Vukics Ferenc: Az oltást nem lehet visszavonni a munkanap végén – biztató bírói döntés az USA-ban
Egy éve arról beszélünk, hogy nem az a lényeg, ki az oltott és ki az oltatlan, hanem az adott személy biológiai állapota kellene, hogy a mérvadó legyen. Ha valakinek az immunrendszere biztosítja a védelmet a megbetegedés (lényegtelen, hogy oltással, vagy oltás nélkül alakult ki), akkor ő védett, tehát megilletné a védettségi kártya; aki pedig nem rendelkezik ilyen védelemmel (lényegtelen tényező, hogy be van-e oltva), azt nem illetné meg.
A „védettségi kártya” megszüntetésével és az „oltási igazolvány” bevezetésével, a harmadik oltás elrendelésével a magyar kormány egyértelműen jelezte, hogy nem érdekli a tudományos valóság, ő mindenképpen be fogja oltatni az embereket. Teljesíti a „megrendelői igényeket”.
Az „oltakozási fáradtság” azonban a kormányfőn is látszik, aki nyugati társaival ellentétben nem jósolt „zombi apokalipszist” az omikron terjedésével kapcsolatban.
Megkezdődött a kihátrálás a korábbi narratívákból, de közben még utoljára alaposan „megszívatják” a lakosságot, hogy eltüntessék a korábbi döntéseket megkérdőjelező, bizonyító erejű, összehasonlítást biztosító tényeket (oltatlanokat, kétszer oltottakat – ld. még a tíz évre szóló titkosítást).
Kétségbeejtő, hogy a magyar jogrend mennyire nem alkalmas arra, hogy a „cári ukázokra” hasonlító rendelkezéseket független és alkotmányos módon felülvizsgálják.
Ez azt is jelenti, hogy az állam és a nemzet megszüntetésére való törekvés esetén sem volna lehetősége az állampolgároknak az adott döntésekkel jogi úton szembeszállni. Ha pedig egy döntés tényleg olyan rossz, hogy veszélyezteti az ország jövőjét, akkor még úgy sem kerülhetnénk el végzetünket, ha amúgy az ország rendelkezne azzal a humán erőforrással, amely az adott problémára képes lett volna a megfelelő választ adni.
Szerencsére más országokban nem ilyen elkeserítő az emberek jogbiztonsága.
Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága (SCOTUS) a 6-3. számú határozatában hatályon kívül helyezte a Biden-adminisztrációnak a munkavállalók kötelező oltásáról szóló határozatát. A döntés értelmében a 100 főnél nagyobb vállalkozások dolgozóit sem lehet oltásra kötelezni; de az egészségügyi dolgozók kötelező oltását jogszerűnek találta a határozat. Az döntés értelmében a dolgozókat arra sem lehet kötelezni, hogy hetente teszteljenek, és munkavégzés közben maszkot viseljenek.
A bíróság konzervatív többsége szerint az kormány túllépte a hatáskörét azzal, hogy a Munkahelyi Biztonsági és Egészségügyi Hivatal (OSHA) vakcinázási és tesztelési szabályát rá akarta kényszeríteni a legalább 100 alkalmazottat foglalkoztató amerikai vállalkozásokra.
A bíróság ugyanakkor lehetővé tette egy külön szabály előterjesztését, amely előírja az új koronavírus elleni oltás beadását a „Medicare” vagy „Medicaid” ellátásban dolgozó egészségügyi intézmények dolgozói számára.
A Legfelsőbb Bíróság január 7-én meghallgatta a kormányt képviselő szakemberek álláspontjait a Biden-adminisztráció által kezdeményezett két kötelező oltást elrendelő határozatával kapcsolatban.
Az Egyesült Államok Egészségügyi és Humánszolgáltatási Minisztériumának Medicare & Medicaid Services (CMS) központja által kiadott intézkedés ellen 24 állam pert indított, amelynek hatására ezeket az eljárásokat a szóban forgó államokban felfüggesztették.
A Munkahelyi Biztonsági és Egészségügyi Hivatal (OSHA) határozatának blokkolását egy körzeti fellebbviteli bíróság (a kormány nyomására – ennyit a független bíróságról) feloldotta. Az államok képviselői azonban nem hagyták magukat, aminek rövidesen meg is lett az eredménye. A Legfelsőbb Bíróság tegnapi döntése megváltoztatta az alsóbb fokú bíróság döntéseit, újra felfüggesztette az OSHA kötelező oltások elrendeléséről szóló rendelkezését, és lehetővé tette a CMS-szabály alkalmazását.
