azt a pillanatot, amikor egy magyar tanszékvezető tesz egy ilyen nyilatkozatot.

 

Források:








647 megtekintés

Commentaires


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
Blogos rovatok
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page