top of page

Vukics Ferenc: Boris Johnson a békeellenes aktivista – A britek, az amerikaiak és a lengyelek együtt



Amikor az ukrán függetlenség napján Kijevbe látogatott Boris Johnson leköszönő brit miniszterelnök az eseményeket figyelő szakemberek egyből tudhatták, hogy ugyanazzal az üzenettel érkezett Ukrajnába, mint korábban. A brit kormányfő az orosz invázió kezdete óta harmadszor látogatott az ukrán fővárosba és most is arra akarta rávenni az ukránokat, hogy álljanak el az esetleges béketárgyalásoktól.

A látogatás kapcsán Zelenszkij akkor a következőt írta: „örülök, hogy a függetlenség napján üdvözölhetem Boris Johnsont, Ukrajna nagy barátját. Boris, köszönöm hazánk megalkuvás nélküli támogatását a teljes körű orosz agresszió első napjaitól kezdve, azt, hogy kitartóan védte Ukrajna érdekeit, hazánk szerencsés, hogy ilyen barátja van!”

A közös sajtótájékoztatón az elnök kijelentette, hogy az ukránok soha nem voltak olyan erősek egy nemzetként és egy államként, mint most. „Amennyire ma lehetséges, a lehető legfüggetlenebbek vagyunk. Úgy gondolom, hogy stabilitásunk és függetlenségünk 30 év óta ma a legkomolyabb állapotban van” – mutatott rá. „Nem volt háború, valahol könnyebb volt az energiaforrásokkal, olcsóbb volt a gáz, az Orosz Föderáció nem állította le a tranzitot stb. De ezek teljesen más dolgok. Az ország geopolitikailag nem volt teljesen egységes. Úgy gondolom, hogy ma több mint 90 százalékunk a háború ellenére teljesen független, tudjuk, hogy Európában akarunk lenni, megértjük, hogy biztonsági garanciákra és szövetségi tagságra van szükségünk, megértjük, hogy azok akarunk lenni Az Orosz Föderáció bármilyen agressziójától függetlenül megértjük, hogy az országnak erős és hatalmas hadsereggel kell rendelkeznie, és készen állunk a függetlenségért való harcra” – hangsúlyozta Zelenszkij.

A brit kormányfő érkezése után az ukrán kommunikációban újra felerősödtek azok a hangok, miszerint semmi értelme egyezkedni az oroszokkal. Mihajlo Podoljak egyenesen Ukrajna halálbüntetésének nevezte az Oroszországgal folytatott tárgyalásokat.

Mihajlo Podoljak, az Ukrán Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója a The Hillnek adott interjújában elmondta, hogy Ukrajna helyzetének megőrzése a fronton lehetővé teszi, hogy ne folytasson tárgyalásokat Oroszországgal. A tanácsadó szerint Zelenszkij elnök egyértelműen ellenzi a tárgyalásokat, és az ukrán társadalom is megingathatatlan, mert teljesen tisztában vannak a kockázatokkal. Podoljak megjegyzi, hogy az amerikai HIMARS MLRS segíthet megfordítani a háború menetét, ha Ukrajna nagyobb számban és gyorsabban megszerezheti ezeket a fegyvereket. Hozzátette: az erő megőrzése a harctéren lehetővé teszi Ukrajnának, hogy kivédje Vlagyimir Putyin orosz elnök tárgyalások megkezdésére irányuló kísérleteit, amelyeket Ukrajna halálos ítéletének nevez.

Az elnöki adminisztráció vezetőjének tanácsadója arra figyelmeztetett, hogy Oroszország a harcok bármilyen szüneteltetését arra használná fel, hogy újra mozgósítson, és még erősebb támadást indítson Ukrajna ellen. Megbeszélések hiányában Putyin valószínűleg a lemorzsolódásra összpontosít, hogy csökkentse a nemzetközi támogatást, amíg erői fölénybe kerülhetnek.

Felhívta a figyelmet, hogy az Orosz Föderáció képes válságokat előidézni, például azzal, hogy elsöprő számú migránst küld az európai országok határaira.

Podoljak arra is figyelmeztetett, hogy Moszkva "elgondolkozhat az európai infrastrukturális létesítmények elleni terrortámadáson, hogy valamilyen alkupozíciót érjen el, vagy megvédjék saját hasznukat és terveiket" ... "Jól megértjük ezt a lehetőséget, és továbbra is tárgyalunk róla partnereinkkel" - tette hozzá.


Közben most már biztosan tudható, hogy Oroszország és Ukrajna áprilisban nagyon közel került egy békemegállapodáshoz. Akkor Boris Johnson nem sokkal a tárgyalások után meglepetésszerűen Kijevbe érkezett, és azt mondta Zelenszkijnek, hogy ne tárgyaljon Oroszországgal, mondván, a Nyugat nem áll készen a megállapodás aláírására.

Az orosz és az ukrán tisztviselők a tárgyalások során 2022 áprilisában előzetesen megállapodtak a lehetséges békefeltételekről – derül ki Fiona Hill és Angela Stent cikkéből, amely korábbi amerikai tisztviselőkre hivatkozik. „Több korábbi magas rangú amerikai tisztviselő, akikkel 2022 áprilisában beszéltünk, arról biztosított bennünket, hogy az orosz és az ukrán tárgyalópartnerek előzetesen megegyeztek egy tárgyalásos megegyezés lehetséges körvonalairól.”

Az egyezség feltétele az lett volna, hogy Ukrajna „megígéri, hogy nem kíván NATO-tag lenni, amiért cserébe biztonsági garanciákat kap bizonyos országtól”.

A megállapodás az orosz és ukrán tisztviselők március végén Isztambulban folytatott személyes béketárgyalások eredménye volt. A virtuális tárgyalások az isztambuli találkozó után is folytatódtak, de a két félnek végül nem sikerült megegyeznie.

A sikertelen tárgyalásos rendezés egyik fő tényezője a Nyugat nyomása volt. Az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint Borisz Johnson brit miniszterelnök amikor április 9-én Kijevbe látogatott sürgette Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy hagyja abba a tárgyalásokat Oroszországgal. A jelentés szerint Johnson azt mondta Zelenszkijnek, hogy még ha Ukrajna kész is aláírni néhány garanciális megállapodást Putyinnal, Kijev nyugati támogatói nem. A jelentés szerint Oroszország készen állt Putyin és Zelenszkij találkozójára a lehetséges békemegállapodásról, de Johnson látogatása után ez lehetetlenné vált.

Johnson májusban azt mondta Emmanuel Macron francia elnöknek, hogy "sürgette" Ukrajnát, hogy ne tárgyaljon kijevi látogatása során. A szeptemberben távozó brit vezető augusztusban utoljára járt Kijevben miniszterelnökként, és ismét azt mondta az ukránoknak, hogy ne tárgyaljanak Oroszországgal.

Oroszország a március végi isztambuli tárgyalások után bejelentette, hogy „drasztikusan” csökkenti a katonai műveleteket Kijev és az északi Csernyihiv városa körül. Amikor Alekszandr Fomin orosz védelmi miniszter-helyettes bejelentette a tervet, azt mondta, Oroszország arra számít, hogy „a vonatkozó kulcsfontosságú döntéseket Kijevben hozzák meg, és megteremtik a feltételeket a további normális munkavégzéshez”. A bejelentést az északról történő kivonulás követte, amely április elején fejeződött be. Az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei visszavonulásnak tekintették az oroszok északról való kivonulását, és lehetőséget láttak abban, hogy növeljék Ukrajna támogatását, és kárt okozzanak Oroszországnak.


Április vége felé Kijevbe látogatott Lloyd Austin védelmi miniszter, aki az utazás után elmondta, hogy Washington célja a háborúban Oroszország „gyengítése”. Májusban Biden elnök már alá is írta a 40 milliárd dolláros támogatásról szóló törvényt.


Boris Johnson és a brit politika szerepe nagyon érdekes mozzanata ennek a konfliktusnak. Úgy tűnik, hogy lengyel-brit –amerikai megegyezés van arról, hogy legalább annyira kell gyengíteni Európát, mint amennyire Oroszországot. Az unióból távozó britek a „határról”, a belső viszonyokat pontosan ismerve dolgoznak. Minden cselekedetük arról szól, hogy alaposan szétzilálják a kontinens gazdaságát és kiszolgálják az USA felől érkező igényeket. Németország korábbi európai hegemóniájának „megtörése” úgy tűnik egyszerre fontos a három szereplő számára. A lengyelek jelenleg nemcsak az oroszokon akarnak „bosszút állni” történelmi sérelmeiken, hanem a németeken is. Most az „angolszász NATO” támogatásával és biztatásával Lengyelország arra törekszik, hogy regionális vezető szerepet szerezzen a térségben és ugyanezt tegye Európában is. Az USA-nak sohasem volt érdeke az EU létrejötte. Leginkább a közös európai hadsereg gondolata „idegesítette” őket. Az elmúlt évtized során az amerikai politika nagyon is tudatosan támogatta az Európát gyengítő folyamatokat. Mostanra már sikerült megvalósítania a teljes ellenőrzést „az egészségügyi védőzóna” országaiban és az EU vezetése is teljesen a markában van. Erről eléggé beszédesen szól az a tény, hogy Ursula von den Leien irodájában csak amerikai „munkatársak” dolgoznak és a családjának minden tagja amerikai érdekeltségeknek dolgozik. Egyértelműnek tűnik, hogy a német politikus saját országa, Európa és mindannyiunk érdekei ellen dolgozik, amikor az ukrán válság ürügyén további feszültségeket gerjeszt az EU-n belül.

A lengyelek úgy érzik, hogy becsapták őket. Andrzej Duda szószegéssel vádolta Brüsszelt, miután még egy eurocentet sem kaptak a helyreállítási alapból, amit amúgy megígértek nekik. A lengyelek június óta várják, hogy megkapják a koronavírus utáni helyreállítási alapból azt a 35 milliárd eurós csomagot, melyet Brüsszel meg is ígért nekik. Az Európai Unió több kikötést is eszközölt, melyek végrehajtása után folyósítja az összeget, ám utóbbi még nem történt meg. Andrzej Duda lengyel elnök hétfőn nemtetszésének adott hangot, a Radio ZET-nek nyilatkozva elmondta, az Európai Bizottság megszegte ígéretét. Az Európai Bizottság vezetői és még néhány politikus szóbeli ígéretei semmitmondók, bármikor meg lehet szegni őket. Ez egyenesen brutális politika”– szögezte le.


Guy Verhofstadt vasárnap tette közzé Twitter-oldalán: „játsszon bármilyen fontos szerepet is Lengyelország Ukrajna megsegítésében, NEM fogja megkapni az EU helyreállítási pénzeit, hacsak nem állítja vissza teljes mértékben a jogállamot!”


Közben a lengyel vezetés újra felvetette a németek felé a háborús jóvátétellel kapcsolatos igényét is. A lengyel kormánypárt elnöke bejelentette, hogy a második világháborúban elszenvedett pusztításért 527,8 ezer milliárd forintnyi összeget követelnek.

Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő nemrégiben a Hit Rádió Középpont című műsorában arról beszélt, hogy ha 2023 nyaráig eltart a háború, akkor Európának vége. Nógrádi szerint az amerikai titkosszolgálat ismeri az orosz elnök szándékait, de nem mondja el senkinek. Ma Ukrajna nyugati lélegeztetőgépen van – fogalmazott, hangsúlyozva: ha Ukrajna nem kap nyugati pénzügyi és katonai támogatást, órák alatt összeomlik. A beszélgetésben a biztonságpolitikai szakértő úgy fogalmazott: „Nagyon nehéz az ukrán helyzet. Ha valaki megfigyeli, rendszeresen váltják az ukrán hadsereg vezetőit. Vagy azért, mert alkalmatlan, vagy kiderül, hogy orosz krém, vagy csupán annak tartják.” Ezen olvasat szerint, ha „elég hosszú ideig” tart a háború, akkor Európa felszámolása sikeres lesz.


A helyzetet még tovább bonyolítja, hogy Németország bejelentette, hogy akár Kína ellen is kész harcolni és hadiflottát küld az ázsiai csendes-óceáni térségbe.


Számomra úgy tűnik, hogy viszonylag „enyhe belső ellenállással” zajlik Németország felszámolása. Ez nem ma kezdődött. Számomra a Volkswagen elleni amerikai szankciók során vált nyilvánvalóvá, hogy Németországot nagyon keményen meg fogják büntetni, mert Európa visszatérését a világpolitika színpadára egy orosz együttműködésben látta.

