Vukics Ferenc: Fel akarják osztani az Orosz Föderációt
–
Azt a legnehezebb megérteni, hogy egyesek bizonyos dolgokat miért is nem akarnak megérteni vagy felfogni. Ilyenkor derül ki, hogy mégiscsak óriási különbségek vannak az emberek gondolkodásában. Ez jut eszembe, amikor azt olvasom, hogy Kadris Simson EU-biztos szerint Moszkva politikai fegyverként bánik a gázzal, Annalena Baerbock német külügyminiszter szerint pedig fel kellene gyorsítani a fegyverszállításokat Ukrajnába.
Szóval, az oroszok nem használhatnák a gázt „fegyverként” Európa ellen, miközben Európa használhat fegyvereket „fegyverként” Oroszország ellen.
Vajon mit mondana erre az állításra egykori formális logika tanárom? Kovács tanár úr tudománya a következtetések elméletével, a fogalmak közötti kapcsolatokkal foglalkozott, és utakat mutatott egyes állítások bizonyítására. Itt semmivé válik a tudomány, és amikor ez bekövetkezik, akkor nem sok jövőt jósolhatunk magunknak.
Ehhez hasonlóan „logikus” elképzelés az is, hogy a jelenlegi háborús válságnak az lenne a „legegyszerűbb” megoldása, ha egyszerűen eltávolítanánk a világtérképről az Orosz Föderációt. Korábban többször írtunk már arról, hogy az Obama-adminisztráció hivatalba lépésének elején maga az elnök nyilatkozta azt, hogy Oroszország nem birtokolhatja mindazokat az ásványkincseket, amelyek a területén vannak.
Sokak számára egyszerű megoldásnak tűnik a Föld legnagyobb országának felosztása és a kialakult utódállamok egyszerű kifosztása, de egyik ilyen elgondolás sem tudott megnyugtató választ adni arra, hogy mi fog történni akkor a világ „geopolitikai egyensúlyával”, ha az egyik fontos szereplőt kiiktatjuk a képletből. A környező hatalmak nemcsak a koncon vesznének össze, hanem távoli országok egymás közötti egyensúlya is felborulna.
Prágában véget ért az Oroszországi Szabad Nemzetek második fóruma, ahol Oroszország nemzeti kisebbségeinek képviselői nyilatkozatot fogadtak el Oroszország dekolonizációjáról.
A konferencián részt vettek az orosz ellenzék képviselői, regionális és nemzeti mozgalmak résztvevői, közéleti aktivisták és szakértők, köztük Pavlo Klimkin volt ukrán külügyminiszter. Mint a konferencia közleményeiben megjegyezték, ha „az orosz ellenzék vezetői a rossz Kreml-királyt egy jóval akarják felváltani", akkor a Szabad Nemzetek Fóruma Oroszország radikális átalakításának szenteli magát, melyet „dekolonizálni, deimperializálni és deputyinizálni" kell.
A fórum résztvevői szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök diktatórikus rendszert épített ki egy virágzó központtal, amely az alárendelt „gyarmatokból" szivattyúzza ki az erőforrásokat, és azokat birodalmi ambíciók kielégítésére használja. Ez az agresszív politika az elmúlt 80 év legnagyobb háborújához vezetett Európában. A fórum szerint az Orosz Föderáció minden népének joga van a politikai, gazdasági és kulturális önrendelkezéshez.
A résztvevők nyilatkozatot fogadtak el. Ebben többek között felszólítják azon népcsoportok képviselőit, akik az orosz hadsereg soraiban harcolnak „az Ukrajna elleni igazságtalan háborúban", hogy térjenek haza, vagy adják meg magukat az ukrán csapatoknak. A nyilatkozat szerzői az ENSZ alapdokumentumaira hivatkoznak: a népek önrendelkezési jogára, a gyarmati országok és népek függetlenségi nyilatkozatára, az őslakos népek jogairól szóló nyilatkozatra, valamint a nemzeti köztársaságok parlamentjei által az 1990-es évek elején elfogadott szuverenitási nyilatkozatokra.
A prágai nyilatkozat az Orosz Föderációt terrorista államként határozza meg, amelynek elnyomó politikája következtében az őslakos népek történelmi igazságtalanság áldozatai lettek.
Az Oroszországban működő népcsoportok és nemzetek képviselői hangsúlyozták, hogy Moszkva intézkedései oda vezettek, hogy az Oroszországi Föderáció a káosz és a polgárháború szélére került. „Ezt csak Oroszország teljes, ellenőrzött dekolonizációja akadályozhatja meg" – szögezték le. Azt is megjegyezték, hogy a dekolonizációs folyamatnak a nemzetközi jogon kell alapulnia, beleértve az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát és a Nemzetek Önrendelkezési Jogát, amelyet az ENSZ alapokmánya rögzít.
Robert C. Castel szerint
„akik ezt a kezdeményezést támogatják, nem szenvednek stratégiai távol-látásban. Egy vélt lokális előny érdekében hajlandóak lennének destabilizálni a világ legnagyobb atomhatalmát. Mikor majd több tucat csonka utódállam fog marakodni 6000 atomtölteten, akkor úgy fogunk visszatekinteni az ukrán háborúra mint a boldog békeidőkre.”
Mihajlo Podoljak, az Ukrán Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója egy Twitter bejegyzésében egy ukrán különleges katonai ellentámadás tervét vázolta fel, amely válasz az ukrajnai orosz „különleges műveletre" és Kijev „három napon belüli elfoglalására". „Ukrajna különleges katonai ellentámadása mindenképpen eléri a céljait” – írta Podoljak. Terve öt pontból áll:
Oroszország száműzése Ukrajnából.
Bűnözői enklávék és szürke zónák felszámolása.
Az Orosz Föderáció demilitarizálása.
A „gonosz birodalma" hírnevének megsemmisítése.
Oroszország átalakítása egy elszigetelt "tábor a sajátjaiknak" megnevezésű hellyé.
Egyetemi tanulmányaim során azt tanultam, hogy a fegyveres küzdelem alapelvei jól strukturált — célok, erőforrások, műveletek köré csoportosítható — rendszere a következő:
— a világos és teljesíthető cél(ok);
— a kezdeményezés megszerzése, megtartása;
— az erőkifejtés összpontosítása;
— az erők gazdaságos, hatékony felhasználása (megóvás);
— a manőverek széleskörű alkalmazása;
— a szilárd, egységes vezetés;
— a tevékenységek biztosítása és az együttműködés;
— a tevékenységek váratlansága, az álcázás, a meglepés;
— az egyszerűség.
Podoljak ötpontos terve alapján azt javaslom az ukrán vezetésnek és az Orosz Föderáció „dekolonizálását” javasló „szakértőknek”, hogy alaposan tanulmányozzák Szun – Ce “A hadviselés törvényei” és Carl von Clausewitz „A háborúról” című művét, valamint az USA Szárazföldi Hadereje számára írt (FM 100—5) Tábori Kézikönyvet és „A szövetséges összhaderőnemi doktrína” (AJP—01) összhaderőnemi, többnemzetiségű műveletekre vonatkozó tizenkét elvét. Mindegyiknél van újabb, de érdemes az alapoknál kezdeni.
Kovács tanár úr telefonszámát is meg tudom adni.
