top of page

Vukics Ferenc: Milyen Európa vár ránk Ukrajna uniós csatlakozásával





Kritikus helyzetben várja Ukrajna a csatlakozási kérelméről szóló döntést.Történelmi hét kezdődik. A héten kapjuk meg a választ Ukrajna európai uniós tagjelölti státusával kapcsolatban” szólt az ukrán lakossághoz vasárnap késő este közzétett videóüzenetében Volodimir Zelenszkij.



Az ukrán elnök megemlítette, hogy az Európai Bizottság „pozitív döntést” hozott a kérdésben, és a hét végén az Európai Tanácstól is megkapják a választ. Ursula von der Leyen, a brüsszeli testület elnöke pénteken jelentette be, hogy az Európai Bizottság azt ajánlja az állam-, ill. kormányfőket tömörítő Európai Tanácsnak, hogy adja meg a tagjelölti státust Ukrajnának és Moldovának, míg Georgiának ehhez további feltételeket kell még teljesítenie. Az uniós tagállamok vezetői június 23–24-i csúcstalálkozójukon vitatják meg a következő lépéseket.


„Úgy gondolom, mindenki számára nyilvánvaló, hogy 1991 óta kevés olyan életbevágó döntés született Ukrajna számára, mint amilyenre most számítunk. Meg vagyok győződve róla, hogy kizárólag a pozitív döntés szolgálja Európa érdekeit” – folytatta üzenetében Zelenszkij. Ukrajna február 28-án, Georgia és a Moldova március 3-án nyújtotta be felvételi kérelmét az EU-hoz.


Nem véletlenül tekint a kijevi vezetés a csúcstalálkozóra egyfajta „égi jelként”, mert tömeges engedetlenség tapasztalható az ukrán katonai vezetés irányába. Abban bíznak, hogy az európai vezetők „új reményt” adhatnak a harcban kimerült ukrán erőknek.

Az első vonalban harcoló ukrán erők és a parancsnokságok között egyre több az összeütközés és a katonák közül sokan dezertálnak – írta ma a Sky.

Az orosz védelmi minisztérium legutóbbi napi hadműveleti tájékoztatójában azt állította, hogy egyes parancsnokok feladták egységeik vezetését, és bármilyen ürügyet felhasználnak ahhoz, hogy kitérjenek a harci feladatok elől. Az elmúlt egy nap során a korábbinál is kritikusabb helyzet alakult ki a keleti fronton.

Több mint félezer ukrán katona életét követelő csapásokról és Szeverodoneck körüli előrenyomulásról számolt be Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője. Konasenkov szerint Szeverodonecknél a luhanszki “népi milícia” orosz támogatással felszabadította Metyelkine falut. Közölte, hogy Liszicsanszk térségében ukrán katonák az alacsony harci morál, a lőszer és az utánpótlás hiánya miatt elhagyták nehézfegyverzetüket és állásaikat. Rogyion Mirosnyik, a “Luhanszki Népköztársaság” moszkvai nagykövete vasárnapi Telegram-bejegyzésében az írta, hogy az Ajdar ukrán “nacionalista” alakulat parancsnokai és harcosai adták meg magukat Metyelkinében, az Azot vegyizüzemben körülzárt ukrán erők pedig jelezték, hogy készek a tárgyalások folytatására. Ramzan Kadirov csecsen vezető azzal vádolta meg a létesítményben lévő ukrán erőket, hogy a civileknek, akiket maguk mellett tartanak, nem szóltak, hogy napok óta szabadon elvonulhatnának a számukra megnyitott humanitárius folyosón.

A szakadárok “jelentősen” előrenyomultak Artemivszk (2015 óta Bahmut) irányába és hét kilométerre közelítették meg a várost. A Popaszna irányában lévő Zolotében utcai harcokat folytatnak, bekerítettek egy ukrán csoportosulást Hirszkében, valamint behatoltak Nirkovébe és Mikolajivkába. A diplomata a Szolovjov.Live csatornán azt mondta, hogy Liszicsanszkban egy 5-8 ezer fős ukrán csoportosulás lehet. Konasenkov kijelentette, hogy

tengeri indítású Kalibr manőverező robotrepülőgépek csapást mértek egy ukrán vezetési pontra a Dnyipropetrovszk megyei Siroka Dacsa falunál, amikor az Alexandria operatív-stratégiai erő csoportosulás parancsnoki állománya éppen ott tartott munkamegbeszélést. Bejelentette, hogy az ukrán fegyveres erők több mint ötven tábornoka és tisztje életét vesztette, köztük a vezérkar, a Kahovka csoportosulás, a légideszant rohamegységek, valamint Mikolajiv és a Zaporizzsja irányában harcoló alakulatok parancsnokságának tagjai.

Ugyancsak Kalibr-csapás semmisített meg a tábornok szerint a mikolajivi transzformátorgyár területén tíz 155 milliméteres M777-es amerikai tarackot és mintegy húsz harcjárművet, amelyet Nyugatról az elmúlt tíz napban szállítottak a “kijevi rezsimnek”.

A szóvivő azt mondta, hogy precíziós levegő-föld rakéták találták el az ukrán 14. önálló gépesített dandár 1. zászlóaljának Volodimir-Volinszki városból a Donyec-medencei harci övezetbe érkező, személyzetet, fegyverzetet és hadfelszerelést szállító vonatát, aminek következtében több mint száz katona életét vesztette, 30 harckocsi és páncélozott harcjármű pedig megsemmisült a Dnyipropetrovszk megyei Gubiniha vasútállomás kirakodási pontjánál.

A “Donyecki Népköztársaságban” lévő Szelidovénél az ukrán 56. gépesített gyalogsági dandár szenvedett el csapást, aminek következtében mintegy kétszázan – köztük külföldi zsoldosok – életüket vesztették, két Grad rakétasorozatvető, tíz gyalogsági harcjármű és páncélozott személyszállító pedig üzemképtelenné vált. Donyecknél az ütegelhárítás hét tüzelőállásban lévő Grad-szakaszt és egy tüzérségi szakaszt semmisített meg.

A harcászati légierő gépei eltaláltak négy rakéta- és tüzérségi fegyverraktárt, és egy Buk-M1 légvédelmi rakétaindítót, a rakéta- és a tüzérségi csapatok pedig 22 vezetési posztot, 48 lőállásban lévő tüzérségi egységet, 123 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, valamint Iszkander rakétákkal két, a harkivi harckocsijavító üzemben lévő Uragan rakétasorozatvetőt likvidáltak.

Az elmúlt nap folyamán Konasenkov szerint a légi-, rakéta- és tüzérségi csapások következtében több mint négyszáz “nacionalista” életét vesztette, tíz harckocsi és egyéb páncélozott harcjármű, 11 tüzérségi löveg, 11 rakétasorozatvető és 28 speciális katonai jármű pedig megsemmisült. A légvédelem lelőtt egy Szu-25-ös repülőgépet, nyolc drónt, három Tocska-U és két Uragan rakétát.

Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 207 repülőgépet, 132 helikoptert, 1249 drónt, 344 légvédelmi rakétarendszert, 3683 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 562 rakétasorozatvetőt, 2043 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 3715 különleges katonai járművet veszítettek.

Konasenkov szerint az utóbbi idők legnagyobb ukrán veszteségét a harcba küldött katonai egységek gyenge kiképzettsége és felszereltsége okozta.

A tegnapi nap az ukrán erők „fekete vasárnapja” volt. A közel félezer elvesztett katona mellett legalább 1300-an megsebesültek és mintegy kétszázan fogságba estek. Amerikai katonai elemzők szerint külső segítség nélkül Ukrajna el fog bukni.

Horvát Sándor a Kárpáti Igaz szó újságírója így értékelte a csatlakozással kapcsolatos várakozásokat a Jelölt vagy „jelöltségre jelölt” c. írásában:


Az uniós országok továbbra sem egységesek Ukrajna tagjelölt státuszával kapcsolatban. Például a dán álláspont szerint Ukrajna több, a csatlakozáshoz szükséges kritériumnak nem felel meg a demokrácia, az emberi és kisebbségi jogok biztosítása terén, s a törvénykezési rendszer is tökéletesítésre szorul, mint ahogy a piacgazdaság is.

Ezzel szemben az uniós tagországok túlnyomó többsége támogatja Kijev törekvéseit. Megjegyzendő, a kialakult helyzet távolról sem ilyen egyszerű. Ezt jelzi az is, hogy Brüsszel már most áthidaló megoldásokat keres. Az Európai Unió két variánst mérlegel Ukrajna tagjelöltségével kapcsolatban.

Az A verzió egyszerű és kézenfekvő. Kimondja, Ukrajna megfelel a kritériumoknak. Amennyiben a tagországok rábólintanak, Ukrajna elnyeri a tagjelölt státuszt. Valamennyi további lépés, például a tárgyalások megkezdése a reformok bevezetésétől függ.

A B terv – melyet néhány uniós ország szorgalmaz – lényege, hogy a feltételek már most elhangzanak, s teljesítésükig Ukrajna „jelöltségre jelölt” ország lesz. Ez esetben a júniusi csúcson Ukrajnával azt közlik, hogy „potenciális jelöltnek” számít. E variánsnak Ukrajna szempontjából mindössze jelképes hozadéka van, mégpedig az, hogy jogi formát kap a tagság lehetősége, ami mindeddig valójában egyetlen hivatalos dokumentumban sem volt rögzítve.

Az Európai Bizottság egyes bürokratái és némely tagország osztja azt a véleményt, hogy a B terv nem 'árulás'. Más uniós források viszont ennek elfogadását Ukrajna egyértelmű vereségeként értékelik. Az is bizonyos, hogy a „jelöltségre jelölés” Kijevet sem elégíti ki. Dmitro Kuleba külügyminiszter korábban bejelentette: Ukrajna a tagjelölt státusszal kapcsolatban nem fogad el köztes vagy alternatív megoldást.

Ukrajna tagjelöltségének kérdése az Európai Tanács június 23–24-i ülésén kerül napirendre. Éppen ezért nincs sok értelme túlságosan belemélyedni a kérdés elemzésébe, hiszen egy hét múlva megkapjuk a választ.

Az viszont bizonyos, hogy az európai csúcson megszülető határozat (amennyiben lesz egyáltalán döntés) ha nem is mindenre, de több lényeges kérdésre választ ad. Például arra, tud-e Európa egységesen cselekedni. Egyáltalán… cselekedni.”


A nyilatkozatokból úgy tűnik, hogy Oroszországnak semmi kifogása Ukrajna európai uniós csatlakozása ellen, mert az EU nem katonai blokk. Ezt Vlagyimir Putyin orosz elnök jelentette ki a 25. Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum pénteki plenáris ülésén.


“Az EU nem katonai szervezet, katonapolitikai blokk, ellentétben a NATO-val, ezért mindig is azt mondtuk, semmi kifogásunk nincs ellene. Bármely ország szuverén döntése, hogy csatlakozik-e egy gazdasági egyesüléshez vagy sem, és az adott gazdasági egyesülésen múlik, hogy vegyen-e fel új államokat a tagjai közé vagy sem” – mondta.


Egyúttal kifejtette, hogy az ukrán gazdaság szerkezete nagyon nagy támogatásokat igényel, és ha Ukrajna nem védi meg a belső piacát, akkor végül félgyarmattá válik. Nem tartotta valószínűnek, hogy a szomszédos ország visszaállítja majd az elveszett repülőgépgyártását, hajógyártását, elektronikai iparát és más kritikus iparágait, mert az európai óriások nem fognak versenytársat teremteni maguk számára. Lehetségesnek nevezte, hogy Ukrajnában “valamiféle összeszerelő gyártás” megvalósítható.


“Hogy ez mennyire lehetséges és célszerű az EU számára, azt maguk az Európai Unió országai határozzák meg. Hogy ez Ukrajna javára vagy kárára válik-e, az szintén az ő dolguk, az ukrán nép és az ukrán vezetés dolga” – fogalmazott Putyin. “Mi mindig is elleneztük az ukrán terület katonai birtokba vételét, mert ez veszélyezteti a biztonságunkat, ez ellen léptünk fel, de ami a gazdasági integrációt illeti, kérem, az Isten szerelmére, ez az ő döntésük” – tette hozzá az orosz vezető.


Úgy vélekedett, hogy Ukrajnának több tízmilliárd dolláros beruházásra lenne szüksége ahhoz, hogy fellendítse gazdaságát, amelyet a Szovjetunióból való kilépése óta “elherdált”.

Azt is mondta, hogy ukrán nép tehetséges, nagy potenciál rejlik benne, és hangot adott feltételezésének, hogy előbb-utóbb normalizálódik a helyzet. Azt mondta, Oroszország abban érdekelt, hogy minden szomszédja jólétben éljen, és “elkerülhetetlennek” nevezte a kapcsolatok helyreállítását. Bírálóan szólt ugyanakkor az ukrán elitről, amely szerinte az ország “civilizációs választásától” valójában meg akarja védeni a pénzt, amit a néptől ellopott. Putyin egyenlőségjelet tett a Szovjetunió és a történelmi Oroszország közé. Azt mondta, hogy ha Oroszország és Ukrajna között akár csak partneri kapcsolatok lennének, “nem lenne probléma még a Krímmel sem”. Abban hibáztatta Kijevet, hogy maga idézte elő a problémát, mert nem tartotta tiszteletben az orosz ajkú lakosság jogait, és nem viszonyult tisztelettel az orosz nyelvhez és kultúrához.

Az európai tagállamok számára az a nagy kérdés, hogy egy pozitív elbírálás esetén mit is kezdenek egy ilyen militarizált, szélsőséges eszmék által uralt Ukrajnával. Az amerikai vezetés már többször is hangot adott annak a szándékának, hogy az országot egyfajta „Ellen-Oroszországként” kívánja működtetni. Ez azt jelenti, hogy nemcsak Ukrajna újjáépítését kellene a tagállamoknak finanszírozni, hanem az „állandó újjáépítését” és az Oroszországgal szemben évtizedeken keresztül tartó háborúját is.

Ez a tagság olyan kolonc lesz a válságok sorozata előtt álló EU nyakában, amely szétvetheti az európai közösséget. A csökkenő versenyképességre óriási terhet róna a háború további finanszírozása és Ukrajna folyamatos „lélegeztető gépen tartása”.

A világot átalakítani igyekvő erők számára azonban ez a szerencsétlen ország csak egy „hídfőállás”. Olekszij Aresztovics, ukrán elnöki tanácsadó szerint néhány nap alatt 250 fővel bővült az Ukrajna oldalán harcoló, orosz önkéntesekből álló „Szabad Oroszország” elnevezésű légió állománya. Aresztovics nem konkretizálta, hogy összesen hányan harcolnak most a katonai formációban, csak annyit mondott, hogy „több száz” oroszországi orosz érkezett már az alakulatba. Aresztovics arra is kitért, hogy az önkéntesek nem közvetlenül Ukrajnába utaznak Oroszországból, hanem más országokon keresztül érkeznek hozzájuk. A „Szabad Oroszország” légió létrehozását áprilisban jelentették be az ukránok. Az állomány első néhány tagja dezertált orosz katona volt, akik még az orosz fegyveres erők által használt VKBO-egyenruhában kezdték meg a harcot az ukránok oldalán. Jelképük egy fehér-kék-fehér sávos zászló, vagyis az Orosz Föderáció zászlaja a vörös sáv nélkül. A formáció állományában harcol többek közt Igor Volobujev, a Gazprombank volt alelnöke is, de alapvetően többnyire Putyin-ellenes ellenzéki aktivisták és orosz dezertőrök alkotják az állomány nagy részét. A „Szabad Oroszország légió” harci cselekmények során már orosz hadifoglyok ejtését és orosz katonai járművek megsemmisítését is jelentette. Az amerikai elképzelések szerint ez a csoport lehet majd a magja annak a katonai erőnek, akik jelentős szerepet játszhatnak majd egy „orosz rendszerváltozásban”.

Ukrajna tagságával az Európai Unió egy Oroszország elleni végtelen háború terhét veszi majd a nyakába. Ez azt jelenti, hogy Oroszországgal évtizedekig semmilyen „normálisnak tekinthető” kapcsolat sem fog kialakulni és minden percben jelen lehet a háború eszkalációjának a veszélye.

Évek, évtizedek telhetnek el majd a gyarapodás reménye nélkül, miközben a lakosság folyamatos háborús félelemben fog élni. Nem túl biztató jövő, és minden bizonnyal egyre több tagország fogja megérteni, hogy a kiszolgáló politika kontinensünket valójában csak egy kis félszigetté teszi a világ eseményeinek térképén.


 






528 megtekintés

Commentaires


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page