Kelley Beaucar Vlahos a responsiblestatecraft.org-on közölt cikkében azt állítja, hogy a britek, az amerikaiak és az oroszok is a hosszú háborúban érdekeltek.

„Két dolog, amely arra utal, hogy Washington egy hosszú háborút támogat Ukrajnában, és valóban nem hiszi, hogy lehetséges a diplomáciai megoldás: az egyik, a közelmúltban bejelentett több milliárd dolláros katonai transzferek és az a tény Biden azt tervezi, hogy „elnevezi” az Egyesült Államok ukrajnai katonai segítségnyújtó misszióját. Erre a célra külön parancsnokságot hoz létre.

A WSJ így ír erről: „A művelet elnevezésével az Egyesült Államok hivatalosan is elismeri katonai erőfeszítéseit. A várhatóan két- vagy háromcsillagos tábornok kiválasztása és az erőfeszítések koordinálásáért felelős parancsnokság létrehozása jelzi az elmozdulást a nagyrészt ad hoc erőfeszítéstől, az éveken át tartó katonai segítségnyújtásig. Ez nem tűnik jó képletnek a háború gyors befejezéséhez. Lehet, hogy ma Ukrajna ül a vezetőülésben, de úgy tűnik, hogy a nyugaton, amelybe minden bizonnyal a brit külpolitikai elit is beletartozik, jobban érdekli, hogy ezt a korszak szovjet-afgán háborújává változtassa."

Oroszország a maga részéről éppen katonai erői kiterjesztésének tervét jelentette be, jelezve saját elkötelezettségét a hosszú háború mellett.


Washington ahelyett, hogy energiát fektetne abba, hogy mindkét oldalt olyan helyzetbe hozza, ahol elkezdhetnek fegyverszünetről és valamilyen tárgyalásos egyezségről beszélni, új parancsnokságot nevez meg. Ha ez nem az Egyesült Államok katonai szerepvállalásának mélyebb szintjének elismerését jelenti, akkor mit?


És ha igen, miért ne lehetnének óvatosak az amerikaiak?

„Ez a lépés azt jelezheti a konfliktus többi szereplőjének – különösen az ukrán és az orosz kormánynak –, hogy az Egyesült Államok lényegesen közvetlenebbül kíván részt venni magában a háborúban. Ez természetesen a háború elhúzódásához vezethet, és növelheti az Egyesült Államok, a NATO és az atomfegyverrel felfegyverzett Oroszország közötti eszkaláció kockázatát”mondta Dan Caldwell, az Concerned Veterans of America vezető tanácsadója.

„Egy művelet elnevezése sokkal jelentősebb, mint pusztán egy fülbemászó szlogen kitalálása. Ez azt a szándékot jelenti, hogy hosszú távú, tartós és költséges támogatást nyújtunk ebben a háborúban”teszi hozzá Daniel Davis (ret.) alezredes, a Defense Priorities vezető munkatársa és katonai szakértője. Különös, hogy az


Egyesült Államok az elmúlt négy évtized legmagasabb inflációját szenvedi el, a közelmúltban rekordmagas benzinárak voltak, és ahogyan sok szakértő figyelmeztet, recesszió is beüthet ezen a télen.


„Ha az amerikai erőforrások hosszú távú és költséges eltérítésére kerül sor, hogy támogassák valaki más megnyerhetetlen harcát, az Egyesült Államok Kongresszusának mérlegelnie kell, és országunk népének lehetőséget kell adni arra, hogy kifejtse véleményét. Nem számít mit, de nem egyedül a Fehér Ház és a Pentagon dönti el, hogy ez az ország mit tesz és mit nem támogat hosszú távon.”

Ukrajna meghatalmazott kazahsztáni nagykövete, Petro Vrubleszkij pár nappal ezelőtt kijelentette, hogy ”most az a dolgunk, hogy minél több oroszt kiirtsunk, mert annál kevesebb marad, akivel majd a gyermekeinknek kell végezniük."

Itt valakik három generációs háborúra készülnek. A kérdés, hogy a kontinens lakói készen állnak-e arra, hogy jelenlegi tétlenségük miatt unokáik a jövőjükkel fizessenek majd.


.


605 megtekintés

Opmerkingen


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page