Vukics Ferenc: Az USA fellebbviteli bírósága helybenhagyta az oltási kötelezettség befagyasztását
Az Egyesült Államok fellebbviteli bírósága szerdán megtagadta a szövetségi alkalmazottak kötelező oltásáról szóló rendelet visszaállítását, és nem volt hajlandó hatályon kívül helyezni a szövetségi kerületi bíróság döntését. Már csak a legfelsőbb bíróság van hátra. A Biden-kormányzat újabb bírósági veresége során az Egyesült Államok fellebbviteli bírósága szerdán megtagadta a szövetségi alkalmazottak kötelező COVID-oltását előíró rendelet visszaállítását, és nem volt hajlandó hatályon kívül helyezni a szövetségi kerületi bíróság döntését, amely befagyasztotta ennek a szabálynak az alkalmazását. Az 5. körzeti fellebbviteli bíróság 2-1 szavazattal megtagadta a felfüggesztést az Egyesült Államok Texasi Déli Kerülete-Galveston körzetének január 21-én hozott végzése ellen.
Ehelyett márciusban az ügy mindkét érintettjét (Feds for Medical Freedom et al. kontra Joseph R. Biden et. al. per) felkérték, hogy nyújtson be további bizonyítékokat.
A Feds for Medical Freedom, a szövetségi közszolgálatban mintegy 6000 tagot számláló, alulról szerveződő szervezet 2021 decemberében pert indított a Biden-kormányzat és több szövetségi ügynökség ellen 2021 decemberében. A perben részt vevő további felek közé tartozik az AFGE Local 918, a Szövetségi Védelmi Szolgálat és a Kiberbiztonsági és Infrastruktúrabiztonsági Ügynökség alkalmazottait képviselő szakszervezet, valamint számos más magánszemély és szövetségi vállalkozó. Keresetükben a csoportok két COVID-oltási kötelezettséget kívántak blokkolni: az egyik a szövetségi alkalmazottakra, a másik pedig a szövetségi vállalkozókra vonatkozott. Eredeti ítéletében a kerületi bíróság megtagadta, hogy döntsön a per vállalkozói részéről, mivel ez a megbízás már egy georgiai bíróság által 2021 decemberében kiadott külön országos végzés hatálya alá tartozik.A szövetségi dolgozókra vonatkozó, 2021. szeptember 9-i végrehajtási rendeletben kiadott vakcinázási kötelezettség értelmében a dolgozóknak 2021. november 22-ig be kell szerezniük a COVID-oltást, különben fegyelmi eljárással vagy felmondással kell szembenézniük. Becslések szerint a szabály mintegy 3,5 millió szövetségi munkavállalóra vonatkozott. A végrehajtási rendelet megszüntette azt a lehetőséget is, hogy a munkavállalók egészségügyi vagy vallási felmentést kérjenek.
Az alsóbb fokú bíróság eredeti, 20 oldalas ítéletében Jeffrey Brown amerikai kerületi bíró megállapította, hogy az elnöknek és adminisztrációjának nincs felhatalmazása ilyen rendelet meghozatalára.
A kormány jogászai azzal érveltek, hogy a szövetségi törvény megengedi az elnöknek, hogy „szabályokat írjon elő a végrehajtó hatalom alkalmazottainak magatartására vonatkozóan”, és hogy az oltás a „magatartás” definíciója alá tartozik. A felperesek azonban azt állították, hogy a szóban forgó magatartásnak a „munkahelyi magatartás” konkrét meghatározása alá kell tartoznia ahhoz, hogy az elnök szabályozza. Mint ilyen, a felperesek azzal érveltek, hogy Biden „a törvényes felhatalmazás adta lehetőségeken kívül járt el” a rendelet kiadásakor.
Brown ítéletében egyetértett azzal az állítással, hogy a magatartás nem tartozik a munkahelyi magatartás definíciójába.
Brown a „helyrehozhatatlan kár” kérdésében is a felperesek oldalára állt, kijelentve, hogy a szövetségi alkalmazottak megfelelnének ennek a jogi normának, ha választani kell a „kétes érvényességű kötelezettség megszegése vagy egy nemkívánatos, vissza nem vonható orvosi beavatkozás beleegyezése” között.
Mivel a nem beoltott szövetségi alkalmazottakkal szembeni fegyelmi eljárást már január 21-én meg kellett kezdeni, Brown úgy találta, hogy ez „közvetlen károkozás” kockázatának tette ki az alkalmazottakat, és megkövetelte, hogy a rendelet ezen a napon hatályba lépjen.
Brown megkérdőjelezte az elnök hatalmát arra vonatkozólag, hogy a szövetségi alkalmazottakat munkaviszonyuk feltételeként orvosi eljárás alá vonja, és döntésében a következőket írta:
„Ez az ügy nem arról szól, hogy be kell-e oltani az embereket a COVID-19 ellen – a bíróság úgy véli, hogy be kell oltaniuk. Még csak nem is arról van szó, hogy a szövetségi kormány – megfelelően gyakorolva – joga van-e arra, hogy kötelezze alkalmazottai oltását. Ehelyett arról van szó, hogy az elnök egy tollvonással és a Kongresszus közreműködése nélkül megkövetelheti-e több millió szövetségi alkalmazottól, hogy egy belegyezés nélküli orvosi beavatkozás legyen az alkalmazásuk feltétele.”
„Ez a törvény jelenlegi állása szerint, ahogyan azt a Legfelsőbb Bíróság nemrégiben megfogalmazta, túl messzire ment és aggasztó tendenciát mutat."
Brown ítélete széles körben hivatkozott az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának január 13-i határozatára is, amely gyakorlatilag megsemmisítette a Munkahelyi Biztonsági és Egészségügyi Hivatal (OSHA) oltási mandátumát a 100 vagy annál több alkalmazottat foglalkoztató magánvállalatok számára.
Brown úgy találta, hogy a Legfelsőbb Bíróság döntése egyértelművé tette, hogy a szövetségi ügynökség előírhat munkahelyi biztonsági előírásokat, de nem közegészségügyi intézkedéseket:
„Tehát a COVID-19 oltás beadása, különösen, ha az egyén foglalkoztatásának feltétele, munkahelyi magatartás? A kérdésre adott válasz sokkal egyértelműbbé vált a Legfelsőbb Bíróság e hónap elején hozott ítélete után.”
„… [a törvény] felhatalmazza az elnököt arra, hogy szabályozza a vezető tisztségviselők munkahelyi magatartását, de ezt általánosságban nem teheti meg. Az NFIB-ben [a magánvállalatok megbízatása elleni bírósági eljárás] pedig a Legfelsőbb Bíróság kifejezetten úgy ítélte meg, hogy a COVID-19 nem munkahelyi kockázat, hanem „univerzális kockázat”, amely „nem különbözik a mindennapi veszélyektől”, amelyekkel mindenki szembesülhet a bűnözéssel, a levegőszennyezéssel vagy bármilyen fertőző betegséggel kapcsolatban.
„A Legfelsőbb Bíróság kifejezetten kimondta, hogy a COVID-19 elleni oltásra vonatkozó megbízás nem foglalkoztatási szabályozás. Ez pedig azt jelenti, hogy az elnöknek nem volt törvényes felhatalmazása a szövetségi munkavállalói mandátum kiadására.”
Brown továbbá kijelentette, hogy ítélete országszerte minden nem egyenruhás szövetségi ügynökségre vonatkozik, de nem vonatkozik a hassereg tagjai számára kiadott külön oltási kötelezettségre, amely egy másik per tárgya.
Forrás:
