Vukics Ferenc: Háború van: Kína az Egyesült Államokat okolja – elbuktak az európai vezetők
Háború van.
Vlagyimir Putyin kiadta a támadási parancsot Ukrajna ellen. Az orosz haderő nagyszabású támadó műveletet indított. Európa éppen csak kezdte volna feldolgozni a pandémia utáni sokkot, és most máris egy szárazföldi háborúval kell szembenéznie. Az európai vezetők elég gyengén teljesítettek a válság alatt, de most azzal kell szembesülnünk, hogy kisstílű „bénázásaik” és a saját lakosságon végrehajtott erőszak csak a legkisebb probléma velük kapcsolatban. Ezek az emberek képtelenek voltak megakadályozni egy háborút a kontinensen. Gazdaságilag, társadalmilag egy elképesztő mértékben legyengült EU-nak kell most egy háborúval szembenézni, akinek a vezetői minden téren bizonyítják, hogy alkalmatlanok a feladatuk ellátására.
A járvány alatt eladósított államok, az „ökológiai átállás” miatt szétvert gazdaságok, az összeomló energiaszektor nem sok jóval kecsegtet bennünket. Az elhúzódó válság óriási nyomás alá fogja helyezni az európai gazdaságot és az infláció soha sem látott magasságokba fog emelkedni. Az államok további eladósítása töretlenül zajlik tovább.
Az elmúlt hónapokban arra is rá kellett döbbennie az európai lakosságnak, hogy párhuzamos valóságban él, és nem az a legnagyobb problémája, hogy LMBTQ közösség mindenhol terjeszthesse világlátását, hanem az, hogy nem rendelkezik ütőképes haderővel.
Korábban szinte biztos voltam benne, hogy az orosz vezetés a két szakadár megyére fog összpontosítani, de úgy tűnik, hogy Putyin szerint, ha már évek óta pária állapotában tartja őket a nemzetközi közvélemény, akkor mindegy, hogy milyen mértékű beavatkozás miatt fogják őket büntetni szankciókkal.
A közösségi médiából szivárognak a felvételek arról, hogy több ukrán nagyváros, illetve azok vonzáskörzete is tűz alá került. A civil lakosság egy része menekül, országszerte pedig légvédelmi szirénák hangja hallható. Időközben Fehéroroszország irányából is megindult a támadás, és páncélozott katonai járművekből álló menetoszlop tört át a Szenkivka-Vjeszjalovka határátkelőnél. Csupán pár órával a támadás megkezdése után Ukrajna repülőterei szinte teljesen működésképtelenné váltak, a légvédelme pedig néhány óra alatt lényegében megsemmisült.
Volodimir Zelenszkij államfő bejelentette, hogy hadiállapotot vezettek be Ukrajnában. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter pedig csütörtök arra kérte a világ vezetőit, hogy sürgősen cselekedjenek, mérjenek válaszcsapást Oroszországra az Ukrajnát ért katonai támadás miatt.
Az orosz védelmi minisztérium azt állítja, hogy az ukrán határőrség nem vette fel a harcot az orosz katonákkal. Az ukránok a kisebb sikerekről készült felvételekkel bátorítják a saját lakosságukat, és a lelőtt orosz helikopterekről és a kilőtt orosz harcjárművekről készített felvételeket osztanak meg a közösségi médiában.
A videófelvételek azt bizonyítják, hogy az ország reptereit tényleg komoly támadás érte: Oroszország első körben ballisztikus és cirkálórakétákkal bombázta ezeket a támaszpontokat.
Azt még nem lehet felmérni, milyen károk keletkeztek a repterekben, de az világos, hogy Ukrajnának nincsenek olyan fegyverei, hogy ilyen támadások ellen bármilyen ellenállást ki tudjon fejteni. Támadás alá került az ukrán nagyvárosok nagy része, köztük Harkov, Mariupol és Dnyipro, Odessza, illetve Kijev is, ahonnan a civil lakosság egy része már menekül. Közben Joe Biden amerikai elnök szigorú büntetést ígért, amiért Oroszország megtámadta Ukrajnát. Meg nem erősített források szerint az orosz tengerészgyalogság partra szállt Mariupolnál és Odesszánál. Kijev körül nagyon heves harcok folynak.
Közben a donyeci régión keresztül csecsen harcosok hatoltak be Ukrajnába, hogy az oroszok oldalán küzdjenek. Ezt a Twitteren terjedő videót látva sok kommentátor aggódó hangnemet ütött meg. Attól tartanak, hogy a kaukázusi régióból származó harcosok kifejezetten kegyetlenül fognak fellépni az ukránokkal szemben.
