Vukics Ferenc: Svéd helyzetjelentés. „Eddig lábon lőtték vetélytársukat, most már fejen”

Talán még emlékszünk arra az svd.se által közölt 2013-as hírre, miszerint Magyarországra költözik egy ismert jobboldali svéd politikus. Erik Almqvist a jobboldali Sverigedemokraterna nevű párt alelnöki posztját hagyta ott egy botrány után, és kijelentette, hogy azért Magyarországot választotta, mert felnéz az ország nacionalista és szociálkonzervatív politikájára. Örömét fejezte ki, hogy Magyarországon nincs meg Svédország multikulturalizmusa. Almqvist akkor kifejtette, hogy Magyarországon sokkal szabadabb vitakultúra és őszintébb politikai légkör uralkodik, mint Svédországban. 2018-ban Almqvist-et követte párttársa, Kent Ekeroth, aki akkor a párt parlamenti képviselője volt. Ekeroth szerint Svédországnak van mit tanulnia Magyarországtól. Ekeroth híres parlamenti felszólalása sokáig keringett a közösségi oldalakon.

A videót meghallgatva mindannyian beláthatjuk, hogy Ekeroth elköltözésével a svédek vesztettek igazán. Idén szerettük volna a Magyarok Országos Gyűlésére elhívni, de addigra már elkötelezte magát arra az időpontra. Reméljük, jövőre találkozhatunk vele Ópusztaszeren.

Svédországban 2022. szeptember 11-én tartják az általános választásokat. A választási kampánnyal egy időben az országot olyan bűnözési hullám rázta meg, amilyenre a modern skandináv történelemben még nem volt példa. A közelgő választások előtt jól érzékelhető, hogy jelenleg a bűnözés kérdése foglalkoztatja a legjobban a választókat.

Nézzünk néhány kevésbé ismert adatot és tényt a svéd mindennapokból:

Annak a több mint 8200 embernek, akiket a svéd rendőrség 2021 végén bűnbandák tagjaként tartott számon, csaknem 15%-a 18 év alatti volt.
Svédország mindössze két generáció alatt a világ egyik legbiztonságosabb országából Európa egyik legveszélyesebb országává vált. A tömeges bevándorlás drámai módon megváltoztatta Svédország lakosságát. A 2022. szeptemberi választásokra jogosult szavazók közül 1,2 millióan Svédországon kívül születtek.
Basem Mahmoud imám, aki a malmöi Rosengård erősen muszlimok uralta területén tevékenykedik, kijelentette, hogy a zsidókat "disznók és majmok utódainak" tartja. Mahmoud csak az iszlám törvényeket fogadja el, "csak a Koránt idézi", és várja a "nagy csatát", amely után minden nem muszlim kénytelen lesz alávetni magát az igazhitűeknek.
Egy 2022 februári prédikációjában Mahmúd támadásba lendült a svéd iskolák és szociális szolgálatok ellen, és kijelentette, hogy itt az ideje, hogy a muszlimok elfoglalják az országot. „Svédország a miénk. A miénk, akár tetszik nekik [svédeknek], akár nem. Tíz-tizenöt év múlva végleg a miénk lesz és a muszlim törvények fogják uralni."
Svédországban regisztrálták a világon a legtöbb nemi erőszakot (népességarányosan). 2018-ban az SVT állami műsorszolgáltató felfedte, hogy az elmúlt öt évben a nemi erőszakért és nemi erőszak kísérletéért Svédországban elítélt férfiak 58%-a külföldön született. A legbrutálisabb bűncselekményeket muszlim vagy afrikai bevándorlók követték el.
Ezek a problémák már nem csak a nagyobb városokra korlátozódnak. Az erőszak egyre inkább jellemző Svédország kisebb városaira, sőt vidéki területeire is. Kalmar egy viszonylag kicsi, történelmi jelentőségű középkori város, mégis több halálos lövöldözést is átélt a közelmúltban.
Azok a svédek, akik azt akarják, hogy családjuk biztonságban legyen az erőszakos bűnözéstől, kifogytak az ötletekből, hogy hova is költözhetnének – hacsak nem döntenek úgy, hogy teljesen maguk mögött hagyják hazájukat, ahogy néhányan már most is teszik.

Erik Almqvist szerint a svédországi média igyekszik elfedni a bevándorló hátterű bűncselekményeket. A jelenségnek már neve is van: „egérpixelezés”. A híradásokban a bűnözők arcát és más bőrfelületét úgy manipulálják, hogy ne lehessen megállapítani az elkövető bőrszínét. Erik Almqvist szerint ez a manipuláció is a politikai korrektség egyik formája.

Erik Almqvist egy évvel ezelőtt a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában a következőket nyilatkozta:

„A Svédországot érintő tömeges, illegális migráció demográfiai trendek szempontjából valójában egy katasztrofális folyamat, mert matematikailag is látható, hogy ha még több bevándorló érkezik, Svédország megszűnik létezni. Amikor fiatal voltam, a stockholmi svéd munkásosztály és a szegényebb társadalmi csoportból érkezők éltek a külvárosban, ahova akkoriban beköltöztek a bevándorlók. Erőszak, drogok és bűnözés érkezett ezekre a területekre, a svédek pedig elmenekültek. Ez az úgynevezett 'white flight' jelenség, vagyis a középosztálybeli családok menekülése a multikulturális területekről. A 'white flight' igazi iskolapéldája az, ami Stockholm külvárosi területein történt."

Az interjú során Erik Almqvist kitért a svédországi sajtóegyensúly állapotára is, amelyről úgy fogalmazott:

„Svédországban médiaoligarchátus van. – A két legnagyobb tévécsatornát az állam birtokolja, valamint egyetlen magánkézben lévő csatorna van, amelynek szintén az állam a birtokosa" – mutatott rá.

A svéd politikus kiemelte: pontosan ez a tendencia jellemző az újságokra és az internetes hírportálokra, mégsem kap akkora kritikát a jelenség. Almqvist a Svédországban zajló bűncselekmények hírére reagálva kifejtette:

„Ebben az évben Svédországban történt a legtöbb halálos kimenetelű lövöldözés az egész EU-ban, a lista a sereghajtója pedig Lengyelország és Magyarország, ahol a legkevesebb. – Ezek hivatalos uniós statisztikák, ezeket nem lehet megkérdőjelezni.”

Almquvist jól érzékelte a közvélemény állapotát már egy évvel ezelőtt is, mert a jelenlegi választások előtt a bűnözés elhatalmasodásával kapcsolatban fogalmaztak meg komoly aggályokat a választók. „Ez egy nagyon egyedi svéd választás lesz, és egy nagyon szokatlan kérdés áll majd a politikai napirend élén" – mondta Henrik Ekengren Oscarsson, a Göteborgi Egyetem politológia professzora a Dagens Nyheternek. Egy nemrégiben készített közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 41 százaléka szerint a törvényességet tartja a társadalom legfontosabb kérdésének.

Patrik Öhberg, a SOM Intézet politológusa kijelentette:

„Ez az első olyan választási kampány a modern időkben, ahol ez a kérdés ennyire előkelő helyen szerepel a napirenden. Ez azt jelenti, hogy minden pártnak, akarja vagy nem, meg kell vitatnia a kérdést. A dolgok jelen állása előnyös lehet a Mérsékelt Pártnak, a Kereszténydemokratáknak vagy a Svéd Demokratáknak. A politikai spektrum másik oldalán ennek a kérdésnek a társadalmi vitája komoly károkat okozhat. A baloldali pártra, a zöldekre és a kormányzó szociáldemokratákra nem jó fényt vetnek a bűnözési adatok.”

A Szociáldemokrata Párt 2014 óta áll a svéd kormány élén. Ez alatt a nyolc év alatt a bűnesetek száma a közvélemény számára elviselhetetlen szintre emelkedett országszerte. Svédország az elmúlt években hetente, esetenként többször is bombákkal, kézigránátokkal vagy más robbanószerkezetekkel kapcsolatos támadásokról szóló híradások középpontjában állt.

2021 novemberében Stefan Löfven miniszterelnök lemondott a pártelnöki és miniszterelnöki posztról, Magdalena Andersson lett Svédország első női miniszterelnöke. 2022 áprilisában több svéd városban erőszakos zavargások és rendőrök elleni támadások történtek, amikor Rasmus Paludan iszlámellenes aktivista megpróbálta elégetni a Korán másolatait. Andersson ezután elismerte, hogy az integráció hiánya hozzájárult a csoportos erőszakhoz, és azt mondta, hogy vannak "erős, nagy befolyással rendelkező csoportok, amelyek készek mindent megtenni, hogy károsítsák társadalmunkat. A szegregációt olyan messzire engedték, hogy most Svédországban párhuzamos társadalmak működnek" - mondta Andersson.

"Ugyanabban az országban élünk, de teljesen más valóságban... Az integráció túl gyenge volt, miközben nagyarányú volt a migráció. A társadalom is túl gyenge ennek a feladatnak az elvégzéséhez."

Mások, miután évtizedekig hagyták, hogy ezek a problémák nagyrészt ellenőrizetlenül növekedjenek, megkésve jutottak ugyanerre a következtetésre. Ulf Kristersson, a liberális-konzervatív Mérsékelt Párt vezetője 2022 augusztusában, egy rovat társszerzőjeként elismerte, hogy "Svédország elvesztette az uralmat a bűnbandák felett. Miközben az erőszak egyre súlyosabb szintet üt meg, az elkövetők egyre fiatalabbak."

Az ország közvéleménye most úgy véli, hogy a svéd parlamentben (Riksdag) a jobboldali Svéd Demokraták kivételével minden egyes párt hozzájárult a jelenlegi problémák elrejtéséhez.

Még a fősodratú médiák, például a BBC is elismerik, hogy Svédországban az egyik legmagasabb a fegyveres gyilkosságok aránya Európában. Egy 2021-ben közzétett hivatalos svéd kormányjelentés szerint Svédországban minden évben minden millió lakosból négy hal meg lövöldözésben. Az európai átlag 1,6 fő/millió lakos. A statisztikák azt mutatják, hogy a svédországi halálos lövöldözésekben résztvevő gyanúsítottak 85%-a külföldön született, vagy bevándorlói háttérből származik. A közelmúltban a bombázások és lövöldözések már tovább terjedtek vidékre is. Az Örebro városában történt lövöldözések után a helyi rendőrfőnök azt mondta, hogy immár nemcsak több bandájuk van mint eddig, de jóval erőszakosabbak is lettek. "Ahol 10 évvel ezelőtt még csak arra vetemedtek, hogy megverjenek valakit, egyszer csak áttértek arra az eljárásra, hogy lábon lőjék a vetélytársaikat. Most pedig ott tartunk, hogy fényes nappal az utcán fejbe lövik egymást.” – mondta Mattias Forssten a Reutersnek.

Annak a több mint 8200 embernek, akiket a svéd rendőrsége 2021 végén bűnbandák tagjának nyilvánított, csaknem 15%-a 18 év alatti volt. Egyes bandák kifejezetten tinédzsereket toboroznak. A svéd jogrendszer szerint fiatal koruk miatt enyhébb büntetésre számíthatnak, és akár elkerülhetik a börtönben töltött időt is. A svéd börtönök pedig ennek ellenére már most is túlzsúfoltak. Miközben egy hatalmas bűnözési hullám indult útnak az utcán, a svéd rendőrség túlterhelt és létszámhiányos. Zavarba ejtően nagy a száma azoknak a gyilkosságoknak, amelyet soha nem oldanak meg, míg sok kisebb bűncselekmény szinte teljesen büntetlen marad.

Svédország mindössze két generáció alatt a világ egyik legbiztonságosabb országából Európa egyik legveszélyesebb országává vált. Ugyanakkor a tömeges bevándorlás drámai módon megváltoztatta Svédország lakosságát. A 2022. szeptemberi választásokon szavazásra jogosultak 1,2 millióan születtek Svédországon kívül – ez körülbelül 200 ezerrel több külföldi, mint az előző, 2018-as választáson. A 18–21 éves első szavazók közül csaknem minden negyedik külföldön született, vagy olyan szülőktől származik, akik közül mindketten külföldön születtek.

Malmö központjában szinte minden második, első alkalommal szavazásra jogosult személy külföldi hátterű.

A muszlim bevándorlók Svédországban, akárcsak más európai országokban, túlnyomó többségben a szociáldemokratákra vagy más szocialista vagy baloldali pártokra szavaznak. Mára azonban annyira sokan vannak és olyan magabiztosak lettek, hogy saját politikai pártokat is létrehoznak. Mikail Yüksel, egy török származású muszlim, a Partiet Nyans vezetője, amely olyan városokban lelt igazán követőkre, mint Malmö. Yüksel azzal érvelt, hogy a néhai svéd művész, Lars Vilks minden művét el kell égetni, mert életműve a svéd iszlamofóbiát képviseli.

A fentebb már említett Basem Mahmoud imám, aki a malmöi Rosengård erősen muszlimok uralta területén tevékenykedik, és kijelentette, „Svédország a miénk. A miénk, akár tetszik nekik [svédeknek], akár nem. Tíz-tizenöt év múlva végleg a miénk lesz és a muszlim törvények fogják uralni", megvédte a Samuel Paty francia tanárt 2020-ban brutális lefejező csecsent is.

Svédország évek óta importál és exportál is dzsihadistákat. Egyes muszlimok 2014 után Európából a Közel-Keletre utaztak, hogy támogassák az Iszlám Államot, amelyet vitathatatlanul a világ legbrutálisabb terrorszervezeteként tartanak számon. Míg sokan közülük a harcok során meghaltak, néhány túlélő az elmúlt években visszatért Európába.

Ezek a „svéd polgárok” közvetlenül vagy közvetve részt vettek a brutális terrortámadásokban, mészárlásokat rendeztek, lefejezéseket tartottak és rabszolga-árveréseken növelték vagyonukat. Ennek ellenére hazaérkezésük után nem kellett valódi büntetésben részesülniük. Miután visszatértek Svédországba a helyi önkormányzatok még ingyenes jogosítványt és lakhatási támogatást is felajánlottak nekik, hogy megpróbálják visszaintegrálni ezeket a kegyetlen dzsihadistákat a svéd társadalomba.

2022 elején vádat emeltek egy férfi ellen, aki megfenyegette a rendőrséget, miután a dél-svédországi Brobyban (3000 lakos) a férfi az Iszlám Állam zászlóját rakta ki az erkélyére. A kiérkező rendőröknek azt mondta, hogy lefejezi őket, ha hozzá mernek nyúlni a zászlóhoz. Később azt állította, hogy a rendőrök csak személyes bosszút akartak rajta állni.

Norberg, egy régi bányászközösség Közép-Svédországban, nagyjából 4500 lakossal. 2022 áprilisában letartóztattak egy 40 év körüli feltehetően afgán férfit. A férfi 2015-ben a migránshullámmal érkezett Svédországba, és megtagadták tőle a tartózkodási engedélyt, ennek ellenére az országban maradt. Megpróbált egy svéd nőt feleségül kérni. Amikor a nő megtagadta a közeledését, megerőszakolta, majd egy mintegy 20 méter mélybányaaknába lökte. Amikor később visszatért, és rájött, hogy a nő még életben van, kövekkel dobálta meg, hogy megölje. A nő valami csoda folytán életben maradt, és miután két napig az elhagyott bányában feküdt, kimentették. Később kiderült, hogy a támadó a korábbi feleségét is megölte.

2022 júliusában egy 9 éves svéd lány egy brutális gyilkossági kísérlet áldozata lett az észak-svédországi Skellefteå város játszóterén. Megerőszakolták, majd annyira megverték, hogy kómába esett. A gyanúsított egy etiópiai bevándorló volt. Kezdetben azt állította, hogy 13 éves, de valószínűleg több évvel idősebb volt.

Mindössze egy héttel a gyilkossági kísérlet előtt kapott állandó lakhelyet Svédországban, annak ellenére, hogy a helyi közösség "sétáló kézigránátként" jellemezte.

A Black Axe egy nemzetközi és rendkívüli brutalitással működő bűnszervezet, melynek gyökerei Nigériában vannak. Egyike annak a sok rivális bűnbandának, amelyek Svédországban letelepedtek.

Egy 2019-es hivatalos rendőrségi jelentés szerint csak Stockholmban jelenleg legalább 50 különböző bűnbanda működik a városban.

Egyre agresszívebbek és erőszakosabbak. A skandináv országokban korábban nem voltak a dél-olaszországi maffiához hasonló erős szervezett bűnözői csoportok. Svédországban jelenleg több tucat különböző csoport vagy klán verseng egymással a kábítószerek, védelmi pénzek vagy más illegális tevékenységek helyi piacának ellenőrzéséért. Néhányuknak egy komoly bűnügyi infrastruktúrát sikerült kiépíteni. Klánok ügyvédeket, politikusokat és helyi hivatalnokokat korrumpálnak.

Ezen bűnözők közül sokan az iszlám világ vagy Afrika sokkal brutálisabb módszereihez szokott társadalmaiból származik. A „puha és kényelmes” skandináv börtönök nem riasztják el őket.

Ezek a súlyos problémák már nem csak a nagyobb városokra korlátozódnak. Az erőszak egyre inkább jellemző Svédország kisebb városaira, sőt vidéki területeire is. Kalmar, egy viszonylag kicsi, történelmi jelentőségű középkori város, mégis több halálos lövöldözést is átélt a közelmúltban.

Azok a svédek, akik azt akarják, hogy családjuk biztonságban legyen az erőszakos bűnözéstől, kifogytak az ötletekből, hogy hova is költözhetnének – hacsak nem döntenek úgy, hogy teljesen maguk mögött hagyják hazájukat, ahogy néhányan már most is teszik.

A nyugati társadalmaknak nem sikerült integrálni a muszlim és az afrikai eredetű bevándorlókat.

Vidéki előadásaim során a kisebb dunántúli falvak lakói egyre inkább aggódnak a nagyszámú, elsősorban német betelepülők magas száma miatt. Lehet, hogy lassan el kell gondolkodnunk azon, hogy mi hogyan tudjuk majd integrálni az ide érkező nyugati családok százezreit. Ebben pedig óriási szerepet játszanak majd az évek óta itt élő családok.