top of page

Vukics Ferenc válogatása a nemzetközi sajtóból (25)

szilajcsiko


RAND:

Az ukrajnai háború után európai bakancsok a földön?

A cikk szerzője Samuel Charap.

Ez a kommentár eredetileg a Financial Times-on jelent meg 2025. január 13-án.


A megválasztott elnök, Donald Trump csapata és a kulcsfontosságú európai kormányok közötti minden nézeteltérés ellenére úgy tűnik, hogy mindkét fél egyetért legalább egy politika érdemében:

egy európai haderő telepítése Ukrajnába az ottani harcok befejezése után.

A múlt hónapban Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Emmanuel Macron francia államfővel tartott találkozóján Trump állítólag azt mondta, hogy európai csapatoknak kellene jelen lenniük Ukrajnában, hogy felügyeljék a tűzszünetet. Csapatának egy névtelenül nyilatkozó tagja ennél nyersebben fogalmazott:


„Nem amerikai férfiakat és nőket küldünk, hogy fenntartsák a békét Ukrajnában... Szóljon a lengyeleknek, németeknek, briteknek és franciáknak, hogy tegyék meg”.


Tekintettel a Trump-kormányzat és Európa közötti éles nézeteltérések valószínűségére a kereskedelemtől az éghajlatig terjedő kérdésekben, ez a konszenzus ünneplésre adhat okot.

De az európai bakancsok ukrajnai bevetésének gondolata mélyen problematikus.

Először is, jelentős zavar van azzal kapcsolatban, hogy mit is kellene elérni ezekkel a bakancsokkal. A konfliktus utáni csapatok telepítésének egyik modellje a békefenntartó erők, és lehet, hogy szükség lesz békefenntartókra Ukrajnában, amint az ellenségeskedések beszüntetéséről megállapodás születik.

Az ENSZ-hez hasonló nemzetközi szervezeteknek azonban nem véletlenül van viszonylagos monopóliuma a békefenntartásra: Arra hivatottak, hogy semleges harmadik félként döntsenek a vitákban és becsületes közvetítőként működjenek.

Tekintettel az Ukrajnának nyújtott széles körű támogatásukra,

az európai államok mindenekelőtt nem tekinthetők semleges harmadik félnek. Szinte definíciószerűen nem tudnának békefenntartó erőket vezetni Ukrajnában.

A második modell a szárazföldi csapatok számára a drótkötél- (drótakadály-) hadsereg: a potenciális agresszió elrettentése érdekében telepített csapatok, amelyek demonstrálják az őket küldő államok elkötelezettségét. Egy agresszor háború esetén kénytelen lenne szembeszállni ezekkel a csapatokkal, így „meghiúsítva” a hazájuk beavatkozásra vonatkozó döntését. A klasszikus példa erre az amerikai-brit-francia telepítés Nyugat-Berlinbe a hidegháború idején. Jelenlétük egyértelművé tette, hogy bármilyen Nyugat-Berlin elleni szovjet agresszió szélesebb körű háborút váltott volna ki.


Ukrajnában a kulcsfontosságú nyugati államoknak az ország biztonsága melletti elkötelezettségére lehet szükség ahhoz, hogy a tűzszüneti megállapodás után megakadályozzák Oroszország teljes körű inváziójának megismétlődését. Az európai vezetők azonban úgy tűnik, hogy a szekeret a ló elé teszik.

Előbb el kell dönteniük, hogy valóban hajlandóak-e elkötelezni magukat amellett, hogy háborút indítanak Oroszország ellen, ha az újra betör.

Kevés értelme van egy drótakadály-erőt telepíteni, mielőtt eldöntenék, hogy a „drótakadály” minek is állna ellen.


Még ha vállalnának is ilyen kötelezettséget, korai lenne ezt megtenni, mielőtt még a rendezésről szóló szélesebb körű tárgyalások egyáltalán megkezdődnének. A háborús felek ‒ Oroszország és Ukrajna ‒ közötti tárgyalások valószínűleg meghatározzák a konfliktus utáni ukrajnai telepítések paramétereit, legyenek azok békefenntartók vagy garanciavállaló erők. Tekintettel arra, hogy mit tudunk Moszkva prioritásairól, amikor a két fél legutóbb 2022 tavaszán komolyan tárgyalt, a

Kreml valószínűleg azt fogja követelni, hogy Ukrajna a rendezés részeként vállaljon kötelezettséget arra, hogy nem fogad idegen erőket a területén.

A NATO-erők és -infrastruktúra távol tartása Ukrajnától évtizedek óta kulcsfontosságú orosz célkitűzés.

Az európai vezetőknek mérlegelniük kellene, hogy egy ilyen konfliktus utáni telepítésről szóló vita most nem ösztönzi-e Oroszországot arra, hogy folytassa a harcot. Elvégre a tűzszünet lenne az előfeltétele annak, hogy ezeket a bakancsokat egyáltalán ukrán földre küldjék.

A hivatalba lépő Trump-kormányzat támogatta ezt az európai kezdeményezést. Ez összhangban van a megválasztott elnök kinyilvánított azon szándékával, hogy az Egyesült Államokat kivonja a kontinens biztonsági ügyeiből, és helyette az Európai Unió és az Egyesült Királyság vegye át a vezetést. 

Az európai erők ukrajnai bevetése azonban elkerülhetetlenül belekeveri az amerikaiakat.

Az európai hadseregek az amerikai szövetségesektől függenek a területen kívüli műveletekben. Egy nagyszabású ukrajnai bevetés elkerülhetetlenül ismét felszínre hozza ezt a függőséget, amikor az Egyesült Államokhoz fordulnak segítségért olyan kritikus feladatokban, mint a légi szállítás, a logisztika és a hírszerzés, amelyeket egyedül nem tudnak elvégezni.


Talán a legfontosabb, hogy ha Oroszország megszegné a tűzszünetet és megtámadná ezt az európai erőt, akkor Washingtonra nyomást gyakorolna, hogy avatkozzon be. Nehéz elképzelni egy olyan nyílt háborút Oroszország és az Egyesült Államok európai szövetségesei között, amelyben az amerikaiak a háttérben maradnának. És ha ez bekövetkezne, az valószínűleg végzetes csapást mérne a NATO hitelességére.

Az Atlanti-óceán mindkét partja vezetőinek kétszer is meg kellene gondolniuk, mielőtt potenciálisan ilyen tarthatatlan helyzetbe hozzák a szövetséget.



348 megtekintés

1 commentaire


Invité
26 janv.

A nyugatiak mára bebizonyosodottan nem a józan gondolkodásukról híresek és nem is az igazmondásukról! Ha ilyen összetákolt nyugati nemzetek katonái oda települnek, az nem azt jelenti, hogy nato csapatok állomásoznáank ukrajnában? Az oroszok meg pont ezt nem akarják. Akkor nem béke lenne, hanem világháború! 🤔

J'aime
legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
Blogos rovatok
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page