Kína az Egyesült Államokat okolta annak a feszültségnek a megteremtéséért, amely az Ukrajna elleni csütörtöki orosz támadáshoz vezetett. Peking továbbá felszólította a nemzetközi közösséget, hogy kerüljék el a helyzet miatti „pánikot”. A kínai külügyminisztérium szóvivője, Hua Chunying sajtótájékoztatón elmondta, hogy a jelenlegi helyzet kialakulásában kulcskérdés volt az amerikaiak szerepe, akiket „a jelenlegi feszültségek [fő] bűnösének” bélyegzett.
„Ha valaki folyamatosan olajat önt a lángokra, miközben másokat azzal vádol, hogy nem tesznek meg mindent a tűz eloltásáért, az ilyen viselkedés egyértelműen felelőtlen és erkölcstelen” – mondta Hua. Kína tiltakozik „minden olyan akcióval szemben, amely háborút szít” – tette hozzá.
Chunying képmutatással vádolta az Egyesült Államokat, és feltette a kérdést, hogy korábban Washington tiszteletben tartotta-e Irak és Afganisztán szuverenitását és területi integritását. Arra szólította fel az Egyesült Államokat, hogy „vegye komolyan ezeket a kérdéseket, és hagyjon fel a jelenleg alkalmazott kettős mércével”.
A kibontakozó eseményeket a szóvivő „összetettnek és bonyolultnak” nevezte. Chunying megerősítette, hogy Peking nem fog nyújtani semmiféle katonai támogatást Oroszországnak, és kijelentette, hogy Kína „nem von le semmiféle következtetést” a helyzettel kapcsolatban. Minden felet felszólított, hogy „a feszültség fokozása vagy a pánik szítása helyett a békéért dolgozzanak”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök katonai támadást intézett Ukrajna ellen csütörtökön, amelynek célja szerinte az ország demilitarizálása és „nácitlanítása” volt. Azzal vádolta a Nyugatot, hogy fejlett fegyverekkel árasztják el Ukrajnát, és fokozzák a NATO jelenlétét az országban. Putyin azzal érvelt, hogy az orosz „különleges műveletre” a Donyecki és Luganszki Népköztársaságok védelmében volt szükség, amelyeket Moszkva szuverén államokként ismert el.
Oroszország katonai akciója nemzetközi felháborodást és új, nagyszabású szankciókkal való fenyegetést váltott ki. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön bejelentette, hogy Kijev megszakította diplomáciai kapcsolatait Moszkvával. Zelenszkij bécsi kollégájával folytatott beszélgetése során kijelentette, hogy „nem tudja, meddig lesz még Ukrajna”.
„Ukrajna sorsa egyre bizonytalanabb, ahogy Oroszország csapássorozatot indít országszerte” – mondta Volodimir Zelenszkij elnök osztrák kollégájának, figyelmeztetve, hogy a kelet-európai nemzet nem biztos, hogy képes ellenállni a moszkvai fegyveres erők offenzívájának.
Karl Nehammer osztrák kancellár csütörtökön kiadott közleményében részleteket osztott meg Zelenszkijvel folytatott telefonbeszélgetéséről. Bécs vezetője szerint Zelenszkij azt mondta neki, hogy „nem tudom, meddig lesz még hazám”.
A megjegyzések azután hangzottak el, hogy az újonnan elismert Donyecki és Luganszki Népköztársaságok vezetői hivatalosan katonai segítséget kértek Moszkvától, hogy megakadályozzák a ukránok által már hónapok óta tervezett ukrán támadó műveleteket. Órákkal később Vlagyimir Putyin orosz elnök elrendelte az erő alkalmazását a Donbászban végrehajtott offenzívához.
A televíziós beszéd után pillanatokon belül robbanások értek ukrán katonai létesítményeket és repülőtereket. Robbanások történtek a nagyobb városok, köztük a főváros, Kijev környékén is.
Dmitrij Kuleba ukrán külügyminiszter nyilatkozatot adott ki, amelyben kijelentette, hogy Moszkva „épp most indította el Ukrajna teljes körű invázióját”. A támadás nyomán Kijev hadiállapotot hirdetett Zelenszkij és az ország Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsa találkozója után. Csütörtök reggelig Oroszország tagadta, hogy támadást tervezne, és ragaszkodott ahhoz, hogy a Donbászban történő beavatkozása védekező jellegű.
Közben az ukrán hadsereg rakétákkal megrongált két orosz kereskedelmi hajót az Azovi-tengeren – közölte csütörtökön az orosz biztonsági szolgálat, az FSZB. A hírek szerint a támadásban egy ember megsérült, az egyik hajó fedélzetén pedig tűz keletkezett.
Folytatjuk…
Források:
