Vukics Ferenc válogatása a nemzetközi sajtóból (139) – Hatvan európai drónincidens elemzése

Stefan Keukenkamp:

 Hatvan európai drónincidens elemzése – túl sok pánik és kevés bizonyíték

https://archive.ph/Uqb6l#selection-1249.0-1541.107
https://www.trouw.nl/binnenland/analyse-zestig-drone-incidenten-in-europa-veel-paniek-en-weinig-bewijs~bbae510b/?referrer=https%3A%2F%2Fwww.moonofalabama.org%2F

A drónbejelentések egész Európában leállítják a repülőtereket és zavargásokat okoznak. A Trouw mintegy hatvan incidenst elemezett. Ezekből sok zavar, rendszeres téves riasztások és alig néhány bizonyíték derül ki az oroszok részvételére vonatkozóan.

„Exkluzív felvételek hatalmas drónról a Zaventem repülőtér felett”

Egy ijesztő videó jelent meg a hónap elején a belga újság, a Het Laatste Nieuws honlapján. Ez azt követően történt, hogy a Zaventem nemzeti repülőtér légi forgalmát november 4-én este kétszer is leállították drónokról szóló bejelentések miatt.

A felvételeken egy fényes repülő tárgy látható. Néhány holland média is beszámolt a videóról. Nagy volt a nyugtalanság, mivel Belgiumot az incidens idején elárasztották a repülőterek és katonai objektumok közelében észlelt drónok.

Két héttel később azonban kiderült, hogy a felvételeken látható repülő tárgy egyáltalán nem drón volt. A VRT vizsgálata szerint egy rendőrségi helikopterről volt szó. 

A tényellenőrök arra a következtetésre jutottak, hogy a következő napokban két másik „drónincidens”ről készült videó is téves riasztás volt. Az egyik esetben egy rendőrségi helikopterről, a másikban egy leszálló DHL teherszállító repülőgépről volt szó.

Drónok mindenütt Európában

A belga videofelvételek jól illusztrálják a pánikot, amelyet a drónokról szóló bejelentések hulláma váltott ki, és amely már hónapok óta tartja fogságában Európát. A megfigyelések órákon át leállítják a repülőtereket, és zavargásokat okoznak a kikötők, katonai bázisok és más (kritikus) infrastruktúrák környékén. De a kérdés az, hogy valóban drónok voltak-e. Mi lett a rendőrségi nyomozás eredménye ezekben az esetekben?

ATrouw a Dronewatch platform segítségével körülbelül hatvan drónnal kapcsolatos incidenst térképezett fel tizenegy európai országban. Ezek az elmúlt három hónapban történtek.

A következtetés: sok zavar és bizonytalanság, valamint rendszeres téves riasztások. 

Az orosz részvételre, amelyre egyes hatóságok és szakértők utalnak, a legtöbb esetben nem szolgáltak kemény bizonyítékokkal.

Körülbelül negyven esetben a származás még mindig nem tisztázott, vagy egyáltalán nem találtak bizonyítékot a légtérben repülő drónokra.

Egy példa erre Oslo, ahol a drónokról szóló bejelentések miatt szeptember végén leállt a légi forgalom, ami több ezer utast érintett. A rendőrség utólag nem talált bizonyítékot arra, hogy valóban drónok repültek volna. Ugyanez volt a helyzet a svéd Göteborg repülőterénél november elején bejelentett esetekkel is.

Legalább tizennégy esetben később kiderült, hogy valami egészen másról volt szó. Így például Belgiumban az emberek (kicsi) repülőgépeket és helikoptereket láttak drónoknak, míg Dél-Limburgban és a dániai Billundban a repülő tárgyak csillagok voltak. 

A norvég rendőrség arra a következtetésre jutott, hogy egy olajfúrótorony közelében

az Északi-tengeren észlelt gyanús „drón” valószínűleg egy hajó volt.

Számos esetben kiderült, hogy a drónrepülések egy hobbi repülőgép-rajongó műve volt, vagy később kiderült, hogy egy turista volt a felelős. Egy varsói incidens során, amikor egy drón repült át kormányzati épületek felett, a lengyel rendőrség letartóztatott egy ukrán férfit és egy 17 éves lányt Fehéroroszországból. A kémkedésre nincs bizonyíték.

Orosz részvétel

A hatóságok és a szakértők a Dániában, Belgiumban és Németországban történt incidensek kapcsán rendszeresen „állami szereplő” és Oroszország részvételéről beszéltek. Ez a (rendőrségi) nyomozás eredményeinek megvárása nélkül történt.

A kémkedés és a zavargások kiváltása pilóta nélküli repülőgépekkel illeszkedik az oroszok hibrid hadviselésébe – ez a gyakran hallott értelmezés. Moszkva így esetleg európai segítőket alkalmazhat, akik kis pilóta nélküli repülőgépeket bocsátanak fel, vagy drónokat indítanak hajókról.

A hatvan incidens elemzése azonban alig mutat kemény bizonyítékot az orosz részvételre.

Kivételt képeznek a lengyelországi, romániai és moldovai incidensek, ahol az elmúlt hónapokban valóban orosz drónok hatoltak be a légtérbe.

Például roncsokat találtak, és Lengyelországban holland F-35-ösök lőtték le az orosz drónokat.

Támadás vagy rendes repülőgép?

Bár máshol történt incidensek esetében nincs egyértelmű bizonyíték, a dán miniszterelnök, Mette Frederiksen, röviddel azután, hogy drónokat észleltek a koppenhágai repülőtér közelében, szeptember végén „a dán kritikus infrastruktúra elleni támadásról” beszélt. 

A mai napig azonban nem világos, hogy a koppenhágai észlelések valóban drónok voltak-e. A dán TV2 csatorna rekonstrukciója szerint sok bejelentés hagyományos légi forgalomnak volt tulajdonítható.

„Feltételezésünk szerint Oroszország áll a legtöbb drónrepülés mögött” – mondta Friedrich Merz kancellár október elején a müncheni repülőtérnél történt incidensek után, anélkül, hogy bizonyítékot szolgáltatott volna. Belgium is utalt a lehetséges orosz részvételre, és „professzionális” pilótákról beszélt, akik „formációban repültek”, bár ezt ügyes hobbirepülők is meg tudják csinálni.

A drónok észlelésének hiánya

A holland hatóságok óvatosak a következtetésekkel a múlt hétvégi drónincidensek után a Volkel légibázison és az eindhoveni repülőtéren. A védelmi minisztérium szerint „fegyvereket vetettek be”, de egyetlen objektumot sem tudtak lelőni.

A Királyi Marechaussee szerint valóban láttak drónokat, de egy szóvivő szerint „egyelőre nincs ok a pánikra”.

Jelenleg úgy tűnik, hogy magánszemélyek vagy hobbi drónokról van szó, amelyek eredete nem tisztázott.

A szóvivő hozzáteszi, hogy

a marechaussee az utóbbi időben sok bejelentést kap, de ezek nem mindig drónokkal kapcsolatosak. „Ennek oka természetesen a média által is felkeltett figyelem lehet.”

Ruben Brekelmans védelmi miniszter szerdai vitában elmondta, hogy a vizsgálatok még folynak. De mérsékelte az elvárásokat. A drónokkal kapcsolatos incidensekkel kapcsolatos nyomozás Dániában, Norvégiában, Belgiumban és Németországban „nem hozott egyértelmű eredményt” – mondta.

A hatóságok sok helyen szinte vakok a drónok tekintetében, és (megbízhatatlan) emberi megfigyelésekre kell hagyatkozniuk. Ezért a szakértők rámutatnak a jó drónérzékelés fontosságára. Belgiumban ez úgy tűnik, segített. Az elmúlt hetekben nyugodt volt a helyzet, pontosan azután, hogy kiegészítő drónérzékelőket telepítettek. Ez azt jelentheti, hogy a rosszindulatú személyeket elriasztották, de ugyanúgy azt is, hogy a többi riadalmas bejelentés talán nem is volt olyan komoly.

A védelmi minisztérium befektet a drónok elleni küzdelembe

A védelmi minisztérium az elkövetkező években 1 és 2,5 milliárd eurót fektet be új eszközökbe a drónok elleni küzdelemhez. Így a hadsereg rövid távon mobil fegyverrendszereket kap, 2028-ban pedig egy új drónellenes ágyúrendszert. Emellett a védelmi minisztérium további felderítőrendszereket és eszközöket kap a drónok zavarásához.

Felelősség

Trouw ezen elemzéséhez médiaértesüléseket és rendőrségi információkat használt, kiegészítve az ANP hírügynökség adataival. Ha több napon keresztül egymás után drónokat észleltek egy helyen, azt egy incidensként számolták. A drónincidensek a médiában jelentek meg, a felsorolás nem teljes.