A tegnapi döntések három nappal az OSHA ideiglenes vészhelyzeti előírásának hatályba lépése után születtek, amely több mint 84 millió munkavállalót (a magánszektor kétharmada) célzott meg.
A konzervatív bírók a következőkkel indokolták döntésüket:
„Az OSHA korábban még soha nem hozott ilyen rendelkezést. A Kongresszus sem. Valójában, bár a Kongresszus jelentős jogszabályokat fogadott el a COVID-19 világjárvány kezelésére, elutasította az OSHA kötelező oltást elrendelő határozatát.”
A konzervatív többség aggodalmának adott hangot amiatt is, hogy súlyos következményekkel járhat, ha az OSHA széles társadalmi rétegek jogait korlátozó rendelkezéseket írjon elő kongresszusi felhatalmazás nélkül.
„Ha megengedjük az OSHA-nak, hogy szabályozza a mindennapi élettel és a munkavégzéssel kapcsolatos előírásokat – egyszerűen azért, mert a legtöbb amerikai dolgozik, és hasonló kockázatokkal néz szembe a munkavégzés során –, egyértelmű kongresszusi felhatalmazás nélkül, akkor az a jövőben jelentősen és aggasztó módon kibővítené az OSHA szabályozói jogkörét” – áll a véleményben.
Az igazgatási hivatalok a törvények hatálya alá tartozó szervezetek és ennek megfelelően csak a Kongresszus által biztosított felhatalmazás esetén járhatnak el a társadalom többségével szemben.
A bíróság három liberális bírója (Stephen Breyer, Elena Kagan és Sonia Sotomayor) nem értett egyet a határozattal, és azzal érvelt, hogy az egészségügyi szakértők ajánlását a bíróság nem helyezheti figyelmen kívül.
Itt arra hívnám fel a figyelmet, hogy ennek alapján jól látható, mely politikai erők érdekeltek az oltakozási őrületben. Elgondolkodtató, hogy Amerikában a konzervatív erők szembeszálltak ezzel a tervvel. Nálunk ez nem történt meg, ami azt jelenti, hogy a „libernyákozás” ellenére követik a liberális világ jóformán minden fontos rezdülését.
Ezek a bírók azt állították, hogy az OSHA intézkedése összevethető az ügynökségek által előírt tűzvédelmi vagy higiéniai szabályozásokkal, míg a többség szerint
az oltási mandátum feltűnően eltér azoktól a munkahelyi előírásoktól, amelyeket az OSHA eddig előírt, mivel az oltást „nem lehet visszavonni a munkanap végén.”
Külön véleményben a bíróság engedélyezte az Egyesült Államok Egészségügyi és Humánszolgáltatási Minisztériumának Medicare & Medicaid Services központja által kiadott szabály hatályba lépését.
A rendelkezések a becslések szerint 10,3 millió egészségügyi dolgozót érintenek az Egyesült Államokban, de lehetővé teszi a vallási és egészségügyi mentességek odaítélését. A szabályt korábban két alsóbb fokú bíróság blokkolta a szabályt támadó 24 államban.
A tudósok tájékoztatást nyújtanak be a SCOTUS-nak
a COVID-oltások hatástalanságáról
Dr. Luc Montagnier, a 2008-as orvosi Nobel-díj társdíjasa, Harvey Risch, a Yale epidemiológiai professzora és Robert Malone, a meglévő COVID-vakcinákban használt mRNS-koncepciók és folyamatok társfeltalálója két összefoglalót nyújtott be a kérelmezők OSHA- és CMS-rendelkezések felfüggesztésére vagy előzetes intézkedésre irányuló kérelmének alátámasztására.
A tájékoztatók úgy készültek, hogy „kiemeljék az omikronnal kapcsolatos kritikus tényeket – olyan tényeket, amelyek nem szerepelnek az adminisztratív nyilvántartásban”, miközben „egy fontos, hamis tényállítást javítottak ki” az American Medical Association és munkatársai által benyújtott tájékoztatóban.
Montagnier, Rische és Malone közleményükben azzal érveltek, hogy sem az OSHA, sem a CMS
nem végzett elemzést a jelenleg létező COVID-vírus elleni vakcinák hatékonyságáról, és nincs bizonyíték arra, hogy az oltás „fékezni fogja a vírus terjedését”.
Források:
