Vukics Ferenc válogatása a nemzetközi sajtóból (100) ‒ Az EU nem egységes, a kockázatok nagyok

Politico:

A vezetők Putyin agresszív árnyékában az EU átalakítására törekednek

https://www.politico.eu/article/leaders-press-to-reshape-eu-under-vladimir-putin-russia-aggressive-shadow/

A szerdai koppenhágai csúcstalálkozó egy lépés az EU katonai hatalommá alakítása felé. De a blokk nem egységes, és a kockázatok nagyok.

Vlagyimir Putyin provokációi és Donald Trump félig elhatárolódása arra kényszeríti az Európai Uniót, hogy gyökeresen átalakítsa magát.

A szerdai EU-csúcstalálkozó a legszembetűnőbb bizonyíték arra, hogy a blokk már nem az, ami volt.

A koppenhágai találkozót övező háborús fenyegetések aligha lehetnének baljósabbak. Nemcsak hogy orosz harci repülőgépek repültek be a NATO légterébe, ami arra késztette Trumpot és az EU vezetőit, hogy nyilvánosan támogassák azok lelövésének ötletét, hanem a dán főváros repülőtere, ahová a vezetők és tisztviselők tömegesen érkeznek, a múlt héten jelentős zavarokat szenvedett el a Dánia által „hibrid támadásnak” nevezett rejtélyes drónok miatt.

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen – Németország volt védelmi minisztere – az EU katonai képességeiről szóló, példátlan vitát szorgalmazott a csúcstalálkozón, amely messze túllép a blokk hagyományos kereskedelmi, trösztellenes és gazdasági fókuszán.

A felvetett lehetőségek között szerepel egy „drónfal” létrehozása, amely rendszer felismerné, követné és lelőné a drónokat, valamint olyan projektek, amelyek biztosítják, hogy az európai légtérbe behatoló repülőgépeket gyorsan semlegesítsék.

„A vadászgépek bevetése a NATO feladata” – mondta egy magas rangú EU-tisztviselő. Az EU „feladata, hogy készen álljon arra, hogy a szükséges helyzetben legyen, amikor reagálnia kell – hogy javítsa készenlétét és rendelkezzen azokkal az eszközökkel, amelyekkel szükség esetén reagálhat a fenyegetésekre, megerősítve a közös eszközöket és képességeket a közös fenyegetéssel szemben”.

A találkozó az első azóta, hogy az EU 27 vezetője júniusban Brüsszelben összegyűlt. Az azóta eltelt három hónap rövid optimizmusra adott okot, miután Trump és Putyin Alaszkában találkozott – de hamarosan visszatértek a fegyvercsörgetéshez és a korábbinál is fenyegetőbb magatartáshoz. Az október végére Brüsszelbe tervezett második csúcstalálkozóval a blokk valódi döntéseket akar az európai védelem megerősítéséről és az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi támogatásról.

A Moszkva jelentette kockázat elismerése a könnyebbik rész, az EU-n belül, ahol egymással versengő prioritások vannak, hogyan kell reagálni, az már más kérdés.

Legalább egy alapelvben egyetértenek: ne tegyenek semmit, ami növeli a teljes háború valószínűségét.

„A koppenhágai európai vezetők előtt álló kihívás az, hogy megtalálják a visszatartó erő egyensúlyát a egyre kockázatosabb lépéseket tevő orosz vezetéssel szemben, ami lehetővé teszi az ilyen incidensek hatékony kezelését, anélkül, hogy azok válsággá vagy potenciálisan konfliktussá fajulnának” – mondta Rafael Loss, a European Council on Foreign Relations think tank védelmi politikai szakértője. „Ez nagyon nehéz, amikor az Egyesült Államok elnöke, a NATO szövetség legnagyobb szövetségese azt mondja: »nyugodtan lőjétek le [az orosz repülőgépeket], de hogy támogatni foglak-e titeket, azt nem tudom«.”

És mégis, az európai politika ezen veszélyesebb szakasza tele van potenciális katasztrófákkal. Kormánytisztviselők magánbeszélgetésekben aggodalmukat fejezték ki egy „Ferenc Ferdinánd-pillanat” bekövetkezésének lehetőségétől, amikor egy hirtelen eszkaláció a kontinenst konfliktusba sodorhatja, mint 1914-ben az első világháborút kiváltó főherceg meggyilkolása.

Lengyelország vasárnap harci repülőgépeket küldött a levegőbe, és ideiglenesen lezárta a lengyel légteret, miután Oroszország támadást indított Ukrajna ellen, amely Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint több mint 12 órán át tartott. Zelenszkij arra szólította Európát, hogy fokozza védelmi erőfeszítéseit, és figyelmeztetett, hogy a Kreml már Ukrajnán túlra is kiterjesztette tekintetét.

„Putyin nem fogja megvárni, hogy befejezze a háborút Ukrajnában – más irányba fog fordulni” – mondta Zelenszkij. „Senki sem tudja, hova.”

Készen állnak a kiadásokra

Ha a védelem alapvető elemei általános konszenzust élveznek – még akkor is, ha Európa politikailag mélyen megosztott a széteső középpárt és a felemelkedő populista jobboldal között –, akkor a következő lépések finanszírozása a vezetők közötti ellentéteket szítja.

Az EU hatékony globális hatalommá válása pénzbe kerül, és nem minden főváros ért egyet abban, hogy mennyit kell költeni, nemhogy arra, hogy mire.

A katonai vezetők ragaszkodnak ahhoz, hogy Európa már most is alacsony intenzitású háborúban áll Oroszországgal. Történelmileg, mondják, a háborúkat csak államadóssággal lehet megnyerni – és az EU kiadási hajlandóságának jele részét képezheti a visszatartó erőnek.

De az EU-nak nagyobb költségvetés biztosítása bármire is ritkán volt népszerű, és most még kevésbé, amikor a nemzeti vezetők Európa-ellenes retorikával jutottak hatalomra.

Míg a Kreml-barát országok, mint Magyarország és Szlovákia, üdvözölték a fegyverekre, kiképzésre és hardverre szánt további pénzt gazdaságuk fellendítésére, mások, mint Spanyolország, lekicsinyítik a háború kockázatát, miközben megpróbálják megvédeni már így is szűkös költségvetésüket.

Hollandia, Svédország és Németország következetesen aggódik a katonai újrafegyverkezés és az Ukrajnának nyújtott segély finanszírozásához szükséges további hitelfelvétel miatt.

De semmi sem tudja úgy összpontosítani a figyelmet, mint a megszállás fenyegetése.

A diplomaták azt mondták, remélik, hogy a növekvő fenyegetések segítenek olyan döntések meghozatalában, amelyeket korábban nem voltak hajlandók meghozni.

„Nehéz egyensúlyt találni, mert nem akarjuk megrémíteni az embereket, de azt szeretnénk, hogy a vezetők elég tudatában legyenek a kockázatoknak ahhoz, hogy komolyan vegyék őket” – mondta egy európai tárgyalásokban részt vevő diplomata.

Orbán elszigetelése

Az idő nem az EU oldalán áll. Ukrajna jövőre körülbelül 23 milliárd dolláros költségvetési hiányt fog elszenvedni, így a kormányoknak csak néhány hónapjuk van arra, hogy jelentős összegű pénzt biztosítsanak Kijev háborús erőfeszítéseinek fenntartásához. 

Von der Leyen úgy véli, hogy megtalálta a megoldást egy 140 milliárd eurós „kártérítési hitel” formájában, amelyet szankcionált orosz pénzből finanszíroznak. A pénz az EU által 2022-ben, az ukrajnai konfliktus kezdete óta befagyasztott orosz vagyonból származna.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök akadályozza az EU tervét, hogy lefoglalja az eszközöket, de a Bizottság úgy véli, hogy talált egy jogi megoldást, amellyel Magyarországot kizárhatja a döntéshozatali folyamatból. A vezetők szerdán megvitatják a tervet, majd reményeik szerint október végén, a második csúcstalálkozón hivatalos döntést hoznak.

„A cél [Koppenhágában] az, hogy elegendő támogatást szerezzünk más országoktól Orbán elszigeteléséhez” – mondta egy EU-diplomata. „Szürke zónában vagyunk.”

A koppenhágai csúcstalálkozó az EU új fejezetének újabb lépése. Ami azonban nem változott, az az, hogy a blokk továbbra is küzd azért, hogy előnyt szerezzen, és hogy lehetőségei szűköseknek tűnnek.

„Nem hiszem, hogy bárki is érdekelve lenne abban, hogy szembeszálljon Vlagyimir Putyinnal, és bármiféle fegyveres konfliktusba keveredjen a 'szocialista európaiak' védelmében” 

– mondta Max Bergmann, a washingtoni Center for Strategic and International Studies think tank európai, orosz és eurázsiai programjának igazgatója. Miután már súlyos szankciókat vezetett be, Európának nincs több nyilvánvaló 'csodafegyvere'.